Posted on

Egy nap az állatokért – Október 4

Október 4-én az Állatok Világnapját ünnepeljük. Az 1931 óta megrendezett világnap célja felhívni a figyelmet a vadon élő állatok, valamint a házi- és haszonállatok fontosságára. De vajon tisztában vagyunk-e az egyes állatfajok jelentőségével?
A WWF Magyarország kiemelt célja a biológiai sokféleség megőrzése, ugyanakkor sokszor felmerül a kérdés: valójában miért van erre szükség? A válasz egyszerű, akár egyetlen faj eltűnése akár ökológiai katasztrófához is vezethet. Földünket több millió állatfajjal osztjuk meg, vannak köztük mindenki számára ismertek, de olyanok is, amelyeket csak egy-egy elhivatott kutató csodálhatott meg az erdők, vagy óceánok mélyén. A legapróbbtól a legnagyobbakig mindannyian fontos elemei bolygónk ökoszisztémáinak, ezért nagyon fontos, hogy tisztában legyünk jelentőségükkel. Ahhoz, hogy egy terület életközössége egészségesen működjön a baktériumoktól a csúcsragadozókig valamennyi fajnak jelen kell lennie. Ha az emberi behatás miatt egy-egy faj egyedszáma túlságosan megfogyatkozik, vagy teljesen eltűnik a területről, annak ökológiai katasztrófa lehet a vége. Az egyik legnagyobb veszélyben a tápláléklánc csúcsán található csúcsragadozók vannak. Az ő feladatuk természetes úton szabályozni a növényevők állományait, amelyek ennek hiányában túlszaporodnak, hatalmas károkat okoznak a növényzetben és ezzel további állatfajok helyi fennmaradását veszélyeztethetik. A nagyragadozók azonban világszerte veszélyben vannak, élőhelyük csökkenése és az orvvadászat miatt, számuk egyre fogy.
„A WWF küldetése egy olyan jövő kialakítása, ahol az ember harmóniában él a természettel. Ennek alapfeltétele az életközösségek egészséges működése, mely nélkül az élőhelyek elvesztik ellenálló képességüket, és az ember számára sem nyújtják azokat az ökológiai szolgáltatásokat, amelyeket természetesnek veszünk. A biológiai sokféleség megőrzése ehhez kulcsfontosságú, és ezért küzdünk nap mint nap az élőhelyek és az egyes fajok védelméért.” – mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország szóvivője. A WWF Magyarország az Állatok Világnapja alkalmából a biológiai sokféleségről és az állatokról tart előadást csütörtökön késő délután (október 4. 17.00) a budapesti Szimpla Kertben. Többek között megtudhatjuk miért fontos a tigrisek jelenléte Ázsia vadonjaiban, és hogy milyen szerepe van a hazai hiúzoknak az erdők élővilágában.

Posted on

Állatok világnapja – Mi a biodiverzitás?

A biológiai sokféleségről és az állatokról tart előadást a Természetvédelmi Világalap (WWF) csütörtökön délután a budapesti Szimpla Kertben az állatok világnapja alkalmából. A vendégek többek között megtudhatják, hogy miért fontos a tigrisek jelenléte Ázsia vadonjaiban, és hogy milyen szerepe van a hiúzoknak az erdők élővilágában.
Az október 4-i világnap célja felhívni a figyelmet a vadon élő állatok, valamint a házi- és haszonállatok fontosságára.
A WWF Magyarország kiemelt célja a biológiai sokféleség megőrzése, illetve hogy felhívja a figyelmet arra, hogy akár egyetlen faj eltűnése is ökológiai katasztrófához vezethet – hangsúlyozta a világszervezet magyarországi képviselete az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Ahhoz, hogy egy terület életközössége egészségesen működjön, a baktériumoktól a csúcsragadozókig valamennyi fajnak jelen kell lennie. Ha az emberi behatás miatt egy-egy faj egyedszáma túlságosan megfogyatkozik vagy teljesen eltűnik a területről, annak ökológiai katasztrófa lehet a vége.
Az egyik legnagyobb veszélyben a tápláléklánc csúcsán található csúcsragadozók vannak. Az ő feladatuk természetes úton szabályozni a növényevők állományait, amelyek ennek hiányában túlszaporodnak, hatalmas károkat okoznak a növényzetben, és ezzel további állatfajok helyi fennmaradását veszélyeztethetik. A nagyragadozók azonban világszerte veszélyben vannak, élőhelyük területének csökkenése és az orvvadászat miatt számuk egyre fogy.

Posted on

Tigriskölykök a csomagtartóban

A napokban négy tigriskölyköt és több száz tobzoskát találtak két férfi gépkocsijában elrejtve a Közép-Vietnámi Ha Tinh tartományban. A férfiak feltehetően a feketepiacon akarták értékesíteni az állatokat, ahol hatalmas összegeket fizetnek a különleges fajokért. Vietnám a feketekereskedelem melegágya, és mivel a Távol-Keleten továbbra is egyre nő az igény a tigrisek és egyéb állatok testrészeire, a hatóságok tehetetlenek – tudatta az Objettív Hírügynökséggel a WWF Magyarország.
A rendőrök egy helyi lakos bejelentése alapján ütöttek rajta a két férfin, akiknek autójában négy, egyenként mindössze 6 kilogrammos kölyök tigrist, és több száz tobzoskát találtak, ketrecekbe és zsákokba zsúfolva. Az állatok szerencsére még éltek, így azonnal természetvédelmi szervezetek gondjaira bízták őket. Később, mikor megerősödnek, visszaengedik őket a vadonba.
Vietnám és Laosz hatóságai szélmalomharcot folytatnak az orvvadászat ellen, azért, hogy megóvják a területükön őshonos tigrisek, orrszavúk, elefántok és más különleges fajok életét. Azonban a lakosság korlátozott munkalehetőségei és az ebből fakadó hihetetlen szegénység egyetlen megoldását látják az állatokkal való kereskedelemben, hiszen egy-egy eladásból hónapokig, sőt néha akár több évig is meg tud élni egy család. Ahhoz, hogy a problémát ténylegesen enyhíteni tudják az orvvadászat elleni küzdelem mellett szociális intézkedésekre is szükség van.
Mivel a vadon élő tigrisek száma rohamosan csökken, az orvvadászok egyéb módokat próbálnak találni arra, hogy értékesíteni tudják az állatok testrészeit. Számtalan helyen működnek illegális tigris farmok, ahol ketrecekben nevelik az állatokat egyetlen céllal, hogy felnőttkorukban testrészeiket értékesítsék a feketepiacon. A jelenségre példa a napokban Thaiföldön történt eset, ahol egy férfi négy tigrist nevelt ketrecekben egy panellakástömb tetején.
„A WWF júliusban készített tanulmányt arról, melyek azok az országok, amelyek leginkább érintettek az egzotikus állatok fekete-kereskedelmében. A kutatás egyértelművé tette, hogy ez a két állam Vietnám és Laosz erősen érintett, így nem meglepő, hogy sajnos szinte naponta látnak napvilágot a fent említett hírhez hasonlók. Sajnos Kínában még mindig nagyon népszerű a hagyományos orvoslás, melynek részeként tigriscsont és orrszarvú tülök alapanyagokból állítanak elő különböző „csodatévő” készítményeket. Ezek a szerek teljesen hatástalanok, hiszen például az orrszarvú tülke tulajdonképpen ugyanolyan szaruból áll, mint az emberi köröm, mégis levadásszák érte ezeket az állatokat.” – mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország szóvivője.
A WWF 1994 óta küzd a tigrisek megmentéséért. „Terepi projektjeink során képzéseket tartunk az orvvadászattal nap mint nap küzdő vadőröknek, hogy hatékonyabban tudják védeni a tigriseket és más védett állatokat. Együtt dolgozunk a helyi közösségekkel a fenntartható bevételi források megteremtéséért, és igyekszünk a tigris testrészeiből készült termékek kereskedelmét visszaszorítani.” – tette hozzá Antal Alexa.
Száz évvel ezelőtt, még 100.000 vadon élő tigris volt, ma már csak 3,200. Az egész világon több ezer ember állt már ki a tigrisek megóvásáért, köztük a WWF tigris kampányának fővédnöke, Leonardo DiCaprio, aki magánvagyonából is adományozott a programra. Ezt bárki szintén megteheti azzal, hogy örökbefogad egy tigrist, ezzel adva esélyt a csíkos nagymacskák megmentésére. Hírforrás: Objektív Hírügynökség

Posted on

Az utolsó jávai orrszarvút is megölték Vietnamban

Vadorzók tevékenysége miatt kihalt a jávai orrszarvú Vietnamban – jelentette be a Természetvédelmi Világalap (WWF).
A szervezet szerint ezzel a fajnak már csak alig ötven képviselője maradt, ezek a példányok az Indonéziához tartozó Jáva szigetén élnek egy nemzeti parkban.
A vadorzók mellett a vietnami hatóságokat is felelősség terheli a súlyosan veszélyeztetett orrszarvúnak az ázsiai szárazföldről való eltűnésében – közölte a WWF hétfőn. A délkelet-ázsiai országnak a biológiai sokféleség megőrzésére tett fáradozásai nem elegendők, és ez igaz más veszélyeztetett állatokra, így a tigrisekre, az ázsiai elefántokra és a sziámi krokodilokra nézve is.
A Vietnamban élő utolsó jávai orrszarvút 2010 áprilisában ejtették el orvvadászok. Az állat teteme lövedékek okozta sebesülések nyomait mutatta, az orrszarvúnak hiányzott a tülke. Mindeddig azonban nem volt egyértelmű, hogy az akkoriban begyűjtött ürülékminták attól az állattól vagy esetleg egy másiktól származtak. Mostanra viszont génelemzések megerősítették, hogy az elejtett példányé voltak. A kép még 2004-ben készült az utolsó vietnámi orrszarvúról.

Posted on

Országos turnén az Állatvilág plakátkiállítás

Idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját a Szerencsejáték Zrt. és pontosan egyidős vele a WWF Magyarország, a világ egyik legnagyobb természetvédelmi alapítványának magyarországi csapata. A kerek dátumok jó alkalmat kínáltak egy, az ország több városában bemutatkozó plakátkiállítás megrendezésére, melyen számos veszélyeztetett állatfajjal ismerkedhetnek meg az érdeklődők és egyben képet kapnak a Szerencsejáték Zrt. és a WWF Magyarország együttműködésének eddigi eredményeiről, a természetvédelem fontosságáról.
Felelősen gondolkodó, az üzleti életben is sikeres nagyvállalatként a Szerencsejáték Zrt. felismerte, hogy nemcsak a cég belső gazdálkodásában kell kiemelt figyelmet fordítania a környezetkímélő eljárások, a szelektív hulladékgyűjtés, a papíralapú ügyintézést háttérbe szorító korszerű energiatakarékos üzemmódok bevezetésére, hanem éppen ilyen fontos, hogy segítő kezet nyújtson a veszélyeztetett állatfajok megmentéséért is. A ma még természetes élőhelyükön fellelhető fajokat közérthető és egyben kézenfekvő módon, saját termékein, a sorjegyeken kívánta bemutatni.
“A tavalyi évben forgalomba hozott Állatvilág sorsjegyeken tíz hazai és tíz külhonban élő, a kihalás szélén álló közismert, mindannyiunk szívének kedves állatot mutattunk be. A környezettudatos szemlélet már a sorsjegyek előállításakor is megnyilvánul, hiszen a termék gyártásához fenntartható erdőből kitermelt papírt és vízbázisú festékeket használnak fel. A remittenda sorsjegyeket pedig darálással semmisítik meg, az így keletkezett hulladékot pedig a mezőgazdaságban illetve a papírgyártásban hasznosítják” – mondja Tulik Ágnes a Szerencsejáték Zrt. kommunikációs igazgatóhelyettese.
Minden eladott sorsjegy után a társaság egy forintot adományoz a WWF Magyarország környezetvédelmi tevékenységére. A sorsjegy bevezetése óta ez több mint 6,5 millió forint adományt jelentett a WWF számára. A sorsjegyekből befolyt támogatást a WWF Magyarország a világszerte ritka pusztai tölgyesek megmentésére fordítja. A szervezet azon fáradozik, hogy megőrizze a homoki erdő különleges élővilágát. “Az egykori erdőssztyepp maradványának megmentéséért indított nagyszabású természetvédelmi program a sorsjegyeken látható állatfajok közül többeknek biztosítja otthonát a háborítatlan erdőben.” – mondja Figeczky Gábor, a WWF Magyarország megbízott igazgatója.
Az Állatvilág sorjegyeken megismert húsz veszélyeztetett állatfajról készült csodálatos természetfotók a budapesti bemutatkozás után 2011. július 25-től augusztus 7-ig Győrben bukkantak fel, majd augusztus 8-tól 16-ig Miskolcon, a Szinva teraszon várják az érdeklődőket. Ezt követően pedig szeptember 4-ig Debrecenben, a főtéren lesznek láthatók. A kiállításnak szeptember végéig még további két város ad majd otthont – írja atz Observer.hu

Posted on

Veszélyt jelent az óceáni hulladék a cetekre

Egyre nagyobb mértékben borítja műanyag szemét a világ tengereit, ami a bálnákra és delfinekre nézve halálos veszélyt jelent. Emellett az állatokat a hajók is fenyegetik.
A Természetvédelmi Világalap (WWF) sürgeti,hogy ketelezővé váljon a jelentése annak, ha az egyes vízijárművek a cetekkel ütköznek. A bálnákra és delfinekre leselkedő veszélyekre állatvédők és tudósok hívták fel a figyelmet a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) hétfőn a Jersey szigetén kezdődő tanácskozása előtt.
A WWF információi alapján egyre többször forul elő, hogy az ámbrás cetek vagy a delfinek összütköznek hajókkal, amik megsértik, szétszaggatják őket. Ennek fényében a szervezet javasolta, hogy a forgalmas tengeri utakon közlekedő hajóknak legyen bejelentési kötelezettségük, ha átgázolnak a tengeri emlősökön.
Ezek a találkozások ugyanis lassan nagyobb veszélyt jelentenek a bálnavadászatnál – hangsúlyozta a WWF vasárnap. A Természetvédelmi Világalap ennek kapcsán rámutatott, noha 25 éve vadászati tilalom van érvényben, évente mégis 1500 bálnával végeznek halászok. “A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság csigatempóban mozog az állatok védelmében” – bírálta az IWC-t a szervezet.
Emellett növekvő veszélyforrásként jelölték meg a tengereken úszó műanyag hulladékot is, melyet az állatok lenyelhetnek, és ez a vesztüket okozza.