Posted on

Horrorisztikus tojás árak

Az unio által előírt szabályok miatt, nagy mértékben emelkedni fognak a tojásárak. Elkezdődhet a monopolizáció is az iparban. A teljes uniós tojáspiacot zavarhatja meg az elvárt tyúkketreccsere. Sokan mondják vissza a magas beruházási költségek miatt az “ipart”, emiatt akár 50 forintig is elszaladhat az év második felében a tojás ára. Ha nem is határidőre, de az idén befejeződik a tojótyúkketrecek kötelező cseréje − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Földi Péter, a Baromfi Terméktanács szaktanácsadója azt követően, hogy csütörtökön az Európai Bizottság bejelentette, 13 tagországgal, köztük Magyarországgal szemben kötelezettségszegési eljárást indít, mert az elmúlt 12 évben nem sikerült végrehajtani az állatjóléti célú beruházásokat. (Legalábbis ott, ahol folytatni szeretnék a tojástermelést. Mintegy 90 nagy termelő jelezte, hogy folyamatban van a korszerűsítés, ám határidőre nem végeznek vele, mintegy 100-an viszont vélhetően nem folytatják a tevékenységet). A Tojásszövetség tudomása szerint további 170 kisebb gazdaságban zajlik még az átalakítás. Ezek többnyire pár száz, pár ezer tojót tartó vállalkozások. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) felmérése szerint mintegy 200 ezer tyúk eshet ki a termelésből a telepbezárások miatt. Ez az intenzív tartásban lévő 4 millió tyúkhoz képest csekély mennyiség. Összesen mintegy 700 ezret érinthet az új, szigorúbb tartási körülmények bevezetése. A ketreccsere miatt várhatóan évi 45-50 millió tojás esik ki a piacról. Magyarországon az éves, 2,7 milliárd darabos tojásfogyasztásból mintegy 200 millió darab importból érkezik − ezt a gyenge forint árfolyam egyelőre fékezi. Ha a bizottság lépése miatt valóban hatályba lép a nem EU-konform tojásra az importtilalom, a kieső árualap miatt további áremelkedés várható. Az EB döntése szerint ugyanis 2012-től már nem lehetne forgalomba hozni az unió területén olyan tojást, amit hagyományos ketreces tojótyúktartás során állítottak elő. (Utóbb enyhült a bizottsági szigor, főleg miután egyre több tagállam jelezte, hogy gondjai lesznek a teljesítéssel.) Egy-egy férőhely korszerűsítése 5 ezer forint beruházást igényel, a legtöbb termelő pedig, bár végrehajtotta a cserét, nem bővítette a férőhelyek számát. A ketreccsere összesen 17 milliárd forint beruházást igényelt a magyar termelőktől. Hosszabb távon, a piac újrarendeződését követően újból nőhet a hazai piacra érkező import − bár a tojásárak várhatóan stabilizálódnak majd −, persze nem az első fél évben, a mostaninál pedig a nagyobb önköltség miatt magasabb árszinten (piaci elemzők szerint nagyjából 50 forinton). Jelenleg a tojás fogyasztói ára 30−42 forint darabonként. Forrás: napi.hu

Posted on

Káoszt okoz a tojótyúkok ketreccseréje

Várhatóan 109 tojótyúk-tartó telepet kell bezárni Magyarországon amiatt, hogy nem tudják teljesíteni a 2012. január elsejétől hatályos, szigorúbb uniós állatjóléti előírásokat. Brüsszel a szabályozási változtatásokkal megköveteli, hogy a termelők hagyományos ketreceiket újakra cseréljék. A telepbezárásokkal több,mint 220 ezer hazai tyúkférőhely szűnhet meg, és a Baromfi Terméktanács (BTT) szerint káosz alakulhat ki, amely rövid időn belül akár 30 százalékos tojásár-emelkedéshez, fokozódó importveszélyhez és a belpiac 25 százalékának elvesztéséhez vezethet. Eközben az Európai Bizottság (EB) már úgynevezett kötelességszegési eljárást indított azon tagállamok – így Magyarország – ellen, amelyek a ketreccseréket a január elsejei határidőig nem hajtották végre. Egyúttal azonban az átállás érdekében további héthónapos, jövő év július végéig tartó átmeneti időszakot biztosított, de ehhez azt is feltételül szabta, hogy az érintett tagországok akcióterveket dolgozzanak ki. Az EB már 2012. első negyedévében megkezdi a tagállami ellenőrzéseket, ha az akciótervek végrehajtását nem látja biztosítottnak. Magyarországon – függetlenül a 109 telep bezárásától – július végéig még mintegy egymillió tyúkférőhelyet kellene átalakítani. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) azt igyekszik elérni, hogy a héthónapos átmeneti időszakban is étkezésiként lehessen értékesíteni a hagyományos ketreces tojásokat, Brüsszel viszont csak az ipari feldolgozást engedélyezné, és ez további drasztikus piaci tojáskínálat-csökkenéssel járna. A ketreccserék kapcsán több tagállam nem játszik „nyílt lapokkal”, ezért az uniós ellenőrzéseket nem a „renitensnek” bélyegzett, hanem a teljes felkészültségről nyilatkozó tagországokban kellene megkezdeni – szorgalmazza a BTT.
Magyarországon a mintegy 4 millió tojótyúk-férőhely több mint 50 százaléka új típusúnak számít, így ágazati felmérések szerint összesen 1,3-1,4 millió férőhelyet kellene még átalakítani, és ez körülbelül 200 telepet érint. Mint ismert, Brüsszel állatjóléti szempontokból követeli meg, hogy a termelők 2012. január elsejétől a hagyományos ketreceket lecseréljék. Az irányelv szerint az állatoknak az új ketrecekben legalább 750 négyzetcentiméternyi területet kell biztosítani, és minden tyúknak 15 centiméteres ülőrudat kell elhelyezni. Gondoskodni kell korlátozás nélkül használható etetővályúról is, amelynek tyúkonként legalább 12 centiméter hosszúnak kell lennie. Ezen felül minden szárnyasoknak kétszelepes vagy kétcsészés itatóhoz kell hozzáférniük.
A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) felmérései szerint Magyarországon 551 tojótyúk-tartó telep van, amelyekből 109 a januártól hatályos, új szabályozási előírásokat nem akarja, vagy nem tudja teljesíteni, illetve jövő évi terveit a hivatalnak egyáltalán nem jelezte. E telepeken a tojótyúk-tartást és az étkezési tojástermelést fel kell számolni, az MgSzH-nak pedig a vállalkozásokkal szemben erőteljesen fel kell lépnie.
A 109 telepen összesen 224 ezer tojótyúk-férőhely szűnhet meg – derül ki a hivatalos összesítésekből. Azok számára viszont, akik az érintett 200 telepből a rendelkezéseknek még meg kívánnak felelni, az Európai Bizottság (EB) 2012. július 31-ig tartó, átmeneti időszakot biztosít. Magyarországon tehát ez idő alatt még csaknem 100 telepen több mint egymillió férőhelyet kellene átalakítani.Ehhez a Vidékfejlesztési Minisztérium hárommilliárd forintos támogatást nyújt az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból (ÚMVP).
Káosz és magas tojásár alakulhat ki a magyar piacon a ketreccserék, illetve a tojótyúk-állomány csökkenése miatt – állapítja meg a Baromfi Termék Tanács (BTT). Az áremelkedés már meg is kezdődött, és a prognózisok szerint hosszan tartó, folyamatos lesz. Ma a termelői nettó tojásár darabonként 23-26 forint között mozog, és napról napra emelkedik. Eközben a kiskereskedelemi fogyasztói tojásár – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adataiból – bruttó 30-35 forintot, csomagolva pedig 38 forintot ért el. A további drágulás nyomán valószínűsíthető, hogy a hazai árak rövid időn belül megközelíthetik 40-50 forintot, és ez legalább 30 százalékos áremelkedést jelenthet..
Már ma is vannak olyan üzletláncok, amelyek boltjaiban nincs tojás – derül ki a BTT tapasztalataiból. Mostanra az uniós „import” is nehezebbé vált, mert a tojáskínálat máshol is csökkent, és a behozatalt a gyenge forint is akadályozza. A BTT szerint az áremelkedés hatására az unión kívüli import esélye a továbbiakban jelentősen növekszik, ha az Európai Bizottság (EB) nem hoz piacvédelmi intézkedéseket. A Magyarországra irányuló belső uniós „import” veszélye pedig akkor lesz óriási, ha – miként az EB terveiben szerepel – a hagyományos ketrecekből származó tojásokat csak porításra és légyártásra lehet majd eladni. Az utóbbi esetben a ketreccserék miatt a hazai belpiac akár 25 százaléka is elveszhet, és ezt rendkívül nehéz lesz visszaszerezni – hangsúlyozza a BTT.
Az EB ugyanakkor a közelmúltbeli brüsszeli egyeztetéseken újra egyértelműsítette, hogy tizenkét tagállammal szemben – amelyek a januári határidőre az új állatjólléti előírásokat nem teljesítik – úgynevezett kötelezettségszegési eljárást indított. Korábban Magyarország mellett Spanyolország, Olaszország, Lengyelország, Belgium, Görögország, Portugália, Franciaország, Ciprus, Bulgária, Románia és Lettország jelezte, hogy a rendelkezéseknek maradéktalanul nem tud eleget tenni. A napokban pedig – korábbi álláspontját megváltoztatva – Hollandia és Málta is bejelentette, hogy a követelményeknek mégsem képes megfelelni. Így már tizennégy tagországnál vált nyilvánvalóvá, hogy a jogszabályi követelményeket nem tudja betartani, miközben tizenhárom a teljes felkészültségről nyilatkozott.
A brüsszeli álláspont szerint a jövő augusztusig tartó időszakra az érintett tagállamoknak akciótervet kell kialakítaniuk, amelyben az átállás ütemezését kell bemutatniuk. Az átmeneti periódusban viszont e tagországokban a hagyományos rendszerben megtermelt tojásokat csak ipari feldolgozási célokra – tojáspor és tojáslé készítésére – lehetne értékesíteni.
A tagállamoknak akcióterveiket az EB élelmiszerlánc és állategészségügyi állandó bizottságának (SCOFCA) ma ülésén kell bemutatniuk, és az üggyel az uniós agrárminiszterek december 12-14. közötti tanácskozása is foglalkozik majd. Magyarország – több más tagállamhoz hasonlóan – a drasztikus belföldi áremelkedés és a fokozódó importveszély megelőzése érdekében el szeretné érni, hogy a hagyományos ketrecekből származó tojásokat továbbra is étkezésiként lehessen forgalmazni, illetve az EB bízza a tagországokra, étkezésiként vagy csak ipari célokra használják fel azokat. Emellett a Baromfi Termék Tanács a múlt heti hazai egyeztetéseken nyomatékosan kérte: a Vidékfejlesztési Minisztérium az Európai Bizottságnál lépjen fel annak érdekében, hogy ne csak a „renitensnek” bélyegzett tizennégy tagországban, hanem minden tagállamban tartsanak FVO-ellenőrzéseket. Ezen kívül a BTT szerint az MgSzH-nak a magyar tojástermelőkön túl az unióból érkező tojásszállítmányokat is kiemelten vizsgálnia kellene. Az EU-s szabályozás értelmében ugyanis a tagországok saját piacaik védelmében határellenőrzéseket nem tarthatnak, hanem csak a tojáscsomagolókat kontrollálhatják.
A felmérések szerint a gazdálkodók az unióban 353 millió étkezési tojás termelő tyúkot tartanak, de a ketreccserékkel kapcsolatban számos tagország eddig nem játszott nyílt lapokkal. Egyes becslések arról számolnak be, hogy az EU-ban legalább 100 millió tyúkot januártól is olyan ketrecekben tartanak majd, amelyeket a jogszabály alapján már nem lehetne használni. A brüsszeli hivatalos álláspont szerint viszont az érintett szárnyasok száma 53 millió darabra tehető.
Ugyanakkor azok a tagországok indokolatlan versenyelőnyt élvezhetnek, amelyek az uniós előírásokat nem vagy csak részben hajtották végre, de Brüsszelnek egészen más adatokat szolgáltattak – hívja fel a figyelmet a BTT. Az állatjóléti szigorítások nyomán ugyanis uniós szinten is csökken majd az étkezési tojáskínálat, emiatt pedig a közösségi piacon általános áremelkedés jöhet. Ezt pedig a valótlan információkat nyújtó tagállamok termelői használhatnák ki, mivel tojásaikat ipari helyett továbbra is étkezési minőségűként dobhatnák piacra. A brüsszeli ellenőrzéseket ezért éppen azokkal a tagállamokkal kellene kezdeni, amelyek a ketreccserék kapcsán az EB-nek gyaníthatóan nem a tényleges felkészültségi helyzetet mutatták be – érvel a BTT. Forrás: Agromonitor.hu

Posted on

Óvd a nyulat, csibét, állatvásárlási tanácsok húsvét előtt

Sajnos, sokan úgy gondolják, jó ajándék lehet húsvétra egy kiscsibe, kacsa vagy nyuszi. Az esetek nagy százalékában azonban felelőtlenül vásárolják meg őket. A magukról gondoskodni nem tudó kis állatok végül az utcára, mezőre kerülnek, ha egyáltalán túlélik az ünnepeket. Az Elveszett Állatok Alapítvány tanácsai húsvét előtt.
Húsvét közeledtével állatkereskedésekben, az út szélén, aluljárókban, piacokon, zsúfolt dobozokból is árusítják a kisállatokat. (A tenyésztőkkel ellentétben sok állatszaporító idő előtt, néhány hetes korukban szakítja el az anyaállattól kölykeit.)
Csak akkor tudjuk ezt megakadályozni, ha senki sem vásárol felelőtlenül. Ha ugyanis nincs rájuk kereslet, akkor erre a célra nem fognak állatokat szaporítani. Fontos, hogy bármely állat örökbefogadását vagy vásárlását alapos gondolkodás és tervezés előzze meg, mert tartásuk komoly felelősséggel jár!
A kisgyerekek gyakran pár nap elteltével új játékot találnak, nem gondozzák tovább az ajándékba kapott állatokat. A szülők feladata is megtanítani nekik, hogy érző lényekről van szó, amelyeket például nem szabad kitenni sok stressznek. Ezért, ha egy állat tartásával járó felelősséget valaki nem tudja vállalni, válassza az állatkerti sétát, és ajándékozzon inkább csokoládényuszit vagy plüssállatot!
Amit a nyuszikról tudni kell
A nyuszik fajtától függően a 6 kg-ot is elérhetik. Átlag 6 évig, de akár 12 évig is élnek, életfeltételeikről és ennek költségeiről ennyi ideig nekünk kell gondoskodnunk. Figyelembe kell venni, hogy tudunk-e elegendő helyet biztosítani az állat számára a kényelmes élethez. A törpenyulak számára minimum 100 x 50 cm-es (ára kb. 10 000 Ft), az óriásnyuszik számára minimum 120 x 140 cm-es (ára kb. 20 000 Ft) ketrec szükséges. A nyúl alaptermészetében a nyugalmat szereti; társaságra van szüksége – másik nyúllal vagy emberrel. Napi szinten gondoskodni kell róla: élelemre és friss vízre van szüksége, foglalkozni kell vele. Állatorvossal egyeztetni kell az adható élelemről, a zöldségekről – a fogkoptatás miatt széna mindig legyen előtte. Ápolni kell a szőrét; naponta kitisztítani a helyét, az almot cserélni minimum hetente, bár tartása így is szaggal jár. Számítani kell rá, hogy piszkot csinál, a bútorokat rágcsálja, a stressz miatt éjjel zajonghatnak. Napi mozgáslehetőséget kell biztosítani neki; az oltások és az állatorvosi vizsgálatok szintén költséggel járnak; elutazás esetén biztosítani kell az ellátását.
Amit a csibékről, kiskacsákról tudni kell
Alig néhány naposan, zárt táplálási rendszerből kerülnek a piacokra. A speciális és számukra megfelelő tápokat, infralámpás melegen tartásukat figyelmen kívül hagyva, stresszhelyzetnek kitéve viszik őket haza, ahol az újabb stressz és agyonszeretgetés az állatok kínok közötti pusztulását okozhatja. Kiscsibék és kiskacsák gyermekeknek való ajándékozását semmilyen körülmények között nem javasolják a szakemberek! Forrás: Elveszett Állatok Alapítvány

Posted on

Biztonságosak a Magyarországon forgalmazott tojások

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal munkatársai az egyik áruházlánc budapesti üzletében árusított német eredetű tojásszállítmányból mintát vettek és azt be is vizsgálták. Mint az már köztudott, Németországban takarmány-alapanyagban és takarmányban is a megengedettnél magasabb dioxin-tartalmat találtak a hatóságok. A takarmány révén az állatokba is bekerült e mérgező anyag, így egyes állati eredetű termékekben így a tojásban is észleltek a német szakemberek megemelkedett dioxin-szintet. A január elején hazánkba érkezett német szállítmány Bajorországból származott tehát az MgSzH tájékoztatása szerint a bevizsgált tojások nem voltak dioxinnal szennyezettek.
A Baromfi Termék Tanács által kiadott közleményben olvasható, hogy a január elején hazánkba érkezett német tojás-szállítmány Bajorországból származott – tehát nem a szennyezett területeknek számító északi tartományok egyikéből. Az MgSzH tájékoztatása szerint a bevizsgált tojások nem voltak dioxinnal szennyezettek.
Köszönhetően annak, hogy az érintettek egymást segítve közreműködtek, a lehető legrövidebb idő alatt jutott információhoz a vásárló és bizonyosodhatott meg arról, hogy Magyarországon a hatóságoknak, forgalmazóknak, termelőknek elsődleges célja az élelmiszerbiztonság és a nyomon követhetőség. Az MgSzH tájékoztatása szerint a Németországból érkező állati eredetű élelmiszereket folyamatosan vizsgálják. Ez ideig más termékben sem találtak a megengedettnél magasabb dioxin-szintet.
Felvetődik ugyanakkor a kérdés, hogy az EU országaiban megvalósuló élelmiszerbiztonság elegendő-e a hazai fogyasztók biztonságához, és hogy megfelelő minőségű élelmiszerekhez jusson.
Elgondolkodtató, hogy a kontinens életét megrázó komoly élelmiszerbotrányok évről – évre bizonyos országokban (Németország, Belgium, Hollandia) robbannak ki, s hazánkban soha nem volt és remélhetőleg nem is lesz ilyen nagyságrendű probléma.
A hazai termék-előállítási körülmények, a szigorú nyomon követési rendszer, a hatóság rendszeres ellenőrzései szinte teljesen kizárják a szennyeződés lehetőségét.
A Baromfi termék Tanács ajánlása, hogy aki tehát teljesen biztosra akar menni, az keresse a tojáson (és az egyéb baromfi-termékeken is) a Magyarországot jelentő HU-jelzést!

Posted on

Dioxinos tojások miatt fokozott ellenőrzést rendeltek el

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az Európai Unió hivatalos gyorsriasztási (RASFF) rendszerén keresztül érkezett információ alapján fokozott ellenőrzést rendelt el a Németországban dioxinos takarmánnyal szennyezett állati eredetű termékek esetleges magyarországi behozatalának megakadályozására — tájékoztatta a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) sajtóirodája az MTI-t.
Az ügy előzménye, hogy dioxinnal szennyezett tojásokat találtak Alsó-Szászországban. Németországban eddig több ezer gazdaságot zártak be, és csaknem tízezer tyúkot vágtak le a fertőzés miatt. A magyar hatóságok jelenlegi ismeretei szerint nem kerültek fertőzött tojások a hazai piacra, a vidékfejlesztési miniszter ettől függetlenül elrendelte a vizsgálatot — közölte a VM sajtóirodája.
A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (Mébih) honlapján pénteken szintén azt közölte, hogy Magyarországra nem érkeztek dioxinnal szennyezett német takarmányok és élelmiszerek, erről az Európai Unió (EU) gyorsriasztási rendszere tájékoztatta a hivatalt.
A dioxin szerves vegyületek bomlásterméke, a környezetben is előforduló mérgező anyag, benne van például a kipufogógázban, a zsírok bomlástermékeiben. Az emberi szervezetbe elsősorban szennyezett levegővel és szennyezett élelmiszerekkel juthat be. Azonnali mérgezéshez ritkán vezet, inkább hosszú távú hatása jelentős. A szervezetben felhalmozódva ugyanis idegrendszeri problémákhoz, az immunrendszer gyengüléséhez, illetve daganatos megbetegedésekhez vezethet.

Posted on

A tyúkok jól élnek, a gazdaságok pedig tönkremennek?

Glattfelder Béla fideszes és Tabajdi Csaba szocialista európai parlamenti (EP-) képviselő egyaránt bírálta azt, hogy az unió 2012. január 1-jétől az eddiginél nagyobb méretű ketreceket írna elő a tojó tyúkok számára, állatjóléti szempontokra tekintettel.
Az európai tojáságazat jövőjéről tartott EP-vita kapcsán mindketten hangsúlyozták, hogy a hagyományos ketrecek betiltása miatt az európai tojástermelők súlyos versenyhátrányba kerülnek majd az EU-n kívülről származó importtal szemben.
A hagyományos ketreces tartásban az egy tyúkra jutó terület 550 négyzetcentiméter. Ezek azonban – még 1999-ben hozott döntés értelmében – 2012-től nem használhatók. Helyettük úgynevezett feljavított ketreceket kell alkalmazni, ahol az egy tyúkra eső terület legalább 750 négyzetcentiméter. Szükséges ezen kívül tojófészket, csipegető és kapirgáló részt, valamint ülő rudat biztosítani a madarak számára.
Glattfelder kifejtette: az új tagállamokat – köztük Magyarországot – különösen hátrányosan érintené a szabályozás. A hazai termelőkre óriási terheket rakott a csatlakozás időszakában az akkor érvényes uniós állatjóléti, környezetvédelmi és egyéb követelményeknek való megfelelés. Az újabb beruházások költségeit sokan már képtelenek lennének kigazdálkodni. A termelői érdekszövetségek szerint a gazdák 25 százaléka nem fog tudni megfelelni az új szabályoknak. Ez azzal járhat, hogy Magyarországon naponta 1,7 millió tojást kell majd megsemmisíteni, mert a szabályoknak nem megfelelően termelt tojást nem lehet forgalomba hozni.
Glattfelder szerint a változtatás környezetvédelmi szempontból is elfogadhatatlan: a nagyobb ketrecek a fűtési és világítási igény miatt jelentősen növelnék a fajlagos energiafelhasználást, és ezzel többlet szén-dioxid-kibocsátást okoznának.
Tabajdi sajnálatosnak nevezte, hogy az EU saját termelőit megfojtja az előírásokkal, a harmadik országokból érkező árukkal szemben viszont alacsonyabbak az elvárások, és azok betartását is alig ellenőrzik. „Megveregethetjük a saját vállunkat, hogy milyen jól élnek az európai tyúkok, miközben gazdaságok ezrei mennek majd tönkre, és munkahelyek szűnnek majd meg” – fogalmazott az EP-képviselő. MTI