Posted on

A természet IQ-ja

A természet IQ-ja című, közel egyórás film az állati ösztönök megfejtetlen rejtélyeit és az eredetükre adható lehetséges válaszokat mutatja be.
A rovarok, a madarak és az emlősök viselkedésük jelentős részét veleszületett, ösztönös módon hajtják végre. De vajon honnan származnak titokzatos és összetett viselkedési mintáik? A természet IQ-ja című könyv szerzője Hornyánszky Balázs és Tasi István. A kötet amerikai kiadása az USA Book News versenyében a tudomány kategórián belül a Best Books of the Year díjban részesült 2009-ben. Az azonos című film a könyv mondanivalóját látványos természetfilm jelenetekkel illusztrálja, és arra készteti a nézőt, hogy megkérdőjelezhetetlennek hitt igazságokat gondoljon újra. Leleményes zsákmányszerzőkkel, a védekezés, álcázás és csalás mestereivel, együtt élő fajokkal és a madárvándorlás meghökkentő eseteivel ismerkedhetünk meg, miközben kirajzolódik előttünk a modern természettudományos magyarázatok egyik fehér foltja – és a lehetséges megoldások skálája.
A természet IQ-ja nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy nyílt párbeszédet kezdeményezzen Darwin evolúcióelméletének alternatíváiról. A film az állatvilág ösztönös viselkedési formáiból száz példát tár elénk. Ezek mindegyikére jellemző a magas fokú komplexitás, valamint az, hogy e magatartásformák csak akkor eredményesek, ha a viselkedéslánc minden láncszeme egyidejűleg van jelen. Ha csak egyetlen láncszem is hiányzik, az egész viselkedés működésképtelen. A szerzők ebből azt a logikus következtetést vonják le, hogy az ilyen jellegű viselkedések nem hosszú evolúciós folyamat során alakultak ki, hanem készen jelentek meg.
A rendkívül díszes, gazdagon illusztrált könyv egyszerre gyönyörködtet, szórakoztat és elgondolkodtat. Napjainkban a legtöbb kutató Darwin evolúcióelméletét fogadja el, és a viselkedési formák fokozatos, lépcsőzetes változásával magyarázza a magatartásformák kialakulását. Óriási meglepetések érhetnek azonban bennünket, amikor ezen a módon próbáljuk levezetni a konkrét állati cselekvések kialakulását ? s kiderül, hogy ez lehetetlen. Elképzelhető, hogy egy természetfeletti intelligencia tükröződik a sokszínű világban, mely saját, ötletes megoldásait alkalmazta az élővilág kialakítása során. Hornyánszky Balázs, Tasi István.
Vetítések az Urániában, jelképes belépővel. A film premiervetítése szeptember 18-án esedékes, melyre már minden hely elkelt, az Uránia Filmszínház azonban még háromszor műsorára tűzte a különleges alkotást! Szeptember 21. péntek 19:00, 23. vasárnap 17:00, 26. szerda 21:00

Web: http://iqfilm.hu/

Posted on

All Natural

All Natural (Minden temészetes) – Fotó: Vártok Szilvia, a teljes galériához kattints a fotóra.

A gyerekek megértik a távolságot köztük és a felnőttek között, ahogy a kutyák is tudják, hogy mások, mint az emberek, és bár a felnőttek játszhatnak gyerekjátékokat, mindig megmarad az érzés, hogy nem olyanok, mint ők.
Margaux Fragoso

Bárcsak megértenék az emberek, hogy az állatok ugyanolyan kiszolgáltatottak, s ugyanúgy függenek tőlünk, mint a gyerekek, ezt a gyámságot ránk ruházták.
James Herriot

Posted on

Az állatok más nemzetek – Henry Beston

Az állatokról egy másik, bölcsebb és talán rejtélyesebb elképzelésre van szükségünk. Az egyetemes természettől távol, bonyolult leleménnyel élve a civilizált ember a teremtményeket tudásának nagyítóján át vizsgálja, és így felnagyítva lát egy tollat, az egész kép pedig torzul. Atyáskodunk felettük tökéletlenségük miatt, tragikus sorsuk miatt, hogy olyan mélyen alattunk öltöttek alakot. És itt tévedünk, hatalmasat tévedünk.
Mert az állat nem az ember mércéjével méretik. Egy olyan világban, ami a miénknél régibb és teljesebb, kidolgozottan és tökéletesen mozognak ők, olyan érzékekkel megáldva, amiket mi elvesztettünk, vagy sosem értünk el, olyan hangokkal élve, amiket sosem fogunk hallani. Ők nem felebarátok; ők nem beosztottak; ők más nemzetek, akik az élet és idő hálójában összeakadtak velünk, rabtársakként a Föld ragyogásában és vajúdásában.
Henry Beston, amerikai író és természettudós

Posted on

Egyre több csapás pusztít a Földön

Az elmúlt években – úgy tűnik – megszaporodott a természeti katasztrófák száma. Mi állhat ennek a hátterében? Erről kérdeztük Timár Gábor egyetemi docenst, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének vezetőjét.
A közelmúltban Magyarországon is érezhetően rengett a föld, szerencsére elenyésző károkat okozva. Japán észak-keleti partvidékét viszont a Richter-skála szerinti 9,0-s erősségű földrengés rázta meg, rá két hétre pedig Myanmarban, Tacsilek városban a thaiföldi határ közelében rengett a föld 6,8-as erősséggel. Arról is nap mint nap hallunk, hogy 1750-től napjainkig bolygónk átlaghőmérséklete több mint 0,9 Celsius-fokot emelkedett – ebből 0,6 fok az utóbbi ötven év számlájára írható. A jövőben ennél jóval radikálisabb változás is bekövetkezhet: az elkövetkező évtizedben akár évente 0,1–0,2 Celsius-fokot is emelkedhet a Föld átlaghőmérséklete. Vajon összefüggésbe hozhatók a Föld felszíne alatti történések, a légkör melegedésével? Nekünk is tartanunk kell egy erősebb rengéstől? Egyáltalán mi az oka a földrengéseknek?
– A Földnek három fő rétegét különböztetjük meg. Kívül helyezkedik el a földkéreg, alatta a köpeny, és legbelül a mag, amely szilárd belső részből és az azt körülvevő folyékony halmazállapotú anyagból áll – mondta Timár Gábor egyetemi docens, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének vezetője.
– Földünk több tíz kilométer vastag, szilárd kérgét több kőzetlemez alkotja, ezek jégtáblákhoz hasonlóan „úsznak” az alattuk elhelyezkedő felső köpeny, az asztenoszféra anyagán. Ezeket a „jégtáblautánzatokat” a földköpenyben jelentkező áramlások hajtják. Amikor az óceáni kéreg eléri a szárazföldet, becsúszik a földköpeny alá, ami a földkéreg alatt helyezkedik el. Ezt nevezzük lemeztektonikának. Amikor már nem bírják a keletkező feszültséget, a sok felgyülemlett energia földrengés formájában oldódik fel. Ez jelentősen átrendezi a két kőzetlemez felszínét, és akár több tízméteres szintbeli eltéréseket okozhat a rengés előtti állapothoz képest. Ilyen földrengés történt Japánban, ami az eddig mért rengések közül a negyedik legerősebb volt – mondta lapunknak a szakember. A legveszélyesebb helyek ilyen szempontból a csendes-óceáni tűzkör mentén találhatók, ahol a vulkáni tevékenység és a kőzetlemezek találkozása miatt kifejezetten gyakoriak a földrengések. Magyarországon is folyamatosan mozog ugyan a föld, de a rengések többségének magnitúdója nem éri el a 2,5-ös értéket, vagyis gyakorlatilag észrevétlenül zajlik, ez az úgynevezett mikroszeizmikus rengés.
A GeoRisk Földrengéskutató Intézet adatai szerint évente 100-120 ilyen rengés megy végbe Magyarországon, míg 5,5- 6-os erősségű (makroszeizmikus rengés) csak ötvenévenként van.
– Földrengések mindig is voltak, a gyakoriságuk nem mutat növekvő tendenciát, legfeljebb erősebb a sajtójuk – nyugtat meg Tímár Gábor. – A globális felmelegedés mindezt nem befolyásolja, hiszen a földrengéseknek és az általuk kiváltott szökőáraknak teljesen más okai vannak.
Ennek ellenére a globális felmelegedés következményeit sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hiszen szélsőséges időjárást hoz magával, ami gyakori aszályhoz, árvizekhez, rendkívüli mennyiségű csapadékhoz és hóviharokhoz, hurrikánokhoz, szökőárakhoz, földcsuszamlásokhoz vezethet, továbbá a termékeny területek sivataggá válhatnak. A legnagyobb veszély az állatvilágot fenyegeti. A Föld déli és északi pólusán található vastag jégsapkák olvadása miatt sok sarkvidéki állat vadászterülete csökken, ami fokozatos pusztulásukhoz vezet. Ha a tengerek és óceánok felmelegednek, megváltozik a kémhatásuk, így a bennük élő állatok és növények nem tudják kiválasztani a számukra szükséges meszet a megváltozott összetételű vízből, így ők is a kipusztulás szélére sodródnak, ugyanígy a velük táplálkozó állatok.
Nemcsak az állatokat, az embereket is közvetlen veszély fenyegeti. A jégtakaró olvadása miatt megemelkedő tengervíz elöntheti a szárazföldi területeket, a tudósok szerint például Hollandia teljesen víz alá kerülhet, ha ilyen mértékben folytatódik a felmelegedés.
A megoldás tehát mindenképpen az odafigyelés. Próbáljunk meg minél kevesebb energiát használni, minél kevesebb káros anyagot a levegőbe juttatni. Bár a globális felmelegedés hatását nem érezzük annyira közelinek és „valódi veszélynek”, mint a földrengéseket, káros hatása akár többszöröse is lehet, mint a földrengések által okozott pusztítás – írja a Bors.

Posted on

Óvjuk házi kedvenceinket és a természetben élő állatokat is!

A nagy hidegben kint tartott kedvenceink számára feltétlenül biztosítsunk energiában dús eleséget. Napközben többször ellenőrizzük az ivóvizes tálakat, a fagyott vizet ilyenkor langyosra kell cserélni.
Ne feledjük el azt sem, hogy a hideg idő hatására nem csökken le kedvenceink mozgásigénye. Minden nap szánjunk időt a velük való sétára, játékra. Az utcán sétáltatott állatok viszont marási sebeket szerezhetnek, ha sózott területeken sétálunk velük.
Az állatok védelmében ajánlatos ezeket a helyeket elkerülni vagy a kedvencünk tappancsát “cipővel” megvédeni, sőt, a rövid szőrű, érzékeny kutyáknak kabátkát is vehetünk, illetve házilag is varrhatunk. Az utcákon sok kóbor állat is kószál. Aki csak tud, az fogadjon be közülük egyet. Az Orpheus Állatvédő Egyesület ebrendészeti szolgálata a nagy hideg beköszönte után számtalan esetben találkozott fagyásveszélynek kitett kóbor és gazdás állatokkal. A háziállatok felelős tartása az állattartók erkölcsi és büntetőjogi kötelessége is!
Kutya az udvaron: Vásárolhatunk hőszigetelt kutyaházat, ugyanezt (ha van barkács műhely) otthon mi magunk is elkészíthetjük. A hideg ellen védő kutyaház a kutyánál kicsit kell, hogy nagyobb legyen. A túl nagy házat a kutya nehezebben „fűti be”. A ház kívülről és belülről fából kell, hogy legyen, köztes anyagként szigetelőhabot tölthetünk bele. A jó kutyaház 5-6 cm-es lábakon kell, hogy álljon, ez megvéd a saras esőtől, a latyakos hótól is. A házon belül puha szőnyeggel, rongyokkal béleljünk. Udvaron telelő kutyust télen nem szabad fürdetni. A kutyaházat tegyük fedett helyre, lehetőleg minél szélvédettebb, melegebb helyre. Ha nagyon hideg van, a kinti kutya is kapjon napjában többszöri élelem mellett bebocsátást fűtött helyre.
Készítsünk madáretetőt! Amikor beköszönt a hideg , érdemes körülnézni kertünkben, vajon hogyan jutnak élelemhez a madarak, mi tudja megvédeni őket a hidegtől. Jó, ha a kertnek olyan része is van, ahol a sűrű bozót a lombkorona szintjéig ér. A talajt takaró növények, a fás, bokros ligetek is búvóhelyül szolgálnak. Ne takarítsuk teljesen tisztára kertünket. Az elszóródott magvakat hagyjuk meg a madaraknak. A füvet se nyírjuk le mindenütt.
Hadd húzódjanak meg a rovarok, teleljenek át a lárvák, téli táplálékot szolgáltatva a madaraknak. A napraforgó-magvak sok madarat (a csuszkát, pintyet, feketerigót, mátyásmadarat, harkályt) életben tart. A köles, a repcemag, a kukoricadara más fajok téli eledele. A rovarevő madarak számára a legmegfelelőbb a marhafaggyú, amely magvakkal gazdagítható.
Célszerű az eledelt hálóba helyezni, majd a fákra függeszteni, esetleg kisebb farönkök üregeibe rejteni. A gerlék, verebek kedvelt téli csemegéje a kukoricadara, amelyet a földről szeretnek felcsipegetni. Az eledel a lehető legszárazabb helyekre kerüljön. Ne készítsünk etetőt furnérból, mert a madarak megehetik az összeillesztésnél használt ragasztót! Kerüljük a sózott, cukrozott magvakat.