Posted on

Wass Albert

Az őzre gondolt, amelyik ott lakik a nagy hasával a sűrűben, és a többi állatokra, a juhokra, kecskékre, nyulakra, vaddisznókra, akik mind ilyen nagy hassal járják a tavaszt. A mókusokra. Aztán a madarakra, akik lázasan építgetik már a fészkeket, hogy fiókákat hozzanak a világra benne. Nyírfák mellett haladt el, és megérezte orrában az édeskés rügyszagot, ami felőlük jött, és arra gondolt, hogy a fák is rügyeket bontanak, új ágakat növelnek, a gyökerek sarjakat bocsátanak útra, a melegedő televényben magvak csíráznak… és egyszerre megértette, hogy ez a rendje a világnak. Ez a tavasz törvénye: életet bontani, továbbadni az életet, világra hozni valakit. Komoly, szép érzés volt ez. Érezte, hogy valamennyien egyek, szövetségesek, közös a céljuk: az erdő, az állatok, a madarak és ő maga. Egy törvénynek engedelmeskednek, és egyazon parancsot hordoznak magukban: az életet.

Posted on

Megérkeztek az első fecskék

Az első füstifecskét idén Devecser határában, a Széki-tó felett látták vadászni. A nagy kiterjedésű vízfelület a vonulás során megállítja az északabbra tartó énekesmadarakat is, hiszen itt bőven akad számára rovartáplálék.
Megérkeztek a gólyák után az első fecskék is Dél-Afrikából. Egyelőre csak a délnyugati országrészben látták a kedves énekesmadarat, valószínűleg megállnak itt azok az egyedek is, amelyek északabbra fészkelnek, hiszen itt akár a hűvösebb napokon is terített asztalt találnak már március végén.
A fecske mindig is kedvelt madár volt Magyarországon. Szinte állandóan a levegőben van, mert a repülő rovarokra, legyekre vadászik a legelésző csorda körül vagy a vizek felett. Ornitológusok megfigyelései szerint egyetlen példány egymillió rovart pusztít el évente. Sajnos egész Európában, így hazánkban is csökken a fészkelő párok száma. Éppen ezért védett.
A füsti fecskének szembeszökő jegyei, amelyek más fecskétől megkülönböztetik: homloka, torka szép gesztenyebarna; begye és háta a szárnnyal és farkkal együtt kékes zománccal ékeskedő fekete; de a farkon csak a két középső toll tiszta fekete, a többin fehér foltocska van, a szélső farktollak hosszú ágú villát alkotnak; hasa hol fehér, hol barnásan futtatott. Csőre piciny, de szája mélyen hasított, öblös; ha kitátja, kis zsákot alkot. Lába kicsiny, éles körmű, megkapaszkodásra alkalmatos. Fészke félcsésze alakú, tehát nyitott öblű; sárból épül, melyet a madár ügyesen tapaszt, közbe-közbe fűszálakat, szalmát is belevegyít, s innen van az, hogy a magyarság a szalmával elegyes sárból való építést “fecskerakásnak” nevezi. Fészkét falun régi viskók tapasztott kürtőjébe is építi, majd eresz alá, ahol az ember jár-kel, néha csak karnyújtásnyira; szóval beáll házi madárnak. Fészekalja az első költéskor öt-hat, második költéskor, mely nyár derekán történik, három-négy tojás, mely fehér alapon vörösbarna és szürke szeplővel van ékesítve.
Életmódja: Folyik az az ember gyönyörűségére és szeme előtt. Tavaszrakelve a füsti fecske régi fészkéhez tér vissza, kitatarozza, és kezdődik a családi boldogság. Hajnalban már ott ficserékel valami ágon, vagy az ablak nyitott tábláján, keresztpánton, rúdon ; ezután szárnyra kap a pár, és nyilalló röptével végighasít a levegőn, kapdosva a legyeket, közben-közben röptében szeretkezve is; majd jön a költés ideje, kikelnek a fiak és kezdődik azoknak etetése, felápolása; felváltva nagy buzgósággal dolgozik a fecskepár, és mikor a fiak már anyányiak, sőt szárnyra keltek, még akkor is kiüldögélnek szép sorjában valamelyik ágra, telegrafdrótra, s az öregek nem sajnálják tőlük a falatot. Ennek láttára megenyhül még a falelkű ember érzete is. Csak a déli népeké nem: százezrével fogdossák és eszik!
Népünknek kedves madara, tehát megvédi a magyarságnak tiszta embersége.

Posted on

Állatok a tavaszi párzás idején

A tavasz a házi kedvenceink számára (kutyák, macskák) egyet jelent a szaporodási időszakkal. Ilyenkor az állatok furcsán viselkedhetnek: izegnek-mozognak, kiássák magukat a kerítésen, elszökhetnek, hangosan vonyítanak, és folyton-folyvást társat keresnek. Az állatok – ha engedjük pározni őket – elszaporodhatnak, ezzel növelve a kóbor állatok egyébként is magas számát.
A négylábú háziállataink szaglószerve sokkal fejlettebb mint az emberé, így akár kilométerekről is megérezheti a hím állat azt, hogy valahol tüzelni kezdett egy nőstény. A macskák ivarzásából a tömbházban élő lakosság csak a macskazenét érzékeli (a macskák hangosan nyávognak). A szabadjára engedett kutyák / macskák csoportosan – falkákba verődve próbálják meg egymást befedezni. Ez az emberek számára gyakran ijesztő ceremónia.
Félelmek a tüzelés miatt utcán kóborló állatoktól
Az Orpheus Állatvédő Egyesület tapasztalata az, hogy a tüzelési időszakban nem ritka, hogy rövidebb – hosszabb időre elszöknek a kedvencként tartott állatok. Sok esetben a kószáló négylábúak komoly riadalmat keltenek az emberek körében. Van, hogy az elkószált kutyák / macskák soha többé nem kerülnek vissza gazdáikhoz, mert pl. járművek kerekei alatt végzik, vagy az erdőben a vadászok kilövik őket, de nem ritka, hogy legyengülve pusztulnak el.
Előfordulhat, hogy a felfokozott állapotban lévő szabadjára engedett kutyák harapásos baleseteket okoznak: a megriadt ember az idegen állatot valamilyen eszközzel távozásra kívánja kényszeríteni (fadarabok, kövek formájában), vagy ijedtség miatt az utcán közlekedő ember hangos kiáltozással jelzi félelmét, a kutya pedig visszatámad. Érdemes támadó állatfalka esetén passzív állapotban biztonságos helyre menni, és onnan kérni segítséget. Saját és a környezetünk biztonsága érdekében kerüljük el a tragédiához vezető szituációkat.
A túlszaporodás
A társadalom számára az igazi problémák az állatok ivarzása utáni hónapokban képződnek: a befedezett szuka kutyák megszülik kicsinyeiket. A kóbor anyaállatok az utcán, a bokor alatt, az árokban adnak életet utódaiknak. Van, hogy az anya és kölykei is elpusztulnak a folyamatban, de legtöbb esetben életképesek maradnak, az anya felneveli kölykeit, ezzel is növelve a kóbor állatok számát.
Kedvencként tartott állatainkat ne szaporítsuk, ne termeljünk kóborrá váló állatokat. Az ivarzási időszak alatt fokozottabb óvatossággal sétáltassuk a kijelölt helyeken a házi kedvenceket, ne engedjük pározni őket. Legjobb lenne a nem tenyésztési célú állatokat ivartalaníttatni.
Az állatvédők törekvései ellenére a kóbor állatok száma nem csökken. A legjobb dolga azoknak a “kóbor” kutyáknak és cicáknak van, amelyek meg sem születnek… a környezettudatos állattartással számos probléma (a kóbor állatok utcára kerülése is) megelőzhető lenne.
Utcára engedett, kóbor állatok
A háziállatokért, azok tetteiért minden esetben az állat tartója, azaz a gazda felel. A 2004. évi X. törvény értelmében állattartóként állatkínzási bűncselekményt követ el az, aki háziasított emlősállatot elűz, elhagy, kiteszi. Állat kóborrá tételéért akár három évig terjedő börtön is kapható! Sajnos az állatok kidobásáért / elengedéséért csak ritkán indul rendőrségi eljárás.
Állattartói jogosítványt, állatrendőrséget sürgetnek a felelős állattartók
Az Orpheus Állatvédő Egyesület több éve szorgalmazza a felelős állattartás előrébb mozdításához szükséges szabályok kialakítását. Állatot jelenleg mindenki szabadon tarthat. Némi szabálymódosítással sikeres lehetne pl. a lakosság állattartói körében az állattartói jogosítvány bevezetése. A rendészeti törvény reformjaként a rendőrség, a polgárőrség, a közterület felügyelet, és a többi hatósági szerv mellett életre kellene hívni az ebrendészetek vagy divatos szóval az “állatrendőrség” szervezetet is.
Orpheus Állatvédő Egyesület, www.zug.hu – Állatbarát Web Kuckó, www.ebrendeszet.hu – Állatvédelem, www.sinter.hu – SintértNE program

Posted on

Vigyázat, kullancsveszély!

A hirtelen ébredő tavasz a kullancsok szaporodását is meggyorsítja. A közhiedelemmel ellentétben sajnos nem elég, ha az erdőn-mezőn tett kirándulások során óvatosak vagyunk, az élősködők ugyanis nemcsak bokros-lombos-ligetes területen, de a belvárosban is szép számmal megtalálhatók.
A hosszúra sikerült tél után megérkezett tavasz kétségkívül örömmel tölt el minden természetjárót, a jó időnek, rügyfakadásnak azonban sajnos nemcsak kellemes velejáróival találkozhatunk: a zöldülő természettel, a levelek, bimbók kipattanásával egy időben a szezon nem kívánatos élősködői, a kullancsok is megjelennek.
A tavaszi esők, a nedves, harmatos lombok és a tavaszias meleg különösen kedvez a rovar szaporodásának, a sokasodó lárvákból kikelve rövid idő alatt újabb és újabb élősködőgeneráció széled szét környezetünkben. A kullancs a reggeli és az esti órákban a legaktívabb, a déli napsütést, a hőséget és a szárazságot nem kedveli, ilyenkor a nedves avar alá húzódik. A fűszálakon, bokrokon legfeljebb másfél méter magasságban megtelepedő várszívó hang- és szaginger hatására ejti rá magát “áldozatára”, majd a ruhán vagy a bőrön továbbmászva megkeresi a legmegfelelőbb helyet és megkezdi a táplálkozást.

A kullancscsípés veszélyének a közhiedelemmel ellentétben nemcsak a kirándulók-természetjárók, de a városlakók is ugyanúgy ki vannak téve, a rovar által terjesztett betegség elleni megelőző védőoltásokat óvatosságból ezért nekik is érdemes megkapniuk. Bár a világszerte kb. 300 betegséget terjesztő kullancsok által hordozott fertőzéseknek csak töredékük veszélyes az emberre, az a kevés igen súlyos következményeket, akár halált is okozhat az állat fertőzöttsége esetén. Hazánkban, a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás (az ún. kullancsencephalitis) és a baktérium okozta Lyme-kór fordul elő nagyobb számban, de szerepet játszanak egyéb betegségek kórokozójának terjesztésében is.
A kullancs-encephalitis természeti gócai az ország délnyugati, nyugati és északi területein találhatók. Ezeken a helyeken legfeljebb minden ezredik hordozza a megbetegítő vírust, az ország más területein pedig öt-tízezer kullancs közül csak egyben található kórokozó. A betegség kialakulása passzív vagy aktív védőoltással megelőzhető. Ez természetesen nem véd meg magától a kullancscsípéstől, csupán a szervezetbe kerülő vírusfertőzéssel szemben.
A passzív oltás (FSME-bulin) a kullancscsípés után 96 órán belül adható. Hatása csak 70% körüli és a szervezetből kiürülve nem ad tartós védettséget. Ennél hatékonyabb az aktív védőoltás, ami elölt vírust tartalmaz. A tartós védettség eléréséhez aktív, 3 oltásból álló alapimmunizálás, illetve háromévenkénti emlékeztető oltás szükséges. Az oltási sorozatot már a hideg évszakban ajánlott elkezdeni, hogy március-áprilisra megfelelő védettséggel rendelkezzünk. Az első oltás után néhány nappal már jellegzetes ellenanyagok mutathatók ki a vérből, amelyek mennyisége az oltás ismétlésével tovább növekedik.
A leggyakoribb kullancs által terjesztett betegség, a Lyme-kór szempontjából. Közép-Európa a világ egyik legfertőzöttebb területe, szerencsére azonban nem minden fertőzött kullancs csípése fertőz, és nem minden fertőzésnek van klinikai következménye. Feltételezések szerint Magyarországon évente kb. 10 ezer friss fertőzés fordul elő.
A legelső tünet általában – 1 naptól akár három hónapig tartó lappangási idő után – a csípés körül megjelenő, legalább 5 cm-esre megnövő, többnyire ovális alakú, alig viszkető, fájdalmatlan bőrpír, az ún. Lyme-folt, amelyek száma a góc szaporodásával akár az 50-et is elérheti. A betegség leggyakoribb tünete, mégsem jelenik meg mindig, de megjelenésekor is elkerülheti figyelmünket, mert lehet egészen halvány is. A kezdeti tüneteket hosszabb-rövidebb lappangási idő után fejfájás, láz, fáradtság, szívizomgyulladás, idegrendszeri elváltozások és ízületi és izomfájdalom követheti.
Kezdeti stádiumban a betegség antibiotikumokkal jól gyógyítható, ezért fontos, hogy kellő időben orvoshoz forduljunk. A kezeletlen vagy nem megfelelő módon kezelt fertőzésekhez már késői szövődmények is társulhatnak. Jelenleg még nem áll rendelkezésre oltóanyag, így a kullancsok csípésének elkerülése jelenti a megelőzést.
A betegségek kialakulása leginkább a kullancscsípés megakadályozásával kerülhető el. Mivel ezek az ízeltlábúak ősi szervezetek, igen jól alkalmazkodtak a környezetükhöz, így irtásuk rendkívül nehéz feladat. Permetezéssel átmenetileg mentesíthető egy fertőzött terület, azonban a madarak és kisemlősök néhány hónap alatt ismét behurcolják a kullancsokat.
Az említett védőoltások mellett a csípések ellen rovarriasztó szerekkel is védekezhetünk, ha pedig mégis a bőrbe fúródott az élősködő, fontos az állatot minél előbb eltávolítani. A parazita eltávolítás módjára nincs egyértelműen jó módszer, van a ki a “csavarásos” van, aki a csipeszes verzióra esküszik. A lényeg, hogy ne nyomjuk össze a rovar potrohát, így nem fecskendezzük magunkba annak tartalmát. Ha bizonytalanok vagyunk, érdemes szakemberre (orvosra) bízni az eltávolítást!
Végezetül néhány jó tanács:
1. Természetjáráskor legyünk körültekintőek: kerüljük a sűrű bozótokat, aljnövényzetet. Lehetőleg húzzunk hosszúnadrágot és hosszú ujjú felsőrészt
2. A hosszú hajat fonjuk be, tűzzük fel, viseljünk vászonsapkát.
3. A kerti munkát befejezve vagy természetjárásból hazatérve vegyük szemügyre gondosan a hajlatokat és a deréktájat, ahova a kullancsok előszeretettel befúrják magukat.
4. Kullancsriasztó szer vásárlásánál ügyeljünk arra, hogy a gyártó legalább 6-8 órás hatékonyságot szavatoljon a termékért.

Posted on

A tavasz veszélyei állatainkra

Itt a tavasz, kezdenek rügyezni a fák, aki csak teheti, a kiskertben vagy a hétvégi telken tölti minden szabadidejét, hiszen rengeteg munka vár egy igazi kertészre. A nappalok hosszabbodásával, a fokozatos felmelegedéssel a növények újraélednek, és robbanásszerűen burjánzani kezdenek. Az ebben az időszakban elvégzendő munkálatoknak azonban mind ránk, mind állatainkra nézve lehetnek káros hatásai.
Mielőtt a fák kirügyeznének, illetve a gyümölcsfák kibontanák szebbnél szebb virágaikat, nem szabad megfeledkeznünk az úgynevezett lemosó permetezésről. Ez megakadályozza, hogy a telet a fák törzsének repedéseiben átvészelt lárvák és egyéb kártevők károsítsák a leveleket és a majdani termést. Ezek a permetszerek nem veszélytelenek se ránk, se állatainkra nézve. Mielőtt hozzákezdenénk a permetezéshez, alaposan olvassuk el a termék használati útmutatását mind a hígítási szabályokat, mind a védőfelszerelést illetően.
Ha túl hígra készítjük a permetlevet, nem fog megfelelően hatni. Ha túl töményre sikerül, mindent leégethetünk vele. A kijuttatáskor vegyünk fel megfelelő védőfelszerelést: védőruhát, kesztyűt, sapkát, szemüveget, sálat, hogy lehetőleg a permetszer még csak véletlenül se érintkezzen a testünkkel. Ha ez előfordulna, mindenképpen bő vízzel öblítsük le.
Ha van kerti tavunk, azt még a permetezés előtt takarjuk le teljes egészében fóliával, nehogy a permetszer egy esetleges megforduló erős szél hatására a vízbe jusson, mert az halaink pusztulását okozhatja. (Ha a szomszédban van tó, akkor tevékenységünkről mindenképpen értesítsük a szomszédot, hogy a megfelelő óvintézkedéseket ő is meg tudja tenni.) Ugyanez a helyzet a méhekkel is. A tavaszi napsütés már őket is kicsalogatta a szabadba, a korán nyíló virágok (nárcisz, tulipánok, barka, aranyvessző) virágporát gyűjtögetik szorgalmasan. Még akkor is legyünk elővigyázatosak, ha a felhasznált permetezőszerre az van írva, hogy méhekre nem veszélyes. Sosem árt az óvatosság.
Szerencsére ezek a permetezőszerek nem édesek, és kedvenceink (kutyák, macskák) nem szeretik, de esetleg egy még tapasztalatlan kölyök könnyen belenyalhat az elkészült permetlébe. Ilyenkor két megoldás létezik: vagy meg kell hánytatni az állatot (bízzuk ezt inkább állatorvosra), vagy itassunk az állattal tejet (ha akarja, ha nem, fecskendővel vagy műanyag üvegből). A tej ugyan nem közömbösíti a mérget, de legalább felhígítja, és így a méreg nem közvetlenül a gyomor és a bél nyálkahártyáját teszi tönkre. Egyes maró anyagok, mérgek felvételekor kontraindikált a hánytatás, mert ekkor (a “visszaúton”) a méreg még egyszer végigmarhatja a gyomrot és a nyelőcsövet.
Ha szép füvet szeretnénk, akkor a moha és a száraz fű összegereblyézése, esetleg egy gyors fűnyírást követően szórjunk szét a kereskedelemben apró kis tápgolyók formájában kapható gyepműtrágyát. Ezzel is hasonlóan óvatosan járjunk el, mint a permetezőszer esetében. Kedvenceinket zárjuk be a szobába vagy a garázsba, esetleg a sufniba, megelőzendő, hogy játékból megkóstolják – esetleg megegyék – a golyócskákat.
Ha a fenti tanácsokat megszívleljük, akkor mind kertünk, mind állataink, mind mi „problémamentesen” vészelhetjük át a kertészkedés elkerülhetetlen tavaszi feladatait. (MTI)