Posted on

Kutya-szörf – nézze meg a hullámlovas kutyákat!

Az ügyességet, a magabiztosságot, és a kutyadivatot is díjazták a hétvégén, az amerikai kutya-szörf világbajnokságon. Összesen 50 kis és nagykutyákat neveztek be a gazdáik. A bírók azt nézték, ki és hogy tud legtovább a szörfdeszkán maradni. Voltak olyan kutyák, amelyeknek ez nagyon ment, és olyan is, amelyeknek nagyon nem. Azok a gazdik, akik kettőnél több kutyát is ráállítottak egy szörfdeszkára, külön kategóriában indíthatták kedvenceiket.

Posted on

Olajkatasztrófa – Súlyosan károsította az olaj a tengeri élőlényeket

Súlyosan károsította az olaj a tengeri élőlényeket és a a kékúszójú tonhal (Thunnun thynnus) állományát is.
Az Európai Űrügynökség (ESA) vizsgálatai szerint az olaj elsősorban a lárváknál okozott nagy károkat, ezek ugyanis kikelésük után a víz felszínén keresnek táplálékot. A szervezet adatai szerint az állatok húsz százaléka elpusztult az olaj miatt.
A kékúszójú tonhal minden évben január és június között ívik a Mexikói-öbölben. Ívási területe található a melléktenger északnyugati és északkeleti részén is.
A Deepwater Horizon nevű olajkitermelő torony április 20-án robbant fel, a fúrólyuk július közepén sikerült lezárásáig az ESA szerint mintegy 750 tonna olaj ömlött a tengerbe. Az űrügynökség műholdas felvételeinek tanúsága szerint az olajszőnyeg pontosan a tonhal ívóhelyei felé tartott.
A vörös tonhalnak is nevezett kékúszójú tonhal a tengerek királya: akár az ötméteres hosszúságot és az ötszáz kilogrammos súlyt is elérheti. Elsősorban az Atlanti-óceán északi részén és a Földközi-tengerben elterjedt, de előfordul az Északi-tengerben is. Az állat nyugat- és kelet-atlanti állományát a túlhalászás miatt a kihalás fenyegeti.

Posted on

Új fajok a tenger mélyén

Kutatók számos élőlényt fedeztek fel Ausztráliától északkeletre a tengerben. Korábban sosem látott bárdhalakat, viperahalakat, horgászhalakat és megannyi bizarr teremtményt fedeztek fel ausztrál kutatók Ausztráliától északkeletre a tengerben, ezer méter mélységig vizsgálódva. Az állatokat természetes közegükben speciális kamera segítségével sikerült lencsevégre kapni.
A Nagy-korallzátonytól keletre fekvő Korall-tengerben az említett új halfajok mellett furcsa bolharákokat és színváltó tintahalakat is megfigyeltek. Az utóbbiak bőréről készült közeli felvételek tanúsága szerint pigmentsejtjeik révén tudják változtatni színűket. Egyelőre tisztázatlan, mire szolgálhat ez az örök sötétség birodalmában – valószínűleg evolúciós maradvány.
A tengerbiológusok olyan bolharákot is felfedeztek, amely egyáltalán nem szolgál rá nevére, hiszen száznegyvenszer nagyobb milliméteres édesvízi rokonainál. A kutatók remélik, hogy a most felfedezett állatok primitív agyának és hatalmas szemének tanulmányozása révén többet meg lehet majd tudni az emberi látórendszerről. Sőt képesek lesznek jobb fényképezőgépeket is gyártani.
Eddig egész egyszerűen nem tudták, hogy milyen létformák lakják ezt a vidéket – közölte Justin Marshall tengerkutató a Die Welt című német lap internetes kiadása szerint. A kamerák most már képesek rá, hogy dokumentálják Ausztrália legnagyobb ökoszisztémájának, a tenger mélyének életét. A különlegesen érzékeny készülékeket úgy fejlesztették ki, hogy 1400 méterrel a tenger szintje alatt is felvételeket tudjanak készíteni velük.
Következő útjuk a Mexikói-öbölbe vezet, ahol azt hivatottak felmérni, hogy milyen következményekkel járt az olajkatasztrófa a víz alatti világ számára.

Posted on

Naponta kétszázezer hordó olaj ömlik a tengerbe

Nem csak az állatfajok, az emberek megélhetése is veszélybe került a Mexikói-öbölben, miután a terjedő olajfolt miatt a parton betiltották a halászatot. A British Petroleum (BP) bejelentette: megtéríti az amerikai partoknál okozott kár elhárítási költségét. Egyes szakértők szerint ez akár 5 milliárd dollár is lehet.
Becslések szerint naponta kétszázezer hordó olaj ömlik a tengerbe, emiatt majdnem húszezer négyzetkilométeres területen betiltották a halászatot és több állatfaj is veszélybe került. A Mexikói-öböl a teljes amerikai halfogyasztás 20 százalékát adja. A halászat évi majd 2 milliárdos bevételt jelent. „Nem tudjuk, hogy hosszútávon mi lehet ennek a nagy olajfoltnak a következménye, de azt tudjuk, hogy amikor egy olajfolt az élővilággal találkozik, akkor az olaj győz” – nyilatkozta Larry Schwager, a Nemzeti Vadvédelmi Szövetség munkatársa.
A BP vezérigazgatója közölte, hogy teljes mértékben vállalják a felelősséget az olajfoltért, és megtérítik a kárelhárítás költségeit. Egyes szakértők szerint ez akár 5 milliárd dollárjába is kerülhet az olajtársaságnak. „Ami felmondta a szolgálatot, az az olajkút fő biztonsági berendezése. Sok gát van beépítve, és az egész úgy van megtervezve, hogy ilyesmi ne forduljon elő. Ilyen hibára még nem volt példa az olajiparban” – közölte Tony Hayward, a British Petroleum vezérigazgatója.
A brit cég most egy acéltölcsért épít, amely segítségével összegyűjtenék a feltörő olajat. „Ez egy víz alatti gyűjtőrendszer, amelyet a kőolaj kiszivattyúzására terveztünk meg. Ezt a 98 tonnás tartályt engednék le a tengerfenéken keletkezett lékre, és az ott összegyűlő olajat hoznánk felszínre, uszályokon tárolnánk, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentsük a környezet károsodását” – mondta John Curry, a BP tájékoztatási igazgatója.
A tervek szerint a rendszer segítségével a feltörő olaj 85 százalékát tudnák összegyűjteni. Hasonló technológiát már alkalmaztak a Katrina hurrikán után is, de sokkal sekélyebb vizeken. Most másfél kilométeres mélységbe kell leengedni a betontölcsért, a sötétség és a süppedékeny talaj miatt azonban semmi sem garantálja a sikert.

Posted on

Olajfolt miatt több száz állatfaj veszélyben

Elérték a Mexikói-öbölben keletkezett olajszennyeződés első – egyelőre vékony – nyúlványai az Egyesült Államok déli partvidékét, a Mississipi folyó deltáját. Helyi idő szerint csütörtökön naplementekor olajfoltok jelentek meg a folyó déli ágánál, valamint hosszú olajcsíkok lebegtek a közelben a tenger vizén Louisiana állam közeli partjai mentén.
Az AP amerikai hírügynökség szerint évtizedek óta ez lehet az ország legnagyobb olajszennyeződése, amely elhomályosíthatja még az Exxon Valdez tankhajó 1989-es katasztrófája által okozott környezeti károkat is. Több száz hal- és madárfaj, egyéb tengeri élőlény kerülhet most veszélybe.
A katasztrófa elhárítása érdekében a British Petroleum az amerikai védelmi minisztérium segítségét kérte az olajszennyeződés felszámolásához: az olajvállalat a hadsereg által használt távirányítású tengeri robotokat és képalkotó berendezéseket szeretne kapni.

Posted on

Japánok gyilkolják a bálnákat

Illegális bálnavadászat – állami támogatással, másrészt profitéhségből pusztítják a tengeri emlősöket. Bizonyos államok egyenesen berendezkedtek az illegális bálnavadászatra. Bár a Nemzetközi Bálnavadászati Tanács (IWC) 1986 óta tiltja a veszélyeztetett bálnafajok vadászatát, Japán, Norvégia és Izland kibúvót keresnek a rendelet hatálya alól. Ennek módja, hogy a kutatási célú bálnavadászatot bizonyos megkötésekkel engedélyezi az IWC.
Japán – kihasználva ezt a kibúvót – minden évben tudományos céllal több száz csukabálnát pusztít el. De a bálnahús az éttermekben és szusibárokban landol. A három dicső bálnavadász nemzet az 1986-os nemzetközi moratórium óta álcázni kényszerült a bálnavadászatot: Japán és Izland is „tudományos kutatás” ürügyével űzte ezt iparszerűen; míg Norvégia vállalta, hogy kereskedelmi bálnavadászatot folytat. Ennek a három országnak a flottái napjainkban is különös kegyetlenséggel legkevesebb 2300 bálnát gyilkolnak meg évente. Sajnos Dánia – az Európai Unió tagállamai közül egyedüliként – a kereskedelmi bálnavadászati jogok kiterjesztésére szavazott a Nemzetközi Bálnavadászati Tanács (IWC) idei éves ülésén. Ezzel az egyetlen szavazattal megfordult az arány a bálnavadászat ellenzői és támogatói között, ami az első lépésnek tekinthető a kereskedelmi célú bálnavadászat újraindításához.
További rossz hír, hogy Izland ismét bálnákra vadászik. Az izlandi kormány nemrég hozta nyilvánosságra azon döntését, amely szerint hozzájárul, hogy a nemzetközi moratórium ellenére vadászai bálnákat ejtsenek el. 2006. október 22-én, az izlandi bálnavadászok első áldozata: egy különösen veszélyeztetett közönséges barázdásbálna, melyet robbanófejes szigonyágyúval pusztítottak el. Az eset Izland partjaitól kb. 200 mérföldre történt. A közönséges barázdásbálna (Balaenoptera physalus) egykor Földünk leggyakoribb nagytestű bálnafaja volt. Mark Carwardine brit tengerbiológus 1995-ben megjelent Bálnák és delfinek határozó kézikönyve még kb. 120 ezer fős létszámot említ, de 2003-ban számuk már nem érte el az 55 ezret. A világ több kormánya határozottan elítélte az izlandi döntést és követelték az engedély azonnali visszavonását.
Folytatódik a Sea Shepherd harca a bálnákért: Kristóf Veronika immár a harmadik telet tölti önkéntesként a SeaShepherd hajóján a japán illegális bálnavadászat elleni küzdelemben, az Ausztráliához tartozó Antarktiszi Bálnavédelmi Területen. Kifejezetten biztató eseményekről készült beszámolni, amikor hírt kaptak az egyik hajójuk ellen irányuló agresszív incidensről. “A SeaShepherd ebben az évben kivételes stratégiai pozícióból kezdhette meg az Operation Waltzing Matilda elnevezésű bálnavédelmi kampányát. Az Animal Planet csatornán látható “Bálnák háborúja” (Whale Wars I, II) hatására világszerte minden eddiginél nagyobb erkölcsi és anyagi támogatottságban van részünk. A Steve Irwin hajónk mellé csatlakozott az Earthrace sporthajó, melyet a fejlesztő mérnök neve után Ady Gil-re neveztünk át. A mai első jelentkezésemkor pedig a harmadik hajónkról, a Bob Barkerről – melynek kilétét sikerült az utolsó pillanatig titokban tartanunk – terveztem beszámolni, de az események sajnos máshogy alakultak” – kezdi a beszélgetést az aktivista.
“2010. január hatodikán, a délelőtti órákban a Bob Barker hajónk remek manőverezéssel érkezett a Nisshin Maru (a japán bálnavadász-flotta feldolgozóhajója) közelébe, a bálnavadászok csak az utolsó pillanatban jöhettek csak rá, hogy egy harmadik Sea Shepherd hajó ért a nyomukba. Különösen hasznos volt a titoktartásunk, hiszen a japán illetékesek alaposan kitanulmányoztak taktikánkat a filmfelvételek révén, így azt a hajót, melyen én is tartózkodom, a Steve Irwint, közvetlenül a Fremantle-ből történő elindulásunk (2009. december 7.) óta követte a Shonan Maru II. japán kémhajó. Ennek eredményeképpen a bálnavadász-flotta pontosan ismerte aktuális pozíciónkat, így lehetetlenné vált nyomukra bukkannunk”.
“Hiábavaló kísérleteink után, hogy megszabaduljunk hívatlan követőinktől, december végén nem maradt más választásunk, mint a hamarosan amúgy is szükségessé váló üzemanyag- és élelmiszer utánpótlásért visszatérni Hobartba. Rövid, háromnapos hobarti tartózkodás után 31-én este kezdtük meg kampányunk második szakaszát. A természet a segítségünkre sietett, a térségben dúló hatalmas viharban kicseleztük a ránk várakozó Shonan Maru II-őt, és immár teljes sebességgel haladhattunk, hogy csatlakozhassunk saját flottánkhoz, és rábukkanjunk a bálnavadász-flotta nyomára. A Shonan Maru II. sajnos nem folytatott hosszas tétlen várakozást, hanem csatlakozott a bálnavadász-flottához“- magyarázza az ellenfelek pozícióját Veronika.
“Az Ausztráliához tartozó, Antarktiszi Bálnavédelmi Területen az időközben megérkező Bob Barker es az Ady Gil órákon keresztül eredményesen akadályozta a bálnavadászatot január hatodikán. Eredetileg ezt a biztató hírt szerettem volna megosztani a hirado.hu olvasóival” – mondja a Sea Shepherd önkéntese. „A fordulat (sajnos szó szerint) akkor következett be, amikor az akció végeztével az Ady Gilt a Shonan Maru II. vízágyúzni kezdte, majd egyenesen rákanyarodott és keresztülgázolt rajta. A kis sporthajó bármennyire is modern ötvözetből, különleges technológiával készült, nem bírta ki a közel 70 méteres hajó támadását, így hétfős legénységgel a fedélzeten összeroppant. A Bob Barker legénysége kimentette bajba jutott társainkat, de sajnos egy fő, az Animal Planet stáb tagja bordatörést szenvedett a támadás során”.
“A súlyosan megsérült Ady Gilt átmenetileg sikerült a Bob Barker mellé rögzíteni és megakadályozni, hogy az üzemanyag kiömöljön és károsítsa az Antarktisz törékeny ökoszisztémáját. Azonban a közelgő vihar további károkat okozhat sporthajónkon” -mondja az aktivista. „Sajnos a japán illegális „tudományos” bálnavadász-flotta és az őket támogató japán fegyveres erők egyre agresszívebb lépéseket követnek el a profitjuk védelmében. A 2006/07-es kampányunk során még elég volt felbukkannunk a közelükben, hogy befejezzék szégyenletes mészárlásukat. Ahogy a Sea Shepherd tiszteletet parancsoló fekete hajója megjelent, a japán „tudományos” bálnavadász-flotta azonnal felfüggesztette a „kutatást”, hogy azonnal menekülni kezdjenek előlünk”.
“A 2007/08-as kampányunk során már megverték és napokig túszként tartották két aktivistánkat, majd 2008. március hetedikén rálőttek Paul Watson kapitányra, akinek életét csak a golyóálló mellény védte meg, valamint gránátot dobtak a fedélzetünkre, melyben az Animal Planet stáb egyik tagja csípősérülést szenvedett. A 2008/09-es kampányunk során pedig folyamatosan LRAD hangfegyvert és vízágyúkat használtak ellenünk. Tették mindezt úgy, hogy az Antarktisz térségében bármilyen fegyver használata nemzetközi törvény által szigorúan tiltott”.
“Most habozás nélkül keresztülgázoltak egy hajón, melyről tudták, hogy fedélzetén fegyvertelen önkéntesek tartózkodtak. Tisztában voltak vele, hogy akciójukat az Animal Planet stáb tagjai precíz japán kameráik révén rögzítik és online juttatják el a világ hírügynökségeinek” – hangsúlyozza felháborodottan a Sea Shepherd önkéntese, majd folytatja. „Fegyvertelen, nemzetközi önkéntesek vagyunk az egyetlen szervezet hajóin, mely nem demonstrálni érkezett, hanem szembeszáll az önmagát „legnagyobb hatalommá” kikiáltó, japán illegális „tudományos” bálnavadász-flotta ellen, hogy megmentse ezer, halálra ítélt bálna életét az Ausztráliához tartozó Antarktiszi Bálnavédelmi Területen”.