Posted on

Oroszlánsétáltatás a hotelprogramban

Nem mindennapi élményben volt része Joanne Mockfordnak. A hölgy ritka vadállatokat, fehér oroszlánokat sétáltatott, ráadásul a farkuknál fogva.

Az angliai Joanne Mockford, aki már jó ideje Dél- Afrikában lakik, sétára indult három hatalmas fehér oroszlánnal, és nem volt szüksége pórázra, ugyanis farkuknál fogva vezette a vadállatokat. A két fiatal nőstény és a tizenöt hónapos hím, aki a Mohlatsi nevet kapta, már rég hozzászoktak az emberek jelenlétéhez, ugyanis fogságban nőttek fel. Ebből a ritka oroszlánfajból mindössze száz példány él Afrikában, a képen látható hármat pedig nagy gonddal és szeretettel nevelték fel egy helyi hotel dolgozói.
– Alig kaptam levegőt, olyan ideges voltam, a szívem összevissza kalimpált. Eleinte csak arra tudtam koncentrálni, hogy az oroszlán szája mindig előttem legyen. De minél tovább sétáltam Mohlatsival, annál nyugodtabb lettem. Csodás érzés volt – mondta első oroszlánsétáltatásáról a 30 éves Joanne, aki brit származású, de az afrikai Polokwanéban él. A hím állat neve, a Mohlatsi azt jelenti: szerencsés. Illik is a nagymacskára a neve, hiszen két igen csinos nősténnyel él együtt, Jay-Lóval és Shakirával. A Protea Hotel személyzete – akik felnevelték a három oroszlánt – külön túrákat szervez a vállalkozó vendégeknek, ha netán kedvük szottyan oroszlánt sétáltatni. Az állatok teljesen nyugodtak, még azt is hagyják, hogy a turisták simogassák és ölelgessék őket. Forrás: Borsonline.hu, Dailymail.co.uk

Posted on

A kutyasétáltatás az egészségünknek is jó

Az ember legjobb barátja nem csak hűségével ajándékozhatja meg gazdáját. A kutyájukat sétáltató tulajdonosok 34 százalékkal inkább teljesítik a fizikai aktivitás kívánatos szintjét – mutatta ki a Michigani Állami Egyetem új tanulmánya. A tanulmányból kiderül, hogy a kutyával sétáló emberek általában egy órával többet gyalogolnak hetente, és összességében is aktívabbak, mint azok, akik megosztják otthonukat a négylábúval, de nem viszik el mozogni. “Azt gondolhatnánk, hogy a kutyások többet sétálnak, de igazából a kutyát sétáltatók általánosságban is többet végeznek közepes és intenzív testmozgást. Erőteljes összefüggés mutatkozik a kutyatartás és a több mozgás között, akkor is, ha levonjuk a kutyasétáltatással töltött időt.”
A tanulmány elemezte a szabadidős fizikai tevékenységeket, például sportolást, edzést és rekreációt (séta, tánc, kertészkedés). Az egészségügyi szempontból javasolt mennyiség heti legalább 150 perc. “Ennek teljesítéséhez eleve nem kell különleges varázserő, de a kutyatartás jelentősen előrébb lendíti az eredményeket” – mondta Matthew Reeves epidemiológus. Arra is rámutatott, hogy az állattartás egyéb szempontból is pozitív hatást gyakorol az életminőségre. Mivel a kutyatulajdonosoknak csak kétharmada jelezte, hogy rendszeresen sétál kedvencével, Reeves elmondta, hogy az állat tartása lehetőséget ad a több testmozgásra.
A tanulmány további felfedezései: a középkorúak sétáltatnak a legkevesebbet kutyát, az idősebbek és a fiatalok sokkal többet. Az egy év alatti és a nagytestű kutyákkal sokkal többet vannak a szabadban, mint az éltesebb és kisebb méretű ebekkel.

Posted on

A kutya sétáltatása

Naponta hányszor sétáltassuk kutyánkat?
Minél többször. Sokan úgy gondolják, hogy kutyájukat elegendő 2-3 perces “sétára” levinni napi két alkalommal. Ezek a gazdik szó szerint végighúzzák kutyájukat az utcán és elvárják, hogy minél gyorsabban elvégezze a dolgát. Ezek a gyors séták a kutyák számára testi és lelki szempontokból is károsak. A gazdának ismernie kell kutyájának mozgásigényét és kötelessége ki is elégíteni azt. Ne legyen kevesebb napi három-négyszeri sétáltatásnál, amikor a kutya mozoghat, szagolgathat és kiélheti ösztöneit és elolvashatja a napi “kutyaújságot” az utcákon.

Alapvető tévhit az, hogy a kertes házban élő kutyákat nem kell kivinni sétálni, mert úgyis mozognak eleget. Az állatok is társas és információéhes lények. Szükségük van arra, hogy ne csak a szűk környezetükkel találkozzanak nap mint nap. A kutyákat közösségbe kell vinni, hogy találkozzanak más emberekkel és állatokkal is, hiszen szocializációjukhoz nem elegendő az ember társasága. Kutyáknak nagy zöld területekre van szükségük, ahol mozgásigényüket kiélhetik. Nem elegendő a napi séta és az egészségügyi séta, a kutyákat többször kell több órás futtatós sétákra vinni. Erre Budapest területén nincs túl sok lehetőség. Az ún. kutyafuttatók a nevükben jelzett funkcióra teljesen alkalmatlanok, mivel 2-3 méter szélesek és max. 10 méter hosszúak. Ne zárjuk be kutyánkat 6-8 óránál tovább szobába, erkélyre. Kb. ez az az időtartam, amíg egy kutya vissza tudja tartani kis és nagy dolgait. A szoktatást viszont már kölyökkorban el kell kezdeni.

Hogyan készüljön fel a kutya és a gazdi a sétára?
Az időjárásnak megfelelő módon. Nyáron gondoskodni kell a kutyáknak sétáltatás közben a vízről, illetve be lehet nedvesíteni a szőrét. A legmelegebb órákban ugyanúgy mint az embereknek, az állatoknk sem ajánlatos az erős napsugárzás miatt hosszabb ideig a napon tartózkodni. Télen a rövid szőrű kutyákat öltöztessük be. Ma már lehet esőkabátot és pulóvert is kapni, de otthon is készíthetünk megfelelő öltözéket. A hidegben a kutyák tappancsát érdemes bekrémezni, mert nekik is kiszárad a bőrük. Tegyünk a zsebünkbe egy-két zacskót vagy utcai tisztasági készletet, hogy a kutyagumit fel tudjuk szedni.

Mire figyeljünk a séta közben?
Kutyánkra és a külső környezetre egyaránt. Ne zavarjunk másokat kutyánkkal és elvárhatjuk, hogy minket se zavarjanak sétálás közben.
Sok kutyás engedi póráz nélkül kutyáját. Ahhoz, hogy ezt megtehessük, nagyon ismernünk kell kutyánkat: milyen reakciókat váltanak ki belőle egyes dolgok, mitől fél, mikor támad, hogyan viselkedik más kutyákkal, emberekkel. Ne felejtsük el azt sem, hogy a pórázon vezetett kutya erősebbnek érzi magát mint a szabadon engedett.
Mi is tartsuk tiszteletben mások érzéseit, pl. ha nem szereti a kutyákat és nem akar barátkozni velük.
Vigyázzunk a gyerekekre is, akik megijehetnek a nagyobb testű kutyáktól, de ugyanúgy kutyánk is megijedhet, ha egy ember rossz módon közelít felé.
Általában a kan kutya a másik kannal , a szuka a szukákkal kerülhet összeütközésbe, de vannak kivételek is, ezért is kell ismerni kutyánkat és egyéb kutyák viselkedési szokásait is. Kutyánk után mindig szedjük össze az ürüléket!
Ezzel megelőzhetünk egészségügyi problémákat, járványok elterjedését. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt sem, hogy ezáltal szebbé tehetjük környezetünket és csökkenthetjük a konfliktushelyzeteket azokkal az emberekkel, akiknek kifogásolják a városi kutyatartást. Tartsuk tiszteletben, ha a kutyafuttatón mások is vannak, akiknek kutyájával a miénk nem jön ki.
Ha egy idősebb kutya esetleg rámordul a kölyök kutyára, ne ijedjünk meg. ők ilyen módon adják egymás tudtára, hogy ki az erősebb. Az emberekhez hasonlóan a kölyökkutya a felnőtt kutyától tanulja meg, hogy mit szabad és mit nem. Ezért jó, ha van egy jól nevelt, felnőtt eb a társaságunkba. Sokat segíthet a fegyelmezésben és idomításban. Ha megfigyeljük őket játék közben, láthatjuk, hogy a fiatal kutya utánozza a felnőttek mozgását. Még nem érti, hogy mit miért csinál, de ugyanúgy szaladgál, szimatol, ugat, ahogy azt felnőtt társaitól látja.

Pórázon vagy szabadon?
A póráz minden “veszélyes” helyzettől visszatartja a kutyát, ezért fogalma sincs arról, hogy mi a veszély. Az eb úgy érzi, ha mögötte van gazdája az egyfajta meghosszabbított territóriumot jelent neki. A folyton feszülő póráz túl nagy önbizalmat ad a kutyának. Ha nem engedünk kutyánknak szabad teret, nem tanítjuk meg póráz nélkül közlekedni,könnyen eltorzulhat személyisége ,és minden szembejövő kutyára vetélytársként tekint majd. A gazdiban ezért kialakul az a kép, hogy az ő kutyája verekedős és meg kell kötni. Persze a probléma fordított, azért agresszív a kutya, mert meg van kötve. Ez a probléma emberi nyelvre lefordítva: “Én vagyok a legerősebb a világon”, “A Főnök és Én egyek vagyuk, és legyőzhetetlenek”, “Még jó, hogy visszatart a főnök, mert biztos széttépnélek!” Egyes kerületek ebrendeletei előírják, hogy bizonyos kutyafajtákat tilos póráz és szájkosár nélkül sétáltatni. Csak nevelés és kutyánk alapos ismeretének kérdése, hogy mennyire engedhetjük szabadon.

Mit tegyünk a séta után?
Ellenőrizzük, hogy kutyánk lába nem sérült-e meg, nem akadt-e ujjai közé bogáncs vagy toklász, nem kapott-e kullancsot vagy más élősködőt. Érdemes főleg téli, de nyári időszakban is megmosni és bekrémezni kutyánk lábát. Télen a sózás miatt, amely kimarhatja a talp bőrét, nyáron meg a különböző utcára öntött vegyszerek miatt.