Posted on

Betörtek a menhelyre, elvitték a pénzt

Szombaton este tíz óra körül ismeretlen tettes betört az állatsegítők menhelyére. Mint azt Kisfalvi Nyinától, a Miskolci Állatsegítő Alapítvány alelnökétől megtudtuk az elkövető egy kővel dobta be az ablakot, majd ellopta az alapítvány gyűjtőgömbjét, amelyben több mint 30 ezer forint volt.
– Kutyákat hál’ istennek nem vittek el, ám az alapítvány gyűjtőgömbjében 30 ezer forint volt, illetve 75 euró, amit a szombaton nálunk vendégeskedő németek adományoztak nekünk – mondta Kisfalvi Nyina.
Az állatsegítőknél szombaton német delegáció vendégeskedett, akik 17 kutyát örökbe is fogadtak a nap folyamán. Amikor a vendégség véget ért, hozzávetőleg 15 percig nem tartózkodott senki a telephelyen, ennyi idő elég is volt az elkövetőnek, hogy kirabolja az alapítványt.
Mint azt az alelnöktől megtudtuk, a betört ablak, és a meglovasított pénz miatt, közel 150 ezer forintos kár érte őket szombaton éjszaka.
– Nem ez volt az első eset. Novemberben voltak hasonló problémák, de ez a mostani betörés nagy összeggel károsított meg minket – hangsúlyozta Kisfalvi Nyina, aki hozzátette: a rendőrségnél ismeretlen tettes ellen tettek feljelentést, hétfőn pedig visszamondják a több éves közmunkaprogramot, amelyben részt vesznek.
– Részt veszünk több éve egy közmunkaprogramban, többször fordult elő problémás helyzet, sok elítélt dolgozott nálunk, de a munkaerő nem éri meg a kellemetlenséget, így hétfőn kiszállunk a programból – emelte ki az alelnök.
Az alapítványnál az utcára került kutyákat fogadják be, gondozzák, ellátják, amíg az ebek nem kerülhetnek új gazdához. Szombaton sikeres nap volt, hiszen a német vendégek 17 kutyának vállalták a gondozását, ám a vasárnap reggel már a károkat kellett felszámolni a betöréses lopás miatt. Forrás: Minap.hu

Posted on

Kutyavilág Magyarországon – hová lesz a pénz?

A Vidékfejlesztési Minisztérium a kóbor kutyák számának csökkentését, a menhelyi örökbefogadások számának növekedését, felelős állattartási magatartás kialakítását tűzte zászlajára. A javaslatokról és a megvalósítás lehetőségeiről a Magyar Állatjólléti Alapítvány elnökét kérdezte a STOP.
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) közleménye szerint az elszabadult ebek számának csökkentése a kutyák nyilvántartásával, valamint minél szélesebb körű egyedi jelölésükkel és ivartalanításukkal oldható meg. A probléma jelentőségét mutatja, hogy 2010-ben 29.244 kutyát gyűjtöttek be a gyepmesterek és helyeztek el ebrendészeti telepeken.
“Reméljük, hogy az új szabályozás révén minél több állattartó jelöli meg kedvencét chippel” – olvasható a VM által jegyzett dokumentumban. – A chip beültetésre rábírás akkor hatékony, ha van országos nyilvántartás és ez az interneten bárki számára hozzáférhető – állítja a STOP-nak nyilatkozó Dr. Czerny Róbert, a Magyar Állatjólléti Alapítvány elnöke. Mint mondja, ekkor sem biztos, hogy egy szökött kutyát utol lehet érni, meg lehet találni még mielőtt egy autó elüti, vagy a vadász elejti. Ugyanis a chip 10-20 cm-ről olvasható le, és egy hanyatt-homlok menekülő, szökött állathoz közel férkőzni chipleolvasóval lehetetlen.
A tárca közleményében az áll: a törvénymódosítás kidolgozásánál a Vidékfejlesztési Minisztérium együttműködött a civil állatvédelmi szervezetekkel. Ezzel szemben Czerny szerint nem igaz, hogy a VM figyelembe vette a civil állatvédő szervezetek véleményét, mert akkor meghallotta volna azt is, hogy törvényben rögzítetten, kötelezően kellene a menhelyeket támogatni az ebrendészeti hozzájárulásokból.
– A gyepmesterektől pedig fokozatosan el kellene venni az állatbefogások jogát – teszi hozzá az alapítvány elnöke. Szerinte az állatvédő szemlélet nem jellemző a gyepmesterekre. Az állatvédő úgy tapasztalja, hazánkban 10 szökött kutyából 8-at biztosan az állatvédő szervezetek, a lelkes és az állatokat féltő civilek találnak meg hétvégi telefonügyelettel, internetes S.O.S.-üzenetekkel.
Czerny doktor szerint a VM elfelejti számon kérni az önkormányzatokat és azok gyepmestereit, hogy az elmúlt 2 évben hány darab kóbor vagy csak időlegesen megszökött (például szilveszteri petárdázások miatt) befogott kutya esetében született jogszerű határozat a kutya elhelyezéséről vagy esetleges elkobzásáról. Ezt ugyanis az állatvédelmi törvény 2009-es módosítása kötelezően előírja.
Mivel főleg az időlegesen kóborló (tehát ki nem dobott, de szökött) kutya állatvédelmi hatósági (jegyzői) határozat nélküli befogása, elvitele, elkobzása a magántulajdon sérelmét valósítja meg. Azok az önkormányzatok, amelyek jövőre is törvénysértően járnak el, számíthatnak az állatvédők, állattulajdonosok velük szemben indítandó pereire.
A VM közlemény értelmében az állattartók felelősségvállalását szorgalmazza, hogy a helyi önkormányzatok ebrendészeti hozzájárulást szedhetnek, melynek maximális költsége évente 6 ezer forint. A minisztérium jelentős lépésnek tartja, hogy az összeg teljes egészét kell az ebekre fordítani. Így az ivartalanításuk támogatására, az állatmenhelyek és az ebrendészeti telepek fenntartására, állatvédelmi szervezetek támogatására, ebösszeírásra, valamint állatjóléti és közegészségügyi intézkedésekre.
– Addig, amíg sem a chip, sem az ivartalanítás költsége nem lesz országosan egységáras, addig minden kutyatulajdonos tudni fogja, hogy az ebrendészeti hozzájárulás ezzel történő kiváltása egy szűk állatorvosi lobbi anyagi érdekeit tükrözi, amelyhez sajnos a jogszabály-módosítási folyamatban a “legjobb módú” és állatorvosokat foglalkoztató pesti állatvédelmi szervezetek is segédkezet nyújtottak! – állítja Czerny Róbert. Forrás: Stop.hu

Posted on

A holdat is csak pénzért ugathatják kutyáink?

Szigorodnak az állattartási törvények! Ebrendészeti hozzájárulás kivetésére adna lehetőséget az önkormányzatoknak a vidékfejlesztési miniszter által az Országgyűlésnek csütörtökön benyújtott új törvénymódosítás. Az új javaslat egyben tiltaná az élő állatok nyereményjátékon való ajándékozását, illetve pontosabban szabályozza a kutyák veszélyessé minősítését is.

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998-as törvény módosításával a kormány lehetővé tenné az önkormányzatoknak, hogy évente legfeljebb 3500 forint ebrendészeti hozzájárulást szedjenek a kutyák gazdáitól. Ez alól kivételt élveznek a mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő, vagy terápiás; a Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban, vagy közfeladatot ellátó őrszolgálatban alkalmazott; az ivartalanított; az ismert tartóval nem rendelkező és állatmenhelyen, ebrendészeti telepen, vagy állatvédelmi szervezet telephelyén tartott; valamint állatmenhelyről, ebrendészeti telepről, vagy állatvédelmi szervezettől örökbefogadott kutyák. Az önkormányzatok ugyanakkor maguk dönthetik el, hogy beszedik-e a hozzájárulást.
A törvénymódosítás indoklása szerint a hozzájárulás kivetésének lehetőségének bevezetésére „a felelős állattartásra való nevelés, a társállatok megbecsülésének javítása mellett az ebrendészetet, mint állami feladatot ellátó helyi önkormányzatok célzott anyagi forráshoz jutása” miatt van szükség.
A javaslat elfogadása esetén szintén változnak a kutyák veszélyessé minősítésének szabályai is. Erre azért van szükség, mert az Alkotmánybíróság megsemmisítette a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló kormányrendeletet. A rendelet ugyanis jogbizonytalanságot okozott azzal, hogy veszélyes ebnek nyilvánította a pitbull terrier fajtájú kutyákat és keverékeiket, ugyanakkor a fajta megnyugtató módon nem különíthető el a staffordshire terrier fajtájú ebektől, amelyeket a jogszabály nem sorolt a veszélyes kutyák közé.
Az új szabályozás legfontosabb változása, hogy ebről fajtája alapján nem, kizárólag egyedi viselkedésének következményeként ítélkezhet a
hatóság. Az esetek sokszínűségére való tekintettel a veszélyesnek nyilvánításon kívül is széles eszköztár áll a szankcionáló hatóság rendelkezésére, mint például az eb tartási illetve sétáltatási szabályainak szigorítása, vagy az ebtartó képzésre kötelezése.
További újdonság, hogy „a jelenleg szabályozatlanul növekvő ebállomány nagyságának alakulásába történő érdemi beavatkozás” érdekében elfogadása esetén a javaslat törvényi szinten garantálja, hogy az önkormányzatoknak a jövőben legyen lehetőségük ebösszeírást végezni.
Emellett megváltoznak a prémtermelésre vonatkozó szabályok is. Az indoklás szerint az ágazat az utóbbi évtizedekben jelentősen átalakult, így mára csincsillán kívül más prémes állat tenyésztése nem folyik (az angóranyulat elsősorban húsáért tartják, a prémje melléktermék). A módosítás ezért a csincsilla és az angóranyúl kivételével megtiltja más állatok prémtermelési célú hasznosítását, így Magyarország is csatlakozhat azon európai országok közé, melyek korlátozzák bizonyos prémfajok tartását, leölését. Átmeneti rendelkezésként a törvény biztosítja, hogy amennyiben e két fajon túl is tartanak prémjéért állatot, azok 2012. július elejéig az állatvédelmi hatóságnál bejelentve leölésükig vagy kimúlásukig tovább tarthatók.
A módosítás megtiltja az élő állatok nyereményjáték díjaként történő felhasználását az állatok védelme érdekében. Az élő nyeremények leggyakrabban kedvtelésből tartott állatok és azok nyertesei legtöbbször nincsenek felkészülve azok megfelelő körülmények közti tartására, ezáltal az állatok jóléte sok esetben veszélybe kerül.

Posted on

Így tarthat otthon állatot! Mikor jelenthet fel a szomszéd?

Milyen jogaink és kötelességeink vannak, ha állatot tartunk a lakásunkban vagy családi házunkban? Nem árt pontosan ismerni a törvényeket sem az állattartóknak, sem pedig azoknak, akiknek meggyűlt már a bajuk a szomszéddal, annak kis kedvencei miatt.
Az állattartás alapvető szabályait az állatok védelméről szóló 1998. évi XXVIII. törvény tartalmazza. Ennek értelmében az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni:
– Az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatokat el kell különíteni.
– Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről.
– Ugyancsak az állattartó kötelessége, hogy biztosítsa az állat megfelelő és biztonságos elhelyezését, szakszerű gondozását, valamint hogy megakadályozza az állat szökését.
– A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is meg kell teremteni azonban a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét.
– A kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről köteles eltávolítani.
– Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat nem rakható ki, a tartásával felhagyni nem szabad.
– Tilos az állatot elűzni, elhagyni vagy kitenni.
Az állattartás céljára szolgáló létesítmények elhelyezésére, építésére és karbantartására az építésügyi, az állat-egészségügyi, a környezet- és természetvédelmi, valamint a közegészségügyi jogszabályok rendelkezései az irányadók. Tilos és egyben bűncselekmény az állatkínzás. Tilos az állatnak indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, így különösen kínozni, emberre vagy állatra uszítani, illetőleg állatviadalra idomítani, természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni. Állatkínzásnak minősül az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményező beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékű korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat. Állatkínzásnak számít továbbá az öröklődő betegségben szenvedő – nem kísérleti célra szánt – állategyed tenyésztése, szaporítása.
Nem minden testi vagy lelki bántalmazás tekinthető állatkínzásnak: a nevelés, az idomítás, a hasznosítás céljából történő fizikai ráhatás szükségszerű lehet. Azonban ebben az esetben is rangsorolni kell, meg kell határozni, hogy melyek azok az alkalmazott eszközök, amely büntetendőek, és melyek azok, amelyek nem. Elkövetési magatartás az olyan indokolatlan bántalmazás, vagy olyan bánásmód alkalmazása, amely alkalmas arra, hogy a gerinces állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza. A bánásmód alkalmazásába beleértendő minden olyan fizikai ráhatás vagy mulasztás, ami a bántalmazás körébe nem sorolható.
Állatok a szomszédban: Az állattartásnál is érvényesülnek a Polgári Törvénykönyvnek a szomszédjogra vonatkozó előírásai. A tulajdonos az állattartás során is köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. Egyes személyek fokozott érzékenysége nem járhat azzal a következménnyel, hogy a szomszéd az államigazgatási hatóság által engedélyezett és ellenőrzött állattartói tevékenység megszüntetésére kényszerüljön. Olyan kertes, családi házakkal beépített környezetben, ahol az állattartás megengedett és szokásos, a haszonállattartás, például a csirkenevelés önmagában nem kifogásolható. Az állattartás azonban nem lehet olyan mértékű, hogy azzal a szomszédos ingatlan tulajdonosait szükségtelenül zavarjuk.
Aki állatot tart, az általános szabályok szerint felel azért a kárért, amelyet az állat másnak okoz. Ezekből a rendelkezésekből következik, hogy az állattartó az állat által okozott kárért az általános szabályok szerint felelősségét csak annak bizonyításával mentheti ki, hogy az állattartás terén úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható volt. Ennek megítélésénél a mérlegelés körébe kell vonni azt is, hogy az állattartás adott módja alkalmas-e annak kizárására, hogy az állat másnak kárt okozzon.
A veszélyes állat tartójának felelősségére a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytatókra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni arra is, aki az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz. Ha a kárt több személy fokozott veszéllyel járó tevékenységgel közösen okozta, egymás közti viszonyukban a felelősség általános szabályait kell alkalmazni. Ha a károkozás egyik félnek sem róható fel, de a kár egyikük fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenességre vezethető vissza, a kárt ez utóbbi köteles megtéríteni. Ha a kárt mindkét fél fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenesség okozta, továbbá ha ilyen rendellenesség egyik félnél sem állapítható meg, kárát – felróhatóság hiányában – mindegyik fél maga viseli.
Fontos tudni, hogy az állattartás helyben szokásos szabályait az előbb ismertetett előírásokon túl a települési önkormányzat rendeletben szabályozhatja. Sok településen szabályozzák az egy ingatlanon tartható kutyák számát, a kutyatartás módját és egyéb feltételeit, valamint a kutyafuttatásra és sétáltatásra kijelölt helyeket is. Ezekről tehát érdemes időben tájékozódni.

Posted on

Kakasviadal: Toll, vér tömeg és pénz

A kakasviadalok általában késő délután kezdődnek, és három-négy órán keresztül, egészen napnyugtáig tartanak. A program kilenc-tíz különálló mérkőzésből áll. Miután egy küzdelem véget ért és az érzelmek lecsillapodtak, hét-nyolc ember bemegy a ringbe egy-egy kakassal, és igyekeznek megfelelő ellenfeleket találni. Ez a folyamat ritkán játszódik le tíz percnél rövidebb idő alatt. Amikor az ellenfelek egymásra találtak, és egy mérkőzést megszerveztek, a kiválasztott kakasokra felszerelik a sarkantyúkat. A sarkantyúk borotvaéles négy-öt hüvelyk hosszú pengék, úgy rögzítik őket, hogy hosszú zsineget tekernek a sarkantyú talpa és a kakas lába köré, ezt a faluban csak kevés ember tudja megfelelően elvégezni. Ezután a kakasokat irányítóik szembeállítják egymással a ring közepén. Egy kókuszdióba kis lyukat fúrnak, és egy vödör vízbe teszik, kb. 21 másodperc telik el, amíg a dió elsüllyed. Ezt az időszakot tjeng-nek nevezik, elejét és végét gongütéssel jelzik, és ez alatt az idő alatt a gondozónak nem szabad a kakashoz érni. Az előadást a ring körül szorosan álló emberek szinte teljes csöndben figyelik. Miután a kakasok egymásnak esnek, perceken belül egyik vagy másik jókora ütést mér ellenfelére sarkantyújával. Ezután az irányítók kiveszik az állatokat a ringből, és rövid szünet után a viadalt újra el kell kezdeni. A döntő összecsapásban (már ha egyáltalán sor kerül rá, mert a sebzett kakas sokszor már a szünet alatt kimúlik) az a kakas győz, amelyik tovább marad életben. Tovább a teljes cikkre