Posted on

Állatvédelemre és környezetvédelemre tanít a JimJam TV

A JimJam televízió a játszva tanulás jegyében olyan alapvető kérdésekkel ismerteti meg a kisgyermekeket, mint az állatvédelem. A csatorna Percy, a parkőr című sorozata az állatokról való gondoskodást, az állatok szeretetét és az emberek és állatok kapcsolatának kölcsönösségét mutatja be a kicsiknek. A műsor azt az örök igazságot tartja szem előtt, hogy bizonyos dolgokat, így az állatok védelmének fontosságát is, már kora gyermekkorban meg kell ismerni.

A 21. században a számos egyéb társadalmi feszültség mellett az állatok védelme háttérbe szorul. Pedig egy komoly problémáról van szó, a bűnügyi statisztikák tanúsága szerint évi több száz feljelentés érkezik a rendőrséghez. 2009-ben ez a szám 965, míg 2010-ben 1158 volt. Vádemelés pedig csak az esetek alig egyharmadában történik. Kovács Mária a Fauna Alapítvány aktivistája azonban úgy véli ez csak a jéghegy csúcsa: „A hatóságoknak sok esetben nincs kapacitása eljárást indítani. Ráadásul az esetek nagy hányadában nem is történik feljelentés.”
A szakértő szerint az állatvédelemre való nevelést már kora gyermekkorban el kell kezdeni, és ehhez a családi minta nyújtja a legjobb hátteret. „Ahol a családban van kutya és jól bánnak vele, ott a gyermek megtanulja ezt, és az állatok szeretetén keresztül másokkal is toleránsabb, empatikusabb lesz”, véli a Fauna aktivistája. Dr. Király Péter, a REX Kutyaotthon Alapítvány alapítója hozzátette: „Hisszük, hogy a helyes állatvédelmi szemlélet, valamint a természettudatos magatartás megismertetése és elterjesztése nem csupán az állatok és élő környezetünk javát szolgálja, hanem a társadalomra is jó hatással van.”
A Fauna munkatársa szerint: „A gyermekek hozzáállása az állatokhoz eredendően pozitív, nem félnek tőlük, nem bántják őket. De egy kisgyerek rendkívül fogékony, ezért ezt az attitűdöt könnyen ki lehet nevelni belőlük.”
Persze a szülők mellett az iskoláknak is nagy felelőssége van ebben a kérdésben. Fontos lenne az állandó állat és természetvédelmi oktatás, a természetjárás. Ebben egyébként a hazánkban működő számos állatvédelmi szervezet is segítséget tud nyújtani, melyek kész tanrenddel, kidolgozott programokkal rendelkeznek. De rengeteg állatvédelemmel foglalkozó programot is szerveznek, ahol sok mindent elsajátíthatnak a gyermekek játékos keretek között.
A Rex Kutyaotthon Alapítvány is aktívan részt vesz a felelős állattartási kultúra és a helyes állat- és természetvédelmi szemlélet kialakításában. Az általuk működtetett Állatsziget az év minden napján izgalmas programokkal várja a kedves látogatókat Újpesten, és egész évben ingyenesen látogatható.
Eközben pedig az olyan televíziós műsorok, mint a JimJam rajzfilmje, a Percy, a parkőr is sokat tesznek a szemléletformálásért. Így kicsik és nagyok egyaránt közelebb kerülhetnek az állatokhoz, és megérthetik milyen fontos, hogy mindannyian tegyünk a védelmükért.
A JimJam csatorna: A JimJam csatornán sugárzott műsorok az 1–6 éves óvodás korosztálynak és szüleiknek szólnak. A csatorna 2006-os indulása óta már több mint 50 országban, 10 nyelven szerepel a műsorszolgáltatók kínálatában.
A JimJam programjai közt szereplő mesék kreativitásra, játékra ösztönöznek, és inspiráló környezetet teremtenek a kisgyermekek számára. A programok teljesen erőszakmentesek és fejlesztik a kicsik emocionális, tanulási és szociális készségeit. A csatorna kínálatában olyan népszerű gyermekműsorok bukkannak fel, mint a Thomas és barátai™; a Bob, a mester™; a Barney és barátai™; az Angelina Balerina™ és a Sam, a tűzoltó™.
A JimJam a Chello Zone piacvezető nemzetközi műsorszolgáltató és a gyermekműsorokat készítő HIT Entertainment vállalat közös vállalkozása. További információk a JimJam weboldalán olvashatók: www.jimjam.tv

Posted on

Kártékony állat ellen jó a magyar celeb

Az elkeseredett dél-somogyi gazda talk show-val és celebekkel riogatja éjszakánként a vadakat.
Tévéadással és celebekkel riasztja a borzokat egy csokonyavisontai gazda. Akciója hatott; a kereskedelmi tévék megmentették Papp László csemege kukoricáját. A dél-somogyi kertekben zajló folyamat persze egyáltalán nem ilyen vicces: a falun élők többsége ugyanis mára feladta: ma már inkább nem műveli földjét, nem tart állatot, mert képtelen megvédeni a négylábú és kétlábú kártevőktől.
– Kiölték az emberből a föld szeretetét; a termény szabad prédája lett mára vaddisznónak, szarvasnak, borznak, s amit a négylábúak meghagynak, azt viszik a két lábon járók – mondják keserűen dél-somogyi gazdák. – Nem hogy kultúrnövényt, de még erdőt sem érdemes ma már telepíteni. A csokonyavisontai Papp László is mindent megpróbált, hogy megvédje a terményét. – Körbekerítettem a kertem – szögesdrót, vasúti talpfák – de amikor száz szarvas megindul, ez meg se kottyan nekik – mondja. – Saját szememmel láttam: néhány állat megsérült ugyan, de pillanatok alatt szétszedték a kerítést.
Csemege kukoricájára a borzok vetettek szemet. Éjszakát virrasztott szomszédjával felváltva, hogy elriassza az állatokat. Kevés sikerrel. – Egyetlen éjszaka 256 fej kukoricámat törték le – mondja. – Okos állatok, jeleznek egymásnak. Válogatósak is: csak akkor jönnek, ha már tejes a szem. Már majdnem feladtam, aztán megérkezett a nagy ötlet. Tévét és rádiót állítottam a kukoricásba, és a fények-hangok végre hatottak.
A gazda azóta is minden este kitalicskázza az öreg Colorstart, vezetékestől, antennástól a veteménybe. Azt mondja, ő is tudja, hogy ezzel csupán csatát nyert. A háborúban a gazdák vesztésre állnak. Az erdőket bekerítik, a szántóföldeket villanypásztor védi, a vad pedig arra indul, ahol táplálékhoz jut, azaz a falu felé.
– Az ember dolgozik, aztán amire beérik, más élvezi – mondja a gazda. – A szőlőmmel én is így jártam. A végén kivágtam az egészet, a földet műveletlenül hagytam. A szőlőhegyre régen a csősz be sem engedett idegent, ma bárki szabadon jöhet-mehet. Abban a dűlőben, ahol a mienk is van, valaha 120 gazda művelte a szőlőjét. Mára hárman maradtak.
– A falu mindig egyet jelentett a gazdálkodással. Ehhez képest, ha az ember ma végig megy a hátsó udvarok mentén, összedőlt disznóólakat és istállókat, műveletlen földeket lát mindenütt. Még az olyan nagyközségben is, mint a mienk – mondja a szintén csokonyavisontai Laki Dezső. – A négylábú és kétlábú tolvajokkal szemben nincs menekvés, tehetetlenek vagyunk. Elment az emberek kedve az egésztől. Olyan területek parlagosodtak el mára, amelyek korábban mindig művelve voltak.

Posted on

LCD tévét néznek orosz szarvasmarhák

“Érdekes orosz program indult, amit sokan április elsejei vagy húsvéti tréfának gondolhatnának, pedig szó sincs ilyesmiről. A cél a tejtermelés fokozása és a minőség javítása. Az információs és kommunikációs technológiák területén végbemenő gyors fejlődési folyamat feltartóztathatatlan és ezt már a gazdálkodók is a saját bőrükön tapasztalják. Egy Moszkva melletti tanyán érdekes projekt indult, amelynek célja egy a web 2.0 megoldásait felmutató farm létrehozása és a korszerű IT-technológiák, valamint az állattartás ötvözése.

A Farm 2.0 nevű tanyán a Samsung támogatásával nagy képátlójú LCD-TV-ket helyeztek el, kifejezetten a tehenek karámjai fölött. A gazdák és a szakemberek arra kíváncsiak, hogy vajon a LCD-TV-kkel érkező vizuális jeleknek köszönhetően befolyásolható-e pozitív irányban a tehenek tejtermelése, illetve javítható-e a tej minősége. Az első hallásra megmosolyogtatónak és abszurdnak tűnő program hátterében az áll, hogy télen a tehenek kénytelenek a karámban maradni és a friss zöld fű hiánya érzékelhetően rányomja a bélyegét az általuk adott tej mennyiségére és minőségére. Ezen segítenének azáltal, hogy az LCD-TV-ken zöld mezőket mutatnak az állatoknak.
“Alapvetően minden külső tényező befolyásolhatja a tejtermelést. Az egyes állatok általános termelési szintje határozza meg a befolyás mértékét. A korszerű tehéntej létrehozása egy élsportoló ténykedésével hasonlítható össze. Ahhoz, hogy a lehető legjobb teljesítményt lehessen elérni, mindenképpen szükség van olyan plusz befektetésekre, amelyek növelik az állatok jó közérzetét. Mindenesetre ezt a programot nagyon érdekesnek találom, de a pozitív eredményt illetően szkeptikus vagyok” – jelentette ki Andreas Bigler, a Svájci Szarvasmarha-tenyésztők Munkaközösségének (ASR) tudományos munkatársa.
A szakember hozzátette, hogy korábban voltak hasonló kísérletek, amikor zenét játszottak az állatoknak szintén a tejtermelés fokozására és a jó közérzet biztosítására. Az orosz Farm 2.0 projekt sikere még kérdéses, eredmények leghamarabb egy hónap múlva várhatók. A szakemberek mindenesetre létrehoztak egy a programot ellenőrző csoportot és az események a felszerelt webkamerák által biztosított streamek formájában nyomon követhetők a világhálón is.”

Posted on

Állatok és filmsorozatok: Rex

Évek óta elpusztíthatatlan része a Tv2 műsorának a Rex felügyelő című sorozat, amelyből az osztrák televízió 1994 óta tíz évadot készített száznegyven epizódba sűrítve, sőt, azóta osztrák-olasz kooprodukcióban további két évad is képernyőre került. Olyan sok színész és kutya fordult meg a szériában, hogy nem egyszerű kiigazodni a szereplők között. Ami biztos, hogy a 94-es nyitánykor a nyomozókutyát egy speciálisan kiképzett, Reginald nevű németjuhász alakította. Az alkotók azonban sok veszélyes jelenetben nem kockáztatták a sztárkutya testi épségét, ezért kutyadublőröket alkalmaztak.
Rex gazdáját a negyedik évadig Tobias Moretti játszotta, majd a sztárszínész távoztával a gazdi karaktere szabályos átjáróházzá vált – színészek jöttek-mentek, idővel már követni is nehéz volt az egészet. Ráadásul 1999-ben a kiöregedett Reginald helyére Rhett Buttler került, így a további részekben ő ugatott bele koraesti sziesztáinkba. A Rex felügyelő tipikusan olyan sorozat, amelyet rajongói mindig szeretni fognak, más meg nemigen nézi. Jelenleg még úgy tűnik, hogy a rajongók állnak nyerésre.


Posted on

Állatok és filmsorozatok: Tarzan

Bár állatokkal forgatni nem egyszerű, a téma mégis népszerű, így a kereskedelmi tévék előszeretettel sugároznak állatos sorozatokat. Kedvencek következnek.
Már a hatvanas években dívott az a koncepció, hogy ha jó tévésorozatot akarsz csinálni, akkor alkalmazd a szexis nő, vidám gyerek, mókás kutya vonulatot, és a siker garantált. Azóta persze sok minden megváltozott, de ez a megoldás a mai napig működik, akkor is, ha a kutyát néha egyéb állatra cserélik a vicces kedvű forgatókönyvírók. Nehéz pontosan megválaszolni, vajon miért működnek ilyen jól az állatok a tévében, ugyanis még azok is odavannak az ilyen típusú szériákért, akik egyébként ki nem állhatják, ha egy kutya tíz méternél közelebb merészkedik hozzájuk. Az állatok vélhetőleg az idillt és a nyugalmat sugározzák, amit persze mindenki szeret – legalábbis a tévében. Van persze egy másik irányzat is, amely az állat és ember kapcsolatát a segítségnyújtáson keresztül ábrázolja. Ez leginkább a krimikben figyelhető meg, ahol a nélkülözhetetlen nyomozókutya minden részben kisegíti hű gazdáját.

Az ötlet egyébként még a Johnny Weissmüller által megformált Tarzan-filmekből származik, ahol a főhős (Tarzan) körülvéve a szexi Jane-nel, a Kölyökkel és egy halom állattal egyenesen megbabonázza a nézőket. Ha belegondolunk, hogy már a harmincas években is ez ment, akkor elmondhatjuk, hogy tulajdonképpen elég későn kezdték telepakolni állatokkal a tévésorozatokat. Van ennek persze egy kézenfekvő magyarázata is: állatokkal forgatni nem a világ legegyszerűbb dolga. A szereplők nem reagálnak rendesen a rendezői utasításokra, ráadásul a stáb terelgetéséhez idomárra is szükség van, és többnyire ugyanazt a karaktert nem csak egy állat játssza, ami tovább növeli a macerát. Ezeken a forgatásokon legendásan komoly zűrzavar uralkodik, és a stáb tagjai úgy a harmadik epizód környékén kezdik átgondolni addigi életüket, megszüntetik az állatkertek számára átutalt jótékonysági adományaikat és hirtelen felhagynak a vegetáriánus életmóddal. Valószínűleg ez lehet az oka annak, hogy az elmúlt években nem nagyon készítettek állatok főszereplésével tévészériát. Viszont a téma még mindig állati népszerű, úgyhogy a kereskedelmi televíziók folyamatosan műsoron hagyják négylábú vagy éppen uszonyos kedvenceinket – addig sem vesz otthonra vadászgörényt senki.
Tarzan a magyar: Az első úszó volt a világon, aki egy percen belül úszta a száz métert, ötször nyert az olimpián, a világ mégis Tarzanként emlékszik a huszonöt éve, 1984. január 20-án elhunyt Johnny Weissmüllerre.
Nevezhetjük magyar születésűnek is, hiszen 1904. június 2-án a Temesvár közeli Szabadfaluban (Freidorf), magyar állampolgárként látta meg a napvilágot. A kis János hároméves volt, amikor szülei kivándoroltak Amerikába. Csak a nyolc általánoson küzdötte át magát, annál többre vitte azonban a medencében.
A vézna, beteges fiú orvosi tanácsra kezdett úszni, s idővel 190 centi magas, 95 kilós óriássá serdült. A világon elsőként úszta egy percen belül a száz métert és öt percen belül a négyszázat, 52-szeres amerikai bajnok volt és 67 világrekordot állított fel. Az 1924-es és az 1928-as olimpián öt aranyérmet szerzett, 1924-ben tagja volt a bronzérmes vízilabdacsapatnak is. Fölényére jellemző, hogy a 400 méteres gyorsúszás egy előfutamában lábbal “evezett” be a célba – persze elsőként.
1929-ben heti 500 dolláros reklámszerződést kötött, de így már profinak minősült és be kellett fejeznie a versenyzést. A film világába nehezen tört be: első szerepében egy fügefalevéllel takarva Ádámként domborított – volna, ha a szigorú cenzorok ki nem vágják a jelenetet. 1932-ben aztán 150 jelentkező közül választották ki Tarzan szerepére. Tizenkilenc filmben lendült bőr ágyékkötőjében ágról ágra és hallatta híres kiáltását (a titkot állítólag jódlizgató osztrák édesanyjától leste el.)
Igazi színész soha nem lett, de ezt nem is várták el tőle: szerepei inkább csak bátorságot és kitűnő fizikumot igényeltek. Ő egyikben sem szenvedett hiányt, bár dublőr nélkül dolgozott, soha még csak karcolás sem érte. Csak egyszer makacsolta meg magát: egy fogatlan, elkábított alligátorral nem szállt harcba. Amikor arról faggatták, mit tanácsolna filmbéli utódjának, azt válaszolta: lengés közben ne engedje el az indát.
Hat filmben volt partnere Maureen O,Sullivan, aki utálta Jane szerepét – rossz nyelvek szerint azért is szült hét gyermeket, hogy ne kelljen forgatnia. Csita, a majom szerepében több csimpánz is tündökölt, mindegyikük máshoz értett: az egyik mosolygott, a másik fára mászott és így tovább. Weissmüller utolsó Tarzan-filmje 1948-ban készült, ezután hét évig a Jungle Jim sorozat címszerepét alakította, majd 1955-ben nyugdíjba vonult.
A dzsungel oroszlánokat is legyőző hőse az üzleti élet hiénáival szemben alul maradt. Vagyonát elvesztette, igaz soha nem is gondolt a jövőre: két kézzel szórta a pénzt, ötször vált el és nem vetette meg az alkoholt sem. A lecsúszott Tarzant Frank Sinatra köszönőembernek ajánlotta be egy szállodába, majd 1977-től teljes visszavonultságban élt a mexikói Acapulcóban.
Élete végén négy szívrohamon esett át, autóbalesetben eltört a medencecsontja és tolókocsiba kényszerült. Halála előtt pár hónappal elméje is megbomlott, de a filmsztárok számára alapított kórházból eltanácsolták, mert híres üvöltésével halálra rémítette a személyzetet. 1984. január 20-án, 80 éves korában halt meg, temetésén megjelent a még élő Csita majom és felvételről felharsant a híres kiáltás.

Posted on

Luxus kutyaház tévével, légkondival

Egy kaliforniai állatbarát a kutyáinak készített lakhelyet. Nem is akármilyet. Saját otthonáról mintázta, hogy kedvencei ne szenvedjenek semmiben sem hiányt. Az eredeti ház formáját megőrző, kerítéseket is tartalmazó kutyaotthon 13 ezer dollárba, vagyis nagyjából 2,5 millió forintba került. A házban kézzel készített függönyök vannak, a falak ki vannak tapétázva, tévét és légkondit is tartalmaz, hogy Tammy Kassis kedvenceinek mindennapjai kényelemben teljenek. Ha a három állat nem a pázsiton szeretne kinyújtóni, saját tervezésű ágyat vehetnek igénybe. Tammy úgy magyarázza a házat, hogy kutyái jelentik számára az életet, ezért akar nekik mindent megadni.