Posted on

Vadgázolásnál az állat sosem hibás

Egy biztos: az állat sosem hibás. Az viszont bonyolult, hogy akkor ki az, és ki fizet kinek, ha megtörtént a baj. Segítünk eligazodni nyulak, őzek, önkormányzatok és vadásztársaságok között. Kiderül az is, miért volt érdemes figyelni biológiaórán.

Egy útra tévedt vad elütésekor az anyagi kár a kisebb gond, de ha szerencsésen megússzuk sérülés nélkül, előbb-utóbb elkezdjük számolni a százezreket, és szeretnénk, ha valaki meg is térítené a kárunkat. Sok mindentől függ, hogy ki fizet a végén, ezért ha bekövetkezett a baj, mindenképp rendőrt kell hívni. Azt érdemes rögtön az elején tudomásul venni, hogy az állatok sosem hibásak. Mindegy, hogy szarvas, őz, vaddisznó, róka, fácán, nyúl vagy éppen sündisznó, az biztos, hogy régebb óta honos a területen, mint az úttest.
Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy egy kifejlett vadkan hatszázezer, egy többéves szarvasbika pedig három és fél millió forintot ér az államnak, a mezei nyúl is húszezer forint; aki netán direkt üti el egy jó pörkölt reményében, lopást követ el. A szeptember közepén kezdődő bőgési időszakban a bűncselekmény esetleges megúszásától függetlenül sem jár jól senki a céges teherautó lökhárítójára kent szarvasbikával, hiszen az állat mirigyei által ilyenkor termelt rigyetési szagnak köszönhetően a húsa gyakorlatilag ehetetlenné válik.
Arról sem az állatok tehetnek, hogy az autók erős fényétől azonnali menekülés helyett inkább ledermednek az út közepén, az pedig kifejezetten az emberek sara, hogy ínycsiklandozó kukoricával ültetik be az út menti vidéket. Ezek szerint tehát mindenképp az ember a hibás. De ki fizet?
Amikor az autós a hibás – A józan paraszti ész segít: ha valaki nem a KRESZ szerint, és főleg nem az útviszonyoknak megfelelően vezetett, csak saját magát okolhatja. Szintén így van, ha a baleset után a sietség kedvéért nem hívjuk ki a helyszínelőket. Utólag senki sem fog hinni nekünk. Amennyiben minden szabályt betartva, ám a saját ügyetlenségünk (lassú reakció, a fékezés hiánya) miatt ütöttünk el egy vadat, szintén senki sem fizet majd helyettünk az autónk javításáért, és még örülhetünk is, ha a vadásztársaság állja a saját kárát. Minden a vizsgálattól függ. Ha szándékosan ütünk el egy állatot, vagy ha a reflektortól leblokkolt állatot csapjuk el, minden költség minket terhel. Akkor is mi vagyunk a hibásak, ha szarvasbőgés idején ütünk el egy szerelmes jószágot, ez ugyanis jogi rendellenességnek minősül.
Amikor az vadásztársaság a hibás – A Ptk. 1996. évi LV. törvény szerint ”a vadászatra jogosult köteles megtéríteni a károsult részére a vad által a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt”. Ez azt jelenti, hogy hiába van kint a tábla, ez nem mentesíti a vadásztársaságot a felelősség alól. Ha nincs kint a tábla, még egyértelműbb a helyzet. Illetve lenne, ha ez a gyakorlatban is így működne. Valójában ha a vadásztársaságokról remélünk pénzt, jó kis meccsre lehet számítani. Hiába hiányzik a tábla, a felelősséget egymás között passzolgathatja a helyi önkormányzat, az útkezelő és a vadgazda. Saját vétlenségünket nehéz bizonyítani, az esetek többségében a vadásztársaság csak a vadkárt vállalja. Könnyebb a helyzet, ha egy rossz irányba terelt hajtás következtében kerültek az állatok az útra, bár ilyen amatőr hibára kicsi az esély. A társaságok igyekeznek az etetőket is minél távolabbra helyezni az úttesttől, hiszen senki sem félti úgy az állományt, mint ők.
Amikor az önkormányzat a hibás – Ha a vadásztársaság bizonyítani tudja, hogy az önkormányzati bürokrácia labirintusában kavarodott el a több hónapja beadott táblakihelyezési kérvény, az önkormányzat a hibás. Persze, csak ha mi angyalok voltunk a felelősség-vizsgálat szerint.
Amikor az út karbantartója a hibás – Ha az útszéli növényzet elhanyagolt, nincs levágva, és ezért történik a baleset, a karbantartó a hibás. A helyszínelők ezt elég egyértelműen eldönthetik.
Állati adatok – A szarvasok általában éjszaka, csapatban (rudliban) közlekednek, ezért ahol eggyel találkoztunk, valószínűleg többel is fogunk. Az őz ezzel szemben magányosan bandukol, de a gida követi az anyját. Ne várjunk sokat az őzektől: elég butácskák szegények, így különösen figyelni kell rájuk. Persze egy harminckilós őz pusztítása semmi egy kétmázsás vaddisznóéhoz képest: ha az beesik az ablakon, nem sok jó vár ránk. A kukoricások állandó vendégei, mezőgazdasági területek mellett érdemes számolni velük.
Bár a disznókra jobb esetben tábla figyelmeztet, a mezei nyulaknak már nem jár ekkora megtiszteltetés. A bő hatkilósra is meghízó nyulak zokszó nélkül leülnek az út közepére, főleg ha fényt látnak (a duda segít). A fácán áprilisban, a párzási időben rohangál a legtöbbet, de az útszéli magvak is a civilizáció felé csábítják. Hajlamos pont túl későn felrepülni, összetörve a szélvédőnket. Egy mozgásképtelenné tett fácánnak a róka örül leginkább, akivel nem csak erdős területeken, hanem a települések környékén is találkozhatunk, mert hajlamos a veszettségre, és mert imád tyúkot lopni.
A vadbaleseteket teljesen nem tudjuk kizárni, ám ha betartjuk az alapvető játékszabályokat, nagy eséllyel megússzuk Bambi kivégzését, a sajátunkról nem beszélve. Forrás: Player.hu

Posted on

Cuki állatszaporulati körkép

Önfeláldozó kecske táplálja az árván maradt gímszarvasborjút. Három kisbocs a Medveotthonban. A Fővárosi Állatkertben pedig a legújabb jövevények között: a zsiráfborjak, a pici szurikáták és a szürke gombolyagok a rózsás flamingók között.

Megismerhetik a legújabb szőrös, szarvas, nyüszögős és morcogó kölyköket, fiókákat és bocsokat.

Posted on

Szarvasok miatt borult a kamion

Két szarvas miatt borult fel és csúszott métereket egy kamion Zalaegerszeg közelében, hajnalban. A sofőr megijedt az útra tévedt állatoktól, nem akarta azokat elütni, ezért túl nagyot fékezett. Órákig tartott, mire kerekeire állították a kamiont a tűzoltók. A körrnyéket lezárták, mert több száz liter gázolaj kifolyt. Egy másik kamionbalaestben a vezetőfülke égett ki teljesen. A sofőr, aki füstmérgezést kapott, menet közben vette észre, hogy ég a kamionja.

Posted on

Adótartozás miatt, szarvasokat foglaltak le

Nem volt más értéke annak a cégnek, mely akkora adótartozást halmozott fel, hogy kénytelenek voltak lefoglalni a tulajdonos szarvasait. Tizenkét pettyes szarvast (Axis axis) foglalt le jelentős adótartozás miatt az adóhatóság egy Veszprém megyei cégtől; az állatokat a tulajdonosuk gondozhatja tovább – közölte a NAV Veszprém Megyei Adóigazgatósága. Dégi Zoltán igazgató elmondta, a vámhivatal pénzügyőrei egy vámeljárás során derítették ki, hogy a Veszprémhez közeli településen található cég jelentős adótartozást halmozott fel. A végrehajtók a tartozás fejében lefoglalták és elidegenítési tilalom alá helyezték a Horvátországból importált tizenkét szarvast – tette hozzá. Mivel az adóhivatal nem rendezkedett be állattartásra, szakembert, úgynevezett zárgondnokot jelöltek ki, hogy gondját viselje az állatoknak. A kijelölt zárgondnok az importáló, az adótartozással rendelkező cég, amely amennyiben a megadott határidőn belül nem egyenlíti ki adótartozását, akkor elektronikus árverésen értékesítik a jószágait. Forrás: MTI

Posted on

Szegedi Vadaspark rájasimogatóval bővül

Egyre inkább érdeklődnek az emberek a külföldi nem hazai állatok iránt. Nagy népszerűsége van az itthon, nem őshonos fajoknak. A régi terrárium- és akváriumház felújításával rájasimogató kialakítását tervezik a Szegedi Vadasparkban. Az állatkert hajdani oktatóháza néhány esztendeje – amióta megépült a korszerű Természetvédelmi Oktatóközpont – terrárium- és akváriumházként üzemel, helyet adva egy kisállat-simogatónak is. Veprik Róbert igazgató elmondta, hogy a régi épület felújítása időszerűvé vált, a házra is ráfér a rekonstrukció, és az ott tartott állatok bemutatóit is korszerűsíteni lehetne. A vadaspark munkatársainak elképzelése, hogy a felújítás után a jelenleginél sokkal izgalmasabb látnivalókkal várják a vendégeket: a hazai édesvízi halak mellett tengeri halak akváriumát, valamint – és talán ez lehet a legkedveltebb látványosság – egy rájasimogató felépítését is tervezik. A ház jelenleg is fontos szerepet tölt be a vadaspark oktatási tevékenységében, hiszen foglalkozásokat tartanak benne, valamint a Zoo Típusú Találkozások Ismerkedés a nemszeretem állatokkal című programja is itt zajlik. Ezen többek között kígyókat és kétéltűeket ismerhetnek meg közelebbről a vendégek. Az akváriumház rekonstrukciójához az állatkert várja a személyi jövedelemadó egy százalékának felajánlását. A korábbi évek során részben ilyen forrásból épülhetett meg a szurikáták és a hópárducok kifutója, valamint a zsiráfház külső karámja. Az állatkert munkatársai nemcsak egy bemutató felújításához kérnek támogatást, hanem ahhoz is, hogy tovább épülhessen a vadaspark állatainak biztonságát növelő külső kerítés. A munka már több éve zajlik, a támogatások lehetővé tették, hogy 700 méter kerítés elkészülhessen a legkritikusabb részeken. Még háromezer méter kerítés felújítása szükséges azonban ahhoz, hogy teljesen biztonságban lehessenek a ritka és érzékeny állatok a kóbor kutyák támadásától. Forrás: szegedcafe.hu