Posted on

Állati terápia

Boldogabbá és nyugodtabbá teszik mindennapjainkat az állatok – A kutya, macska, nyúl, a rágcsáló, de akár egy ló is lehet „állatterapeuta”.
Nem véletlen, hogy manapság – hazánkban is – egyre többen érdeklődnek az állatterápia iránt, mely különösen nagy segítség lehet a gyermekek, idősek, érzelmi gondokkal küzdők, értelmi fogyatékosok, rokkantak gyógyításában.
Vigaszt, jó kedélyt csempésznek a betegek életébe a négylábúak – nyugodtabbá és kiegyensúlyozottabbá válnak, ha mellettük vannak, csökken a rossz közérzet és a félelem…Sokszor többet jelent a jelenlétük, mint ha egy ember látogatná meg őket; különösen szívbetegek esetében – mutatta ki egy tanulmány, melyben azt vizsgálták: változik-e a vérnyomás és a káros hormonok felszabadulása, ha a betegek akár csak egy rövid időt is töltenek állat társaságában. A tapasztalatok szerint a kutyák rövid távon is jótékony fiziológiai és pszichoszociális hatással voltak rájuk. Az a csoport, amely nem kapott kutyalátogatókat, nem mutatott semmilyen változást.

Állati terápia
Az állatokkal gyógyítás manapság még gyermekcipőben jár – újdonságnak számít a négylábúak pszichoterápiás alkalmazása. A házi kedvencek segítenek fenntartani a gazdáik pszichológiai egyensúlyát, oldják a feszültséget, csökkentik a félelmet és a szorongást. Közérzetünkre és hangulatunkra gyakorolt jó hatásukat először egy amerikai pszichológus figyelte meg. Később kutatások is igazolták, hogy a háziállatokat tartó embereknek valóban jobb a kedélyük.

Nem kell hozzá beszéd…
Nagyon sok terület van, ahol élhetünk az állatterápiával. Előnye, hogy a négylábúakkal szemben nem kell feltétlenül a beszéd. Így a nehezen, vagy esetleg trauma miatt nem kommunikáló gyermekek és felnőttek is felszabadulhatnak a társaságukban. Vannak kicsik, akik dadognak, diszfázia, mutizmus miatt nem kommunikálnak – felnőtteknél az afázia esetében is célravezető lehet az állatterápia.
Az érzelmi problémák, a családban levő feszültségek, tanulási nehézségek területén szintén segíthetnek a négylábúak. Az értelmi fogyatékosok, mozgáskorlátozottak, fejlődési rendellenességgel élők esetében pedig különösen hatékonyak lehetnek, azon túl, hogy – és ez is nagyon fontos – csökkentik a magányérzetet.
A terápiás program lényege a bizonyos tulajdonságokkal rendelkező állat beteg melletti jelenléte, illetve a vele való közös program. Az állat ilyen módon javítja gazdája fizikai, érzelmi, szociális, és kognitív funkcióit.

Mi legyen a négylábú?
Az ”állatterapeuta” lehet kutya, macska, rágcsáló, nyúl, madár, teknős, de akár ló, delfin, láma és hüllő is szóba jöhet. Az állattal a szakember segít kapcsolatot kialakítani – kritériumok azonban vannak velük szemben: az állat ne legyen agresszív, a törődés, a simogatás ne legyen terhes számára, valamint legyen egészséges, fertőző betegségektől mentes és a gazdi képes legyen kontrollja alatt tartani őt.
A kutyák igénylik az emberi társaságot és jól képezhetők, ezért a leggyakrabban ők a terápiás állatok. A speciálisan képzett eb a testileg és szellemileg sérültek gyógykezelésébe is bevonható. A kutya egyébként is jól érti az ember jelzéseit, tartja a szemkontaktust, fejlett a nem-verbális kommunikációja, alkalmazkodik új helyzetekhez.
Biztosan sokan hallottak már a gyógylovaglásról. Lényege a ló mozgásában van: főként a mozgást befolyásoló betegségek gyógykezelésénél alkalmazzák. Kommunikációs, magatartási-és tanulási zavarok gyógyításánál is alkalmasak a lovak, köszönhetően a velük kialakult érzelmi kötődésnek. Ideálisak a félelmek leküzdésére, agresszió ellen és önbizalom növelésére is.
Igazán szoros ember-állat kapcsolat főként a társállatokkal alakul ki. Ők részeivé válnak mindennapjainknak. A társ-állatok elfogadják gazdájukat olyannak, amilyen, mindig örülnek neki, külseje nem számít számukra. A gyermekek is sokat tanulhatnak a házi kedvenc által: ráébrednek arra, hogy nemcsak körülöttük forog a világ. Másról is gondoskodni kell és felelősséggel tartozunk érte.

Posted on

Rágcsálók otthon

Sokan tartanak otthonukban kisállatokat. A rágcsálók barátságosak, kevés a gond velük. Ráadásul kis helyen is elférnek. Az egerek, patkányok, tengerimalacok mellett már az olyan vadon élő állatok, mint a mosómedve, vadászgörény, cukormókus házi kedvencnek befogadása sem ritkaság. Bájos külsejük miatt egyből beléjük szeretünk, ámde arról keveset tudunk, hogyan kellene tartani őket, mire van szükségük?
Fontos, hogy mit esznek. A patkányoknak húst is kell adni, fűszer és só nélkül. A tengerimalacoknak etetéséről bőven itt, de a „k” betűvel kezdődő zöldségeket – karalábé, karfiol – soha ne adjunk, mert azoktól felfúvódnak. A csincsillákat este etessük.
Az egészségükre is nagyon oda kell figyelni. A csincsillák nagyon érzékenyek, forróságban hőgutát szenvedhetnek. A vadászgörények pedig elkaphatnak az emberektől egyes betegségeket – mint például az influenza –, s náluk is kialakulhat a hiánybetegség. A tengerimalacok szervezete nem képes előállítani a szükséges mennyiségű C-vitamint, így azt pótolni kell. A patkányok az A-vitamin hiánya következtében lesznek agresszívek. A cukormókusoknak kalciumot és D-vitamint adagoljunk.
Gyerekek mellé nem való bármelyik kisállat. A tengerimalacok békések, sosem harapnak, de nagyon félénkek, az ijedtségtől elpusztulhatnak. A csincsillák önfejűek, nem szeretik, ha sokat simogatják őket. A patkányok ragaszkodóak, különböző trükkökre is megtaníthatók. A fiatal mosómedvék szelídíthetőek, de mivel kiszámíthatatlanok, nem tartsuk kisgyermek környezetében. A vadászgörények sok törődést igényelnek. viszont jól taníthatók. A cukormókusok nehezen s szelídíthetőek, ám roppantul kötődnek a gazdájukhoz.
Az se mindegy, hol a lakóhelyük. Biztonságuk érdekében nem szabad más fajta állatokat együtt tartani. Méretükhöz mérten válasszunk nekik ketrecet vagy terráriumot. Mosómedvét csak kertben, nagy kifutón ajánlott nevelni, ott egész évben a szabadban lehet.
Érdemes tehát átgondolni, melyik kisállat illik leginkább hozzánk és az otthonunkba – ne csupán a külsejük alapján válasszuk ki őket.