Posted on

Vadlovak a Hortobágyi Nemzeti Parkban

A Hortobágyi Nemzeti Park területén három webkamerát szereltek fel, többek között hogy hozzájáruljanak a tudományos kutatásokhoz, megfigyelésekhez, hiszen az ott élő vadlovakat nem lehet megközelíteni. Az állatok az őket követő egy-két kutató folyamatos jelenlétéhez már hozzászoktak ugyan, de néhány dolgot, egyebek mellett ellést még senki sem látott közöttük.

A park területén három webkamerát szereltek fel, hogy a többi között hozzájáruljanak a tudományos kutatásokhoz, megfigyelésekhez, hiszen ezeket az állatokat nem lehet megközelíteni. A vadlovak az őket követő 1-2 kutató folyamatos jelenlétéhez már hozzászoktak ugyan, de néhány dolgot, egyebek mellett ellést még senki sem látott. A webkamerák felszerelésének másik célja, hogy megismertessék a nagyközönséggel a fajt és szokásaikat – mondta el Siposs Viktória, a WWF Magyarország munkatársa szerdán, a sajtó képviselőinek rendezett tájékoztatón a Hortobágyi Nemzeti Parkban. Az érdeklődők a hortobágyi vadlovakat a www.vadlo.hu oldalon tekinthetik meg a webkamerák segítségével, de természetesen akkor is, ha ellátogatnak a Hortobágyi Nemzeti Parkba. A Przsevalszkij-lovat (Equus ferus przewalskii) 1968-ban a szabad természetből kihaltnak nyilvánították, csak az állatkertekben maradt fenn, ahol 13 generáción keresztül élt fogságban – ismertette Czető Csilla, a nemzeti park munkatársa.
A Hortobágyi Nemzeti Park 1997-ben csatlakozott a Kölni Állatkert által ellenőrzött vadló fajmentő programhoz Pentezug fokozottan védett területével. A vadlóprojekt területe közel 2400 hektáros füves puszta, melyet villanypásztorral és vadkerítéssel vettek körbe. Természetes határát keleten a Hortobágy-folyó, nyugaton az Árkus-csatorna, délen a Sároséri-csatorna képezi, melyek természetes vízforrást biztosítanak a lovaknak a lefolyástalan mocsarakkal együtt. Erre a területre érkezett először egy csődör és három kanca, majd újabb háremek. Az alapállományt 21 ló képezte, melyeket 9 európai ország 15 állatkertjéből szállították Pentezugba, ahol jelenleg 210 vadló él közel 300 őstulokkal együtt. A programban résztvevő szakemberek táplálkozástani, etológiai, genetikai és szaporodásbiológiai kutatásokat végeznek, de nem avatkoznak az állatok életébe. A lovak maguk választhatják meg tartózkodási helyüket a területen, élelmet és vizet a puszta biztosít számukra. Idén tavasszal 40 csikó született – hangsúlyozta Czető Csilla. A tájékoztatás szerint a két mongol ménes mellett Pentezugban él a világ legnagyobb Przsevalszkij-populációja. Mivel október 4-e az állatok világnapja, a szervezet ezt a hónapot az egyik veszélyeztetett állatfajnak, a vadlovaknak szenteli – tájékoztatott Antal Alexa, a WWF Magyarország szóvivője, hozzátéve: az állatbarátok maguk is hozzájárulhatnak a ritka faj védelméhez jelképes örökbefogadással.
Az ázsiai vadló, azaz a Przsevalszkij-ló a vadló egyetlen máig élő alfaja. Nyikolaj Przsevalszkij orosz Ázsia-kutató fedezte fel 1879-ben. Az állatot zömök testfelépítés, vastag nyak, erőteljes fej, hosszú pofarész, kicsiny és hegyes fülek, rövid, álló sörény jellemzi. Testhossza 220-280 centiméter, marmagassága 120-145 centiméter, testsúlya 200-300 kilogramm. Húsz-huszonöt évig is elélhet. Egykor az Uraltól Mongóliáig élt, a természetes populáció a 20. században kezdett csökkenni. Ez részben a vadászattal magyarázható, de közrejátszhatott sorsában természetes élőhelyeinek zsugorodása is. Forrás: HVG

Vélemény, hozzászólás?