Posted on

Ügyészség: jogot sértett a Négy Mancs!

Jogsértően folytatott adatgyűjtést az úgynevezett tojáskampánya során a Négy Mancs állatvédő alapítvány az ügyészség megállapítása szerint. Erről a vizsgálatot kezdeményező elszámoltatási kormánybiztos tájékoztatta szerdán az MTI-t.
Budai Gyula felidézte: december elején fordult a Fővárosi Főügyészséghez a Négy Manccsal kapcsolatban, és egyebek mellett azt kérte, foglaljon állást a hatóság az alapítvány tojástermelőknek küldött kérdőívéről. Ebben – mint ismertette – arról érdeklődnek cégeknél az állatvédők, hogy az adott vállalat élelmiszer-ipari termékei közül melyik milyen tojásból származik, azaz, hogyan tartották a tojótyúkokat. Egyúttal jelzik, hogy ha nem töltik ki a kérdőívet, és termékeiken nem tüntetik fel a felhasznált tojások származását, vagyis a tojótyúkok tartási formáját, “abból kell kiindulniuk, hogy nagy valószínűséggel ketreces tartásból származnak, és ezt így fogják nyilvánosságra hozni”.
A Fővárosi Főügyészség vizsgálata szerint – tájékoztatott a kormánybiztos – az alapítvány által folytatott adatgyűjtés önmagában nem kifogásolható, ám a kiküldött kérdőívek tartalma nem felel meg a statisztikai törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletnek, ezért az ügyészség jelzéssel élt az alapítvány kuratóriumának elnökénél.
Ebben felhívják az alapítvány képviselőjének figyelmét arra, hogy a kérdőív nem tartalmazza az adatszolgáltatás önkéntességére utaló, a jogszabályban előírt figyelemfelhívást, továbbá az adatszolgáltatótól kért előzetes írásbeli hozzájárulást, amelyben megjelölik, hogy az adatot milyen célra és kinek teszik hozzáférhetővé – közölte Budai Gyula, hozzátéve, hogy az ügyészség kifogásolta a kérdőívnek a kitöltésre és az adatok nyilvánosságra hozatalára vonatkozó részét is.
Az elszámoltatási kormánybiztos augusztus vége óta vizsgálja a Négy Mancs – Alapítvány az Állatvédelemért működését a szerinte “közvetlenül a magyar libatenyésztők ellen folytatott lejárató kampányával” összefüggésben. Forrás: Szabadföld.hu

Posted on

Négy Mancs: Budai szerint az ügyészség mulasztásokat állapított meg – Vizsgálódik a NAV is

Lefolytatta a Fővárosi Főügyészség a Négy Mancs állatvédő alapítvány működésével kapcsolatos törvényességi vizsgálatot, amelynek során több törvénysértést és mulasztást is megállapított – közölte Budai Gyula, a vizsgálatot kezdeményező elszámoltatási kormánybiztos. Az alapítványt az adóhatóság is ellenőrzi. A napokban a Baromfi Termék Tanács (BTT) is az ügyészséghez fordult az ügyben.
Budai Gyula augusztus 30-án közölte, hogy vizsgálja a Négy Mancs – Alapítvány az Állatvédelemért elnevezésű szervezet működését. Ennek keretében a Fővárosi Főügyészséghez fordult, kérve, hogy a hatóság az alapítvány működésével kapcsolatban folytasson le törvényességi vizsgálatot. Az elszámoltatásért felelős kormánybiztos egyebek mellett azt szeretné tisztázni, hogy a “közvetlenül a magyar libatenyésztők ellen folytatott lejárató kampányt” milyen forrásokból finanszírozta az alapítvány.
Az elszámoltatási kormánybiztos tájékoztatása szerint az ügyészség a vizsgálatot elvégezte, és több mulasztást is megállapított, amelyek miatt felszólalást nyújtott be az alapítvány képviselőjének. A törvényes működés megteremtése érdekében javaslatokat is tett az ügyészség, így például a kuratóriumi ülések meghívóinak kiküldésével és a tanácskozások nyilvánosságával, valamint a határozatokkal kapcsolatban, továbbá az alapítványi vagyon felhasználását, valamint az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés közzétételét érintően.
Az ügyészség közölte, hogy az alapítvány a vizsgált időszakban központi költségvetési, illetve helyi önkormányzati támogatást nem kapott, a személyi jövedelemadó egyszázalékos felajánlásából származó költségvetési támogatásból azonban részesült, ennek felhasználásának ellenőrzése viszont nem az ügyészség, hanem az adóhatóság hatáskörébe tartozik. A rendelkezésre álló adatok szerint ugyanakkor az alapítványnál a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által elrendelt ellenőrzés már folyamatban van – közölte az MTI szerint Budai Gyula.
Mint ismert, a napokban a Baromfi Termék Tanács is törvényességi felügyeleti kérelmet nyújtott be az ügyészséghez a Négy Mancs szerintük jogszabálysértő tevékenysége miatt. A termékanács szerint az alapítvány nem szolgál valós állatvédelmi-állatjóléti célokat, és valótlan tartalmú propagandával a magyar baromfitermelők és -termékek lejáratására törekszik belföldön és az európai uniós országokban. A BTT megállapításai szerint a Négy Mancs alapítvány nyilatkozataiban és közleményeiben folyamatosan valótlanul állítja, hogy Magyarországon az EU-s előírásokkal ellentétes, illegális tollfosztás és libatömés folyik. Forrás: Agromonitor.hu

Posted on

Az ügyészség is vizsgálja a Négy Mancsot

A Fővárosi Főügyészség vizsgálja a Négy Mancs állatvédő alapítvány működésének törvényességét. Erről a korábban az ügyészséghez forduló elszámoltatási kormánybiztos tájékoztatott.
Budai Gyula augusztus 30-án közölte, hogy vizsgálja a Négy Mancs – Alapítvány az Állatvédelemért működését. A Fővárosi Főügyészséghez fordult, kérve, hogy a hatóság az alapítvány működésével kapcsolatban folytasson le törvényességi vizsgálatot. A kormánybiztos a bíróságot is megkereste, hogy a birtokában lévő, az alapítvány gazdálkodásával kapcsolatos valamennyi dokumentumot bocsássa rendelkezésére.
Az elszámoltatásért felelős kormánybiztos egyebek mellett azt szeretné tisztázni, hogy a “közvetlenül a magyar libatenyésztők ellen folytatott lejárató kampányt” milyen forrásokból finanszírozta az alapítvány.
A Négy Mancsról legutóbb két és fél hónapja, július 1-jén írt a magyar sajtó. A Magyar Hírlap aznapi cikke szerint támadást indított egyebek mellett a magyar libamáj és a hazai libatenyésztők ellen a Négy Mancs, elérve, hogy a németországi Kölnben ősszel megrendezendő Kölnmesse élelmiszer-ipari szakkiállításról és vásárról a szervezők kitiltsák a töméses hizlalásból származó hízott májat, azok késztermékeit és egyéb termékeket.
Az elszámoltatásért felelős kormánybiztos egyebek mellett azt szeretné tisztázni, hogy a “közvetlenül a magyar libatenyésztők ellen folytatott lejárató kampányt” milyen forrásokból finanszírozta az alapítvány.
A Négy Mancsról legutóbb két és fél hónapja, július 1-jén írt a magyar sajtó. A Magyar Hírlap aznapi cikke szerint támadást indított egyebek mellett a magyar libamáj és a hazai libatenyésztők ellen a Négy Mancs, elérve, hogy a németországi Kölnben ősszel megrendezendő Kölnmesse élelmiszer-ipari szakkiállításról és vásárról a szervezők kitiltsák a töméses hizlalásból származó hízott májat, azok késztermékeit és egyéb termékeket – írja az Index.hu

Posted on

Vádemelés az állatkínzók ellen

Állatkínzás miatt két vádiratot is benyújtott Kecskeméten az ügyészség a bíróságra a napokban. Vádat emeltek a helvéciai férfi ellen, aki ásóval ütött agyon 7 darab párnapos kiskutyát, majd falhoz csapott egy kismacskát. Valamint vádlottak padjára kerül egy felsőszéktói tanyában lakó férfi is, akinek 5 kutyája éhezés és kiszáradás miatt pusztult el.
A helvéciai állatkínzás korábban a baonon és a Petőfi Népében is óriási felháborodást keltett. Az 55 esztendős K. István július 16-án este az ikerház másik felében élő unokahúga párnapos kiskutyáit verte agyon a pincében.
– A kiskutyák és a cica a mi háziállataink voltak. A pincénkben neveltük őket, és a 8 éves kislányom látta, amikor a szomszédban élő nagybátyám agyonütötte a 3 napos kiskutyákat. A cicával pedig a teraszon végzett. Olyan volt itt minden, mint egy mészárszékben – nyilatkozta feldúltan a szörnyű események után, még júliusban az állatok gazdája.
Az ügyészség most állatkínzás vétsége miatt állítja bíróság elé a férfit. A vádiratban azt indítványozzák, hogy közérdekű munkára ítélje a Kecskeméti Városi Bíróság K. Istvánt, akit egyébként a barbár állatkínzást követően 2 napig őrizetben tartottak a rendőrök.
A 34 esztendős Cs. Zoltán is állatkínzás miatt kerül majd bíróság elé. A többszörösen büntetett előéletű férfi egy Kecskemét-felsőszéktói tanyában lakott, ahol a tulajdonos édesapja július 18-án megjelent. Az ingatlan udvarán lévő kerti tóban két, szállító ketrecekben pedig három kutyatetemet talált, cikk itt. A tanyaudvaron további hét, az éhezéstől és a vízhiánytól legyengült kutya volt.
A vádirat szerint Cs. Zoltán az állatok ellátásáról nem gondoskodott, ezért hullott el 5 kutya. Mivel pedig a férfi két korábbi, felfüggesztett – 11 és 8 hónapos – börtönbüntetése próbaideje közben követte el a mostani állatkínzást, ezért az ügyészség indítványozta, hogy ezek végrehajtását az ítélet kihirdetésével egyidőben rendelje majd el a kecskeméti bíróság – írja a Baon.hu

Posted on

Kutyával kényszerítették fajtalankodásra gyerekeiket

Szemérem elleni erőszak és más bűncselekmények miatt vádolnak három embert Borsod-Abaúj-Zemplém megyében, akik a vád szerint éveken keresztül erőszakoskodtak saját gyerekeikkel, és verték őket. A szülők és a nagyapa állítólag még a kutyával is fajtalankodásra kényszerítette a négy kisfiút.
Egy 43 éves férfi, 35 éves felesége és a férfi 68 éves apja a vádlott abban a bűnügyben, amelyben a napokban emelt vádat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség. A vád 12. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett szemérem elleni erőszak bűntette és más bűncselekmények – közölte az ügyészség.
A vád szerint az egyik borsodi faluban élő három vádlott – négy fiúgyermek apja, anyja és nagyapja – rendszeresen bántalmazták a gyerekeket, és szexuális aktusokra kényszerítették őket még 2008-ban és előtte, amikor a gyerekek 10, 9, 8 és 4 évesek voltak.
Az ügyészség szerint hetente többször is verték és zaklatták a négy gyermeket, és még a család kutyájával is fajtalankodásra kényszerítették őket. Később az állattal brutális kínzások közepette végeztek a gyerekek szeme láttára. Egyszer az apa a 10 éves kisfiú hátára úgy ráütött, hogy egy hétig látszott a nyoma, és az iskolában is észrevették. Ekkor figyelmeztették a szülőket a gyermekvédelmi hatóságok.
A bántalmazások azonban nem szűntek meg. A szülők és a nagyapa rendszeresen puszta kézzel vagy seprűnyéllel, bodzavesszővel ütlegelték a gyerekeket. A sérüléseket az óvodáskorú kicsin is észlelték a kívülállók. A négy gyermeket 2008-ban kiemelték a családból, majd nevelőszülőkhöz kerültek. Nekik mesélték el a velük évek alatt megtörtént szörnyűségeket.
A vádirat szerint a vádlottak a gyerekek testi, értelmi, erkölcsi, szellemi fejlődését súlyosan veszélyeztették, ami miatt a gyerekek pszichiátriai gondozásra szorulnak, súlyos magatartászavarokkal küszködnek, folyamatos gyógyszeres kezelés alatt állnak azóta is.
A kirendelt elmeorvos szakértő megállapította, hogy a vádlottak mindhárman súlyosan pszichopatizálodott személyiségűek, infantilis ösztönvezetésűek, szexuálisan szadisztikus erőszakos magatartás jellemzi őket. A vádlottak előzetes letartóztatásban vannak, és 10-től 18 évig terjedő szabadságvesztést is kaphatnak.

Posted on

Megszüntették a nyomozást a filmen vízbe fojtott macska ügyében

Toepler Zoltán, a rendező azzal védekezett, hogy még az állatvédelmi törvény hatályba lépése előtt halt meg a filmben bemutatott kismacska. A tanúk pedig nem emlékeztek arra, hogy tavaly még mást mondott a filmszemlén.
Már december elején megszüntette az ügyészség az Álszent című film rendezője ellen, állatkínzás gyanúja miatt indított vizsgálatot, mivel a hatóságok nem tudták bizonyítani, hogy a filmben vízbe fojtott kismacska az állatvédelmi törvény életbe lépése előtt vagy után pusztult el. A nyomozás megszüntetéséről azért nem nyilatkozott eddig a Fővárosi Főügyészség, mert még nem kapta kézhez minden feljelentő az erről szóló határozatot. (A film miatt több hazai állatvédő szervezet és magánszemély tett feljelentést, de érkezett bejelentés külföldről is).
Mikor vették fel? A december 11-ei dátummal ellátott határozat szerint a rendező, Toepler Zoltán ellen indított nyomozást azért zárták le, mert az adatok alapján nem állapítható meg, hogy történt-e bűncselekmény, hiszen nem lehet tudni, hogy a filmben látott jelenetet, amiben vízbe fojtanak egy kismacskát, az állatvédelmi törvény 2004. június 24-ei hatályba lépése előtt vagy után vették fel.
Az ügyészség határozata szerint ugyan a botrány kirobbanásakor, a Tv2 Napló című műsorában Toepler Zoltán még nem védekezett azzal, hogy a felvétel még a törvény életbe lépése előtt készült, sőt azt sem mondta, hogy a macskát nem ő, hanem valaki más fojtotta meg, de a nyomozás során már azt vallotta, hogy a macska 2003 decemberében pusztult el, és nem volt hajlandó elárulni, hogy ki készítette az erről készült felvételt és hol.
(A 2006. április 22-én sugárzott Naplóban Toepler még azt nyilatkozta, hogy „Én nem azért öltem meg ezt az állatot, mert a forgatókönyvben ez volt, hanem azért került be ebbe a filmbe, mert véletlenül ennek helye volt a filmben. Ennek semmi köze az állatkínzáshoz. Nézze meg ezt a filmet!”).
Már nem emlékeztek rá: Az ügyészség tanúként meghallgatta a film több szereplőjét is, akik elmondták, hogy a filmet 2005-ben és 2006-ban forgatták, de hangsúlyozták, hogy Toepler gyakran használ fel nem saját maga által felvett felvételeket filmjeiben.
Az Index is megírta tavaly áprilisban, hogy a 2006-os filmszemlén díjazott alkotás vetítése utáni beszélgetésen felmerült, hogy meghalt-e a kismacska, és akkor a rendező bevallotta, hogy ő fojtotta meg az állatot. A nyomozás során viszont már egyetlen meghallgatott tanú sem emlékezett arra, hogy a macska halálát feszegető kérdésre mit is válaszolt Toepler Zoltán.
Az ügyészség szerint is ellentmondás van Toepler médiában tett nyilatkozatai és tanúvallomása között, de szakértők bevonásával sem tudták megállapítani, hogy a jelentet mikor is vették fel.