Posted on

Tyúk, avagy a tojás – ALF, avagy az állatkínzás

A 60as években alakult egy csoport “Hunt Saboteurs Association” néven Angliában. Tagjai női aktivisták, kik ellenezték a vadászatot. A puska és az állat közé álltak, ezáltal saját emberi jogaikkal felhatalmazták az állatokat.
A 70es évek elején a Hunt Saboteurs Association-ből Band of Mercy lett. Ez a szervezet már nem csupán a vadászatra fókuszált, hanem mindenféle állat kizsákmányolása ellen fellépett. Első nagy akciójuk a Hoechst vegyipari vállalat egy állatkísérleti laboratóriuma ellen irányult. A lángok elnyelték az épületet, mielőtt azt felépítették volna.
Két aktivista, Ronnie Lee és Cliff Goodman letartóztatásával a Band Of Mercy 1974 végén feloszlott. Ronnie Lee elszántságát még 2 év börtön sem tudta megtörni s pár egykori Band Of Mercy aktivistával megalapította az Animal Liberation Front-ot, az állatok kizsákmányolása elleni harc folytatására. Számos állatkísérleti laborban történt tűzeset követte a mozgalom megalakulását s egyre nőtt az ALF által felvállalt akciók száma, melyek már az angol határon is túljutottak: Franciaországban, Hollandiában, Kanadában és Ausztráliában szabadítottak ki állatokat kísérleti laborokból és “állatgyárakból”.
Az ALF 1984-ben könyvelhette el az addigi legnagyobb sikerét, amikor a Pennsylvaniai Egyetem állatkísérleti laborjaiba törtek be. Tönkretették a viviszektorok eszközeit, fontos dokumentumokat, videófilmeket találtak. Az az emberi kegyetlenség, melyet a felvételeken láttak, felülmúlta minden képzeletüket.
A képsorokon vidáman nevetgélő alakok, kik áldozataikon kacagnak, viccelődnek. Miután a PETA nyilvánosságra hozta ezeket a videófelvételeket, a kísérleti labort bezárták – örökre.
A siker után pihenés helyett további küzdelem folytatódott világszerte, melynek középpontja a viviszekció (élveboncolás) és a szőrmeipar volt. Egy említésre méltó példa – mely az ALF hatékonyságát igen csak bizonyítja – a tucsoni Arizona Egyetem kísérleti laboratóriumának a kirablása: az aktivisták 1200 állatot szabadítottak ki és óriási gazdasági kárt okoztak. 1990-től 1000 akciót vállaltak fel, bár ez csupán töredéke a valóságnak. Az Egyesült Államok Igazságügyi és Agrár Minisztériumának jelentése szerint, az ALF csak az Államokban 137.000.000 $ “kárt” okozott.

Posted on

Kutya a fazékban igen, bunda a kifutón nem!

Ázsia legnagyobb divatbemutatóján az állatvédők tiltakozása miatt nem mutathatja be szőrméből készült alkotásait a Fendi divatház, amely értetlenül áll a szöuli szervezők döntése előtt.
A szőrmemunkáiról híres olasz vállalat több hónapon át készült arra a jövő hónap elejére tervezett divatbemutatóra, amely Ázsia legrangosabb show-jaként mutatta volna be a Fendi 2011-es őszi és téli kollekcióját.
A dél-koreai fővárosban a Han folyón egy mesterséges szigetre tervezett eseményt az állatvédők nagyszabású tiltakozó akciókkal kívánják megzavarni akkor, ha a kifutókról nem tűnnek el a valódi szőrméből készült ruhadarabok és kiegészítők.
Arról nem szól a híradás, vajon a tiltakozók az európai gyomor számára igencsak különleges, de Dél-Koreában rendkívül közkedvelt kutyahús fogyasztása tekintetében is hasonlóan következetes állatvédőként viselkednek-e?

Posted on

3 legyilkolt ezüstróka leste Medveczky dekoltázsát

Igazi dívaként érkezett meg egy szépségverseny zsűrielnökeként Medveczky Ilona, aki a dekoltázsával mindenkit lenyűgözött. Ópiumos kölnivel, s három rókából varrt boával készült az estére.
Szombaton este megválasztották a Miss és a Mr. Winter Face cím nyerteseit a budapesti Moulin Rouge-ban. A zsűri elnöke hazánk legismertebb dívája, az egyes hírek szerint 69 éves Medveczky Ilona volt, akit állva, vastapssal köszöntöttek érkezésekor.
A gyönyörű, hófehér, mélyen dekoltált estélyiben pompázó Ilonát körberajongták a férfiak, még Hujber Feri is hosszú perceken át szóval tartotta, csakúgy, mint Hajas László. Ilona az eredményhirdetést megelőzően a szabad ég alatt szedte rendbe a sminkjét, ahol arról is mesélt nekünk, mivel tette különlegessé a viseletét.
– Ezt a stólaszerű szőrmét magam készítettem néhány éve. Három rókát és egy boát varrtam össze – mutatta büszkén kiegészítőjét. – Az illat pedig, amit ezúttal választottam, az egyik kedvencem: Egyiptomban vásároltam, a férfiak állítólag beindulnak tőle. Ópiumos készítmény – tette hozzá aprókat fújva az aranyszínű apró üvegből a nyakára s dekoltázsára.
Ilonát – aki egy dívához méltó hatalmas luxusautóval távozott – még a járókelők is megtapsolták az utcán. Nem tudták, hogy a nyakában nem műszőrme van. Külföldön egyetlen sztár sem kozkáztatja meg, hogy valódi szőrmét viseljen.

Posted on

Szőrme

A rókatenyészetben az állatokra és a körülményekre kevésbé emlékszem, a szagra viszont nagyon is! Csípős volt és orrfacsaró, amelyet azóta csak néhányszor éreztem az állatkertben. Mióta divatöntudatra ébredtem, az él a fejemben, hogy a szőrme tabu. A bunda szóról is a vörös festékkel leöntött szőrmekabát képe ugrik be először, vagy Szörnyella de Frász, nem pedig valami régen vágyott luxus-ruhadarab. 2010 telén viszont a szőrme ismét kötelező elem: díszítőelemként virít a ruhákon, a csizmákon, kesztyűk és táskák készülnek belőle, és csak a gyártók a megmondhatói, hogy mikor használnak valódi szőrt. Egyes feltevések szerint egyre gyakrabban és nem véletlenül. A szőrme nélkül ugyanis a divatipar még mindig válságban lenne. Állítólag.
Szőr hátán szőrme: A 2011-es őszi-téli szezon egyik legnagyobb slágere a szőrme. A Chanelnél, az Armaninál, a Guccinál, Giambatista Valli-nál és a Dolce & Gabbana kifutóin ugyanúgy. Ami viszont még furcsább, a tervezők a 2011-es tavaszi-nyári szezonban sem mondtak le róla. És ahogy lenni szokott a divat körforgásában, először a sztárok csábulnak el egy-egy tervezői bunda láttán – gyakran azok, akik magukat vegánnak és állatvédőnek titulálják. Ahogy a fast fashion cégek a nagy tervezőket, úgy mi a sztárokat másoljuk. Ennek egyenes következménye, hogy 2010 telén az utcára lépve mindenhol szőrbe botlunk, aminek csak egy része mű.
Nem így volt ez néhány évvel ezelőtt, amikor a szőrme kifejezetten tabunak számított – teljesen mindegy volt, hogy valódiról vagy műről beszélünk. Ma a világon a prémes állat tenyésztése 98%-ban négy fajra alapszik: ezek a nerc, kékróka, ezüstróka és a csincsilla – olvasható a Magyar Szőrmeipari Szövetség honlapján. Innen azt is megtudjuk, hogy a prémes állatok tenyésztése körülbelül száz évvel ezelőtt kezdődött és ma már a tenyésztett prémállatok teljesen más tulajdonságokkal rendelkeznek, mint vadon élő fajtársaik – többek között vastagabb a bundájuk és sokkal nagyobbak.
Az állatvédők a nyolcvanas évek elejétől egyre több országban és egyre erőteljesebben léptek fel. A hangjuk elért a divatra érzékeny fogyasztókig is, akik rákaptak a szőrmeellenességre, így minden összecsengett ahhoz, hogy a szőrme ne csak kimenjen a divatból, hanem viselése tabuvá váljon. Emiatt például Németországban a nyolcvanas évek elején 170 szőrmefarmból csupán 30 folytatta tovább a prémállatok tenyésztését. Mindez annak ellenére történt, hogy 1987-től kezdődően komoly kutatások zajlanak az állatok jólétét illetően.
Életmentő bunda: Bár a nagy tervezők hatalmas bundákat, jetilábhoz hasonló csizmákat is a modellekre álmodnak, a legtöbb minimális állatszeretettel megáldott embernek valószínűleg kifogása lenne, egy-egy ilyen gigantikus darab ellen. És nem feltétlenül az ára miatt. Ez az ellenállás sokakban csökken akkor, ha csak egy gallérról, zsebfedőről, kézelőről, sapkáról vagy kesztyűről van szó. Csak megjegyzésképpen: az európai szőrmegazdálkodás négymilliárdos bevételének majdnem a fele pont ezeknek az apró részletekből vagy kiegészítőkből származik. A szőrme jó üzlet a divatvilág számára, hiszen elég egy kis darab belőle és máris duplájára emelhetik a kereskedők az adott ruhadarab árát annak ellenére, hogy a tényleges értéke csupán tíz százalékkal nőtt. Egyes szakértők szerint a textilipar még ma is a padlón lenne, ha nem jött volna az utóbbi két évben divatba a szőrme. Ebben viszont a prémtenyészetekből származó szőr melletti kampánynak volt nagy szerepe, hiszen a PETA-tüntetéseken nevelkedett fogyasztók ellenállását le kellett gyűrni valahogy.
Győzd meg a fogyasztót! A szőrmetermelők szerint az állattenyésztés jó esetben nem egyenlő az állatkínzással, ahogy az állatvédelem sem ugyanaz, mint a szőrmeellenesség. Hogy a szőrme nem a vadonban, a gyanútlanul éldegélő állatokról származik, hanem a kifejezetten erre a célra tenyésztett prémfajoktól. Az Európai Unióban a szőrmetermelőknek szigorú szabályokat kell betartaniuk. Az itt tenyésztett jószágokat viszont minőségi körülmények között tartják. Erről több kampányvideót is közzétettek, hogy mindenki lássa, vitaminokban gazdag eledel, tiszta körülmények között élnek ezek az állatok. Csupán arról nem beszél senki, vajon mennyire váltak ezek a vadállatok a generációk során ketreckompatibilis lényekké, amelyekben nincsenek meg a nagy területet, a vándorlást, a vadont igénylő gének. Amelyek nem kattannak meg a szűk élettérben vegetálástól vagy válnak nemzőképtelenné – már ha egyáltalán megérik azt a kort. És arról sem, hogy mi lesz a rengeteg tetemmel, és mennyire fölösleges csak és kizárólag csak a szőréért legyilkolni ennyi állatot.
Egy darab természetesség? Vannak, akik már megengedőbbek a szőrmével kapcsolatban. Ők az állattenyésztéssel nyert prémet mereven elutasítják, a vadgazdálkodás égisze alatt, a túlszaporodást megakadályozó vadászat során kilőtt rókábunda ellen viszont nem emelnek kifogást. Ez annak a trendnek a része, amelyik Friendly Fur néven azt az elméletet támogatja, mely szerint szőrmét is tudatosan szabad venni, tehát csak a túlszaporodás és a betegségek elleni vadászatból származó állati prémet lehet tiszta lelkiismerettel viselni. Na, erre viszont a PETA és az állatvédelmisek mondják azt, hogy hülyeség. Szerintük ugyanis a túlszaporodást a rókák majd maguk megoldják, illetve a betegségek ellen másképp is fel lehet lépni, nem muszáj egyből puskát ragadni. A PETA keze elég sok helyre elér, hiszen vannak olyan országok, ahol sikerült a szőrmefarmokat betiltaniuk. Nem így Kínában vagy Oroszországban. A legtöbb valódi szőrme innen érkezik a textiliparba, amely örömmel használja fel a műszőrménél lényegesen olcsóbb valódi szőrmét. Ráadásul Kínában jelenleg semmilyen állatvédelmi törvény nem létezik, ennek köszönhető, hogy büntetlenül mészárolhatnak le akár kutyákat vagy macskákat. Ezeket aztán mondjuki nyúlszőrként adják tovább.
Ezek után nehezen veszi be az ember gyomra, hogy vannak, akik azzal kampányolnak, hogy a szőrme természetes. Igen, lehet, hogy az volt. Az őskorban. Ma már azt sem tudjuk, honnan érkezik. Azt sem tudjuk, milyen. Azt viszont nagyon is tudjuk, hogy a valódi szőrmét különböző kémiai anyagokkal kell kikészíteni, a műszőrme előállítása pedig szintén környezetszennyező. Forrás Cotcot

Posted on

Szőrmementes péntek – fordíts hátat az állati szőrmének

Sokkolhatnánk, de inkább felhívjuk a figyelmet egy Magyarországon új kezdeményezésre: a Szőrmentes nap megtartására! A Fehérkereszt Állatvédő Liga csatlakozott a PETA világméretű kampányához, tekintve, hogy évek óta foglalkozunk az állatszaporítók és az állatfelvásárlók feltérképezésével és a gazdasági haszonállatok szállításának áldatlan, megalázó és ellenőrzés nélküli helyzetével. Ezúton üdvözöljük a PETA kezdeményezését és bízunk benne, hogy minél szélesebb társadalmi rétegekhez eljut a szőrmementes nap üzenete.

A Szőrmentes péntek az állatokról szól – illetve az emberekről is, hiszen miattuk forgatják ki a bundájukból az állatokat. Állatokat – mondhatjátok – de nem az én kis kedvenceimet! Pedig lehet, hogy őket is! Nem csupán pletyka, valóban előfordul, hogy egy-egy szebb bundájú kutyát vagy macskát ellopnak, hogy bundájukból kabát készülhessen – mindjárt elmondjuk, hogyan.
Ez a nap (angolul Fur-Free Friday) arról szól, hogy a felhívjuk a vásárlók figyelmét: kegyetlen, véres cselekedetek kötődnek a szőrmekabátjukhoz, szőrmés csizmájukhoz, kapucnijukhoz. A szőrme-iparág minden évben megöl 50 millió állatot. És nem csak megöl, de gyakran kegyetlenül, embertelenül végez velük, nem ritkán élve nyúzzák meg őket! Nézzük csak, mennyi kisállatot kell feláldozni egy-egy bunda kedvéért: 18 róka, 150 csincsilla, 50 nerc, 20 vidra, 40 oposszum, 12 kutya, 36 perzsabárány, 80 coboly, 8 fóka, 15 ocelot, 400 mókus kell egy bundához!
Kérjük, hogy ezen a pénteken Te is lépj fel az állatokat a szőrméjükből kiforgatók ellen! Közösségi portálokon (pl. Facebook, iWiW, Iwitter) terjeszd az információkat, hogy minél többen értesüljenek a Szőrmentes péntekről! Kezdeményezésünket támogatja Mészáros Dóra és Ganxsta Zolee is, akiknek ezúton is köszönjük, hogy személyükkel támogatják az állatvédelem ügyét.
Egyébként emlékszel még arra, hogy mekkora botrány volt tavaly, amikor valaki az egyik aukciós portálra feltett egy valódi macskákból készült hosszú bundát? Azért a földig érő kabátért rengeteg macskát, rengeteg házikedvencet pusztítottak el, akit hiába várt vissza a gazdája.
És ha most azt gondolod, hogy Téged mindez nem érint, mert nincs bundád, nem tartasz kutyát, macskát (akit ellopnának a szőréért) akkor kapaszkodj meg: lehet, hogy mégis a támogatója vagy tudtodon kívül ennek a borzalomnak.
Becslések szerint Kínában évente kétmillió kutyát és macskát ölnek le, és a belőlük készült termékeket általában álnéven dobják az európai piacra.
Az alábbi álneveken szerepel gyakran a kutya- vagy macskabunda, ami például egy csizma vagy dzseki szegélye, bojtja, egy-egy táskán lévő kiegészítő, vagy kesztyű: dogues du chine, gae wolf, sobaki, asian jackal, gou-pee vagy goupee, kou pi, gubi, china wolf, asian wolf, pemmern wolf, loup d’Asie, corsac fox, asiatic racoon dog, sakhon, nakhon. Macskák esetében a mountain cat, wild cat, katzenfelle, goyangi. Magyarul ilyen neveket keressünk: gae-farkas, kínai farkas, ázsiai farkas, ázsiai sakál, pomerániai farkas, mongol kutyabunda, speciális bőr, báránybőr, hegyi kecske bőr. Az állatokkal kegyetlenül végeznek: megfojtják (hurokkal vagy vízben), felkötik, felhasítják a hasukat késsel, elvéreztetik őket.
A kegyetlenkedésről készült híres videót például itt megnézheted – ha bírod! Azt is jó tudni, hogy egyes játékállatok (például kis kosárban alvó, vagy kölykét a szájában cipelő cica) valódi kutya- és macskaszőrből készültek, és most is kaphatóak boltokban vagy az interneten!
Köszönjük, ha támogatod a munkánkat! Fehérkereszt Állatvédő Liga