Posted on

Nem leölték, hanem megmentették a székkutasi ebeket

Az állatvédelmi hatóság, a civil állatvédők és a székkutasi önkormányzat együttműködése és összefogása megmenti a rossz körülmények közé került ebek életét – rögzíti a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) közleménye. A sajtóban megjelent rémhírekkel ellentétben szóba sem került a kutyák leölése – hangoztatja a VM.
A tárca tájékoztatása szerint még április elsején érkezett bejelentés a Csongrád megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi Igazgatóságának hódmezővásárhelyi kerületi főállatorvosához, hogy Székkutason körülbelül 40 ebet tartanak nem megfelelő körülmények között. A hatóság a rendőrséggel közösen ellenőrzést tartott, majd az állatorvos azonnali hatállyal elrendelte az ebek 14 napos helyszíni megfigyelését a járványügyi helyzet megelőzésére, mivel a kutyák veszettség elleni oltása nem volt igazolható.
Ezt követően az állatok megmentése érdekében a hatósági főállatorvos, a Felelős Állattartás Nemzeti Civil Program vezetője és a székkutasi önkormányzat együtt dolgozott ki egy intézkedési tervet, amellyel biztosítható a szabadon kószáló ebek befogása mobil kerítések segítségével, illetve ugyanitt a 14 napos megfigyelés is megvalósítható. Ez alatt az ebek állategészségügyi ellátása is megkezdődhet. A megfigyelési idő letelte után az oltott, transzponderrel jelölt állatok ideiglenes, illetve végső gazdához kerülhetnek, minden esetben ivartalanítási kötelezettség vállalásával.
A sajtóban megjelent rémhírekkel ellentétben szóba sem került a kutyák leölése, ellenben az összefogás, a hatóság és a civilállatvédők együttműködése bizonyítja, hogy a Székkutasihoz hasonló sajnálatos esetek is végződhetnek jól – írja az Agromonitor.hu

Posted on

Kutyavilág Magyarországon – hová lesz a pénz?

A Vidékfejlesztési Minisztérium a kóbor kutyák számának csökkentését, a menhelyi örökbefogadások számának növekedését, felelős állattartási magatartás kialakítását tűzte zászlajára. A javaslatokról és a megvalósítás lehetőségeiről a Magyar Állatjólléti Alapítvány elnökét kérdezte a STOP.
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) közleménye szerint az elszabadult ebek számának csökkentése a kutyák nyilvántartásával, valamint minél szélesebb körű egyedi jelölésükkel és ivartalanításukkal oldható meg. A probléma jelentőségét mutatja, hogy 2010-ben 29.244 kutyát gyűjtöttek be a gyepmesterek és helyeztek el ebrendészeti telepeken.
“Reméljük, hogy az új szabályozás révén minél több állattartó jelöli meg kedvencét chippel” – olvasható a VM által jegyzett dokumentumban. – A chip beültetésre rábírás akkor hatékony, ha van országos nyilvántartás és ez az interneten bárki számára hozzáférhető – állítja a STOP-nak nyilatkozó Dr. Czerny Róbert, a Magyar Állatjólléti Alapítvány elnöke. Mint mondja, ekkor sem biztos, hogy egy szökött kutyát utol lehet érni, meg lehet találni még mielőtt egy autó elüti, vagy a vadász elejti. Ugyanis a chip 10-20 cm-ről olvasható le, és egy hanyatt-homlok menekülő, szökött állathoz közel férkőzni chipleolvasóval lehetetlen.
A tárca közleményében az áll: a törvénymódosítás kidolgozásánál a Vidékfejlesztési Minisztérium együttműködött a civil állatvédelmi szervezetekkel. Ezzel szemben Czerny szerint nem igaz, hogy a VM figyelembe vette a civil állatvédő szervezetek véleményét, mert akkor meghallotta volna azt is, hogy törvényben rögzítetten, kötelezően kellene a menhelyeket támogatni az ebrendészeti hozzájárulásokból.
– A gyepmesterektől pedig fokozatosan el kellene venni az állatbefogások jogát – teszi hozzá az alapítvány elnöke. Szerinte az állatvédő szemlélet nem jellemző a gyepmesterekre. Az állatvédő úgy tapasztalja, hazánkban 10 szökött kutyából 8-at biztosan az állatvédő szervezetek, a lelkes és az állatokat féltő civilek találnak meg hétvégi telefonügyelettel, internetes S.O.S.-üzenetekkel.
Czerny doktor szerint a VM elfelejti számon kérni az önkormányzatokat és azok gyepmestereit, hogy az elmúlt 2 évben hány darab kóbor vagy csak időlegesen megszökött (például szilveszteri petárdázások miatt) befogott kutya esetében született jogszerű határozat a kutya elhelyezéséről vagy esetleges elkobzásáról. Ezt ugyanis az állatvédelmi törvény 2009-es módosítása kötelezően előírja.
Mivel főleg az időlegesen kóborló (tehát ki nem dobott, de szökött) kutya állatvédelmi hatósági (jegyzői) határozat nélküli befogása, elvitele, elkobzása a magántulajdon sérelmét valósítja meg. Azok az önkormányzatok, amelyek jövőre is törvénysértően járnak el, számíthatnak az állatvédők, állattulajdonosok velük szemben indítandó pereire.
A VM közlemény értelmében az állattartók felelősségvállalását szorgalmazza, hogy a helyi önkormányzatok ebrendészeti hozzájárulást szedhetnek, melynek maximális költsége évente 6 ezer forint. A minisztérium jelentős lépésnek tartja, hogy az összeg teljes egészét kell az ebekre fordítani. Így az ivartalanításuk támogatására, az állatmenhelyek és az ebrendészeti telepek fenntartására, állatvédelmi szervezetek támogatására, ebösszeírásra, valamint állatjóléti és közegészségügyi intézkedésekre.
– Addig, amíg sem a chip, sem az ivartalanítás költsége nem lesz országosan egységáras, addig minden kutyatulajdonos tudni fogja, hogy az ebrendészeti hozzájárulás ezzel történő kiváltása egy szűk állatorvosi lobbi anyagi érdekeit tükrözi, amelyhez sajnos a jogszabály-módosítási folyamatban a “legjobb módú” és állatorvosokat foglalkoztató pesti állatvédelmi szervezetek is segédkezet nyújtottak! – állítja Czerny Róbert. Forrás: Stop.hu

Posted on

Jöhet az ebadó, és új esélyt kap Selmeczi Gabriella pitbulltörvénye

Kutyánként és évente legfeljebb 3500 forint lenne az adó, a vakvezető, az ivartalanított és a menhelyről örökbe fogadott ebek azonban adómentesek lesznek!
Megdrágul az állattartás, amennyiben a parlament elfogadja az állatvédelmi törvényhez a vidékfejlesztési minisztérium által benyújtott módosítást. A javaslat az indoklás szerint a felelős állattartás előtérbe kerülését segítené, ugyanakkor továbbra sem ad választ a legfontosabb állatvédelmi problémákra.
A módosítás elfogadása esetén a leglátványosabb változás az ebrendészeti hozzájárulás lesz – ezt az önkormányzatok vethetik ki, kutyánként és évente legfeljebb 3500 forint mértékben (kivételt képeznek majd például a vakvezető, az ivartalanított és a menhelyről örökbe fogadott ebek).
A deklarált cél „a felelős állattartásra való nevelés, a társállatok megbecsülésének javítása mellett az ebrendészetet mint állami feladatot ellátó helyi önkormányzatok célzott anyagi forráshoz jutása”, utóbbinak azonban részben ellentmond, hogy az önkormányzatok csupán a képződő bevételek felét kötelesek az ebtartással összefüggő hatósági, szemléletformálási és egyéb teendőkre fordítani.
A lapunk által megkérdezett állatvédő szervezetek szerint az ebadó bevezetése elvileg elindíthat egy folyamatot, ami a felelős állattartás irányába mutat (magyarul az új közteher miatt talán jobban meggondolják az emberek, hogy vesznek-e kutyát), de rövid távon biztosan több lesz az adóbevezetés hatására gazdátlanná váló, utcára kitett állat.
További bizonytalan pont a javaslatban, hogy – bár számtalanszor szerepel benne az „állatvédelmi hatóság” kifejezés – nem kezeli azt a helyzetet, hogy ilyen hatóság ma Magyarországon gyakorlatilag nem létezik (a meglévő jogszabályok a települési jegyzőt és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt nevesítik hatóságként, ám a valóságban egyiknek sincs kapacitása például az állatvédelmi jogszabályok betartásának ellenőrzésére, illetve kikényszerítésére).
Egy másik fontos újdonság a veszélyes eb fogalmának újraértelmezése. Az ezzel kapcsolatos korábbi szabályozás, az úgynevezett pitbulltörvény Selmeczi Gabriella fideszes képviselő nevéhez fűződik, és a 90-es években fogant: a jogszabály egyes fajtákat jelölt meg veszélyesként, és szigorú előírásokhoz kötötte a tartásukat.
A pitbulltörvény a gyakorlatban betarthatatlanak bizonyult (a veszélyes kutyákat egyszerűen más fajtanéven anyakönyvezték), az arra épülő szabályozást pedig tavaly az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette.
A módosítás most úgy szól, hogy az a kutya számít veszélyesnek, amelyik egyszer már sérülést okozott. Ez a megfogalmazás azonban felveti azt a problémát, hogy mi lesz a birtokvédelem közben, „munkaköri kötelességként” sérülést okozó házőrző kutyákkal – a veszélyessé minősítés következménye ugyanis akár az eb elaltatása is lehet.
EU-tyúkketrecek – Magyarországon az év végéig le kell cserélniük a tojótyúkokat tartó gazdálkodóknak a régi ketreceket, hogy megfeleljenek az uniós előírásoknak –hangzott el egy országgyűlési képviselők részvételével szervezett budapesti háttérbeszélgetésen. Gőgös Zoltán (MSZP) szerint jelenleg Magyarországon 551 telepen tartanak tojótyúkokat. A meglévő telepek közül csak 67 felel meg az uniós előírásoknak. Az átállás finanszírozására mintegy hárommilliárd forint áll rendelkezésre 40-60 százalékos támogatási szint mellett.
Szabó Rebeka (LMP) úgy vélte, hogy a kereskedelem is sokat tehetne az állatjóléti szempontok térnyeréséért. Az üzletekben kapható tojásokat ma négyféle kóddal jelölik (a 0 a biotojást, a 3 a ketreces tartásból származó tojást jelöli), és a legtöbb üzletláncban (a magyar tulajdonúakban is) kizárólag 3-as kódú, ketreces tojást lehet kapni – miközben például mélyalmos tartással (2-es kód) is lehet nagyüzemi körülmények között tojást termelni, és elvileg létezik is iyen tojás a piacon. Ugyanez természetesen a fogyasztóra is igaz: aki csak 1-es (szabad tartás) vagy 2-es kódú tojást vásárol, az végső soron a fefelős állatartás irányába fordítja a termelőket és a kereskedőket – hangsúlyozta a politikus. Forrás: Népszabadság

Posted on

100 millió forintos támogatást kapnak a termeltetők

Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) 100 millió forintos támogatást nyújt az állattartókkal termeltetési szerződést kötő és termeltetési előleget biztosító kereskedelmi vállalkozások, az állati terméket feldolgozók és a termelői csoportok részére. Újdonság, hogy az idén már azok a termeltetők is igényelhetik a támogatást, akik vágómarha-tartó gazdálkodókkal szerződnek.
A rendezett piaci kapcsolatok kialakítása érdekében nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatás a vidéki foglalkoztatottság növelését, a termelési szerződések szerepének megerősödését szolgálja, és hozzájárul az állatállomány növekedéséhez. Ezzel a nemzeti hatáskörben nyújtható segítséggel az állattenyésztés szervezettebbé és kiszámíthatóbbá válik.
A támogatási igényeket az MgSzH Földművelésügyi Igazgatóságához kell benyújtani. A VM kiemelten kezeli az állattartóknak nyújtható támogatásokat, amelyek jelenleg rendelkezésre állnak. A tárca határozott törekvése, hogy az állattartókon segítsen, és az ágazat meglévő gondjait mérsékelje.

Posted on

Több milliárd forint jut az idén az állatbetegségek elleni védekezésre

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter aláírta a járványos, esetenként emberre is veszélyes állatbetegségek megelőzéséről és felszámolásáról szóló jogszabályt.
A tárca rendeletben szabályozza a járványos állatbetegségekkel kapcsolatos feladatokat és a megelőzésre, védekezésre szánt idei keretösszeget is. Minden uniós tagország kötelessége védekezni a kéknyelv betegség, a szalmonella, a sertéspestis,a madárinfluenza, a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak, illetve a veszettség ellen, miután ezek egy része a lakosságot is veszélyeztetheti. A feladatokhoz idén 1 milliárd 680 millió forinttal járul hozzá a nemzeti költségvetés, állami támogatás formájában. A pénzügyi forrás több millió eurós másik részét az Európai Unió biztosítja. Az állattartók terheinek részleges átvállalásával segíthető a versenyképességük, megteremthetőek az egészséges élelmiszerek előállításához szükséges feltételek és javul hazánk járványügyi helyzete.
Ezek a járványos állatbetegségek hatalmas károkat okozhatnak a mezőgazdasági haszonállat-állományokban (pl. sertéspestis), ugyanakkor állatról emberre is terjedhetnek, mint például a szalmonella és a veszettség. Éppen ezért kiemelten fontos volt megalkotni az ezekre vonatkozó jogszabályt.
Az Európai Bizottság évente határozza meg a tagállamoknak nyújtott – tárgykörre vonatkozó – pénzügyi hozzájárulás mértékét. A Bizottság határozata egy évre szól, emiatt szükséges a 2011. évre a támogatási összegeket és feltételeket új magyar jogszabályban is rögzíteni. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal bírálja el a kérelmeket és fizeti ki a támogatásokat. Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája

Posted on

A kormány cserbenhagyta a magyar állattenyésztőket

A Vidékfejlesztési Minisztérium azzal, hogy a sertés és baromfitartóknak nyújtott ellentételezés nélkül visszavonta az importkorlátozó rendeletét, súlyos helyzetbe hozta a magyar állattartókat.
– Ismételten követeljük, hogy a sertés- és baromfitartók soron kívül kapják meg az elmúlt évben leállított támogatásokat;
– Követeljük, hogy a kormány biztosítson forrást a 2011-re járó állatjóléti támogatások negyedévenkénti kifizetésére;
– Követeljük, hogy a termelők számára szabadítsuk fel a stratégiai kukorica készletet, ennek megvásárlásához pedig a Fejlesztési Bank adjon támogatott hitelt;
– Követeljük a kárenyhítés mértékének 4 százalékról 20 százalékra történő növelését;
– Követeljük továbbá az állattenyésztéssel és élelmiszeriparral kapcsolatos uniós pályázatok azonnali elbírálását, és a benyújtott kifizetési igények soron kívüli teljesítését.
Gőgös Zoltán
a Mezőgazdasági bizottság alelnöke, országgyűlési képviselő