Posted on

Ellepik a disznók a városokat?

Október 1-jével megváltoznak az állattartás szabályai; ettől kezdve a mezőgazdasági haszonállatok tartását az önkormányzatok már nem korlátozhatják helyi rendeletekben, írja az MTI.
A Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint hétfőn lép hatályba az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény módosítása. Ez azt jelenti, hogy a haszonállatok tartását korlátozó, megtiltó önkormányzati rendelkezéseket – például állattartási övezetekre vonatkozó előírások, tartható állatok száma – hatályon kívül kell helyezni.
A szabályozás értelmében tehát önkormányzati rendelet ezentúl nem korlátozhatja egyebek mellett a tyúk, a nyúl, a sertés, a szarvasmarha vagy a ló tartását. A tárca ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy mindez nem jelent korlátok, feltételek nélküli állattartást; az állatok tartása ugyanis “nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egészségét, jólétét, és nem károsíthatja a környezetet”.
A közlés szerint a jövőben ugyanúgy be kell tartani az állat-egészségügyi, közegészségügyi, állatjóléti, környezetvédelmi, illetve természetvédelmi szabályokat, előírásokat, ahogy eddig. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a korlátozás nem vonatkozik a kedvtelésből tartott állatok – köztük kutyák vagy macskák – tartására vonatkozó szabályok megalkotására. E tárgykörben az önkormányzatok továbbra is alkothatnak helyi szabályokat – fűzték hozzá.
Jelezték, az intézkedés egyik célja, hogy az állattenyésztés, illetve a növénytermelés egyensúlya helyreálljon. A nemzeti vidékstratégia ösztönzi a korábbi falusi állattartás hagyományainak felélesztését, a mezőgazdasági munka szerepének erősödését, a háztáji állattartás növelését, és minden támogatást megad ahhoz, hogy a vidék népesség-megtartó ereje növekedjen – írták.

Posted on

Szájkosár használat 2012. augusztus 1-től

2012. augusztus 1-jével módosításra került a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló kormányrendelet szájkosár használatra vonatkozó szabálya is.

„Közterületen az eb tulajdonosának biztosítania kell, hogy az eb sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen.” E rendelkezés végrehajtása érdekében szájkosarat használni – ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a szájkosár használatát nem írja elő – kizárólag az egyed jellemzően agresszív magatartásának ismerete esetén kell.
A jelenleg hatályos szabályok alapján a szabálysértési törvény írja elő kötelezően a szájkosár és póráz használatát, de ezt is kizárólag közforgalmú közlekedési eszközön (kivéve a vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutyákat). Miniszteri rendelet pedig ebzárlat tartama alatt teszi kötelezővé. Vagyis ezen eseteket kivéve nem kötelező a szájkosár, sőt az önkormányzatok helyi állattartási rendeleteikben már nem is írhatják elő kötelezőként, mert az egyrészt az Alaptörvény 32. cikkének (3) bekezdésébe („Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes”.), másrészt a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló kormányrendelet 17. § (3) bekezdésébe ütközik.
Az anyagot Dr. Jámbor Adrienn állította össze.

Posted on

Szigorodtak az állattartási szabályok

Augusztus elsejétől szigorodtak a kedvtelésből tartott állatok tartási szabályai. Ezentúl például kötelező lesz a kutyákat chippel ellátni, Pontosan meg lett határozva mekkora területen lehet huzamosabb ideig tartani az állatokat, és hány méteres lánccal lehet kikötni őket. Az év végéig kötelező lesz a kutyákat chippel ellátni. A szabályokat érdemes betartani, hiszen komoly büntetésre számíthat az, aki megszegi ezeket.
Háromszor akkora pénzbírságra számíthat mostantól az, aki rövid láncon vagy szűk kennelben tartja kutyáját. Szigorították az állatvédelmi jogszabályt, s előírták azt is, hogy trimmelni csak a hét naposnál fiatalabb kutyát lehet, januártól pedig minden négy hónaposnál idősebb eb bőre alá kötelező lesz beültetni chipet. Az egyedi azonosítóval könnyebb lesz megtalálni a gazdát.
– Meggyőződésem az, hogy sok kutyatámadás amiatt történik, mert nem megfelelően vannak tartva, a kutya elméje elborul, az idegrendszere tönkremegy, és ezért támadja meg a saját gazdáját is – Kulcsár Sándorné, az Együtt az Állatokért Egyesület vezetőségi tagja.
A chip csak januártól lesz kötelező a négy hónaposnál idősebb ebeknél, így könnyen lehet majd azonosítani az elkóborolt kutyákat.
– Ennek humán egészségügyi, állategészségügyi, összességében epidemiológiai szempontból nagyon komoly jelentősége van, így az, hogy az egyedi azonosíthatóság a kutyáknál újra kötelező lesz, mindenképpen előrelépést jelent – jelentette ki dr. Angyal Gábor állatorvos.
Aki vét az állattartási szabályok ellen, az az eddigi öt helyett minimum 15 ezer forintos, maximum pedig 150 ezer forintos bírságot kaphat. Ha valaki több előírást is megszeg, akkor a büntetés ennek a többszöröse lehet.

Posted on

A szomszéd disznókat tart. Mit tehetek ez ellen?

Kérdés: Falun lakunk, de talán a mi szomszédunk az egyetlen, aki disznót tart. A szag és a sok légy zavar minket és másokat is. Szabályozva van a tartható állatok száma? A szomszédban négyen laknak, a disznók száma minimum 10 darab. Tudom, hogy ha tennék ez ellen, akkor az eddigi “jó szomszédság” megszűnne. Érdemes tenni ezért valamit, vagy bele kell nyugodnunk? Az önkormányzatnál az ő rokonai ülnek. Fordulhatnék máshova?
Válasz: Az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken való elhelyezésénél irányadó védőtávolságokat (valamint az egyéb állattartásra irányadó feltételeket) mindig helyi önkormányzati rendelet állapítja meg.
Javaslom, hogy hivatalos úton (írásban) forduljon jegyzőhöz az adott önkormányzati rendeletre illetve arra hivatkozva, hogy az adott ügy közegészségügyi aggályokat is felvet.
Ön arra is jogosult, hogy birtokvédelmi eljárás során kérje annak megállapítását, hogy szomszédja zavarja önöket az ingatlanuk használatában. Amennyiben a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, vagy ha a birtokháborítás kezdetétől számítottan több mint egy év eltelt, közvetlenül a bíróságtól kérheti a birtoksértő állapot megszűntetését.
Kérjük, vegye figyelembe, hogy a kérdésre adott válaszok általános és tájékoztató jellegűek, az eset valamennyi körülménye és a pontos tényállás ismerete hiányában nem minősülnek jogi tanácsnak az Ügyvédi törvény 5. § (1) bekezdés c) pontja értelmében és nem helyettesítik azt.

Posted on

Eljő a kutyák békésebb világa?

Számos területen szabad kezet kapnának az önkormányzatok, egyúttal a gazdák felelőssége is növekedne – legalábbis ez olvasható ki a közelmúltban nyilvánosságra került állatvédelmi törvény tervezetéből. Ez többek között önkormányzati ebadót, éves ebösszeírást, a kölyökkutyák kikötésének tiltását, kötelező chipezést, még magasabb bírságokat vezetne be, és veszélyes ebek helyett kockázatos viselkedésű kutyák lennének. A TÖOSZ szerint azonban mindez sokban növelné a helyhatóságok terheit.
Ebrendészeti hozzájárulást, vagyis ebadót kellene fizetnie kutyái után a gazdának – ezt is tartalmazza az új állatvédelmi törvény tervezete, amelyet a Vidékfejlesztési Minisztérium a közelmúltban hozott nyilvánosságra. A törvény ugyan meghatározná az összeghatárokat – a tervek szerint 2000-3500 forint között -, de a hozzájárulás konkrét mértékének megszabását már az önkormányzatok kezébe adná. “Mivel az ebrendészet állami feladat, annak átruházása mellé forrást is kell biztosítani” – indokol a tervezet, amely végül arra kötelezné az helyhatóságokat, hogy a beszedett ebadónak legalább a felét a kutyák mikrochippel ellátására és ivartalanításra forgassa vissza. (Annak a gazdának azonban nem kell fizetnie, aki örökbe fogad, illetve aki ivartalaníttatja és chippel, elektronikus azonosítóval látja el a kutyáját.) Az ebek chipezésének piaci átlagára – regisztrációval együtt – 5-6 ezer forint, jelenleg az ebek mintegy 5-10 százaléka van ellátva vele. A hím kutyák ivartalanítása 12 ezer, a szukáké 18 ezer forinttól indul.
Ezeken felül az ebek évenkénti összeírása is új elem, amelybe a kóbor kutyák nyilvántartása is beletartozna – szintén a helyhatóságok által vezetve. Az állatokat ugyanis regisztrálni kellene. Egyes becslések szerint mintegy 2-2,5 millió kutya él Magyarországon, a gazdátlan ebek száma százezres nagyságrendű – tájékoztat a tervezet. Mindez azonban, az ebadó kezelésével együtt jelentős adminisztratív terheket róna az önkormányzatokra – vélekedett lapunknak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöke. Schmidt Jenő szerint erre infrastrukturálisan nem állnak készen a helyhatóságok. Az ebadónak szerinte azért is kevés haszna lenne, mivel azt a chipezésbe is be kellene forgatni, de a gazdáknak eleve maguknak kellene gondoskodniuk erről. Ez nem önkormányzati feladat – vélte. Nem beszélve arról, hogy aki nem akarja, vagy nem tudja fizetni az ebadót, akár ki is teheti állatát az utcára. Így csak növekedne a kóbor ebek száma, amelyek eltartása, befogása eddig is sokba került – mondta Schmidt.
Szakmai szervezetek szerint is az egyik legvitatottabb pontja lehet a javaslatnak az ebadó, ám sokak szerint, akinek fontos a háziállata, ki fogja fizetni. A tervezet azonban nem politikusok és jogászok, hanem állatorvosok, kineziológusok, etológusok, a témában jártas szakemberek bevonásával készült. Így módosulhatott például az eddigi veszélyes eb kategória, mivel a szakértők egybehangzó álláspontja szerint nem lehet kollektíven egész fajtákat veszélyesnek minősíteni – mondta lapunknak Végh Ákos, a közelmúltban megalakult Magyar Állatvédelmi és Állatjóléti Társaság (MÁÁT) elnöke. “Kockázatos fajta” lenne azonban az amerikai pitbull terrier, a bandog, az amerikai staffordshire terrier, a kaukázusi juhászkutya és a rottweiler is. Sokak szerint például a pitbull veszélyes, holott legutóbb is arról lehetett hallani, egy németjuhász támadt kisgyerekre – tette hozzá a jogszabály előkészítésében is részt vevő állatorvos, aki hangsúlyozta: egy állat veszélyessége a gazdája felelőssége, ezért a jogszabályokban is a felelős állattartás kritériumait érdemes meghatározni. A tervezet elkészülte után a MÁÁT elnöke szerint egyébként sok új szempont is felmerült a társadalmi viták és belső véleményezések során, amelyek egy része helyet kaphatott volna a javaslatban. Ezekkel kapcsolatban hamarosan állásfoglalást ad ki a szervezet. Népszava összeállítás.

Posted on

Kutyát a Balatonban fürdetni tilos!

Szigorodnak Siófokon az állattartás, azon belül a kutyatartás feltételei. A vízparton a szabad strandokon szeptember 30-áig tilos az ebeket sétáltatni, a partra csak a segítő kutyák mehetnek be. A Balatonban sehol nem fürdethetők a kedvencek.

Szigorú ellenőrzés kezdődött Siófokon, a közterület-felügyelők mostantól fokozottan figyelik, hogy betartják-e az emberek a településen májustól életbe lépett új állattartási rendeletet. A változások között a legtöbb a kutyatartókat érinti. Különösen figyelnek arra, hogy a kutyát sétáltatóknál van-e az ürülék összegyűjtésére alkalmas eszköz.
Büntetnek a közterület-felügyelők, ha kiszökik valakinek az állata az utcára. A száz főnél nagyobb rendezvényekre a kutyákat már csak pórázzal, a nagytestűeket pórázzal és szájkosárral lehet bevinni. A Balatonban sehol nem fürdethetők a kedvencek, eddig a szabad strandokon sokan tették ezt meg. Itt szeptember 30-ig sétáltatni sem szabad az ebeket, csak az Aranypart és az Ezüstpart sétányain. A kutyákat bármilyen közterületre csak pórázon és azonosító jellel ellátva lehet kivinni. A közterület-felügyelők a szabályok betartását szigorúan ellenőrzik a jövőben, mint ahogy azt is, hogy a kutyaürülék összegyűjtésére alkalmas eszközök (zacskó, lapát) kéznél vannak-e sétáltatás közben.
A szabályozás különbséget tesz a gazdasági haszonállatok és a kedvtelésből tartott állatok között, s ennek megfelelően öt övezetre osztja a várost. Eszerint határozza meg az egyes övezetekben tartható állatok fajtáját és számát. Az ötödik övezet a társasházak köre, ahol az állattartást a házirend is szabályozza, ez akár szigorúbb is lehet a helyi rendeletben előírtnál. Alapesetben díszmadarak, díszhalak, kistestű rágcsálók és kistestű ragadozók mellett a 60 négyzetméteresnél kisebb lakásokban mindössze egyetlen kistermetű kutya – legfeljebb tízkilós – és két macska; annál nagyobb alapterületű lakásban szintén egyetlen eb – ő viszont már termettől függetlenül – és két macska tartható.
Az előírásokat megszegők ellen szabálysértési eljárást indíthat a hatóság, a büntetés akár 50 ezer forint is lehet. Forrás: Kapos.hu