Posted on

Kitömött, kibelezett, agyonlőtt állatok – vadásztrófeák

A vadász gyűjt nem kevés pénzt, élvezetből agyanlő állatokat, fizet érte. Aztán ha nagy a siker, kibelezi, hazaviszi, megeszi és trófeát csinál. Büszke rá! Megkínzott állat szenvedése embervérért kiált az égre.
A Facebookon két oldal is foglalkozik ezzel. A vadász ne lőhesse agyon a macskát és kurtyát – ha egyetértesz a gondolattal itt lájkolhatod. A másik tömörebben fogalmat: A vadász öl – ezt itt lájkolhatod.

Érdekesség, hogy a “Kitömött, kibelezett állatok” címmel a TV2 és több médium és hírportál is feszegette a kérdést, de aztán megszelídült egy “Trófea kiállítás Keszthelyen” című videós riporttá.

A hír a videóban: Kitömött, kibelezett állatokat és trófeákat lehet megnézni a keszthelyi vadászati múzeumban. A legtöbb állat szarvas, de van például róka- vagy vaddisznókoponya is. Rengetegen kiváncsiak a kitömött állatokra. Valaki a Youtube-ra is felrakta a sok állattetemet, megnyúzott állatkoponyát bemutató videót.

További cikkeim állatgyilkos témában Lázadó vagyok: Vaddisznónak nézte a kutyát és vadásztársát, mindkettőt agyonlőtte, videó itt – Lelőtte a kutyákat, a hivatal álláspontja –  Kivégezte a kutyákat – Madarainkat gyilkolta a vadász – Bodrogi Gyula kedvtelésből állatokat öl – Évi 20 milliárd bevétel az agyonlőtt vadakért – A pap puskával öli a vadakat, isten bocsássa meg neki – A vadászatról, a vadász állatgyilkos – Stohl András jól szórakozik amikor agyonlövi az állatokat – Gyilkolnak a vadászok, több ezer gímszarvasbikát lőttek ki – Stohel András tiltott éjjellátóval vadászta az állatokat – További állatgyilkosokról itt olvashatsz. Lobotómiásként se látnám sportnak, amit a hobbivadölők művelnek.
A vadászatról:
– Mióta a vadászat, mint elannyi más passzió, eltömegesedett és iparággá züllött, kiveszett belőle minden tolerálható. (Vavyan Fable)
– A vadász és a vad találkozik, és egymásba szeretnek. A természet törvényei szerint el kéne pusztítaniuk egymást – de a szerelemben nincs jó és rossz, nincs építés és pusztítás, csak mozdulatok vannak. És a szerelem megváltoztatja a természet törvényeit. (Paulo Coelho álma, ami sosem fog valóra válni.)
– Egy róka úgy mentette meg a kölykeit a haláltól, hogy amikor közeledtek a vadászok, kirohant a fészkéből, át a nyílt mezőn, s miközben magára csalta a figyelmüket, és szitává lőtték őt – a kölykei elfutottak. Így működik az “állati szeretet”. (Müller Péter)
-Elképzelni is szörnyű, milyen lehet annyira kiszolgáltatottam élni, mint egy vad, amikor vadásznak rá. Egyetlen rossz döntés, és máris vége az életednek. Ráadásul senkinek sem hiányzol majd, hiszen olyan, amilyen te vagy, van még kismillió a világon. Az utolsó percben pedig tudatosul benned, hogy mennyire jelentéktelen is vagy valójában. (Levy L. Smith)

Posted on

Vadgázolásnál az állat sosem hibás

Egy biztos: az állat sosem hibás. Az viszont bonyolult, hogy akkor ki az, és ki fizet kinek, ha megtörtént a baj. Segítünk eligazodni nyulak, őzek, önkormányzatok és vadásztársaságok között. Kiderül az is, miért volt érdemes figyelni biológiaórán.

Egy útra tévedt vad elütésekor az anyagi kár a kisebb gond, de ha szerencsésen megússzuk sérülés nélkül, előbb-utóbb elkezdjük számolni a százezreket, és szeretnénk, ha valaki meg is térítené a kárunkat. Sok mindentől függ, hogy ki fizet a végén, ezért ha bekövetkezett a baj, mindenképp rendőrt kell hívni. Azt érdemes rögtön az elején tudomásul venni, hogy az állatok sosem hibásak. Mindegy, hogy szarvas, őz, vaddisznó, róka, fácán, nyúl vagy éppen sündisznó, az biztos, hogy régebb óta honos a területen, mint az úttest.
Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy egy kifejlett vadkan hatszázezer, egy többéves szarvasbika pedig három és fél millió forintot ér az államnak, a mezei nyúl is húszezer forint; aki netán direkt üti el egy jó pörkölt reményében, lopást követ el. A szeptember közepén kezdődő bőgési időszakban a bűncselekmény esetleges megúszásától függetlenül sem jár jól senki a céges teherautó lökhárítójára kent szarvasbikával, hiszen az állat mirigyei által ilyenkor termelt rigyetési szagnak köszönhetően a húsa gyakorlatilag ehetetlenné válik.
Arról sem az állatok tehetnek, hogy az autók erős fényétől azonnali menekülés helyett inkább ledermednek az út közepén, az pedig kifejezetten az emberek sara, hogy ínycsiklandozó kukoricával ültetik be az út menti vidéket. Ezek szerint tehát mindenképp az ember a hibás. De ki fizet?
Amikor az autós a hibás – A józan paraszti ész segít: ha valaki nem a KRESZ szerint, és főleg nem az útviszonyoknak megfelelően vezetett, csak saját magát okolhatja. Szintén így van, ha a baleset után a sietség kedvéért nem hívjuk ki a helyszínelőket. Utólag senki sem fog hinni nekünk. Amennyiben minden szabályt betartva, ám a saját ügyetlenségünk (lassú reakció, a fékezés hiánya) miatt ütöttünk el egy vadat, szintén senki sem fizet majd helyettünk az autónk javításáért, és még örülhetünk is, ha a vadásztársaság állja a saját kárát. Minden a vizsgálattól függ. Ha szándékosan ütünk el egy állatot, vagy ha a reflektortól leblokkolt állatot csapjuk el, minden költség minket terhel. Akkor is mi vagyunk a hibásak, ha szarvasbőgés idején ütünk el egy szerelmes jószágot, ez ugyanis jogi rendellenességnek minősül.
Amikor az vadásztársaság a hibás – A Ptk. 1996. évi LV. törvény szerint ”a vadászatra jogosult köteles megtéríteni a károsult részére a vad által a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt”. Ez azt jelenti, hogy hiába van kint a tábla, ez nem mentesíti a vadásztársaságot a felelősség alól. Ha nincs kint a tábla, még egyértelműbb a helyzet. Illetve lenne, ha ez a gyakorlatban is így működne. Valójában ha a vadásztársaságokról remélünk pénzt, jó kis meccsre lehet számítani. Hiába hiányzik a tábla, a felelősséget egymás között passzolgathatja a helyi önkormányzat, az útkezelő és a vadgazda. Saját vétlenségünket nehéz bizonyítani, az esetek többségében a vadásztársaság csak a vadkárt vállalja. Könnyebb a helyzet, ha egy rossz irányba terelt hajtás következtében kerültek az állatok az útra, bár ilyen amatőr hibára kicsi az esély. A társaságok igyekeznek az etetőket is minél távolabbra helyezni az úttesttől, hiszen senki sem félti úgy az állományt, mint ők.
Amikor az önkormányzat a hibás – Ha a vadásztársaság bizonyítani tudja, hogy az önkormányzati bürokrácia labirintusában kavarodott el a több hónapja beadott táblakihelyezési kérvény, az önkormányzat a hibás. Persze, csak ha mi angyalok voltunk a felelősség-vizsgálat szerint.
Amikor az út karbantartója a hibás – Ha az útszéli növényzet elhanyagolt, nincs levágva, és ezért történik a baleset, a karbantartó a hibás. A helyszínelők ezt elég egyértelműen eldönthetik.
Állati adatok – A szarvasok általában éjszaka, csapatban (rudliban) közlekednek, ezért ahol eggyel találkoztunk, valószínűleg többel is fogunk. Az őz ezzel szemben magányosan bandukol, de a gida követi az anyját. Ne várjunk sokat az őzektől: elég butácskák szegények, így különösen figyelni kell rájuk. Persze egy harminckilós őz pusztítása semmi egy kétmázsás vaddisznóéhoz képest: ha az beesik az ablakon, nem sok jó vár ránk. A kukoricások állandó vendégei, mezőgazdasági területek mellett érdemes számolni velük.
Bár a disznókra jobb esetben tábla figyelmeztet, a mezei nyulaknak már nem jár ekkora megtiszteltetés. A bő hatkilósra is meghízó nyulak zokszó nélkül leülnek az út közepére, főleg ha fényt látnak (a duda segít). A fácán áprilisban, a párzási időben rohangál a legtöbbet, de az útszéli magvak is a civilizáció felé csábítják. Hajlamos pont túl későn felrepülni, összetörve a szélvédőnket. Egy mozgásképtelenné tett fácánnak a róka örül leginkább, akivel nem csak erdős területeken, hanem a települések környékén is találkozhatunk, mert hajlamos a veszettségre, és mert imád tyúkot lopni.
A vadbaleseteket teljesen nem tudjuk kizárni, ám ha betartjuk az alapvető játékszabályokat, nagy eséllyel megússzuk Bambi kivégzését, a sajátunkról nem beszélve. Forrás: Player.hu

Posted on

Sokba kerülhet a szarvasbőgés: ki fizeti a vaddal való ütközést?

A vadért, az általa okozott kárért főszabály szerint a területileg illetékes vadásztársaság felel, ám e felelősség megállapítása mégsem minden esetben egyértelmű, és a bizonyítási kötelezettség a gépjármű tulajdonosát terheli – fejtette ki a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
A szakemberek ténykérdésként kezelik, hogy az őszi idény kezdetével egyre nagyobb számban fordulnak elő a vaddal történő ütközés során bekövetkezett gépjármű károk, sőt az elmúlt években jelentősen nőtt az ilyen jellegű balesetek száma.
A vadért való felelősség elvileg a területileg illetékes vadásztársaság terhére róható. Ám ennek megállapítása mégsem minden esetben egyértelmű, és a követelés sem minden esetben áll meg a vadásztársasággal szemben – hívta fel a figyelmet dr. Burján Zsuzsanna.
Ennek egyrészről a bizonyíthatóság szab határt, másrészről pedig azoknak az objektív körülmények fennállta, amelyek a bírósági gyakorlat alapján mentesíthetik a vadásztársaságot a felelősség alól.
Sokan nem tudják, hogy a hatályos polgári jogi szabályok alapján a károsultat, a gépjármű tulajdonosát terheli a bizonyítási kötelezettség annak tekintetében, hogy kára keletkezett, illetve az összeg nagyságának tekintetében.
Ez a bizonyítási teher pedig azt követeli meg, hogy az első pillanattól fogva a károsult megtegye a szükséges lépéseket, rögzítse a bizonyítékokat annak érdekében, hogy a későbbi eljárás során hitelt érdemlően bizonyíthassa kárigényét. A D. A. S. JogSzerviz szakértője szerint e lépéseket a baleset helyszínén és időpontjában célszerű megtenni.
Lépésről lépésre: első körben a rendőrség – Fontos minden kárigény érvényesítése során a történtek lehetőleg a balesettől független, elfogulatlan személlyel történő rögzítése. Erre leginkább a rendőrség javasolható, így célszerű a vaddal történt ütközést követően őket hívni a helyszínre.
A rendőrség jogosult az esetről szóló jegyzőkönyvet felvenni, ebben rögzítve azokat az objektív ismérveket, amelyek alapjaiban döntik el az eset jogi érvényesíthetőségét. Ezek az ismérvek elsősorban a vadra figyelmeztető táblával, a közlekedési viszonyoknak megfelelő járművezetéssel vannak összefüggésben.
A rendőrség jogosult továbbá a baleset helyszínéről, a gépjármű sérüléseiről és az elhullott vadról is fényképfelvételeket készíteni. Fontos – húzta alá a D.A.S. JogSzerviz szakértője -, hogy a rendőrség nyilatkozzon arról is elsőként, hogy a balesettel érintett útszakasz mely vadásztársaság illetékességi területére esik. Ennek azért van jelentősége, mivel az igény is az illetékes vadásztársasággal szemben érvényesíthető.
Ha a hatóság a jegyzőkönyvet felvette, és az esetről fotókat is készített, úgy a későbbiek során javasoljuk ezeket az iratokat a rendőrségtől kikérni. Célszerű ebben a helyzetben megkérdezni, hogy a helyszínre az intézkedő rendőrök, melyik rendőrkapitányságról érkeztek, és az iratokat honnan tudjuk kikérni.
Tanúnyilatkozatok – A bizonyíthatóság szempontjából jelentősége van annak is, hogy akad-e olyan személy, aki a baleset bekövetkeztét közvetlenül látta, aki tehát konkrétan tud a baleset körülményeiről, az ott lejátszódott eseményekről nyilatkozatot adni.
A tanúk nyilatkozatai azért fontos bizonyítékok, mivel a helyszínre utólag kiérkezett rendőrök, kizárólag a baleset utáni tényeket tudják rögzíteni, azonban a baleset pontos körülményeiről nyilatkozni nem tudnak – hangsúlyozta dr. Burján Zsuzsanna.
Nem éri meg elvinni a vadat – abban az esetben, ha a baleset következtében a vad elpusztul, ezt jelezni kell a vadásztársaságnak is. Zömében a helyszínre érkező rendőrök ilyen esetben már eleve értesítik a vadásztársaságot, és az elhullott állat átadását biztosítják a vadásztársaság számára. Ez azért lényeges, mivel a vad értéket képvisel, így amennyiben valaki jogosulatlanul elviszi, az komoly következményekkel számolhat.
A gépjármű javítása – A gépjárművekben bekövetkezett kár érvényesítéséhez csupán az egyik lépés a helyszínen történt, körültekintő eljárás. A kár és annak összegszerűsége kapcsán a bizonyítási kötelezettség a károsultat terheli. Ez azt jelenti, hogy a vadásztársasággal szemben csak azoknak a gépjárműsérüléseknek a kijavítási költsége érvényesíthető, amelyek a káreseménnyel kapcsolatosan keletkeztek. Ez kétféle módon történhet meg: egyrészről számlával, másrészről javítási árkalkulációval. A gépjárművet csak a biztosító kárszemléjét követően javasolt megjavítani – mondta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Harminc napon belül – A vaddal történő ütközésből eredő károk érvényesíthetőségének csak az egyik szelete a bizonyíthatóság. Ugyanis fennállnak olyan követelmények, amelyek be nem tartása az igényt eleve érvényesíthetetlenné teszi. Elsősorban ilyen az igényérvényesítési határidő is. A törvény a kárigény bejelentésére határidőt szab, amelyet a baleset bekövetkeztétől kell számítani, és amely harminc naptári napot tesz ki.
Ez a határidő úgynevezett jogvesztő határidőnek minősül, így ha a károsult ez idő alatt nem jelenti be a kárát a vadásztársaság felé, akkor a továbbiakban már nem is terjesztheti elő a követelését. Minden esetben célszerű, hogy az igény bejelentése írásban történjen, lehetőleg olyan módon, hogy a későbbiek során annak postai feladását és kötelezett általi kézhezvételét is igazolni lehessen – húzta alá dr. Burján Zsuzsanna.
A bírói gyakorlat – A vonatkozó bírói gyakorlat azonban igen szigorú követelményeket támaszt a vadásztársaság felelősségének megállapításához. Ilyen támpontot jelent például az a körülmény, ha a vadásztársaság nem helyezett ki táblát a vadveszélyre vonatkozóan, és a gépjárművezető az útviszonyoknak megfelelően, a közlekedési szabályok betartásával vezette gépjárművét. Ezen felül azonban akkor van esély a bírósági úton történő igényérvényesítésre, ha azt is lehet bizonyítani, hogy a vadásztársaság oldalán valamilyen “rendellenesség” lépett fel. Ilyen rendellenesség lehet például az, ha a vadásztársaság etetők elhelyezésével az út közelébe szoktatta az állatokat, vagy éppen vadászati vagy párzási idény van. Forrás: Huntingpress.eu

Posted on

Vadász-Rendőr találkozó

A felgyorsult „információs” társadalom alapvető problémájaként jelentkezik a személyes, közvetlen kapcsolatok háttérbe szorulása. Ehelyett előtérbe került az egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb eszközökön (mobiltelefon, internet, stb.) keresztül történő kommunikáció. Az emberi kapcsolatok, így különösen a különböző társadalmi szervek, csoportok közötti kapcsolat azonban – főleg a rendőri szakmában – elengedhetetlen, szinte lételem a hatékony munkavégzés érdekében.
Igaz ez az Ózdi Rendőrkapitányság és az illetékességi területén működő vadászatra jogosultak közötti kapcsolatrendszerre is, melynek javítása érdekében a két fél 2008. novemberében Együttműködési Megállapodást írt alá, különböző kötelezettségek vállalásával, de főként a hatékony együttműködés érdekében.
A vadászok és a rendőrök különféle kommunikációs csatornákon a megállapodás aláírása előtt is folyamatos, napi szintű kapcsolatban voltak egymással (pl. fegyvertartási engedélyekkel kapcsolatos ügyintézés, közúti ellenőrzés, közös szolgálatok az orvvadászok leleplezésére, fatolvajok tettenérése, stb.). A kapcsolat és a kölcsönös együttműködés továbbfejlesztése, egy magasabb szintre emelése érdekében, hagyományteremtő céllal került életre hívásra az „I. VARETAL”, az első vadász-rendőr találkozó, szarvas-nász idején 2010. szeptember 25. napján, a sátai „Csépány-berek” völgyben.
A rendezvény elsődleges célja a formális kapcsolattartás mellett egy szorosabb, közvetlen, folyamatosan működő kapcsolatrendszer kiépítése az Ózdi Rendőrkapitányság rendőrei és a kapitányságunk illetékességi területén gazdálkodó vadászatra jogosultak tagjai között, a vadászattal, a vadászterület védelmével, a természet zavartalanságának biztosításával, a vadászati tevékenységgel kapcsolatba hozható jogsértések megelőzésére, felderítésére. Emellett az engedélyügyi tevékenység jogszabályi hátterének, az engedélyügyi eljárás rendjének ismertetése mellett a közös feladatok végrehajtása, az Együttműködési Megállapodásban foglaltak érvényre juttatása is kiemelt figyelmet kapott. Cél volt továbbá a kölcsönös tájékoztatás, a hatékonyabb, gyorsabb információáramlás, az eredményes együttműködés, az interperszonális kapcsolatok kiépítése és végül a kikapcsolódás, a tartalmas időtöltés biztosítása, és végül, de nem utolsó sorban pedig mind a rendőri munka, mind a vadászati tevékenység társadalmi elfogadottságának javítása.
Hosszas szervezőmunka előzte meg a rendezvény napját. A szervezéssel kapcsolatos feladatok már a 25-i hét közepén a tetőfokára hágtak, izzottak a telefonvonalak, lázas és sokszor estébe nyúló munka folyt Kapitányságunkon. Ilyen előzmények után, szeptember 24-én, délután érkezett meg városunkba a Nemzet Színésze, Bodrogi Gyula, kedvesével Angélával. Utaztatásukban nagy szerepet vállalt a Nádler Herbert Vadásztársaság gazdasági vezetője, Molnár Gyula és felesége. A Művész úr szállodába érkezését követően azonban csak pár percig maradt szobájában, hiszen vadászatra volt hivatalos a Nádler Herbert VT területére, a meghívás bikára és vaddisznóra szólt, Balogi Lajos, a társaság hivatásos vadászának kíséretében. A lesen töltött délután izgalmasra sikeredett a Művész úr elmondása szerint, hiszen két konda vaddisznóval is összefutottak, Diana azonban most nem a vadásznak kedvezett.
Így jött el a rendezvény hajnala, lázas sietséggel, végső simításokkal, de a kezdésre minden és mindenki a helyére került. A találkozó egy hagyományos „Hubertus-misével” kezdődött, melyet Baranyák Béla római katolikus, címzetes plébános celebrált. Az Istentisztelet alatt az oltár előtt tölgyravatalon egy golyóérett bika feküdt, aki a rendezvény hajnalán még belebőghette vágyait a ködbe burkolózott csernelyi erdőkbe, majd eljött hozzánk – elmúlni… A mise záróakkordjait egy emberként, felállva énekelték a vén fenyőfák alatt vendégeink és így messze szállt a völgyön a Magyar Himnusz örökké szép dallama…
Az Istentiszteletet követően Dr. Mecser Tamás r. ezredes, a B.-A.-Z. MRFK Bűnügyi Igazgatója és Dr. Varga László r. alezr., az Ózdi RK kapitányságvezetője nyitotta meg a találkozót.
A köszöntő szavakat szakmai előadások követték a színpadon az alábbiak szerint:
• Elsőként Leskó András r. alezr., a B.-A.-Z. MRFK Bűnügyi Osztályának vezetője tartott előadást, melynek címe: „Vadászbalesetek rendőri szemmel” volt;
• Ezt követően Gátsik Attila r. szds., az Ózdi RK, Igazgatásrendészeti Osztályvezetője a „Fegyverkérelmek” témakört mutatta be az érdeklődő közönségnek;
• Harmadikként Vadász István, az FVM, B.-A.-Z. Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalának Vadászati Osztályvezetője „Jogszabályi aktualitások a vadászatról” témakörben ismertette előadását;
• Vadász István előadását Tóth Ákos Dénes, a B.-A.-Z. Megyei Vadászkamara titkára, megyei fővadász előadása követte „Aki vadász akar lenni… a vadászvizsgáról” címmel;
• A vadászatra jogosultak részéről Szabó György, a Nádler Herbert VT elnöke tartott előadást, melynek címe: „Vadászati kapcsolatok egy vadászatra jogosult tükrében”;
• A következő előadó, Szabó Sándor vadgazdálkodási szakmérnök, a DATE karcagi kutatóintézetéből a vadgazdálkodási, vadászati szakértés területébe engedett bepillantást „Vadászbalesetek a szakértő szemével” címmel;
• A záró-előadást pedig Homonnay zsombor vadászújságíró, a Magyar Vadászlap szerkesztője tartotta, a „Rendőrségi-vadászati kapcsolatrendszer”-t elemezve.
Mint ahogy az előadások címéből is kiderül a rendezvény elsődleges célja a rendőrök és a vadászok kölcsönös továbbképzése volt, a mindkét együttműködő felet érintő problémák és témakörök felvetésével, ismertetésével, elemzésével. Erre szolgált a délelőtti konferencia. A vendégek részére – már a konferencia alatt is – egész napos légpuskás lövészet, íjászat, főzőverseny, vadászati termékek vására, bemutatója (kések, faragások, festmények, borok, stb.) álltak rendelkezésre a rendezvény teljes időtartama alatt. Az íjászatot Nahóczki Péter világbajnoki harmadik helyezett, háromszoros Európa-bajnok íjász felügyelte. A résztvevők, érdeklődők száma meghaladta a 120 főt.
A légpuskás lövészetet Pintér László az ózdi lőtér vezetője vette szárnyai alá, a versenyzők és érdeklődők több mint 1.500 db lőszert lőttek el szombaton a négy légpuskával. A főzőversenyen 13 csapat versengett, az üstökben vaddisznó, szarvas, őz és harcsa is rotyogott, csodálatos illatfelhőkbe burkolva a „Csépány-berek” völgyet és nehéz munkát adva a Bodrogi Gyula, Dudás Péter és Dr. Varga Lászlóból álló háromtagú zsűrinek. A főzőverseny zsűrizése és az ebéd elfogyasztása alatt a Borsodi Vadászkürtös Egyesület kürtszignáljai szórakoztatták a közönséget, majd Homolya László szarvasbőgő világbajnok előadása következett. A különböző hangkeltő eszközökből előidézett bőgőhangok hallatán a jelenlévő vadászok háta libabőrös lett, a szemeket becsukva igen könnyű volt elképzelni egy ködpárába burkolózó őszi rétet, a hegedűnyakú tarvadak mellett a magyar erdők királyával, a bőgő „Csodaszarvassal”. Homolya Laci előadásában bemutatta azt is, hogy a szarvasbőgő versenyre jelentkezetteknek milyen bőgőhangokat kell imitálnia, mely intelmeknek a négy versenyző igyekezett is maradéktalanul eleget tenni és nemes küzdelem után vehette át Csoma István, a Hegyháti Béke VT hivatásos vadásza az első helyezettnek járó oklevelet és a Farkas Bertalan késműves által felajánlott vadásztőrt Bodrogi Gyulától. A szarvasbőgést rendőrkutyás bemutató követte, az Ózdi RK kutyavezetőinek közreműködésével, majd Bodrogi Gyula adta át az íjászverseny (ifjúsági és felnőtt kategória), a légpuskás lövészverseny (ifjúsági és felnőtt kategória), a szarvasbőgő verseny és a főzőverseny első három helyezettjének járó okleveleket, díjakat, majd a Művész úr színvonalas előadását tekinthette meg az érdeklődő – nagy számú – közönség.
Az előadás végére elkészültek Vadász Istváné is a trófeabíráló verseny eredményeinek kiértékelésével, így a Művész úr átadta az első három helyezettnek járó okleveleket. Az eredményhirdetés után egy háromnegyed órás, tartalmas solymász-bemutató következett, majd Noveczki Katalin vizslás Európa-bajnokot láthatták kedvencével, munka közben a nézősereg tagjai. Zárásként pedig egy héttagú (melyből kettő ózdi rendőr, egy pedig volt bánrévei határőr) rockzenekar, a „Rockerék” koncertjét hallhatták a kilátogatók.
A találkozó összességében igen jól sikerült, a megyei rendőri és vadászati vezetők és a kilátogatók véleménye szerint egy megyei vadásznappal ért fel, azóta is rengeteg pozitív visszajelzés érkezett kapitányságunkra, sokan kérték, hogy jövőre is rendezzük meg, legalább ugyanilyen színvonalon. A rendezvény lehetőséget biztosított arra, hogy a közel 500, az együttműködési megállapodásban résztvevő személy számára egy olyan eseményt szervezzünk, ahol lehetőség nyílik a szakmai továbbképzésre, az informális kapcsolatok kiépítésére, az egymással együttműködő vadászok és rendőrök között közvetlenebb, személyes kapcsolat kiépítésére.
Támogatók voltak:
• Sajóvölgye Takarékszövetkezet – Kriston Nándor
• Bíró Imre
• Greskovits István Hotel Ózd
• B.-A.-Z. Megyei Rendőr-főkapitányság
• Vadász István vadászati osztályvezető B.-A.-Z. Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal
• Tóth Á. Dénes, B.-A.-Z. Megyei Vadászkamara titkára, megyei fővadász
• Baranyák Béla atya, római katolikus címzetes esperes
• Benedek Mihály Ózd város polgármestere
• Gulyás János Borsodbóta polgármestere
• Hangonyi László Hangony polgármestere
• Dorkó László Ózd Közbiztonságáért alapítvány kuratóriumi elnöke
• Bakos Péter Sáta polgármestere
• Bodrogi Gyula színművész
• Homolya László szarvasbőgő világbajnok
• Nahóczki Péter íjász VB 3. helyezett, háromszoros Európa-bajnok
• Noveczki Katallin EB győztes vizslás
• Pintér László lőtérvezető
• Borbás Péter egyéni vállalkozó
• Dudás Péter B.-A.-Z. Megyei Bűnmegelőzési Alapítvány
• Suszter Sándor ÓHG ügyvezető igazgatója
• Szentkirályi László tü. alezr., Ózd Városi Tűzoltóság parancsnoka
• Simon József borász, Egri Hegyközség Elnöke
• Grédics Szilárd, Egererdő Zrt., Szilvásváradi Erdészete
• Dolgos Attila, Északerdő Zrt., Bánhorváti Erdészete
Forrás Police.hu