Posted on

Kamera elé állt az állatkínzó gyepmester

Verekedésig fajult néhány hete a Fókusz leleplező riportja, a felkavaró felvételeken jól látszott milyen körülmények közül, milyen állapotban próbálták az állatvédők elszállítani az ott tartott kutyákat. A gyepmesteri telep vezetője akkor nem, most viszont mindenképpen kameránk elé akart állni, a riport után ugyanis őt, és családját is megfenyegették.
A mátészalkai jegyző, segítségül hívta az Állatvédőrség munkatársait, ugyanis olyan körülményeket észlelt a telepen, amit nem lehetett tovább szó nélkül hagyni és szerinte veszélyben voltak az itt élő állatok is.
A mátészalkai telepet az önkormányzat működtette, de hónapokkal ezelőtt a helyi gyepmesternek megköszönték a munkáját. Már akkor látták, tapasztalták, hogy az állatokat nem megfelelő körülmények között tartották.
A helyi állatvédők állítják egy darabig segítették a gyepmester munkáját, de hónapok óta nem engedte be őket a telepre és nem fogadott el segítséget. Az áldatlan állapotokat nem nézhették tovább, a jegyző pontot tett az ügy végére. Ezzel az akcióval, ami verekedésbe torkollott, visszavették azt, ami az önkormányzat tulajdona. A gyepmester jelentkezett a Fókusznál, hogy a történteket szeretné tisztázni, ugyanis Mátészalkán állatkínzónak titulálták és megfenyegették őt és a családját is.

A Fókusz leleplező riportjának felvételein jól látszott, milyen körülmények közül próbálták az állatvédők elszállítani az ott tartott kutyákat.

Posted on

Kutyákat mentettek ki a sintértelepről

40 kutyát mentettek ki a sintértelepről: Egy embert bilincsben vittek el a rendőrök, a botrányos jelenetek után verekedésig fajult kutyamentést a kamera végig rögzítette. Sínylődő állatok, megállíthatatlan állatvédők, drasztikus állattartók, és egy menekítés a rettenetből. Reggel fél hétkor pattant autóba az a megszállott kis csapat, akik az akciójukat már hónapok óta szervezték.
Mátészalkáról bejelentés érkezett az állatvédőrséghez, hogy az egykori sintértelepen kegyetlen módon bánnak az állatokkal. Az egyik munkatársuk azzal az indokkal, hogy kutyát szeretne örökbe fogadni, ekkor látogatott ki, erre a helyre. A korábban gyepmesterként dolgozó gondozó borsos áron kínált neki állatokat, ez idő alatt pedig az állatvédőrség munkatársa feltérképezte a tanyát és riadóztatta a kollégákat.

A jegyző és a rendőrség segítségével az állatvédők bejutottak a nyúlketrecekben tartott kutyákhoz és megpróbálták őket kimenekíteni.

Posted on

Koborló kutyák szőnyeg alá söpörve

A kutyaexport hungarikummá kezd válni, ám ennek mellékterméke a rengeteg elhagyott, illetve mostoha körülmények között tartott eb. Az elhanyagolást, illetve az állatkínzást a jogszabályok alig büntetik, és tovább tetézi a helyzetet, hogy kikényszerítésük is szinte lehetetlen. Artúr egy négy év körüli kuvasz, akit nemrég mentettek meg a Fehérkereszt Állatvédő Liga munkatársai. Most már egész jól van, fizikailag és lelkileg is rendbe jött – már amennyire a történtek után rendbe jöhetett. Eredeti gazdája azután igyekezett különféle módszerekkel megszabadulni a kutyától, hogy eladta a tanyáját, és az azt őrző kutya a terhére lett. Első körben megpróbálta agyonverni egy ásóval az állatot, de miután nem járt sikerrel, savat öntött a fejére, hátha. A kutya ettől sem pusztult el, „csak” a fél szemére megvakult és kihullott a szőre. Ezután a gazda úgy döntött, egyszerűen nem ad enni a kutyának, és akkor majd – mintegy magától – megoldódik a probléma. A tanya új tulajdonosa talált rá a csontsovány, félholt állatra, akit bevitt a helyi gyepmesteri telepre – onnan került pár hete a Fehérkereszt gondozásába. Az állatkínzó ellen a gyepmester nem indított eljárást, az állatvédők pedig egyrészt bizonyíték hiányában, másrészt mert rengeteg hasonló történettel foglalkoznak egyszerre, szintén nem tettek feljelentést a szerető gazdi ellen. Nyugaton kemény börtönbüntetésre, illetve pénzbüntetésre számíthat egy állatkínzó – ezzel szemben nálunk eleve gyenge a büntetés, és azt se nagyon szokás kiróni, mert úgy vannak vele, hogy „a szegény embert az ág is húzza, úgyhogy inkább elnézzük neki, hogy a kutyája megfagyott a vashordó előtt, amihez kikötözve tartotta” – mondta el a narancs.hu-nak Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátora. A szakember szerint az is gátolja ilyen típusú ügyek kivizsgálását (legalábbis vidéken), hogy állatkínzás gyanúja esetén a szakhatóságnak kell eljárnia, ami egy faluban vagy kisvárosban a helyi állatorvost jelenti, aki ott lakik a településen, és sanszos, hogy nem akar magának egy állat miatt haragost szerezni a kisközösségben.
„Havi 30-40 bejelentést kapunk rosszul tartott kutyákról. Ha a bejelentő a rossz bánásmódot dokumentálni tudja fotóval, akkor megindítjuk a közigazgatási eljárást az adott önkormányzatnál, ami eldönti, hogy indít-e vizsgálatot. Ha igen, akkor előre jelzi a gazdának, hogy kimegy a hatósági állatorvossal, így ha a gazda nem teljesen hülye, akkor arra az egy napra nyilván javít valamit az állat körülményein, a hatóság pedig nem talál semmit” – magyarázza a nem túl derűs helyzetet az állatvédő. Azért szerencsére bizonyos esetekben sikerül elkobozni egy-egy szörnyű körülmények között tartott kutyát a gazdájától: nemrég egy olyan hat év körüli állatot mentettek meg a Fehérkereszt munkatársai, akit egy szűk kennelben tartott a gazdája, amit sosem takarított, így a pár négyzetméteres területen élő kutya szinte mozdulni sem tudott a saját felhalmozódott ürülékétől. „A gazdáról lehetett tudni, hogy alkoholista, fegyvere van és elég agresszív természet” – meséli Káldi Szilvia, a Fehérkereszt munkatársa, hozzátéve, hogy ilyen esetekben a rendőrséghez fordulnak, akik ebben az ügyben készségesen segítettek is, sőt, még ahhoz is vették a fáradságot, hogy a gazdát lemondassák a kutya tulajdonjogáról. „A másik oldalon nyertünk egy hatéves kutyát, akit a kora miatt elég nehéz lesz örökbe adni, ha egyáltalán sikerül” – mondja az állatvédő, aki szerint – a közhiedelemmel ellentétben – semmi probléma nincs a befogadott kutyákkal, ő maga is csak elkobzott, illetve utcán talált kutyákat tart otthon és mindegyik gond nélkül beilleszkedett, vagy inkább újrailleszkedett a társadalomba. „Az a fő gond, hogy túl sok állatot tartunk – vélekedik Szilágyi István. – Magyarországon egy egészségtelen túlszaporulat van, ezrével exportáljuk a kutyákat adómentesen. Milliárdok vándorolnak a feketegazdaságba; évi 8-10 milliót is keres kutyaszaporítással és -kereskedéssel, aki ügyes. Sajnos a kutyaexport hungarikummá kezd válni – ahogy a sintértelep is hungarikum. Tőlünk nyugatabbra ezt a fogalmat nem ismerik, és elborzadnak, amikor megtudják, hogy Magyarországon sintértelepek tucatjain kutyák ezreit altatják el. Összehasonlításképp: Hollandiában nagyjából ugyanannyi menhely van, mint Magyarországon, de míg Hollandiában 2011 októberében 220 kutya várt 62 menhelyen gazdára, addig nálunk ugyanebben az időben 6000 kutya várt gazdira 52 menhelyen.” Mint azt az állatvédőtől megtudtuk, Magyarországon több mint 100 sintértelep működik, ahol évi 25 ezer kutya talál ideiglenes otthont – ebből 10-15 ezret altatnak el éves szinten. Ugyanennyi kutyát lőnek ki az erdőben a vadászok, de olyan év is volt (1989), hogy 69 ezret (!) lőttek ki. Szilágyi szerint a menhelyeken tengődő nagyjából 6000 kutya kétharmada örökbe adhatatlan. „Csak az találjon kutyát, aki meg is tudja menteni” – mondja az állatvédő, aki szerint, ha nem tudjuk hazavinni az utcán egyedül bóklászó kutyát, inkább hagyjuk ott, hisz lehet, hogy utánunk olyan ember botlik bele, aki be tudja fogadni. Ráadásul – bár a menhelyeket, szemben a sintértelepekkel elhivatott állatvédők vezetik – a túltelítettség miatt ezeken a helyeken akadnak problémák: az összeeresztett kutyák könnyen egymásnak esnek, amiből komoly sérülések lehetnek, de az is megesik, hogy egy-egy állat a verekedésben elpusztul. Szilágyi úgy véli, többen is érdekeltek abban, hogy fenntartsák a sintértelepeket, illetve a sintérség intézményét: „ez egy nagyon jó üzlet, hisz egy kutya befogása esetén 15-20 ezer forintot számláz ki a gyepmester az önkormányzatnak, és ugye a kutyák tartása is közpénzből történik. Rossz nyelvek szerint nem ritkán az önkormányzatok vezetői is érdekeltek ezekben a történetekben” – mondja Szilágyi. – „Külföldön nincsenek ilyen telepek, nincs olyan, hogy helyhiány miatt altassanak kutyákat, s bár ott is vannak hülye emberek, a szigorú törvényi szabályozás miatt jobban meggondolják, hogy mit tesznek az állataikkal.” Ezzel szemben nálunk maximum 150 ezer forintos bírság vethető ki arra, akiről bebizonyítják, hogy rosszul tart vagy kínoz egy állatot, ráadásul – mivel ez nem minősül köztartozásnak – nem hajható be azokon, akik maguktól nem fizetik be. Márpedig a többség (meglepő módon) magától nem fizeti be. Mindemellett a magyar jogszabályokból – szemben az uniós direktívával – hiányzik az állattartástól való eltiltás, mint olyan. Így ha valakiről bebizonyosodik, hogy állatkínzó – bár ezt nehéz bizonyítani –, ha indul ellene eljárás – amit nehéz elindítani –, ha elítélik – ami ritka –, ha megbírságolják – amit vagy befizet, vagy nem –, és ha mindezek után elkobozzák tőle az állatot, akkor lazán szerezhet magának egy (vagy több) másik kutyát, macskát, mosómedvét vagy bármit, és bánhat velük olyan piszok módon, ahogy kedve tartja. Forrás: magyarnarancs.hu

Posted on

Keresztes Ildikó az Illatos úton

Keresztes Ildikó és két mentoráltja örökbefogadásra váró kutyusokat látogatott meg. Nagyon imádták az összes ebet, de sajnos nem vihettek haza egyet sem.

Örökbefogadó napot rendeznek szombaton az Illatos úti ebtelepen – közölte a Vigyél Haza Alapítvány munkatársa.
Szabó Rita elmondta: az Állategészségügyi Szolgálat Illatos úti telepére évente – csak fővárosi szinten – több mint 3000 kutya kerül be, ahol a 90 férőhelyen átlagosan 150 négylábúról kell gondoskodni. Ez a szám jelenleg – főként a szilveszteri petárdarobbantások miatt – szinte az elviselhetetlenségig felduzzadt. Az örökbefogadó napot a Budapest Főváros Közterület-felügyelete Állategészségügyi Szolgálata és az alapítvány közösen bonyolítja, az örökbe adni kívánt kutyák mindegyike féregtelenített, megkapta a kötelező védőoltásokat és az azonosító chipet. Az alapítvány munkatársa kiemelte, hogy az állatvédelmi törvény módosítása szerint nem szedhető ebrendészeti hozzájárulás – közismert nevén ebadó – az állatmenhelyről, ebrendészeti telepről vagy állatvédelmi szervezettől örökbefogadott eb után, így a szombaton örökbe fogadott kutyák is adómentességet élveznek. Az örökbefogadásra váró, több mint 140 kutyát külsőleg is vonzóvá akarják tenni, ezért alapítványuk több kutyakozmetikust segítségét kérte.

Posted on

Örökbefogadó nap az Illatos úton!

Több, mint 140 kutya vár gazdájára! Önkéntes kutyakozmetikusok szépítik a gazdára váró kutyákat az Állategészségügyi Szolgálat Illatos úti telepén az Örökbefogadó Napra. Január 21-én, szombaton Kutya Örökbefogadó Napot szervez a Vigyél Haza Alapítvány és a Budapest Főváros Közterület-felügyeletének együttműködésével.
Helyszín: Budapest Főváros Közterület-felügyelete Állategészségügyi Szolgálat, Budapest IX. kerület Illatos út 23/a. Időpont: 2012. január 21., szombat 10-14óra között.
Az Állategészségügyi Szolgálat Illatos úti telepére évente – csupán Budapestről – több mint 3000 kutya kerül be, melyek nagyobbik hányadát saját gazdája adja le. A rendelkezésre álló, mindössze 94 férőhely azonban nem oldja meg a folyamatosan helyhiánnyal küzdő telep gondjait. A szilveszteri petárdázás miatt megrémült és elszökött kutyák közül, még mindig sok kerül az Illatos útra, tovább növelve a zsúfoltságot.
Ezért nélkülözhetetlen az elkötelezett állatbarátok segítsége: ha kutyát terveznek a családba fogadni, akkor elsősorban az Illatos útról válasszanak, így segítve azokon, akiknek erre a legnagyobb szükségük van.
Esemény: A már szinte állandósult túlzsúfoltság miatt az Állategészségügyi Szolgálat, több állatot csak akkor tudna befogadni, ha sikerülne örökbe adni néhányat a gazdára váró kutyusok közül.

Ezért hirdet Örökbefogadó Napot a Vigyél Haza Alapítvány. Felhívásukra eddig már több kutyakozmetikus jelentkezett (és várják továbbiak jelentkezését a 06 20 934 4826 telefonszámon, vagy az info@vigyelhaza.hu email címen), hogy az Örökbefogadó Napra készülő, gazdira váró kutyákat a jövő hét folyamán vonzóbbá tegyék az új gazdik számára: ápolják, nyírják, fésüljék őket.
A feladat hatalmas, hiszen az olykor hónapok óta kószáló, csapzott, bozontos kutyákat kell újra széppé varázsolniuk.
Sokan nem tudják még, hogy az életbe lépett Állatvédelmi Törvény módosítása szerint nem szedhető ebrendészeti hozzájárulás az állatmenhelyről, ebrendészeti teleprõl vagy állatvédelmi szervezettől örökbefogadott eb után, így az Illatos útról, vagy a Vigyél Haza Alapítványtól örökbe fogadott kutyák is adómentességet élveznek!
Az örökbefogadott kutyák, védőoltást, külső élősködők elleni cseppet, féregtelenítő kezelést, valamint mikrocsipet is kapnak.
Az ország legnagyobb állati áruháza jóvoltából pedig minden örökbefogadó, ajándékba kapja Vastag Tamás „Igazi Társ” CD-jét is, melyben a kutyák szeretetéről énekel. Az új gazdinak az örökbe fogadott kutyáért az Állategészségügyi Szolgálatnak mindössze 5000 forint térítést kell fizetniük, amely már tartalmazza a kombinált védőoltás, belső élősködők elleni féregtelenítés, a mikrocsip behelyezés és az oltási igazolvány kiállításának díját is.
A Vigyél Haza Alapítvány minden jó érzésű, felelősen gondolkodó állatbarát segítségét kéri, vegyen részt az Örökbefogadó Napon és fogadjon örökbe egy kedves állatot ezzel segítve a kutyusok életben maradási esélyeit.
Persze azokat is szívesen látják, akik most csak tájékozódni szeretnének az örökbefogadás lehetőségéről.
Mindenkit szeretettel várnak a szervezők 2012 január 21.-én szombaton 10-14 óra között! Ha bárki segíteni szeretne,de körülményei miatt nem tud állatot örökbe fogadni, adományát eljuttathatja a 11714006-20438490 számlaszámra is.
Háttér információk: A Vigyél Haza Alapítvány négy éve, az Illatos úti Állategészségügyi Szolgálat telepén lévő árva kutyák életkörülményeinek, örökbefogadási esélyeinek javításáért dolgozik. Munkájuk során több mint 350 állatot segítettek már szerető gazdához.
Folyamatosan gyógyíttatják a sérülten bekerült állatokat és juttatják el fontos üzeneteinket a jó szándékú emberekhez: Ha kutyát szeretnél, és gondoskodni tudsz róla egy életen át, ne vásárolj, hanem fogadj örökbe egy kedves állatot!
Az alapítványnak nincsenek fizetett munkatársai. Térítést, állami támogatást nem kapnak. Valamennyi adományt kizárólag a kitűzött célok teljesítésére fordítják.
További információ: Szabó Andrea önkéntes munkatárs, tel. 06 20 522 4898. Mail: szabo.andrea.rita@gmail.com, web: www.vigyelhaza.hu

Posted on

SintérStop Projekt

Rosszabb napjaimon azt szoktam mondani,ma még Magyarországon a “normális” ember félrerúgja az útjába kerülő bajba jutott állatot…
– aki csak kikerüli, az már egyenesen jó ember,
– aki pedig lehajol hozzá és segíteni próbál, az biztosan nem normális…
Nem szeretnék ilyen “normális” világban élni!
Szerencsére egyre többen vagyunk, akik számára az igazán normális az, ha ember- és állat-társainkkal, a természettel harmóniára törekszünk!
A hasonlóan gondolkozók és állat barátaink segítésére szeretném szerkeszteni honlapjaim, végezni állatvédő munkám, nemcsak a sokszor riasztó tényekről beszélve, hanem a jobb világhoz vezető utat is megmutatva!
SintérSTOP Projekt és az Illatos Úti Állatvédő Projekt keretében szeretném elérni, hogy Magyarországon végre megszűnjenek a sem a XXI. századba, sem Európába nem illő hagyományos működésű sintértelepek, melyeken nemcsak antihumánusan bánnak a bekerülő ártatlan állatokkal, de az állatvédő szempontokat figyelmen kívül hagyó módszereik miatt gyakorlatilag inkább növelik a bajbajutó állatok számát, mint csökkentik!
Munkámmal szeretném segíteni, hogy a sintértelepek helyett egyre több professzionális színvonalon működő állatvédő csapat dolgozhasson Magyarországon, nemcsak az állatbarátok számára megnyugtató módon, de az adófizetők pénzét is lényegesen jobb célra és hatékonyabban költve, mint a legtöbb településen jelenleg még hivatalosan támogatott sintérek, sintértelepek!
Az Illatos úti „állategészségügyi” telep vezetőinek kezdettől fogva azt ajánlottam, hogy vállalják fel a teleppel kapcsolatos negatívumokat – hiszen elmondásuk szerint ők sem „örülnek” ezeknek – és segítek, segítünk nekik abban, hogy az Illatos úti telep az élére állhasson Magyarországon a sintértelepekkel kapcsolatos kedvező változásoknak! Sajnos a telep vezetőinek mindezidáig nem volt elég bátorságuk a gyökeres változást jelentő állatvédelmi módszerek teljes körű bevezetéséhez…
Bár a sintértelep kifejezést kezdettől fogva következetesen használtam az Illatos útra és más hasonló telepekre, de a békesség – és főleg az állatok – érdekében sok mindenről hallgattam eddig a nyilvánosság előtt… De mivel már nyolcadik éve hiába várjuk, hogy a sintérek maguktól jó útra térjenek, ezért a 2010. tavaszán indított www.sinterstop.hu honlapunkkal most már a radikálisabb szókimondást kell választanunk!
Nagyon köszönöm Mindenkinek, aki segít, hogy segíthessek, segíthessünk! Pásztor Zsuzsa, SintérSTOP – Illatos Úti Állatvédő Projekt +36-30-429-2923 Kapcsolódó oldal: Így kezdődött…