Posted on

Vad magyarország

Itt az évtized magyar filmje, az új Gyöngyvirágtól lombhullásig.
Drága olvasó, Elgondolkodott valaha azon, hogy szarvasbőgéskor mit csinál a szarvasoknak az a háromnegyede, amelyiknek nem jut szexpartner? Még hangosabban ordítanak? Könnyeznek? Vásárhelyi Mária beszédeit olvasgatják?
Nem fogják kitalálni: elkezdenek diszkózni. Nagyokat ugranak a levegőbe, aztán viccesen rázzák a hosszú lábukat, hányják-vetik a fejüket és közben vadul riszálják a csípőjüket.
Na és mit csinál az egyszeri dolmányos varjú, ha épp rászállna vacsorázni egy ínycsiklandó, döglött rackajuhra, de egy sast talál a vacsora tetején? Ellenzéki mozgalmat alapít, és hülye utcai performance-okkal járatja le magát? Odahívja öt barátját, katonai gyakorlóba öltöznek és Védvarjú néven masírozni kezdenek? Sasellenes pulicisztikát ír a Magyar Hírlapba? Egyiket sem! Hanem elkezdi piszkálni a sast, sőt a csőrével megpróbálja kihúzkodni az evezőtollait.
Ezeket a Vad Magyarországból tudom, ami nem egy Hajdú-Biharban és BAZ megyében megjelenő Jobbikos napilap, hanem a legjobb magyar film, amit az elmúlt tíz évben láttam. Irtó nagy mázlija van a mostani gyerekeknek, hogy kaptak ajándékba egy új Gyöngyvirágtól lombhullásig-ot.

Boldogság téltől télig – A film néhány, az ártéri erdőkhöz kötődő állatfaj egy évét mutatja be, téltől télig. Főszerepben egy rakás gímszarvas, egy saspár, egy lelkes vidra, rengeteg kanos balin és ellenpontnak egy gulyás – nem a leves, hanem a marhapásztor – és egy halász.
A Vad Magyarország – A vizek birodalma lényegében tökéletes mozgókép, egyetlen dolgot kivéve, miszerint csak bő 40 perces, pedig az ember minimum másfél órát biztosan elnézné.
Mintha nem is magyar termék lenne, a VM-ből nem sajnálták a munkát: két és fél évig készült, ezalatt volt 234 forgatási nap, egy percnyi filmet majdnem egy munkahéten keresztül forgattak, ami meg is látszik rajta.
Nincsen hányinger – Ami azonnal szembetűnő, az az, hogy milyen profik az operatőrök. A rendező-producer-operatőr Török Zoltánon kívül még ketten fogták a kamerát, és fantasztikus látványvilágot sikerült létrehozniuk.
Nem csak abban az értelemben, hogy milyen bravúrosan sikerült mondjuk a zsákmányszerzés pillanatait elkapniuk – sőt pont ilyen felvétel aránylag kevés akad a filmben. Hanem azért, mert egyedi, a játékfilmek komponálására emlékeztető, mégis dinamikus látványt tudtak teremteni, elkerülve a tévés természetcsatornák szédítő, “Ön a kobra méregfogának szemszögéből láthatja az elkóborolt politológus levadászását” típusú ugrabugrálását.

De ne gondoljunk öncélú szépelgésre: a Zala folyóban a lazacokhoz hasonlóan vonuló balinokról, a fészkét tisztogató és a télen a haverjaival egymáson tekergő harcsákról készült képsorok minimum
lélegzetelállítóak.
Mivel a film a szó legjobb értelmében vett patrióta alkotás, a pénz nagy részét természetesen külföldiek adták hozzá. A Norddeutscher Rundfunk (NDR) rendelte meg, de ahogy készült a mű, bejöttek a képbe a bajorok (BR), a franciák (ARTE) és a nagy német ARD is. A filmet, vagyis annak a rövidített, nemzetközi verzióját pedig végül a ZDF forgalmazza.
Tripla gulyás – Gondolom a nemzetközi piac miatt indul a mozi egy szürkemarhagulya előtt gulyást főző gulyás képével, de a vörös farok, vagy ez esetben vörös fej után már minden tökéletes. A képek mellett Kulka János mesélő hangja is.
Jól mutatja a lehetőségek közötti különbséget, hogy míg ez a durván 50 millió forintból összehozott mű itthon revelációt és “egyszer egy évtizedben” érzést okozott, az NDR vonatkozó szerkesztőségében egy év alatt 20-30 hasonló készül.
Miért nem egészestés? Vicces volt látni a bemutatón, hogy gyakorlatilag az összes néző ugyanazt mondta a végén, mint a Gyűrűk ura olvasói: tökéletes, de kár, hogy ilyen rövid. Én még azt is mondtam, hogy ha másfél órás lenne, és plázákban vetítenék, simán lehetne akkora siker, mint a Mikrokozmosz volt.
Török Zoltán erre elmesélte, hogy bennük is felmerült az egészestés hosszúság, csak ahhoz még egy évet kellett volna forgatni, és nem biztos hogy megérte volna.
“Majd a következő filmünk, ami részben magyar téma, azt már eleve úgy fogjuk tervezni és forgatni hogy 74 perc legyen. Ez egyébként egy természetfilmes road movie lesz, ha összejön” – kecsegtetett a mester.
A Vad Magyarország most egy hétig, 27-éig megy, napi három előadással az Urániában, utána pedig, valamikor a második félévben az RTL Klub adja le, a tervek szerint főműsoridőben.
“Aztán, ha ott a jog lejárt, videómegosztókon tervezzük terjeszteni, hogy mindenki lássa és letölthesse, ezért DVD és Blu-ray nem lesz” – mondta Török. Gyerekeseknek, illetve felnőtt horgászoknak és vidrakedvelőknek kötelező, tessék szaladni a moziba, az ilyesmi azért nagy vásznon az igazi.
A rendezőnek van egy remek blogja, ott még több titok kiderül. Facebook oldal itt. Forrás: Index.hu Szily László

A Termiklovagok után a 2007-es A vidrasors című filmje is az Indavideo Filmen látható:

Posted on

Állatkínzás a művészetekben

A földi halandókban egyszer csak felmerül a kérdés, hogy manapság szimpatikus, bölcs és segítőkész helyett, miért leginkább ellenszenves vagy háttérfiguraként jelennek meg az idős emberek a médiában és a művészetben is?
Állatkínzás a művészekben: van aki meg is teszi, mint Toepler Zoltán, aki szadista módon kéjelegve, mint egy nemi aktust elhúzva folytott vízbe egy kismacskát. Van aki csak ábrázolja, mint a 31 éves lengyel Jan Kriwol, aki 2006 óta készíti nem mindennapi képeit, legújabb munkái közül az egyikben szintén nem éppen jó fényben tűnik fel egy idős asszony, sőt antipatikus kutyaterrorizálóként, míg egy másikon két ellenszenves, korosabb férfi rémült szarvasmarhát kínoz.

Posted on

Megszüntették a nyomozást a filmen vízbe fojtott macska ügyében

Toepler Zoltán, a rendező azzal védekezett, hogy még az állatvédelmi törvény hatályba lépése előtt halt meg a filmben bemutatott kismacska. A tanúk pedig nem emlékeztek arra, hogy tavaly még mást mondott a filmszemlén.
Már december elején megszüntette az ügyészség az Álszent című film rendezője ellen, állatkínzás gyanúja miatt indított vizsgálatot, mivel a hatóságok nem tudták bizonyítani, hogy a filmben vízbe fojtott kismacska az állatvédelmi törvény életbe lépése előtt vagy után pusztult el. A nyomozás megszüntetéséről azért nem nyilatkozott eddig a Fővárosi Főügyészség, mert még nem kapta kézhez minden feljelentő az erről szóló határozatot. (A film miatt több hazai állatvédő szervezet és magánszemély tett feljelentést, de érkezett bejelentés külföldről is).
Mikor vették fel? A december 11-ei dátummal ellátott határozat szerint a rendező, Toepler Zoltán ellen indított nyomozást azért zárták le, mert az adatok alapján nem állapítható meg, hogy történt-e bűncselekmény, hiszen nem lehet tudni, hogy a filmben látott jelenetet, amiben vízbe fojtanak egy kismacskát, az állatvédelmi törvény 2004. június 24-ei hatályba lépése előtt vagy után vették fel.
Az ügyészség határozata szerint ugyan a botrány kirobbanásakor, a Tv2 Napló című műsorában Toepler Zoltán még nem védekezett azzal, hogy a felvétel még a törvény életbe lépése előtt készült, sőt azt sem mondta, hogy a macskát nem ő, hanem valaki más fojtotta meg, de a nyomozás során már azt vallotta, hogy a macska 2003 decemberében pusztult el, és nem volt hajlandó elárulni, hogy ki készítette az erről készült felvételt és hol.
(A 2006. április 22-én sugárzott Naplóban Toepler még azt nyilatkozta, hogy „Én nem azért öltem meg ezt az állatot, mert a forgatókönyvben ez volt, hanem azért került be ebbe a filmbe, mert véletlenül ennek helye volt a filmben. Ennek semmi köze az állatkínzáshoz. Nézze meg ezt a filmet!”).
Már nem emlékeztek rá: Az ügyészség tanúként meghallgatta a film több szereplőjét is, akik elmondták, hogy a filmet 2005-ben és 2006-ban forgatták, de hangsúlyozták, hogy Toepler gyakran használ fel nem saját maga által felvett felvételeket filmjeiben.
Az Index is megírta tavaly áprilisban, hogy a 2006-os filmszemlén díjazott alkotás vetítése utáni beszélgetésen felmerült, hogy meghalt-e a kismacska, és akkor a rendező bevallotta, hogy ő fojtotta meg az állatot. A nyomozás során viszont már egyetlen meghallgatott tanú sem emlékezett arra, hogy a macska halálát feszegető kérdésre mit is válaszolt Toepler Zoltán.
Az ügyészség szerint is ellentmondás van Toepler médiában tett nyilatkozatai és tanúvallomása között, de szakértők bevonásával sem tudták megállapítani, hogy a jelentet mikor is vették fel.