Posted on

Új állatvédelmi törvény 2010

Kedvenceink védelme érdekében március elsejei hatállyal módosult az alábbi sokat szapult állatvédelmi törvény. Sok az újdonság, de a fogadtatás egyelőre vegyesnek mondható: egyesek szerint nem elég határozott, mások szerint egyes pontjai teljesen feleslegesek.
A kormányrendelet szerint ezentúl tilos aranyhalat gömbakváriumban tartani. Egyes szakértők szerint ez az akváriumtípus nem megfelelő környezet, az ebben tartott halak könnyen depressziósak lehetnek, el is pusztulhatnak. A kérdés nem tekinthető tisztázottnak, sokan megkérdőjelezik ezt az álláspontot, mondván, hogy tudományos úton még nem sikerült bebizonyítani. A rendelet alkotói egy képletben azt is meghatározták, hogy egy centiméternyi halra mekkora vízmennyiségnek kell jutnia.
Ami az ember legjobb barátját illeti, az új szabályok szerint egy kutyának minimum 10 négyzetméteres területet kell biztosítani. Tilos állandóan láncon tartani, és a lánc nem lehet négy méternél rövidebb. Kutyákra és macskákra egyaránt vonatkozik, hogy elsejétől csakis chippel ellátva lehet őket eladni, sőt elajándékozni is.
Ami a többi kedvencet illeti, a madarakat sem lehet ezentúl gömb alakú kalitkában tartani. Az állatkereskedésekben 35 négyzetcentiméter alapterületet kell biztosítani minden egyes madárnak, és nem szabad túlzsúfolni a tengerimalacokat és a hörcsögöket sem. A rendelet kitér arra is, hogy a kereskedőknek valamennyi házi kedvencként tartott állathoz egyfajta “használati útmutatót” kell adniuk. Ebben teljeskörű felvilágosítást kell adni az új állattartónak. Tilos amerikai csíkos mókust, mosómedvét és majomféléket háziállatként tartani.
Az állatvédők szerint az új szabály hasznos, de nem foglalkozik elég részletesen olyan kardinális kérdésekkel, mint a kóbor állatok vagy a szaporítók ügye.
A szabályok betartását az állatvédelmi hatóság ellenőrzi majd, és ennek kapcsán sok a kétkedő. Valóban kérdéses, lesz-e elegendő ember, eszköz, és egyáltalán lehetőség ellenőrizni, betartják-e (vagyis betartjuk-e) a törvényt. „Nem tudjuk, hogy ki lesz az, aki ezeket a tartási módokat fogja ellenőrizni, ez egy új törvény, mi sem tudunk bővebbet jelenleg” – nyilatkozta Szabó Attila, a Mentsvár Alapítvány Állatvédelmi Őrszolgálatának vezetője. A rendelet alkotói szerint a törvény nem arról szól, hogy az állattartókat állandóan ellenőrizzék, inkább felelős állattartásra szeretnék nevelni őket.

Egy készülő rendelet szerint tilos lesz a halakat gömb alakú akváriumban, a madarakat pedig kerek kalitkában tartani. Emellett a kutyatartóknak gondoskodniuk kellene arról, hogy kedvencük 10 négyzetméternél nagyobb helyen éljen Szakértők szerint ugyanis, a nem megfelelő környezetben tartott állatok könnyen depressziósak lehetnek vagy akár el is pusztulhatnak. A Mokka vendége a témában Dobi Dominika állatkereskedő és Bencsik Tamara énekesnő.

A kihirdetés napja: 1998. április 1., a hatálybalépés napja: 1999. január 1. Megjelent a Magyar Közlöny 1998/28. számában (2407-2414. o.)

Az Országgyűlés
– annak tudatában, hogy az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége,
– elismerve azt a megkülönböztetetten nagy értéket, amelyet az állatvilág egésze és annak egyedei jelentenek az emberiség számára,
– kifejezve azon szándékát, hogy a Magyar Köztársaság tevékeny módon részt vállaljon az állatok védelme és kímélete érdekében kifejtett nemzetközi erőfeszítésekből, az állatok ésszerű védelmének és kíméletének biztosítása érdekében az alábbi törvényt alkotja:

I. fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény célja
1. § E törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait.
A törvény hatálya
2. § E törvény hatálya kiterjed:
(1) a) a gazdasági haszon céljából tartott, igénybe vett állatokra;
b) a kutatási-kísérleti célra szolgáló állatokra, a vizsgálati és az oltóanyagtermelés céljából tartott állatokra, a génbankként kezelt, valamint a tudományos ismeretterjesztés és az oktatási demonstráció céljából tartott állatokra;
c) a verseny- és sportcélra tartott állatokra;
d) a pásztorebekre, az őrző-, védő-, mentő-, vakvezető, jelző- és terápiás kutyákra;
e) a vadászatra alkalmazott állatokra, ha jogszabály másképpen nem rendelkezik;
f) a mutatványos vagy egyéb bemutatási célra szolgáló állatokra;
g) a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a közfeladatokat ellátó őrszolgálatok feladatainak ellátását szolgáló állatokra;
h) a kedvtelésből tartott állatokra;
i) a veszélyes állatokra, a háziasított állatok gazdátlan egyedeire (kóborállat), az állatkertekben, a vadaskertekben és a vadasparkokban élő (tenyésző) állatokra, továbbá a vadon élő fajok bármilyen célból fogva tartott egyedeire, ha külön jogszabály másként nem rendelkezik.
(2) A vadászható vadfajokra, valamint a halászható, horgászható halfajokra és a természetvédelmi oltalom alatt álló, illetőleg a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állatokra külön jogszabályok rendelkezései vonatkoznak.
Alapfogalmak
3. § E törvény alkalmazásában:
1. állattartó: az a személy, aki az állattal rendelkezni jogosult;
2. állat károsítása: az állat testi épségének, szervezetének, pszichikai állapotának vagy viselkedésének tartós, hátrányos megváltoztatása;
3. állatkert: olyan állandó létesítmény, amely azzal a céllal létesült, hogy az ismeretterjesztést és az oktatás-nevelést az élő állatok tudományos alapon álló bemutatásával elősegítse, illetve részt vegyen a veszélyeztetett fajok fenntartásában;
4. állatkínzás: az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményező beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékű korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat, továbbá az öröklődő betegségben szenvedő – nem kísérleti célra szánt – állategyed tenyésztése, szaporítása;
5. állatpanzió: olyan intézmény, amely díjazás ellenében vállalja állat meghatározott időre szóló megőrzését, felelősséget vállalva annak jó gazda gondosságával történő tartásáért, egészségéért, valamint az állatok és a környezetükben lévő emberek biztonságáért;
6. állatmenhely: olyan intézmény a gazdátlan állat ideiglenes vagy állandó elhelyezésére, amely tevékenységét ellenszolgáltatás nélkül látja el (az elkobzott vagy ideiglenesen megfigyelés alatt tartott állat tartásáról külön jogszabály rendelkezik);
7. beavatkozás az állaton: az állat fizikai, élettani vagy pszichikai állapotának megváltoztatása;
8. jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet).

II. fejezet
AZ ÁLLAT VÉDELMÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
Az állat tartásának általános szabályai
4. § (1) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni.
(2) Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére és élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását.
(3) Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről.
5. § (1) Az állattartó gondoskodni köteles a állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szökésének megakadályozásáról.
(2) A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét.
(3) A szabadban tartott állatot védeni kell a kedvezőtlen időjárás káros hatásaitól és természetes ellenségeitől. Az állandóan bezárva tartott állat számára tartója köteles megfelelő mozgásteret biztosító férőhelyről gondoskodni.
(4) A kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről köteles eltávolítani.
(5) A gazdasági haszon céljából tartott állat tartása során előnyben kell részesíteni az állatkímélő technológiákat.
Az állat kímélete, az állatkínzás tilalma
6. § (1) Az állatot nem szabad:
a) kínozni,
b) emberre vagy állatra uszítani, illetőleg állatviadalra idomítani,
c) kényszertakarmányozásra fogni, kivéve az egészségügyi megfontolásból való kényszerű táplálás esetét,
d) a kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni,
e) a teljesítőképességét felismerhetően meghaladó teljesítményre kényszeríteni,
f) természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja nem terjed ki az érett libatoll házilagos vagy az engedélyezett technológia szerint végzett tépésére, illetve c) pontja a házilagos vagy az engedélyezett technológia szerinti liba- és kacsatömésre.
(3) A 2. § f) pontjában meghatározott állatok esetében az (1) bekezdés b) pontját a külön törvényben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.
7. § (1) Tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan kipróbáltatása, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okoz (a továbbiakban együtt: állatviadal). Tilos az állatviadal szervezése, tartása, továbbá a állatviadalra fogadás szervezése, az állatviadalon való közreműködés, részvétel, fogadáskötés.
(2) Tilos állatviadal céljára
a) állatot tartani, tenyészteni, kiképezni, idomítani, valamint más személynek átadni vagy forgalmazni; b) építményt vagy földterületet, anyagi eszközt más személy rendelkezésére bocsátani.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a vadászatra alkalmazott állatnak külön jogszabály alapján történő kiképzésére, vadászaton való alkalmazására.
8. § Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos.
Beavatkozás az állaton
9. § (1) Az állaton fájdalommal vagy károsodással járó beavatkozást – az állattartók körében szokásos, vagy az állat érdekében szükséges azonnali beavatkozások kivételével – kizárólag szakirányú végzettséggel vagy gyakorlattal rendelkező személy végezhet.
(2) Beavatkozás érzéstelenítés nélkül csak akkor végezhető, ha az érzéstelenítés, illetőleg az ehhez szükséges rögzítés legalább akkora fájdalommal járna mint a beavatkozás. A gazdasági haszon céljából tartott állaton érzéstelenítés nélkül végezhető beavatkozásokról külön jogszabály rendelkezik.
(3) Az állatkísérletekről e törvény külön szabályai rendelkeznek.
10. § (1) Az állat küllemének megváltoztatása érdekében, továbbá más, nem az állat egészsége vagy későbbi egészségkárosodásának megelőzése céljából történő sebészeti beavatkozás – az ivartalanítás és a fajtajelleg fenntartása kivételével – nem végezhető.
(2) Az állat megjelölésénél az állat számára legkisebb fájdalommal járó – külön jogszabályban meghatározott – megoldást kell alkalmazni.
Az állat életének kioltása
11. § Az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Elfogadható oknak, körülménynek minősül különösen az élelmezési cél, a prém termelése, az állományszabályozás, a gyógyíthatatlan betegség, sérülés, a fertőzésveszély, a kártevők irtása, a másként el nem hárítható támadás megakadályozása, a tudományos kutatás.
12. § (1) Az állat életének kioltása ­ a (2) bekezdésben foglaltak kivételével ­ kizárólag kábítás után történhet.
(2) A kábítási kötelezettség nem vonatkozik a gerinctelen állatokra, a háztartásban élelmezési célra levágott baromfira, nyúlra, valamint arra az esetre, ha az állat életének kioltását szükséghelyzet indokolja. Ezekben az esetekben is gondoskodni kell azonban arról, hogy az állat életének kioltása szakszerű gyorsasággal és a legkisebb szenvedéssel járjon.
(3) Külön jogszabály rendelkezik az állati élet olyan módon történő kioltásáról, amelynél az előzetes kábítás nem kötelező, ha az eljárás azonnali teljes öntudatvesztést és érzéketlenséget vagy halált okoz.

V. fejezet
AZ ÁLLAT SZÁLLÍTÁSA
36. § (1) Az állat terelésénél, lábonhajtásánál, a szállítóeszközre való fel- és lerakásnál, valamint szállításánál úgy kell eljárni, hogy az az állatnak ne okozzon fájdalmat, szenvedést vagy sérülést.
(2) A célállomáson az állat kirakását haladéktalanul meg kell kezdeni.
37. § (1) Az állat élettani szükségleteinek kielégítéséhez szükséges feltételeket a szállítónak biztosítania kell, viselkedési szükségleteire pedig figyelemmel kell lennie.
(2) Az állatot olyan szállítóeszközön kell szállítani, amely annak sérülést nem okozhat, és megvédi az időjárás káros hatásaitól.
(3) Ha az állat szállítása során gondozást igényel, olyan kellő jártassággal rendelkező személynek kell kísérnie, aki alkalmas a gondozási teendők ellátására.
38. § (1) Az élő állat közúton, vasúton, vízi úton, illetve légi úton történő szállításának, továbbá postai úton való továbbításának részletes szabályait külön jogszabály, nemzetközi viszonylatban nemzetközi egyezmény állapítja meg.
(2) A vágóállat szállítása térben és időben korlátozható.

VII. fejezet
Az állatpanzió és állatmenhely létesítésének és fenntartásának általános szabályai
41. § (1) Állatpanzió és állatmenhely (a továbbiakban együtt: állatotthon) létesítését az állatotthon tervezett helye szerint illetékes jegyző engedélyezi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély akkor adható meg, ha
a) az állattartás jogszabályban meghatározott feltételei tartósan és folyamatosan rendelkezésre állnak;
b) a rendszeres állatorvosi ellátás biztosított;
c) az állatotthon működtetése nem sérti a köznyugalmat;
d) az állatotthon vezetője vagy a (3) bekezdés szerinti működési szabályzatban megjelölt felelős személy szakirányú végzettséggel rendelkezik;
e) a tartós működtetéshez szükséges vagyoni fedezet biztosított.
(3) Az állatotthon létesítése iránti kérelemhez – a külön jogszabályban meghatározottakon túlmenően – mellékelni kell az állatotthon működési szabályzatát.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott engedélyezési eljárásban az állat-egészségügyi hatóság, a közegészségügyi hatóság szakhatóságként működik közre.
(5) Az állatotthonok létesítésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

IX. fejezet
Állatvédelmi bírság
43. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok kíméletére, védelmére vonatkozó jogszabály vagy hatósági határozat előírását megsérti – magatartásának súlyához, ismétlődéséhez igazodó – állatvédelmi bírságot köteles fizetni.
(2) Az állatvédelmi bírságot – ha kormányrendelet másként nem rendelkezik – az állat-egészségügyi hatóság szabja ki.
(3) Az állatvédelmi bírság kiszabására az állat-egészségügyi hatóságnak az (1) bekezdésben meghatározott magatartásról történt tudomásszerzését követő egy éven túl nincs lehetősége. Az elkövetéstől számított öt éven túl nem szabható ki bírság, kivéve, ha a magatartás jogszerűtlen állapot fenntartásával valósŰl meg. Ebben az esetben az elévülés mindaddig nem kezdődik meg, amíg a jogszerűtlen állapot fennáll.
(4) A bírság megfizetése nem mentesít más következmények alól.
(5) Az állatvédelmi bírság mértékét, megállapításának módját, a kiszabására és felhasználására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

X. fejezet
Az ügyész szerepe az állatvédelemben
44. § (1) Az ügyész a büntetőeljárási törvényben meghatározottak szerint jár el az állatok kíméletének és védelmének Büntető Törvénykönyvben tilalmazott módon való megsértése ellen.
(2) Az állatok kíméletére és védelmére vonatkozó jogszabályok megsértése esetén az ügyész is jogosult keresetet indítani a tevékenységtől való eltiltás, illetőleg a tevékenységgel okozott kár megtérítése iránt.
(3) Az ügyész törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva, a rá vonatkozó jogszabályok alapján közreműködik a hatóságok állatvédelmi eljárásai és döntései törvényességének biztosításában.

XI. fejezet
Záró rendelkezések
45. § (1) Az állat-egészségügyi hatóság köteles az állat életének fájdalom nélküli kioltásáról gondoskodni, ha annak továbbélése megszüntethetetlen vagy csillapíthatatlan szenvedéssel járna, az állat meggyógyulása nem várható, az állat tulajdonosa ismeretlen, illetve nincs, továbbá vadon élő állat esetében az egyed szabadon élésre alkalmatlan.
(2) Állat életének a kioltását az állat tulajdonosa, a jegyző, illetve a természetvédelem állami területi szerve kezdeményezheti.
46. § (1) Az állatokkal szembeni megfelelő magatartásra, gondoskodásra nevelést, az állatok megismerését az oktatás és ismeretterjesztés eszközeivel is elő kell segíteni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtását az állami és önkormányzati szervek, valamint az oktatási intézmények kötelesek előmozdítani.
47. § A földművelésügyi miniszter az állatvédelmi hatósági feladatok ellátásának elősegítésére, valamint a társadalmi részvétel biztosítása érdekében szakértői testületet hoz létre. A testületben biztosítja az érintett szakmai szervezetek és a bejegyzett országos állatvédő társadalmi szervezetek részvételét.
48. § (1) Az állatvédelmi jogszabályok megsértése miatt az állatvédelmi célú társadalmi szervezetek jogosultak fellépni, és az állami szervektől, önkormányzatoktól a megfelelő és hatáskörükbe tartozó intézkedés megtételét kérni.
(2) Az állatvédelmi jogszabályok megsértése miatt – az ilyen magatartástól való eltiltás iránt – a bíróság előtt az (1) bekezdésben megjelölt szervezet pert indíthat.
49. § (1)-Ez a törvény 1999. január 1-jén lép hatályba.
(2) A háztartásban élelmezési célra levágott sertés, juh és kecske kábítására vonatkozó rendelkezést a hatálybalépéstől számított négy év után kell alkalmazni.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) az állatvédelmi bírság mértékét, kiszabásának és felhasználásának részletes szabályait,
b) a jegyző állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos részletes feladat- és hatáskörét rendeletben állapítsa meg.
(4) Felhatalmazást kap
a) a miniszter, hogy a szakértői testület létrehozására, működtetésére vonatkozó részletes szabályokat, a mezőgazdasági haszonállatok sajátos tartási szabályait, a vágóállatok körét, az állatok levágásának és leölésének részletes szabályait,
b) a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, hogy a miniszterrel és a művelődési és közoktatási miniszterrel, a belügyminiszterrel együttesen, a veszélyes állatok körét, tartásuk részletes feltételeit, a veszélyes állattá nyilvánítás feltételeit, az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályait,
c) a művelődési és közoktatási miniszter, hogy a belügyminiszterrel, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel, valamint a miniszterrel együttesen, a cirkusz (menazséria) létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályait,
d) a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, hogy a miniszterrel együttesen az állatszállítás részletes szabályait,
e) a művelődési és közoktatási miniszter, hogy a miniszterrel, az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel, valamint a népjóléti miniszterrel együttesen a törvény végrehajtásához szükséges képesítési feltételeket,
f) a miniszter, hogy a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel, az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi szabályait rendeletben állapítsa meg.
50. § E törvény a Magyar Köztársaság és az európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt európai Megállapodás tárgykörében a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 79. § -ával összhangban az európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
– a Tanács 78/923/EGK határozata: európai Egyezmény az állatok védelméről a mezőgazdasági állattartás során;
– a Tanács 88/306/EGK határozata: európai Egyezmény a vágóállatok védelméről;
– a Tanács 88/166/EGK irányelve a ketrecben tartott tojótyúkok védelmének minimális követelményeiről;
– a Tanács 91/628/EGK irányelve az állatok szállítás közbeni védelméről;
– a Tanács 91/629/EGK irányelve a borjúk védelmének minimális követelményeiről;
– a Tanács 91/630/EGK irányelve a sertések védelmének minimális követelményeiről;
– a Tanács 93/119/EGK irányelve az állatok védelméről levágásukkor.

2 thoughts on “Új állatvédelmi törvény 2010

  1. […] az állatvédelmi rendelkezések. Az új kormányrendelet július elsejétől előírja, hogy tilos a madarakat kör alakú […]

  2. […] – egyik újdonsága, hogy megtiltja a halak gömbakváriumban való tartását. A rendelkezés szerint a madarakat sem lehet már kör alakú kalitkában tartani. Az állatokkal foglalkozó szakemberei […]

Vélemény, hozzászólás?