Posted on

Semjén és az ország leghatalmasabb embereinek problémája

A vadászat méltóságának helyreállításáról, a fegyvertörvény abszurditásáról értekezett a miniszterelnök helyettese, a KDNP-elnök Semjén Zsolt minapi interjújában. A civilben az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöki tisztét is betöltő politikus felvetései a téma körüljárására sarkallták a STOP-ot.
Vaddisznóra kézigránáttal
Mint a kereszténydemokrata politikus kifejtette a Magyar Nemzet hasábjain, “ami ma fegyverügyben Magyarországon van, az az 1957 után kitalált rendszerben gyökerezik, ami politikai okokból rettegett attól, hogy az állampolgároknál fegyver legyen. Ezen túl kell már lépni, hiszen statisztikai tény, hogy vadászfegyverrel nem követnek el bűncselekményeket”.
Barabás Tünde kriminológus ezzel szemben azt mondta a STOP-nak, hogy az egységes rendőrségi és ügyészségi statisztika nem tartalmazza, hány bűncselekményt követnek el Magyarországon vadászfegyverrel. A szakértő szerint nem változtatná meg lényegesen a lőfegyverrel elkövetett bűncselekmények számát, ha több vadászfegyver lenne forgalomban, legfeljebb a vadászbalesetek száma nőne.
Dr. Nyikos Attila ügyvéd tavaly tavasszal írt tanulmányában jóformán Semjén mostani véleményének ágyazott meg, felhívva a figyelmet: “Ha nem akarják szolgálatilag kézigránáttal vagy golyószóróval ritkítani a magyar vadállományt”, a törvényalkotók – a biztonsági követelmények betartatása mellett – tegyék egyszerűbbé a vadászfegyverek tartásának szabályait.
Státuszszimbólum
A vadászat sokak szemében úri huncutságnak számít, az emberek többsége – a radikális állatvédőkön kívül – megérti, hogy a hivatásos vadászok az állományszabályozás miatt kénytelenek időnként bizonyos fajokat ritkítani, nehogy más fajok kárára túlszaporodjanak. Ez rendben is van. Nincs rendben viszont az orvvadászok ténykedése. A szakemberek becslése szerint az állatállomány 10-25 százalékát orvvadászok ejtik el, s az ilyen eseteknek mindössze tíz százalékára derül fény.
Van aztán egy harmadik kategória is, az úgynevezett hobbivadászoké. Művészek, médiamunkások, mai szóval celebek, bankárok és nem utolsósorban politikusok hódoltak/hódolnak előszeretettel e férfiasnak tartott szenvedélyüknek. Miután Semjén Zsolt értekezésében 1957-ig ment vissza az időben, felidézünk néhány politikusokkal kapcsolatos vadászadomát az elmúlt félszáz évből, sőt egy kicsit korábbról is.
Úri és elvtársi nagyvadak
A negyvenes években egy egész falut felszámoltak Észak-Magyarországon annak érdekében, hogy Horthy Miklós kormányzó összefüggő vadászterületen hódolhasson szenvedélyének, sőt a terület szélén kialakítottak számára egy úgynevezett medvekertet, hogy veszélyesebb vadakra is lődözhessen a nemzet első embere. Az úgynevezett protokoll vadászterületeket aztán Rákosi Mátyás idején kezdték el kijelölni, például a híres gemenci erdőben. A párttitkárnak mégis Gyulaj volt a kedvenc vadászterülete, oda szerveztette meg “úri módon” vadászatait.
Fock Jenő miniszterelnök minden írott és íratlan vadászati szabályt mellőzve úgy ritkította a nagyvadakat, mint a fácánokat szokás, előfordult, hogy naponta több mint tíz szarvasbikát ejtett el. Nagy vadász hírében állt az egykori állami és pártvezetők közül Biszku Béla, Czinege Lajos, Gáspár Sándor, Losonczi Pál, Németh Károly, Grósz Károly és legfőképpen maga Kádár János.
Az MSZMP első titkárában mély tisztelet élt a vadászok iránt, egy alkalommal még a legendás vadász hírében álló gróf Széchenyi Zsigmondot is meghívta egy elvtársi vadászatra, valamint intézkedett egy ötvenhatban letartóztatott híres vadász szabadon bocsátásáról. Nagyvadat életében egyszer lőtt ki: a szarvasbika világrekordnak számító trófeáját felajánlotta a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak.
Internacionlista vadölők
Kádár előszeretettel hívott vendégvadászokat Magyarországra. Leonyid Brezsnyev SZKP-főtitkár például jó találati aránnyal tüzelt a mintegy ötven méterre, pontosan elé terelt szarvasbikákra, de vadászott hazánkban a szocialista Kuba első embere, Fidel Castro is.
Hazánkban ugyan nem hódolhatott vadölő szenvedélyének, de hírhedt vadásznak volt elkönyvelve Nikolae Ceauşescu román pártfőtitkár is. Szemtanúk szerint a “Kárpátok géniusza” összevissza lövöldözött az etetővályúnál csoportosuló medvékre, mígnem egy hivatásos vadász leterítette a leghatalmasabb állatot a diktátor legnagyobb dicsőségére. Később maga is puskacső előtt végezte. Forrás: Stop.hu