Posted on

Nem leölték, hanem megmentették a székkutasi ebeket

Az állatvédelmi hatóság, a civil állatvédők és a székkutasi önkormányzat együttműködése és összefogása megmenti a rossz körülmények közé került ebek életét – rögzíti a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) közleménye. A sajtóban megjelent rémhírekkel ellentétben szóba sem került a kutyák leölése – hangoztatja a VM.
A tárca tájékoztatása szerint még április elsején érkezett bejelentés a Csongrád megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi Igazgatóságának hódmezővásárhelyi kerületi főállatorvosához, hogy Székkutason körülbelül 40 ebet tartanak nem megfelelő körülmények között. A hatóság a rendőrséggel közösen ellenőrzést tartott, majd az állatorvos azonnali hatállyal elrendelte az ebek 14 napos helyszíni megfigyelését a járványügyi helyzet megelőzésére, mivel a kutyák veszettség elleni oltása nem volt igazolható.
Ezt követően az állatok megmentése érdekében a hatósági főállatorvos, a Felelős Állattartás Nemzeti Civil Program vezetője és a székkutasi önkormányzat együtt dolgozott ki egy intézkedési tervet, amellyel biztosítható a szabadon kószáló ebek befogása mobil kerítések segítségével, illetve ugyanitt a 14 napos megfigyelés is megvalósítható. Ez alatt az ebek állategészségügyi ellátása is megkezdődhet. A megfigyelési idő letelte után az oltott, transzponderrel jelölt állatok ideiglenes, illetve végső gazdához kerülhetnek, minden esetben ivartalanítási kötelezettség vállalásával.
A sajtóban megjelent rémhírekkel ellentétben szóba sem került a kutyák leölése, ellenben az összefogás, a hatóság és a civilállatvédők együttműködése bizonyítja, hogy a Székkutasihoz hasonló sajnálatos esetek is végződhetnek jól – írja az Agromonitor.hu

Posted on

Kutyavilág Magyarországon – hová lesz a pénz?

A Vidékfejlesztési Minisztérium a kóbor kutyák számának csökkentését, a menhelyi örökbefogadások számának növekedését, felelős állattartási magatartás kialakítását tűzte zászlajára. A javaslatokról és a megvalósítás lehetőségeiről a Magyar Állatjólléti Alapítvány elnökét kérdezte a STOP.
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) közleménye szerint az elszabadult ebek számának csökkentése a kutyák nyilvántartásával, valamint minél szélesebb körű egyedi jelölésükkel és ivartalanításukkal oldható meg. A probléma jelentőségét mutatja, hogy 2010-ben 29.244 kutyát gyűjtöttek be a gyepmesterek és helyeztek el ebrendészeti telepeken.
“Reméljük, hogy az új szabályozás révén minél több állattartó jelöli meg kedvencét chippel” – olvasható a VM által jegyzett dokumentumban. – A chip beültetésre rábírás akkor hatékony, ha van országos nyilvántartás és ez az interneten bárki számára hozzáférhető – állítja a STOP-nak nyilatkozó Dr. Czerny Róbert, a Magyar Állatjólléti Alapítvány elnöke. Mint mondja, ekkor sem biztos, hogy egy szökött kutyát utol lehet érni, meg lehet találni még mielőtt egy autó elüti, vagy a vadász elejti. Ugyanis a chip 10-20 cm-ről olvasható le, és egy hanyatt-homlok menekülő, szökött állathoz közel férkőzni chipleolvasóval lehetetlen.
A tárca közleményében az áll: a törvénymódosítás kidolgozásánál a Vidékfejlesztési Minisztérium együttműködött a civil állatvédelmi szervezetekkel. Ezzel szemben Czerny szerint nem igaz, hogy a VM figyelembe vette a civil állatvédő szervezetek véleményét, mert akkor meghallotta volna azt is, hogy törvényben rögzítetten, kötelezően kellene a menhelyeket támogatni az ebrendészeti hozzájárulásokból.
– A gyepmesterektől pedig fokozatosan el kellene venni az állatbefogások jogát – teszi hozzá az alapítvány elnöke. Szerinte az állatvédő szemlélet nem jellemző a gyepmesterekre. Az állatvédő úgy tapasztalja, hazánkban 10 szökött kutyából 8-at biztosan az állatvédő szervezetek, a lelkes és az állatokat féltő civilek találnak meg hétvégi telefonügyelettel, internetes S.O.S.-üzenetekkel.
Czerny doktor szerint a VM elfelejti számon kérni az önkormányzatokat és azok gyepmestereit, hogy az elmúlt 2 évben hány darab kóbor vagy csak időlegesen megszökött (például szilveszteri petárdázások miatt) befogott kutya esetében született jogszerű határozat a kutya elhelyezéséről vagy esetleges elkobzásáról. Ezt ugyanis az állatvédelmi törvény 2009-es módosítása kötelezően előírja.
Mivel főleg az időlegesen kóborló (tehát ki nem dobott, de szökött) kutya állatvédelmi hatósági (jegyzői) határozat nélküli befogása, elvitele, elkobzása a magántulajdon sérelmét valósítja meg. Azok az önkormányzatok, amelyek jövőre is törvénysértően járnak el, számíthatnak az állatvédők, állattulajdonosok velük szemben indítandó pereire.
A VM közlemény értelmében az állattartók felelősségvállalását szorgalmazza, hogy a helyi önkormányzatok ebrendészeti hozzájárulást szedhetnek, melynek maximális költsége évente 6 ezer forint. A minisztérium jelentős lépésnek tartja, hogy az összeg teljes egészét kell az ebekre fordítani. Így az ivartalanításuk támogatására, az állatmenhelyek és az ebrendészeti telepek fenntartására, állatvédelmi szervezetek támogatására, ebösszeírásra, valamint állatjóléti és közegészségügyi intézkedésekre.
– Addig, amíg sem a chip, sem az ivartalanítás költsége nem lesz országosan egységáras, addig minden kutyatulajdonos tudni fogja, hogy az ebrendészeti hozzájárulás ezzel történő kiváltása egy szűk állatorvosi lobbi anyagi érdekeit tükrözi, amelyhez sajnos a jogszabály-módosítási folyamatban a “legjobb módú” és állatorvosokat foglalkoztató pesti állatvédelmi szervezetek is segédkezet nyújtottak! – állítja Czerny Róbert. Forrás: Stop.hu

Posted on

A minisztérium támogatást ígér a sertéstartóknak

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) az idén a tavalyinál jóval nagyobb támogatást kíván biztosítani az állattenyésztési feladatokra, összesen 47 milliárd forintot – szögezi le a VM.
A tárca közleményében emlékeztet: egyik legfontosabb törekvése, hogy az állattenyésztés, ezen belül a sertéstartók gondjain segítsen. A minisztérium állásfoglalásában a Magyar Sertéstartók Szövetsége (MSSZ) közleményére reagált, amelyben Sákán Antal elnök a sertéságazat kritikus helyzetére hivatkozva jelezte: demonstrációra is készek, amennyiben követeléseiket a kormányzat nem hallgatja meg. “A szavak ideje lejárt, a tetteknek kell következniük” – hangoztatta Sákán Antal.
A minisztérium leszögezte, hogy tettekben is elkötelezett az állattenyésztés problémáinak megoldásában, ugyanakkor rámutatott: a most demonstrációval fenyegető Sákán Antal a szaktárca szocialista vezetésének tanácsadója volt abban az időszakban, amikor a magyar sertéságazat katasztrofális helyzetbe került. Sákán Antal ugyanis 2008. februárjától 2010. június 30-ig az előző agrártárca tanácsadója volt, s ebben a minőségében összesen 19 millió 150 ezer forint megbízási díjat kapott.
A közleményben a VM felrója, hogy az MSSZ elnöke akkor néhány szakmai színezetű közleményen kívül nem hallatta hangját, nem bíztatta tettekre az előző kormányt. Nem sikerült kiharcolnia egyebek között az ágazat helyzetét döntően befolyásoló úgynevezett négyesmentességhez – négy sertésbetegségféle, amellyel kapcsolatban az Európai Unió elvárja, hogy az állomány mentes legyen tőlük – szükséges néhány tízmillió forintnyi fedezetet sem – hoz példát a VM állásfoglalásában.
Rámutatnak: a Vidékfejlesztési Minisztérium határozott célja, hogy a sertéseknél a négyesmentességet elérje. Ehhez szükséges a PRRS sertésbetegség mentesítésének megkezdése, amelyhez Fazekas Sándor miniszter a forrást már biztosította. Az országos főállatorvos január elsején ezt a programot elindította – emlékeztet a közlemény. Hozzáteszi: a tárca arra törekszik, hogy a magyar sertésállomány mentesítése minél hamarabb befejeződjön. A négyesmentesség elérése ugyanis nagy lépés a magyar piacok megvédéséhez, a hazai sertéságazat helyzetének javításához.
A közlemény kitér arra, hogy az idei évre előirányzott támogatás egyebek között segíti a tenyésztő szervezetek működőképességét, megteremtve ezzel a hazai állatfajták szakszerű nemesítésének, fenntartásának kereteit. A múlt év második felében kényszerű módon leállított, az állattenyésztéshez kapcsolódó támogatási jogcímek (állatbetegségek megelőzése, állati hulla elszállítása) esetében az előző kormányzat messze a valós igények alá tervezte a forrásokat – jegyzik meg.
Ezeket az idei költségvetésben biztosítja a tárca úgy, hogy a tavalyi igényeket visszamenőleg is kielégíti. A közlemény aláhúzza: a sertéstenyésztők állatjóléti támogatására az Európai Unió által megengedett lehető legmagasabb összeget, 6 milliárd forintot ad a VM 2011-ben. Jövőre szintén kiemelten kezelik a tenyésztésszervezési feladatok ellátását, ezzel segítve a hazai tenyészállat-nevelést.
A meghozott és tervezett intézkedések, a nemzeti támogatások növelése érdemben járulnak hozzá a hazai sertéságazat versenyképességéhez és jövedelmezőségi viszonyainak stabilizálásához, a fogyasztók biztonságos hústermékekkel történő ellátásához – mutat rá a Vidékfejlesztési Minisztérium. Egyben jelzi: nyitott minden olyan további javaslatra, amely az európai uniós szabályozással összhangban van, és valóban segíti a sertéstartók helyzetének javítását.