Posted on

Árnyékot látott a medve

Mikor a medve előbújt odujából megláthatta árnyékát. A néphagyomány szerint a medvék gyertyaszentelő Boldogasszony napján, azaz február 2-án merészkednek elő barlangjukból, és az ekkor tapasztalt időjárás alapján döntenek arról, hogy folytassák-e a téli nyugalmi periódust, vagy készülődjenek a tavasz beköszöntére. A népi időjóslás szerint, ha február 2-án jó idő van, és a medve meglátja az árnyékát, akkor az a tél elhúzódására utal, ha viszont az idő kevésbé jó, nem látszik a medve árnyéka, akkor a tél már nem tart sokáig.

Posted on

Sózott utak, hóevés

A hideg (fagy), a hó, a latyak, a sózás alkalmazása csúszásmentesítéshez mind-mind tartogatnak veszélyforrásokat az állatokra nézve is. Természetesen elsősorban a kutyáknak, hiszen őket még rossz időben is ki kell vinni, meg kell sétáltatni.
A havas, jeges latyak megtapad az ujjak között, a talppárna és az ujjpárnák között a szőrben, és nem ritka, hogy a nedvesség megfagyva kis jéggolyókat eredményez, melyek járás közben mechanikusan dörzsölik, irritálják a környező bőrfelületet, melynek eredményeként bőrgyulladás, hámhiányok, súlyos esetben sántaság lehet a következménye. Érdemes ezért egyrészt az ujjak között, illetve a talpi felületen kinyírni a szőrt, másrészt séta után ellenőrizni (szemrevételezni) ezeket a területeket, és szükség esetén kezelni (fertőtlenítés, gyulladás csökkentés, hámosítás).
Mivel a legtöbb helyen még sózással csúszásmentesítenek, az állatok lábvégei bizony megsínylik ezt – a só kimarja a bőrüket. Ez ellen már nehezebb, némileg körülményesebb a védekezés. Ma már egyre több kutyán látni séta közben ún. “kutyacsizmát”. Ez egy nagyon praktikus eszköz az állatok lábvégeinek védelmére jeges, sós, latyakos talajon. Sokan “cikinek” érzik a kutyacsizma használatát, pedig nem az. Az állatok viszonylag hamar megszokják, és vígan közlekednek benne. Ma már kiváló minőségű, “lélegző” anyagból is készülnek. Másik lehetőség a speciális kenőcsök alkalmazása. Valaha a “szarvasfaggyú” volt a sláger. Ma már kapható állatpatikában és állatorvosoknál is mancsvédő viasz, amit séta előtt 5-10 perccel kell az állat lábvégére (ujjak köze, talp) kenni, és ez a viasz védőréteget képezve segít a lábvégek védelmében.
Séta utáni lábápolás – Séták után fokozott figyelemmel kell átvizsgálni az állatok lábait. Ha nem használunk kutyacsizmát, minden alkalommal bő langyos vízzel ajánlatos leöblíteni a lábakat, különös tekintettel az ujjak közére, majd alaposan szárazra kell törölni. A kipirult, érzékeny bőrfelületet vékonyan be kell kenni gyulladáscsökkentő kenőccsel (pl. Neogranormon).
A kutyák jelentős része élvezi, szereti a havat, szívesen játszanak benne, és gyakran fogyasztják is (vagy csupán játékból, vagy azért, mert séta, játék közben megszomjaznak, és szomjukat csillapítanák). Ezzel mindjárt két probléma adódhat. Egyrészt a hideghatás révén az érzékenyebb állatok torokgyulladást, nagyobb mennyiség elfogyasztása esetén gyomor-bélgyulladást kaphatnak, másrészt ha sózott havat fogyasztanak, még sómérgezés is előfordulhat. Sajnos belterületen (még parkokban is), de forgalmasabb utak közelében is a tisztának látszó hóra nagy tömegű szennyeződés rakódhat, amely elfogyasztva súlyos megbetegedések forrása lehet. Ezért lehetőleg ne engedjük, hogy az állatok havat egyenek, vagy nyalogassák azt. További információ: www.bluecross.hu

Posted on

Hogyan tarthatod a lovaidat a téli hónapokban is melegen?

Az istállóban tartott lovak más körülményék között élnek, mint vad rokonaik. A vadlovak télen hosszú szőrréteget növesztenek, ami megvédi őket a hidegtől. Számos lótenyésztő azonban rendszeresen nyírja a lovakat, hogy a versenyen előnyösebben nézzenek ki. Sajnos ez a módszer megvonja a lovaktól a természetes védelmet a hideg ellen. A téli hónapok alatt a lovakat meg kell óvni a széltől, hótól, jégtől és a hidegtől. Tovább a teljes cikkre

Posted on

Készítsünk madáretetőt

Az Orpheus Állatvédő Egyesület tagjai már nyáron – ősszel készültek a téli hidegben fontos madáretetésre: táborokban, rendezvényeken madáretetőt készítettek szárnyas barátainknak a zord hideg napok átvészelésére. A ház körül is van sok praktika, ami a természetben itt telelő madarak túlélését segíthetik.
Amikor a fák elhullajtják leveleiket – amikor beköszönt a hideg tél, és leesik az összefüggő hótakaró – érdemes körülnézni kertünkben, vajon hogyan jutnak élelemhez a madarak, mi tudja megvédeni őket a hidegtől. Fontos a tűlevelű és örökzöld növények szerepe. A tobozok, magvak élelmet, a növények búvóhelyet biztosítanak számukra. Jó, ha a kertnek olyan része is van, ahol a sűrű bozót a lombkorona szintjéig ér. A talajt takaró növények, a fás, bokros ligetek is búvóhelyül szolgálnak. Ne takarítsuk teljesen tisztára kertünket. Az elszóródott magvakat hagyjuk meg a madaraknak. A füvet se nyírjuk le mindenütt. Hadd húzódjanak meg a rovarok, teleljenek át a lárvák, téli táplálékot szolgáltatva a madaraknak. További búvóhelyet készíthetünk, ha a már “gazdátlan” virágágyásokat fenyőgallyakkal takarjuk be. A beteg, rothadó leveleket, ágakat azonban feltétlenül gyűjtsük össze! A napraforgó-magvak sok madarat (a csuszkát, pintyet, feketerigót, mátyásmadarat, harkályt) életben tart. A köles, a repcemag, a kukoricadara más fajok téli eledele.
A madáretető kihelyezése csak az első lépés. Azokat rendszeresen tölteni kell élelemmel is. Tanácsos a megvásárolt magvakat száraz helyen, jól zárható edényben tárolni. A rovarevő madarak számára a legmegfelelőbb a marhafaggyú, amely magvakkal gazdagítható. Célszerű az eledelt hálóba helyezni, majd a fákra függeszteni, esetleg kisebb farönkök üregeibe rejteni. A gerlék, verebek kedvelt téli csemegéje a kukoricadara, amelyet a földről szeretnek felcsipegetni. Az eledel a lehető legszárazabb helyekre kerüljön. Az etetőtálkát tartsuk tisztán. Ne készítsünk etetőt furnérból, mert a madarak megehetik az összeillesztésnél használt ragasztót! Kerüljük a sózott, cukrozott magvakat.