Posted on

Sokba kerülhet a szarvasbőgés: ki fizeti a vaddal való ütközést?

A vadért, az általa okozott kárért főszabály szerint a területileg illetékes vadásztársaság felel, ám e felelősség megállapítása mégsem minden esetben egyértelmű, és a bizonyítási kötelezettség a gépjármű tulajdonosát terheli – fejtette ki a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
A szakemberek ténykérdésként kezelik, hogy az őszi idény kezdetével egyre nagyobb számban fordulnak elő a vaddal történő ütközés során bekövetkezett gépjármű károk, sőt az elmúlt években jelentősen nőtt az ilyen jellegű balesetek száma.
A vadért való felelősség elvileg a területileg illetékes vadásztársaság terhére róható. Ám ennek megállapítása mégsem minden esetben egyértelmű, és a követelés sem minden esetben áll meg a vadásztársasággal szemben – hívta fel a figyelmet dr. Burján Zsuzsanna.
Ennek egyrészről a bizonyíthatóság szab határt, másrészről pedig azoknak az objektív körülmények fennállta, amelyek a bírósági gyakorlat alapján mentesíthetik a vadásztársaságot a felelősség alól.
Sokan nem tudják, hogy a hatályos polgári jogi szabályok alapján a károsultat, a gépjármű tulajdonosát terheli a bizonyítási kötelezettség annak tekintetében, hogy kára keletkezett, illetve az összeg nagyságának tekintetében.
Ez a bizonyítási teher pedig azt követeli meg, hogy az első pillanattól fogva a károsult megtegye a szükséges lépéseket, rögzítse a bizonyítékokat annak érdekében, hogy a későbbi eljárás során hitelt érdemlően bizonyíthassa kárigényét. A D. A. S. JogSzerviz szakértője szerint e lépéseket a baleset helyszínén és időpontjában célszerű megtenni.
Lépésről lépésre: első körben a rendőrség – Fontos minden kárigény érvényesítése során a történtek lehetőleg a balesettől független, elfogulatlan személlyel történő rögzítése. Erre leginkább a rendőrség javasolható, így célszerű a vaddal történt ütközést követően őket hívni a helyszínre.
A rendőrség jogosult az esetről szóló jegyzőkönyvet felvenni, ebben rögzítve azokat az objektív ismérveket, amelyek alapjaiban döntik el az eset jogi érvényesíthetőségét. Ezek az ismérvek elsősorban a vadra figyelmeztető táblával, a közlekedési viszonyoknak megfelelő járművezetéssel vannak összefüggésben.
A rendőrség jogosult továbbá a baleset helyszínéről, a gépjármű sérüléseiről és az elhullott vadról is fényképfelvételeket készíteni. Fontos – húzta alá a D.A.S. JogSzerviz szakértője -, hogy a rendőrség nyilatkozzon arról is elsőként, hogy a balesettel érintett útszakasz mely vadásztársaság illetékességi területére esik. Ennek azért van jelentősége, mivel az igény is az illetékes vadásztársasággal szemben érvényesíthető.
Ha a hatóság a jegyzőkönyvet felvette, és az esetről fotókat is készített, úgy a későbbiek során javasoljuk ezeket az iratokat a rendőrségtől kikérni. Célszerű ebben a helyzetben megkérdezni, hogy a helyszínre az intézkedő rendőrök, melyik rendőrkapitányságról érkeztek, és az iratokat honnan tudjuk kikérni.
Tanúnyilatkozatok – A bizonyíthatóság szempontjából jelentősége van annak is, hogy akad-e olyan személy, aki a baleset bekövetkeztét közvetlenül látta, aki tehát konkrétan tud a baleset körülményeiről, az ott lejátszódott eseményekről nyilatkozatot adni.
A tanúk nyilatkozatai azért fontos bizonyítékok, mivel a helyszínre utólag kiérkezett rendőrök, kizárólag a baleset utáni tényeket tudják rögzíteni, azonban a baleset pontos körülményeiről nyilatkozni nem tudnak – hangsúlyozta dr. Burján Zsuzsanna.
Nem éri meg elvinni a vadat – abban az esetben, ha a baleset következtében a vad elpusztul, ezt jelezni kell a vadásztársaságnak is. Zömében a helyszínre érkező rendőrök ilyen esetben már eleve értesítik a vadásztársaságot, és az elhullott állat átadását biztosítják a vadásztársaság számára. Ez azért lényeges, mivel a vad értéket képvisel, így amennyiben valaki jogosulatlanul elviszi, az komoly következményekkel számolhat.
A gépjármű javítása – A gépjárművekben bekövetkezett kár érvényesítéséhez csupán az egyik lépés a helyszínen történt, körültekintő eljárás. A kár és annak összegszerűsége kapcsán a bizonyítási kötelezettség a károsultat terheli. Ez azt jelenti, hogy a vadásztársasággal szemben csak azoknak a gépjárműsérüléseknek a kijavítási költsége érvényesíthető, amelyek a káreseménnyel kapcsolatosan keletkeztek. Ez kétféle módon történhet meg: egyrészről számlával, másrészről javítási árkalkulációval. A gépjárművet csak a biztosító kárszemléjét követően javasolt megjavítani – mondta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Harminc napon belül – A vaddal történő ütközésből eredő károk érvényesíthetőségének csak az egyik szelete a bizonyíthatóság. Ugyanis fennállnak olyan követelmények, amelyek be nem tartása az igényt eleve érvényesíthetetlenné teszi. Elsősorban ilyen az igényérvényesítési határidő is. A törvény a kárigény bejelentésére határidőt szab, amelyet a baleset bekövetkeztétől kell számítani, és amely harminc naptári napot tesz ki.
Ez a határidő úgynevezett jogvesztő határidőnek minősül, így ha a károsult ez idő alatt nem jelenti be a kárát a vadásztársaság felé, akkor a továbbiakban már nem is terjesztheti elő a követelését. Minden esetben célszerű, hogy az igény bejelentése írásban történjen, lehetőleg olyan módon, hogy a későbbiek során annak postai feladását és kötelezett általi kézhezvételét is igazolni lehessen – húzta alá dr. Burján Zsuzsanna.
A bírói gyakorlat – A vonatkozó bírói gyakorlat azonban igen szigorú követelményeket támaszt a vadásztársaság felelősségének megállapításához. Ilyen támpontot jelent például az a körülmény, ha a vadásztársaság nem helyezett ki táblát a vadveszélyre vonatkozóan, és a gépjárművezető az útviszonyoknak megfelelően, a közlekedési szabályok betartásával vezette gépjárművét. Ezen felül azonban akkor van esély a bírósági úton történő igényérvényesítésre, ha azt is lehet bizonyítani, hogy a vadásztársaság oldalán valamilyen “rendellenesség” lépett fel. Ilyen rendellenesség lehet például az, ha a vadásztársaság etetők elhelyezésével az út közelébe szoktatta az állatokat, vagy éppen vadászati vagy párzási idény van. Forrás: Huntingpress.eu

Posted on

Állatkínzás: Ellentmondásba keveredtek a tanúk

Elnapolta a bíróság annak a jákói asszonynak a tárgyalását, akit a Kaposvári Városi Bíróság nem jogerősen 1 év 4 hónap fogházbüntetésre ítélt, 2 év próbaidőre felfüggesztve. Mint arról korábban híradónk is beszámolt: gennyezett sebű, alultáplált, törött végtagú kutyák fogadták a Philip Állatvédő Egyesület tagjait tavaly júniusban egy jákói családi ház udvarán. Az akkor beidézett tanúk elmondása szerint a nő a tenyésztésből akart megélni. A mai tárgyaláson meghallgatott tanúk ellentmondásba keveredtek magukkal az állatok számát és fajtáját illetően, továbbá nem emlékeztek pontosan a részletekre. Ezért az ügyben nem született ítélet, a tárgyalást november 15-én folytatják.