Posted on

Kitömött, kibelezett, agyonlőtt állatok – vadásztrófeák

A vadász gyűjt nem kevés pénzt, élvezetből agyanlő állatokat, fizet érte. Aztán ha nagy a siker, kibelezi, hazaviszi, megeszi és trófeát csinál. Büszke rá! Megkínzott állat szenvedése embervérért kiált az égre.
A Facebookon két oldal is foglalkozik ezzel. A vadász ne lőhesse agyon a macskát és kurtyát – ha egyetértesz a gondolattal itt lájkolhatod. A másik tömörebben fogalmat: A vadász öl – ezt itt lájkolhatod.

Érdekesség, hogy a “Kitömött, kibelezett állatok” címmel a TV2 és több médium és hírportál is feszegette a kérdést, de aztán megszelídült egy “Trófea kiállítás Keszthelyen” című videós riporttá.

A hír a videóban: Kitömött, kibelezett állatokat és trófeákat lehet megnézni a keszthelyi vadászati múzeumban. A legtöbb állat szarvas, de van például róka- vagy vaddisznókoponya is. Rengetegen kiváncsiak a kitömött állatokra. Valaki a Youtube-ra is felrakta a sok állattetemet, megnyúzott állatkoponyát bemutató videót.

További cikkeim állatgyilkos témában Lázadó vagyok: Vaddisznónak nézte a kutyát és vadásztársát, mindkettőt agyonlőtte, videó itt – Lelőtte a kutyákat, a hivatal álláspontja –  Kivégezte a kutyákat – Madarainkat gyilkolta a vadász – Bodrogi Gyula kedvtelésből állatokat öl – Évi 20 milliárd bevétel az agyonlőtt vadakért – A pap puskával öli a vadakat, isten bocsássa meg neki – A vadászatról, a vadász állatgyilkos – Stohl András jól szórakozik amikor agyonlövi az állatokat – Gyilkolnak a vadászok, több ezer gímszarvasbikát lőttek ki – Stohel András tiltott éjjellátóval vadászta az állatokat – További állatgyilkosokról itt olvashatsz. Lobotómiásként se látnám sportnak, amit a hobbivadölők művelnek.
A vadászatról:
– Mióta a vadászat, mint elannyi más passzió, eltömegesedett és iparággá züllött, kiveszett belőle minden tolerálható. (Vavyan Fable)
– A vadász és a vad találkozik, és egymásba szeretnek. A természet törvényei szerint el kéne pusztítaniuk egymást – de a szerelemben nincs jó és rossz, nincs építés és pusztítás, csak mozdulatok vannak. És a szerelem megváltoztatja a természet törvényeit. (Paulo Coelho álma, ami sosem fog valóra válni.)
– Egy róka úgy mentette meg a kölykeit a haláltól, hogy amikor közeledtek a vadászok, kirohant a fészkéből, át a nyílt mezőn, s miközben magára csalta a figyelmüket, és szitává lőtték őt – a kölykei elfutottak. Így működik az “állati szeretet”. (Müller Péter)
-Elképzelni is szörnyű, milyen lehet annyira kiszolgáltatottam élni, mint egy vad, amikor vadásznak rá. Egyetlen rossz döntés, és máris vége az életednek. Ráadásul senkinek sem hiányzol majd, hiszen olyan, amilyen te vagy, van még kismillió a világon. Az utolsó percben pedig tudatosul benned, hogy mennyire jelentéktelen is vagy valójában. (Levy L. Smith)

Posted on

Vadgázolásnál az állat sosem hibás

Egy biztos: az állat sosem hibás. Az viszont bonyolult, hogy akkor ki az, és ki fizet kinek, ha megtörtént a baj. Segítünk eligazodni nyulak, őzek, önkormányzatok és vadásztársaságok között. Kiderül az is, miért volt érdemes figyelni biológiaórán.

Egy útra tévedt vad elütésekor az anyagi kár a kisebb gond, de ha szerencsésen megússzuk sérülés nélkül, előbb-utóbb elkezdjük számolni a százezreket, és szeretnénk, ha valaki meg is térítené a kárunkat. Sok mindentől függ, hogy ki fizet a végén, ezért ha bekövetkezett a baj, mindenképp rendőrt kell hívni. Azt érdemes rögtön az elején tudomásul venni, hogy az állatok sosem hibásak. Mindegy, hogy szarvas, őz, vaddisznó, róka, fácán, nyúl vagy éppen sündisznó, az biztos, hogy régebb óta honos a területen, mint az úttest.
Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy egy kifejlett vadkan hatszázezer, egy többéves szarvasbika pedig három és fél millió forintot ér az államnak, a mezei nyúl is húszezer forint; aki netán direkt üti el egy jó pörkölt reményében, lopást követ el. A szeptember közepén kezdődő bőgési időszakban a bűncselekmény esetleges megúszásától függetlenül sem jár jól senki a céges teherautó lökhárítójára kent szarvasbikával, hiszen az állat mirigyei által ilyenkor termelt rigyetési szagnak köszönhetően a húsa gyakorlatilag ehetetlenné válik.
Arról sem az állatok tehetnek, hogy az autók erős fényétől azonnali menekülés helyett inkább ledermednek az út közepén, az pedig kifejezetten az emberek sara, hogy ínycsiklandozó kukoricával ültetik be az út menti vidéket. Ezek szerint tehát mindenképp az ember a hibás. De ki fizet?
Amikor az autós a hibás – A józan paraszti ész segít: ha valaki nem a KRESZ szerint, és főleg nem az útviszonyoknak megfelelően vezetett, csak saját magát okolhatja. Szintén így van, ha a baleset után a sietség kedvéért nem hívjuk ki a helyszínelőket. Utólag senki sem fog hinni nekünk. Amennyiben minden szabályt betartva, ám a saját ügyetlenségünk (lassú reakció, a fékezés hiánya) miatt ütöttünk el egy vadat, szintén senki sem fizet majd helyettünk az autónk javításáért, és még örülhetünk is, ha a vadásztársaság állja a saját kárát. Minden a vizsgálattól függ. Ha szándékosan ütünk el egy állatot, vagy ha a reflektortól leblokkolt állatot csapjuk el, minden költség minket terhel. Akkor is mi vagyunk a hibásak, ha szarvasbőgés idején ütünk el egy szerelmes jószágot, ez ugyanis jogi rendellenességnek minősül.
Amikor az vadásztársaság a hibás – A Ptk. 1996. évi LV. törvény szerint ”a vadászatra jogosult köteles megtéríteni a károsult részére a vad által a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt”. Ez azt jelenti, hogy hiába van kint a tábla, ez nem mentesíti a vadásztársaságot a felelősség alól. Ha nincs kint a tábla, még egyértelműbb a helyzet. Illetve lenne, ha ez a gyakorlatban is így működne. Valójában ha a vadásztársaságokról remélünk pénzt, jó kis meccsre lehet számítani. Hiába hiányzik a tábla, a felelősséget egymás között passzolgathatja a helyi önkormányzat, az útkezelő és a vadgazda. Saját vétlenségünket nehéz bizonyítani, az esetek többségében a vadásztársaság csak a vadkárt vállalja. Könnyebb a helyzet, ha egy rossz irányba terelt hajtás következtében kerültek az állatok az útra, bár ilyen amatőr hibára kicsi az esély. A társaságok igyekeznek az etetőket is minél távolabbra helyezni az úttesttől, hiszen senki sem félti úgy az állományt, mint ők.
Amikor az önkormányzat a hibás – Ha a vadásztársaság bizonyítani tudja, hogy az önkormányzati bürokrácia labirintusában kavarodott el a több hónapja beadott táblakihelyezési kérvény, az önkormányzat a hibás. Persze, csak ha mi angyalok voltunk a felelősség-vizsgálat szerint.
Amikor az út karbantartója a hibás – Ha az útszéli növényzet elhanyagolt, nincs levágva, és ezért történik a baleset, a karbantartó a hibás. A helyszínelők ezt elég egyértelműen eldönthetik.
Állati adatok – A szarvasok általában éjszaka, csapatban (rudliban) közlekednek, ezért ahol eggyel találkoztunk, valószínűleg többel is fogunk. Az őz ezzel szemben magányosan bandukol, de a gida követi az anyját. Ne várjunk sokat az őzektől: elég butácskák szegények, így különösen figyelni kell rájuk. Persze egy harminckilós őz pusztítása semmi egy kétmázsás vaddisznóéhoz képest: ha az beesik az ablakon, nem sok jó vár ránk. A kukoricások állandó vendégei, mezőgazdasági területek mellett érdemes számolni velük.
Bár a disznókra jobb esetben tábla figyelmeztet, a mezei nyulaknak már nem jár ekkora megtiszteltetés. A bő hatkilósra is meghízó nyulak zokszó nélkül leülnek az út közepére, főleg ha fényt látnak (a duda segít). A fácán áprilisban, a párzási időben rohangál a legtöbbet, de az útszéli magvak is a civilizáció felé csábítják. Hajlamos pont túl későn felrepülni, összetörve a szélvédőnket. Egy mozgásképtelenné tett fácánnak a róka örül leginkább, akivel nem csak erdős területeken, hanem a települések környékén is találkozhatunk, mert hajlamos a veszettségre, és mert imád tyúkot lopni.
A vadbaleseteket teljesen nem tudjuk kizárni, ám ha betartjuk az alapvető játékszabályokat, nagy eséllyel megússzuk Bambi kivégzését, a sajátunkról nem beszélve. Forrás: Player.hu

Posted on

Müller Péter

Egy róka úgy mentette meg a kölykeit a haláltól, hogy amikor közeledtek a vadászok, kirohant a fészkéből, át a nyílt mezőn, s miközben magára csalta a figyelmüket, és szitává lőtték őt – a kölykei elfutottak. Így működik az “állati szeretet”.

Posted on

Súlyos állatkínzás, vagy lehet legálisan is mészárolni?

Ma Magyarországon legális vadászati forma a kotorékozás. Az engedélyezett állatviadalok áldozatai, a lassú és fájdalmas kínhalált haló rókák, borzok és nem ritkán maguk a kutyák. A kotorékozó kutyákat tartó és felkészítő trénerek élő prédával edzik a kutyákat.

Sok esetben kézzel nevelt, szelíd állatok esnek áldozatul, akiknek esélyük sincs ebben a kegyetlen küzdelemben. A vadászat hosszú, kimerítő és fájdalmas, mind a vadnak, mind a kutyának. A rókák és a borzok haláluk előtt, akár órákig sarokba szorítva, megsebezve küzdenek az életükért. Súlyos, akár halálos sérüléseket okozva a jóval kisebb kutyáknak. Ha a kotorékban van kölyök, azok szinte biztosan egy következő nemzedék véres edzéseinek eszközei lesznek. Meddig tűrjük a legális állatviadalokat?Mikor mondunk megálljt a tömeges, hidegvérű kínzásoknak és gyilkolásoknak? A NOÉ Állatotthon MOST! Megtettük az első feljelentést! Amikor állatviadalról beszélünk, akkor mindenkinek vérző pitbullok, hangosan rikácsoló és egymást a végkimerülésig hajszoló kakasok, esetleg mérges kígyóval viaskodó mongúzok jutnak az eszébe és még valami, hogy ez ma Magyarországon tilos. És valóban az előbb felsorolt viadalok tiltottak és súlyos bűncselekménynek számítanak. De mégis van egyfajta állatviadal, mely a kapcsolódó törvények szerint legális és a legalitás árnyékában nap – nap után olyan súlyos állatkínzások történnek, melyek mellett nem lehet tovább szemet hunyni. Ez nem más, mint a kotorékozásnak nevezett vadászati forma, valamint a kotorékozó ebek kiképzése, felkészítése. A NOÉ Állatotthon Alapítvány most azt mondja elég volt, nem tűri tovább, hogy szórakozásból, kivagyiságból állatok százainak kelljen súlyos szenvedések között kínhalált halnia, vagy ösztönüket kihasználva életveszélyes helyzetekben helytállnia. A mai napon az Állatotthon megtette az első feljelentését a rendőrségen súlyos állatkínzás és állatviadalra felkészítés bűncselekmények tárgyában egy névtelen, magát mégis rendszeresen mutogató jagdterrier tulajdonos ellen. Az Alapítvány tudomására jutott, hogy a netboard.hu internetes fórumportálon, a kutya alfórum jagdterrier topikjában néhány fórumozó rendszeresen publikál olyan képeket és videókat, melyeken ezek a kutyák és áldozataik láthatóak edzés, vagy éppen éles bevetés közben és után. A NOÉ Állatotthon Alapítvány véleménye szerint a kotorékozás egy olyan középkori vadászati forma, melynek során egyenlőtlen küzdelemben, egyenlőtlen esélyekkel küzdenek állatok. Sajnos az engedéllyel rendelkező vadászok, vizsgával rendelkező kutyáival, engedélyezett helyen és időben végrehajtott kotorékozás ma Magyarországon teljesen legális. De nyílt titok, hogy a „hobby kotorékozók” túlnyomó többsége vadorzóként, saját szórakozásukra, engedély és vadászvizsga nélkül végzik ezt a tevékenységet. A kutyákat apró kölyökkoruktól élő és halott rókákkal, borzokkal edzik. Nem számít az állatok élete, egészsége, fájdalma, se pro, se kontra. Az alábbi videókat a jagdterrier topikban tette közzé az egyik fórumozó. A videókon fél év körüli növendék kutyák láthatóak, amint egy sokkos állapotban lévő és az edzések közben súlyosan megsérült rókán gyakorolnak.
VIGYÁZAT! A videó megrázó képeket tartalmaz!

http://youtu.be/kFU1kKriL4k

A nyilvános fórumon rendszeresen olvashatóak beszámolók a napi orrvadászatokról, az illegális trófeákról, beszámolóval és fényképekkel alátámasztva.Az alábbi bejegyzés ugyanattól a fórumozótól származik, mint aki a videót közzétette:„Sziasztok! A ma esti kotorékozás eredménye, egy 12 kg-s kan róka. A történet röviden annyi, hogy 16.30-tól nagyjából 18.00-ig tartott az egész művelet, a Lidiről ástam rá, pont a kutya mögé, a róka farral kifelé volt megszorulva. A szukát levettem róla, kicsit bővítettem a járaton, beengedtem a 11 hónapos kanomat, kifordította, majd lefojtotta a rókát, és kicibálta teljesen az aknába. Igazából csak egy könnyed esti sétát terveztünk a párommal. „ Sok esetben nem csak a prédaállatok esnek áldozatul, hanem a kutyák is súlyos, nem egyszer életveszélyes, halálos sérüléseket szereznek. Példaként szintén itt egy nyilvános fórum bejegyzés, a szerzője ugyanaz: „Mindenkinek más az ízlése, más vadászati módot kedvel. A fogós kutyának 2-3 hetes sérülésekkel már fogni kell, ha nem így tesz, akkor nem jó arra, amire használni akarom. Aki meg egy hetes sérülésekkel beengedné a kutyáját a kotorékba, azt fejbe lőném! 2-3 hét a komoly sérüléseknél is elegendő tud lenni, ha sűrű a program a szezonban a kutyának. Egyébként tök igazad van, egy fogós kutyával minden hétvégén nem tudsz menni, ezért kell több fogós kutyát tartania annak, aki ezt a formáját kedveli a kotorékozásnak. Aki meg még több rókát akar terítékre hozni, az ugrasszon, v. éjszaka lámpázzon. „ A NOÉ Állatotthon Alapítvány 2009. nyarán indította rókamentő projektjét, felismerve ezeknek a csodálatos állatoknak a lehetetlen helyzetét. Még ebben az évben átadtuk a több mint 500 négyzetméter alapterületű Rókarezervátumunkat, ahol biztonságban és békében élhetnek a hozzánk érkezett, bajbajutott rókák és borzok. Jelen pillanatban 12 rókáról és 5 borzról gondoskodunk, akik a természetes élőhelyükhöz hasonló környezetben, de teljes biztonságban élhetik életüket. A NOÉ Állatotthon Alapítvány felvette a kesztyűt és nem tűri tovább, hogy emberek élvezetének ártatlan élőlények essenek áldozatul. Minden eszközzel fellép a kotorékozás ellen és a jövőben feljelentést fog tenni minden tudomására jutott „hobby kotorékozók” ellen, súlyos állatkínzás és tiltott állatviadal bűncselekmények vádjával, mely a btk. szerint minősített esetben, akár 3 év letöltendő szabadságvesztéssel büntethető. Kérjük, aki ismer vadorzó kotorékozókat, vagy tudomása van a témában elkövetett állatkínzásról, törvénytelenségről,jelentse ezt nekünk,az info@noeallatotthon.hu email címünkön! Köszönjük! A cikkben és a videóban szereplő összes felvétel a netboard.hu internetes fórumportál nyilvános jagdterrier topikjából származnak, vagy a NOÉ Állatotthon Alapítvány tulajdonát képezik! Forrás: noeallatotthon.hu

Posted on

Állati állatságok 2011

Az idén is bőven szolgált állatságokkal a világ hírtermése, íme egy esztendőösszegző csokornyi:
– Madár gyalázkodása miatt perelte be szomszédait egy férfi Tajvanon. A felperes ahányszor csak kilépett otthonából, a seregélyfélékhez tartozó mejnó azonnal rákezdte, hogy: “nagypofájú hülye!”. A férfi találva érezhette magát, és meggyőződése, hogy szomszédai tanították meg a madárnak a sértő mondatot. Állítása szerint súlyos érzelmi feszültségen túl testi sérüléseket is okozott neki a madár: munka közben többször megcsapta az áram, mert a gyalázkodás miatt nem tud kellően összpontosítani. Az ügyészség elegendő bizonyíték híján megszüntette az eljárást.
– Vadászt lőtt egy róka Fehéroroszországban, bár előtte meg a vadász lőtte meg a rókát. A lövöldözés 1:1-es döntetlennel ért véget. A tűzharcot kezdeményező vadász messziről lőtt, és csupán megsebesítette a rókát, aztán puskája tusával próbálta agyonütni. Az állat védekezett és véletlenül elsütötte a puskát. A vadászt a lábán érte a lövés. A róka az erdőbe futott, a vadász kórházba jutott.
– Macskát rendelt be esküdtnek az Egyesült Államokban egy bíróság, és még azután is ragaszkodott az állatülnökhöz, hogy annak gazdája állatorvosi igazolást is mellékelve tudatta: a Tabby Sal nevű illető nem ember, hanem macska, ráadásul nem beszél és alig ért angolul. A bíróság válaszlevelében ellentmondást nem tűrőn közölte: Tabby Salnek meg kell jelennie a március 23-i bírósági tárgyaláson.
– Alvásrohamos egy brit kutya: izgalmában mindig elalszik, így aztán a postást nem megugatja, hanem elájul tőle. Az eb alvásrohamai legfeljebb 20 másodpercesek. A kutyát az is kiüti, ha más ebekkel kergetőzik, így aztán a játék izgalmában futás közben alszik el, mintha agyonlőtték volna. Az ötéves Mable-t már több állatorvoshoz elcipelte gazdája, ám azok csak a fejüket csóválják, annyira ritka a jelenség.
– Fű- és húsallergiás kutyával bajlódik egy állatmenhely Nagy-Britanniában: az eb nem viháncolhat mezőn vagy parkban, mert rendkívül erős szénanáthája támad már egyetlen szál fűtől is. Betegsége annyira ritka, hogy még neve sincs. A kutya fajtáját tekintve staffordshire bullterrier. Félelmetes, harcikutyás “típusa” ellenére vegetáriánus, mert allergiás a bárány- és marhahúsra is. Mindezek tetejébe nem bírja szervezete a búzalisztet sem.
– Juhiszonya van egy brit juhászkutyának, amiből következőn nem ő tereli a nyájat, hanem a nyáj őt meg-megkergetve. A négyéves Ci – ez a neve a fajtáját tekintve border collie-nak – kölyökkora óta képtelen ellátni eredeti munkakörét. Gazdasszonya ennek ellenére ragaszkodik hozzá.
– Vakkutyavezető lúdja van egy asszonynak, pontosabban kutyájának Lengyelországban: az eb a liba segítségével még postást is tud kergetni. A négyéves lúd nem különleges képzés eredményeként vezetgeti mindenhova a világtalan boxert – amely tavaly veszítette el látását egy baleset okán -, hanem puszta ebbarátságból vette szárnyai alá. Módszere: nekidönti nyakát a kutya fejének, úgy vezeti, de előfordul, hogy gágogással “hangindexel”, mármint közli a kanyart, illetve az irányváltást.
– Törölték a halak úszóversenyét egy kocsma programjából az Egyesült Államokban állatvédők tiltakozása miatt. Washington állam Tacoma nevű településén versenyeztettek aranyhalakat keddenként. A “sportolókat” egy közeli állatboltból “szerződtették”, gazdáik – vízipisztolyszerűen működő – szobanövény-locsolókból spriccelve terelgették az aranyhalakat a versenymedencében – egy 240 centi hosszú vályúban – a cél felé, ha azok el akartak csatangolni. A halak nem lettek még vizesebbek a lövésektől, ám állatvédők szerint idegeiket megviselheti az ilyen sportesemény. A kocsma tulajdonosa jobbnak látta, ha nem húz ujjat az állatjogi aktivistákkal, és beszüntette a keddi halesteket.
– Szépészeti műtétet hajtottak végre egy kövér disznón Ausztráliában, mert “lehízta” a szemét. A két és fél mázsás, a szobadisznóként tartott Boris annyira meghízott, hogy szemöldökei lecsüngtek a szemére, ami miatt nem látott rendesen. A hároméves jószágot gazdái megpróbálták fokozottabb testedzésre és – ennek révén – fogyásra bírni, ami sikerült is, ám az állat látását a súlyvesztés inkább csak rontotta: pofáján a bőr még inkább megereszkedett, szemöldökei végképp “letakartak” mindent.
– Almafán akadt fenn egy részeg szarvas Svédországban. Az állat berúgott a már erjedésnek indult gyümölcstől, és “megittasultan” egyre magasabbra szökkent további almákért, mígnem nem a földre érkezett vissza, hanem a fán maradt, mind a négy lába a levegőben kalimpált. Tűzoltók szabadították ki ágfűrészeléssel.
– Tyúknak hiszi magát egy nyúl Finnországban annyira, hogy még kotlik is, holott bak. A 9 hónapos nyúllegény tojásdédelgetése okán kiváló húsvéti nyuszi lehetne. “Tyúkkodása” abban is megnyilvánul, hogy együtt ücsörög a baromfikkal azok ülőfáján. Csak sok gyakorlás után sikerült megülnie a rudat Ottónak – ez a nyúltyúk neve -, de mára stabilan gubbaszt.
– Évi tíz napra korlátozták a baromfik szexuális életét egy amerikai kisvárosban a csendesebb hajnalok, kevesebb kukorékolás reményében. Hopewell Township lakosai ráadásul még azt sem engedik, hogy a tíz napot egyben kapják meg a baromfik, egyvégtében legfeljebb öt napon át lehetnek egymáséi a helyi tyúkok és kakasok.
Kukorékolásszámláló biztost küldött Walesben egy önkormányzat egy családi házhoz, minek eredményeként öt kakas került a vádlottak padjára. A biztos 112 kukorékolást lajstromozott 20 perc alatt és decibelmérővel is ellenőrizte a zajszintet.
– Döntetlenre, 1:1-re javult az állás a nők-kígyók küzdelmében “kleopátrai kígyómelengetés” kategóriában. Izraelben egy modell fotózás végett a keblén melengetett egy jókora kígyót, az állat meg megharapta (a balt). A kígyó beledöglött a harapásba: szilikonmérgezés végzett vele. A nő megúszta a dolgot egy tetanuszinjekcióval. Forrás: Bevezetem.hu

Posted on

30 éves Vuk

A 30. születésnapját ünnepelte Dargay Attila Vuk című rajzfilmje. Ebből az alkalomból ismét műsorra tűzték a Corvin moziban, ahol egykor elsőként bemutatták. A Vuk minden idők legnézettebb magyar rajzfilmje.
A Vuk Dargay Attila egész estés rajzfilmje, melyet Fekete István Vuk című regénye alapján írt. Csak a mozikban 2 és fél millióan látták- A történet főszereplői a rókák és az erdő állatai, elsősorban pedig Vuk, a kisróka. A rajzfilm nagy vonalakban követi a regény történetét, néhol egyszerűsítve, máshol vidám jelenetekkel és motívumokkal kiegészítve azt.
Történet: A történet egy rókacsalád éjszakai jelenetével kezdődik. Vuk, a kis róka, Kag és Íny kicsinyei közül a legkíváncsibb, a legéletrevalóbb. Híres vadász nagyapja után Kag Vuk-nak nevezi el, mely a filmben annyit tesz: Vadászom, Utamból Kotródj! Egy alkalommal Vuk elcsavarog az otthonaként szolgáló odútól, és amikor visszatér, már nem találja ott a szüleit és a testvéreit: a Simabőrű Ember, a vadász, és az embernek behódolt kutyája elpusztították az egész rókacsaládot. Vukot nagybátyja, Karak veszi magához, aki megtanítja a vadászat és a rókalét minden csínjára-bínjára.
A felnőtt Vuk ravasz rókává és kiváló vadásszá válik, a Simabőrű baromfiudvarába sem átall ellátogatni. Miután Karak odavész az őszi hajtóvadászatban, Vuk bosszút esküszik: csúffá teszi a Simabőrűt és minden baromfiját elragadja. A két vadászkutya ébersége ellenére Vuk végül a legutolsó gúnárját is elcseni, s még az ott fogva tartott rókalányt is sikerül kiszabadítania ketrecéből. A rókalánnyal szép, nagy családot alapít, és együtt élnek tovább Karak tágas és biztonságos barlangjában.

Nemzetközi karrier – Az angol nyelvű kiadás címe egyszerűen The Little Fox, 1987-ben adta ki az USA-ban videokazettán a Celebrity Home Entertainment. A Nickelodeon bemutatta időnként mint “Special Delivery”. Az angol nyelvű kiadásban Vuk neve “Vic”, felesége neve “Foxy”-ra változott, Karak változatlan.