Posted on

Vaddisznónak nézte és lelőtte a kutyát aztán a barátját

Vaddisznónak nézte barátját ezért azonnal fegyvert rántott és lőni kezdett egy vadász. Miután elsütötte a fegyverét, emberi kiáltást hallott, ekkor derült ki, hogy nem állatot lőtt le, hanem a barátját, aki belehalt a sérüléseibe. A bíróság a férfit most 1 év 4 hónap fogházra ítélte.

Posted on

Vadgázolásnál az állat sosem hibás

Egy biztos: az állat sosem hibás. Az viszont bonyolult, hogy akkor ki az, és ki fizet kinek, ha megtörtént a baj. Segítünk eligazodni nyulak, őzek, önkormányzatok és vadásztársaságok között. Kiderül az is, miért volt érdemes figyelni biológiaórán.

Egy útra tévedt vad elütésekor az anyagi kár a kisebb gond, de ha szerencsésen megússzuk sérülés nélkül, előbb-utóbb elkezdjük számolni a százezreket, és szeretnénk, ha valaki meg is térítené a kárunkat. Sok mindentől függ, hogy ki fizet a végén, ezért ha bekövetkezett a baj, mindenképp rendőrt kell hívni. Azt érdemes rögtön az elején tudomásul venni, hogy az állatok sosem hibásak. Mindegy, hogy szarvas, őz, vaddisznó, róka, fácán, nyúl vagy éppen sündisznó, az biztos, hogy régebb óta honos a területen, mint az úttest.
Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy egy kifejlett vadkan hatszázezer, egy többéves szarvasbika pedig három és fél millió forintot ér az államnak, a mezei nyúl is húszezer forint; aki netán direkt üti el egy jó pörkölt reményében, lopást követ el. A szeptember közepén kezdődő bőgési időszakban a bűncselekmény esetleges megúszásától függetlenül sem jár jól senki a céges teherautó lökhárítójára kent szarvasbikával, hiszen az állat mirigyei által ilyenkor termelt rigyetési szagnak köszönhetően a húsa gyakorlatilag ehetetlenné válik.
Arról sem az állatok tehetnek, hogy az autók erős fényétől azonnali menekülés helyett inkább ledermednek az út közepén, az pedig kifejezetten az emberek sara, hogy ínycsiklandozó kukoricával ültetik be az út menti vidéket. Ezek szerint tehát mindenképp az ember a hibás. De ki fizet?
Amikor az autós a hibás – A józan paraszti ész segít: ha valaki nem a KRESZ szerint, és főleg nem az útviszonyoknak megfelelően vezetett, csak saját magát okolhatja. Szintén így van, ha a baleset után a sietség kedvéért nem hívjuk ki a helyszínelőket. Utólag senki sem fog hinni nekünk. Amennyiben minden szabályt betartva, ám a saját ügyetlenségünk (lassú reakció, a fékezés hiánya) miatt ütöttünk el egy vadat, szintén senki sem fizet majd helyettünk az autónk javításáért, és még örülhetünk is, ha a vadásztársaság állja a saját kárát. Minden a vizsgálattól függ. Ha szándékosan ütünk el egy állatot, vagy ha a reflektortól leblokkolt állatot csapjuk el, minden költség minket terhel. Akkor is mi vagyunk a hibásak, ha szarvasbőgés idején ütünk el egy szerelmes jószágot, ez ugyanis jogi rendellenességnek minősül.
Amikor az vadásztársaság a hibás – A Ptk. 1996. évi LV. törvény szerint ”a vadászatra jogosult köteles megtéríteni a károsult részére a vad által a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt”. Ez azt jelenti, hogy hiába van kint a tábla, ez nem mentesíti a vadásztársaságot a felelősség alól. Ha nincs kint a tábla, még egyértelműbb a helyzet. Illetve lenne, ha ez a gyakorlatban is így működne. Valójában ha a vadásztársaságokról remélünk pénzt, jó kis meccsre lehet számítani. Hiába hiányzik a tábla, a felelősséget egymás között passzolgathatja a helyi önkormányzat, az útkezelő és a vadgazda. Saját vétlenségünket nehéz bizonyítani, az esetek többségében a vadásztársaság csak a vadkárt vállalja. Könnyebb a helyzet, ha egy rossz irányba terelt hajtás következtében kerültek az állatok az útra, bár ilyen amatőr hibára kicsi az esély. A társaságok igyekeznek az etetőket is minél távolabbra helyezni az úttesttől, hiszen senki sem félti úgy az állományt, mint ők.
Amikor az önkormányzat a hibás – Ha a vadásztársaság bizonyítani tudja, hogy az önkormányzati bürokrácia labirintusában kavarodott el a több hónapja beadott táblakihelyezési kérvény, az önkormányzat a hibás. Persze, csak ha mi angyalok voltunk a felelősség-vizsgálat szerint.
Amikor az út karbantartója a hibás – Ha az útszéli növényzet elhanyagolt, nincs levágva, és ezért történik a baleset, a karbantartó a hibás. A helyszínelők ezt elég egyértelműen eldönthetik.
Állati adatok – A szarvasok általában éjszaka, csapatban (rudliban) közlekednek, ezért ahol eggyel találkoztunk, valószínűleg többel is fogunk. Az őz ezzel szemben magányosan bandukol, de a gida követi az anyját. Ne várjunk sokat az őzektől: elég butácskák szegények, így különösen figyelni kell rájuk. Persze egy harminckilós őz pusztítása semmi egy kétmázsás vaddisznóéhoz képest: ha az beesik az ablakon, nem sok jó vár ránk. A kukoricások állandó vendégei, mezőgazdasági területek mellett érdemes számolni velük.
Bár a disznókra jobb esetben tábla figyelmeztet, a mezei nyulaknak már nem jár ekkora megtiszteltetés. A bő hatkilósra is meghízó nyulak zokszó nélkül leülnek az út közepére, főleg ha fényt látnak (a duda segít). A fácán áprilisban, a párzási időben rohangál a legtöbbet, de az útszéli magvak is a civilizáció felé csábítják. Hajlamos pont túl későn felrepülni, összetörve a szélvédőnket. Egy mozgásképtelenné tett fácánnak a róka örül leginkább, akivel nem csak erdős területeken, hanem a települések környékén is találkozhatunk, mert hajlamos a veszettségre, és mert imád tyúkot lopni.
A vadbaleseteket teljesen nem tudjuk kizárni, ám ha betartjuk az alapvető játékszabályokat, nagy eséllyel megússzuk Bambi kivégzését, a sajátunkról nem beszélve. Forrás: Player.hu

Posted on

XII. kerületben vaddisznók garázdálkodtak

A vaddisznók a nagy hidegnek köszönhetően, melegebb helyekre vándorolnak, ahol élelem is található. Egyre több vaddisznó keres magának élelmet a XII. kerületben, a kondákba verődött állatok visszaszorítására munkacsoportot alakított a hegyvidéki önkormányzat, amely a közelmúltban információs vonalat is létrehozott, azon vár bejelentést, ha valaki vaddisznót észlel, illetve tájékoztatást nyújt az ilyen esetben szükséges teendőkről. Váczi János, a kerület alpolgármestere az MTI-nek elmondta: az Irhás árok környékén élők közmeghallgatáson jelezték, hogy a helyzet tarthatatlanná vált, miután vaddisznó kondák jelentek meg az utcákon. “Biztos, hogy más kerületben örülnének, ha ilyen problémájuk lenne, mint itt nálunk, hiszen ez jelzi azt is, hogy ez egy jó levegőjű, kisvárosias zöld kerület, de ha valaki találkozik fél 5-kor, sötétedéskor egy 10 tagú csordával, miközben a gyermekét az óvodából vagy az iskolából viszi haza, azért ez elég rémisztő tud lenni” – fogalmazott az alpolgármester. Mint kifejtette, egész Európára jellemző, hogy megszaporodott a városokba betérő vaddisznók száma, ráadásul a múlt év végi száraz idő miatt az állatok megpróbálnak folyadékot, gyümölcsöt, élelmet keresni a kertekben. Hozzátette, hogy a gyenge kerítéseket könnyen áttörik a disznók, “feltúrják a kerteket, elrágják a locsolócsövet, megeszik a gyümölcsöket, kieszik a virágok hagymáit”. Az önkormányzat a hegyvidékiek kérésére munkacsoportot hozott létre, amelyben az önkormányzat, mezőőrök, a Pilisi Parkerdő és az erdészet szakemberei, a rendőrség és a lakók is képviseltetik magukat. Váczi János a lakossági tájékoztatás szerepét is hangsúlyozta, jelezve, hogy információs vonalat hoztak létre, amelyen be lehet jelenteni a vadon élő állatokat, továbbá tájékoztatják az érintetteket a teendőkről. Az alpolgármester óriási problémának nevezte, ha valaki eteti, odacsalogatja a házakhoz a vaddisznókat, ezt egyébként márciustól már büntetheti is a közterület-felügyelet. Arra kérte a lakókat, hogy ne hagyjanak szabadon zöld hulladékot, gyümölcsöt, szemetet, mert így nehéz visszavezetni az állatokat természetes életterükbe, az erdőkbe. Kitért arra is, hogy a városrészben befogott vaddisznókat a Budakeszi Vadasparkba, vagy távolabb viszik, ahonnét nem találnak vissza lakott területre. További intézkedésként említette a vadaknak jó búvóhelyet adó, gondozatlan, bozótos részek rendbetételét, valamint azt, hogy a homlokzat-felújításra tavasszal kiírandó társasházi pályázati források egy részét kerítések megerősítésére különítik el. Forrás: MTI

Posted on

Engedély nélkül, igazolatlan eredetű vadra szerveztek hajtást

Eljárás indult a niklai Berzsenyi Dániel Vadgazdálkodási Egyesület ellen. Sajtóértesülések szerint a vadászati szabályokat sértették meg, amikor vásárolt és ládában a területre szállított vaddisznókra szerveztek hajtást, ráadásul engedély nélkül. A hatósági állatorvos hiába kérte a számlát és az orvosi igazolást az állatokról, azt nem tudták bemutatni, így mind a 14 vaddisznót lelövették. A vadászati hatóság az ügyben eljárást indított.

Posted on

Vaddisznókór öli a kutyákat

Számtalan vadászkutya hullott el az elmúlt hetekben Vas és Zala megyében. Az állatok egytől-egyig vaddisznóhajtás után lettek rosszul, ezért a szakemberek álveszettség-járványtól tartanak.
Jobban járnak a nyugat-magyarországi vadászok, ha egy ideig nem viszik kutyáikat vaddisznóhajtásra. Az elsődleges információk szerint ugyanis a közelmúltban több vadászkutya is rejtélyes körülmények között pusztult el azután, hogy az erdő agyaras makktúróival találkoztak.
– A Vas és Zala megyéből kapott hírek szerint több vadászkutya is furcsa körülmények között lelte halálát – állítja Marót Béla fővadász, az Országos Vadászkamara kynológiai bizottságának elnöke. – Az elhullásokban azonos körülmény, hogy a kutyák egytől-egyig disznóhajtás után lettek betegek, és gazdáik elmondása alapján a veszettség tüneteit mutatták – teszi hozzá a szakember, aki éppen ezért arra gyanakszik, hogy álveszettség, vagy másik nevén Aujeszky-betegség üthette fel a fejét a vaddisznóállományban.
Ezt a kórt a kutyák kötelező veszettség elleni beoltásának bevezetését elérő Aujeszky Aladár állatorvos fedezte fel, de a veszettség kórokozójával ellentétben ez ellen mindmáig nem sikerült sem gyógyszert, sem vakcinát előállítani.
– A gyanú szerint a betegség Németország irányából terjedhetett el hazánkig. Szerencsére az emberre nem veszélyes, de a nagy értékű, hosszú évek alatt kiképzett vadászebeket érdemes egy ideig távol tartani a disznóhajtástól, és a nyers vaddisznóhústól – szögezi le Maróti fővadász. Borsonline.hu

Posted on

Vaddisznó okozott balesetet az M3-ason

Egy vaddisznó okozott balesetet az M3-as autópályán vasárnap éjfél előtt nem sokkal, a balesetben egy ember súlyosan, egy pedig könnyebben megsérült, és az állat is elpusztult – közölte a rendőrség a honlapján hétfőn.
Miskolc felé tartott az autópályán személygépkocsijával egy pilisvörösvári férfi, amikor a 79-es kilométernél hirtelen egy nagytestű vaddisznó ugrott a jármű elé. A férfi az ütközést nem tudta elkerülni, és autója nekicsapódott az állatnak, amely elpusztult.
Az ütközés következtében a személyautó a vízelvezető árokba borult, a kiszakadó motorblokk pedig az aszfaltra esett. Az alkatrésznek nekiütközött egy másik járműszerelvény, amely szintén az árokba borult.
A balesetben a személyautó vezetője súlyos, míg egyik utasa könnyű sérüléseket szenvedett.