Posted on

Ne tegyünk élő állatot a fenyőfa alá!

Keretes hirdetések, hangzatos szavak – így ünnepek előtt – mindennaposak, melyek vásárlásra buzdítanak. Akciós sál, kabát, cipő, és élő ajándékok. Élő ajándékok?
Kisállat (kutya, macska, rovar, hüllő) szaporítók hirdetik, hogy tenyészetük példányait vigyék ajándékba az ünnepekre (a “fa alá”).
A felelős állattartó tudja, hogy az állattartás időbe, rengeteg anyagi költségbe kerül. Az állat számára megfelelő (mozgástérben gazdag) életteret is biztosítani kell. Az ünnepek előtt megvásárolt állatkák örömteli pillanatokat szerezhetnek. Az Orpheus Állatvédő Egyesület tapasztalata az, hogy az ünnep utáni szürke hétköznapokban a növekvő, táplálást és időráfordítást igénylő állat a munka – tanulás mellett sokak számára csak nyűg lesz. Ezektől az állatoktól rendszerint a felelőtlen állattartásba belecsöppent emberek meg akarnak majd szabadulni.
Nem ritka, hogy az ajándékba kapott, de megunt díszhalakat (még élve) egyszerűen a wc-be engedik. Az apró rágcsálókat, teknősöket, vadászgörényt, pókot (és megannyi más ajándékba kapható állatot) legtöbbször ingyenesen vissza lehet juttatni valamelyik állatkereskedésbe. A kutyák – macskák szaporítói ritkábban veszik vissza az állatot, hiszen a kölyöknél nagyobb példányok szinte eladhatatlanok. Sok állat az utcára kerül, vagy menhelyeken kaphat ideiglenes befogadást. Legtöbb kóborrá lett állat azonban az utcán vagy a gyepmesteri telepen éri el a végső állomását. A kedvencet rosszul tartó lakost a törvények szankciókkal sújthatják, ami akár börtönbüntetést is jelenthet.
Ünnepekkor se feledkezzünk meg a felelős állattartás fontosságáról! Ne vásároljon élő állatot senkinek sem, hiszen nem tudhatjuk, hogy az érezni – szenvedni képes élőlény igazi öröm lesz -e a megajándékozott számára! A felelős “előre gondolkodással” az állatok sem fognak majd szenvedni! Élő állat helyett van ajándékozási alternatíva: a plüss maci, a szintetikus alapanyagokból készült figura vagy a tartós emléktárgy is okozhat örömteli pillanatokat a karácsony ünnepén, hiszen az ajándéknál sokkal fontosabb, hogy szeretetből és jó szándékból cselekedjünk – írja a Siófokinapilap.hu

Posted on

Állatvilág – Sarkantyús teknős

Nyíregyháza – Nyolc négynapos sarkantyús teknős (Geochelone sulcata) napozik anyjuk hátán a Nyíregyházi Állatparkban. A sarkantyús teknős Afrika legnagyobb szárazföldi teknősfaja, egy kifejlett példány tömege akár a 80 kilogrammot is elérheti. Nyíregyházán először születtek utódok; a kicsik 115 nap alatt keltek ki tojásaikból, hosszúságuk 5,5 centiméter, súlyuk 25 gramm.
MTI Fotó: Balázs Attila

Posted on

Teknősbékákat kínoznak a fesztiválon

Egyes amerikaiak fantáziája határtalan, már ami az állatkínzást illeti. Egy fesztiválon bárki benevezhet a versenybe, melynek célja, hogy egy, az üvöltözéstől és tömegtől halálra rémült teknősbéka fejét kivarázsolják a páncéljából. A célt nem lehet erőszak nélkül elérni, a béka nyakát jól meg kell fogni és szorítani.
Az eseményt az indianai Ohio megyében rendezik minden augusztus 20-án, már tíz éve. “A halálra rémült állatokat a farkuknál fogva ragadják meg, és több alkalommal is a földhöz verik. Fejüket kiszedik a páncélból, és addig nyújtják, csavarják a nyakát, amíg a versenyző egész tenyerével meg tudja szorítani a teknős nyakát” – nyilatkozta a PETA egyik tagja.
A szervezők azzal védekeznek, hogy nem ölik meg az állatokat. Az állatvédők szerint viszont a teknősök nem a helyszínen halnak meg, hanem később, nagy kínok között. A békák ugyanis súlyosan megsérülnek a versenyzők kezei között – írja a manna.ro.

Posted on

Pusztulnak a teknősök szenvednek a delfinek a Mexikói-öbölben

Egyelőre nem tisztázott, hogy mitől pusztulnak egyre nagyobb számban a tengeri teknőcök a Mexikói-öbölben, ahol a BP fúrótornyának olajkatasztrófája óta különböző állatok – delfinek, teknősök, vízi madarak – tetemeinek százait vizsgálják a tudósok. A New York Times több laboratóriumot keresett fel, és kiderült, nem is olyan egyértelmű az olajszennyezés hatása az állatokra.
A boncolásokból kiderült ugyanis, hogy az olajszennyezés áttételesen, méghozzá nem várt módon ritkítja a tengeri faunát, az állatvilágot. A szennyezés hatására ugyanis az amerikai parti őrség kevésbé ellenőrizte a halászokat, rákászokat, akiknek illegális tevékenysége megnövekedhetett. Így azok hálóiba egyre több teknős akadt bele, ezért valószínűleg fulladásukhoz – a hálóba gabalyodó állatok agóniájához – csak áttételesen járult hozzá a fúrótorony katasztrófája.
A delfineken viszont számos más elváltozás figyelhető meg. Részben tájékozódási képességük romlott az olajtól, ami egyfajta kábítószerként hatott rájuk, másrészt a többi állathoz hasonlóan a lenyelt, a táplálékkal együtt bevitt olaj elleni védekezés is kimerítette a szervezetüket. Vérzéseket is okozhatott testükben a nyersolaj, amire szintén volt példa a Mexikói-öbölben.
A katasztrófa miatt az állatok közelebb merészkedtek a partokhoz, ami növelte a “közlekedési baleseteik” számát, vagyis többször ütközhettek csónakokkal, hajókkal. Az ütközések a legtöbbször végzetesnek bizonyultak számukra. Pedig elvileg még a sűrű forgalomban is ki tudnák kerülni a hajókat, de éppen az olaj kábító hatása itt kétszeresen is közrejátszhatott pusztulásukban.
A tengerbiológusok azért vizsgálják nagy számban az állati tetemeket, mert megállapításaik alapján kell majd várhatóan kártérítést fizetnie a mulinacionális olajvállalatnak, a BP-nek. A Mexikói-öbölben eddig 1866 elpusztult madárra, 463 teknőctetemre és 59 elpusztult delfinre találtak rá.