Posted on

Vadgázolásnál az állat sosem hibás

Egy biztos: az állat sosem hibás. Az viszont bonyolult, hogy akkor ki az, és ki fizet kinek, ha megtörtént a baj. Segítünk eligazodni nyulak, őzek, önkormányzatok és vadásztársaságok között. Kiderül az is, miért volt érdemes figyelni biológiaórán.

Egy útra tévedt vad elütésekor az anyagi kár a kisebb gond, de ha szerencsésen megússzuk sérülés nélkül, előbb-utóbb elkezdjük számolni a százezreket, és szeretnénk, ha valaki meg is térítené a kárunkat. Sok mindentől függ, hogy ki fizet a végén, ezért ha bekövetkezett a baj, mindenképp rendőrt kell hívni. Azt érdemes rögtön az elején tudomásul venni, hogy az állatok sosem hibásak. Mindegy, hogy szarvas, őz, vaddisznó, róka, fácán, nyúl vagy éppen sündisznó, az biztos, hogy régebb óta honos a területen, mint az úttest.
Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy egy kifejlett vadkan hatszázezer, egy többéves szarvasbika pedig három és fél millió forintot ér az államnak, a mezei nyúl is húszezer forint; aki netán direkt üti el egy jó pörkölt reményében, lopást követ el. A szeptember közepén kezdődő bőgési időszakban a bűncselekmény esetleges megúszásától függetlenül sem jár jól senki a céges teherautó lökhárítójára kent szarvasbikával, hiszen az állat mirigyei által ilyenkor termelt rigyetési szagnak köszönhetően a húsa gyakorlatilag ehetetlenné válik.
Arról sem az állatok tehetnek, hogy az autók erős fényétől azonnali menekülés helyett inkább ledermednek az út közepén, az pedig kifejezetten az emberek sara, hogy ínycsiklandozó kukoricával ültetik be az út menti vidéket. Ezek szerint tehát mindenképp az ember a hibás. De ki fizet?
Amikor az autós a hibás – A józan paraszti ész segít: ha valaki nem a KRESZ szerint, és főleg nem az útviszonyoknak megfelelően vezetett, csak saját magát okolhatja. Szintén így van, ha a baleset után a sietség kedvéért nem hívjuk ki a helyszínelőket. Utólag senki sem fog hinni nekünk. Amennyiben minden szabályt betartva, ám a saját ügyetlenségünk (lassú reakció, a fékezés hiánya) miatt ütöttünk el egy vadat, szintén senki sem fizet majd helyettünk az autónk javításáért, és még örülhetünk is, ha a vadásztársaság állja a saját kárát. Minden a vizsgálattól függ. Ha szándékosan ütünk el egy állatot, vagy ha a reflektortól leblokkolt állatot csapjuk el, minden költség minket terhel. Akkor is mi vagyunk a hibásak, ha szarvasbőgés idején ütünk el egy szerelmes jószágot, ez ugyanis jogi rendellenességnek minősül.
Amikor az vadásztársaság a hibás – A Ptk. 1996. évi LV. törvény szerint ”a vadászatra jogosult köteles megtéríteni a károsult részére a vad által a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt”. Ez azt jelenti, hogy hiába van kint a tábla, ez nem mentesíti a vadásztársaságot a felelősség alól. Ha nincs kint a tábla, még egyértelműbb a helyzet. Illetve lenne, ha ez a gyakorlatban is így működne. Valójában ha a vadásztársaságokról remélünk pénzt, jó kis meccsre lehet számítani. Hiába hiányzik a tábla, a felelősséget egymás között passzolgathatja a helyi önkormányzat, az útkezelő és a vadgazda. Saját vétlenségünket nehéz bizonyítani, az esetek többségében a vadásztársaság csak a vadkárt vállalja. Könnyebb a helyzet, ha egy rossz irányba terelt hajtás következtében kerültek az állatok az útra, bár ilyen amatőr hibára kicsi az esély. A társaságok igyekeznek az etetőket is minél távolabbra helyezni az úttesttől, hiszen senki sem félti úgy az állományt, mint ők.
Amikor az önkormányzat a hibás – Ha a vadásztársaság bizonyítani tudja, hogy az önkormányzati bürokrácia labirintusában kavarodott el a több hónapja beadott táblakihelyezési kérvény, az önkormányzat a hibás. Persze, csak ha mi angyalok voltunk a felelősség-vizsgálat szerint.
Amikor az út karbantartója a hibás – Ha az útszéli növényzet elhanyagolt, nincs levágva, és ezért történik a baleset, a karbantartó a hibás. A helyszínelők ezt elég egyértelműen eldönthetik.
Állati adatok – A szarvasok általában éjszaka, csapatban (rudliban) közlekednek, ezért ahol eggyel találkoztunk, valószínűleg többel is fogunk. Az őz ezzel szemben magányosan bandukol, de a gida követi az anyját. Ne várjunk sokat az őzektől: elég butácskák szegények, így különösen figyelni kell rájuk. Persze egy harminckilós őz pusztítása semmi egy kétmázsás vaddisznóéhoz képest: ha az beesik az ablakon, nem sok jó vár ránk. A kukoricások állandó vendégei, mezőgazdasági területek mellett érdemes számolni velük.
Bár a disznókra jobb esetben tábla figyelmeztet, a mezei nyulaknak már nem jár ekkora megtiszteltetés. A bő hatkilósra is meghízó nyulak zokszó nélkül leülnek az út közepére, főleg ha fényt látnak (a duda segít). A fácán áprilisban, a párzási időben rohangál a legtöbbet, de az útszéli magvak is a civilizáció felé csábítják. Hajlamos pont túl későn felrepülni, összetörve a szélvédőnket. Egy mozgásképtelenné tett fácánnak a róka örül leginkább, akivel nem csak erdős területeken, hanem a települések környékén is találkozhatunk, mert hajlamos a veszettségre, és mert imád tyúkot lopni.
A vadbaleseteket teljesen nem tudjuk kizárni, ám ha betartjuk az alapvető játékszabályokat, nagy eséllyel megússzuk Bambi kivégzését, a sajátunkról nem beszélve. Forrás: Player.hu

Posted on

Wass Albert

Az őzre gondolt, amelyik ott lakik a nagy hasával a sűrűben, és a többi állatokra, a juhokra, kecskékre, nyulakra, vaddisznókra, akik mind ilyen nagy hassal járják a tavaszt. A mókusokra. Aztán a madarakra, akik lázasan építgetik már a fészkeket, hogy fiókákat hozzanak a világra benne. Nyírfák mellett haladt el, és megérezte orrában az édeskés rügyszagot, ami felőlük jött, és arra gondolt, hogy a fák is rügyeket bontanak, új ágakat növelnek, a gyökerek sarjakat bocsátanak útra, a melegedő televényben magvak csíráznak… és egyszerre megértette, hogy ez a rendje a világnak. Ez a tavasz törvénye: életet bontani, továbbadni az életet, világra hozni valakit. Komoly, szép érzés volt ez. Érezte, hogy valamennyien egyek, szövetségesek, közös a céljuk: az erdő, az állatok, a madarak és ő maga. Egy törvénynek engedelmeskednek, és egyazon parancsot hordoznak magukban: az életet.

Posted on

Hiába minden, felnyársalja őket

Sorra pusztulnak el a vadállatok Dunaalmáson, mert az egyik erdőszéli telek tulajdonosa dárdaszerű kerítést építtetett, hogy védje ingatlanját. Eddig hat szarvas illetve őz akadt fenn a hegyes kerítésen. Az állatvédők állatkínzás miatt próbapert indítanak.
Az erdőszéli telek a vadak vonulási útvonalán van, ezért sok őz és szarvas ott próbál átkelni, de a hegyes kerítéselemek felnyársalják az állatokat. A környéken élők már többször próbálták felvenni a kapcsolatot az elhanyagolt telek tulajdonosával, hiába. Az illető nem intézkedett, sőt, a vadak súlya alatt elhajlott vasakat kalapáccsal kiegyenesítette.
A rendőrség szerint a történtek nem minősülnek állatkínzásnak, mert a telek tulajdonosa nem szándékosan ölte meg az állatokat. Léber Gabriella, a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője elmondta: amennyiben a vizsgálat megerősíti a gyanújukat, jelzéssel fognak élni az illetékes hatóság felé, a vadásztársaságok felé, hogy a házat – amely egy szélső telek, és az erdő szélén található – egy drótkerítéssel, vagy arra alkalmas eszközzel határolják el az erdőrésztől.
Több állatvédő szervezet viszont jelezte: állatkínzás miatt próbapert indít a tulajdonos ellen, mert a többszöri felszólítás után sem cserélte ki a kerítést – írja az Mno.hu

Posted on

Nem izgatja az őzeket az FBI lövöldözése

Rá sem hederítenek az őzek és szarvasok a pisztolyok és puskák durrogására egy lőtér környékén az Egyesült Államokban. Az állatok annyira hozzászoktak a zajhoz, hogy már az FBI lövöldözése sem érdekli őket. Gyakori látvány, hogy az őzek négy méterre legelésznek a célalakoktól, azonban a közelükben elsülő fegyverek fikarcnyit sem zavarják az őket.
A Virginia állambéli lőtéren 220 hektáron havonta legalább egymillió lövés dördül el. A sors fintora, hogy vadászati idényben a lőtér közelében vannak a szarvasok és őzek a legnagyobb biztonságban, mivel az FBI emberei csakis ember alakú lőlapokra vagy céltáblákra lőnek, állatokra nem. A lőtéren az FBI elitcsapatait képzik.
Az erdőben nemcsak szarvasfélék, hanem rókák, vadpulykák, keselyűk, mormoták is vannak. Az őzek és szarvasok egyébként még segítik is a kiképzést, mégpedig az autóvezetést éles helyzetben. A sofőröknek ki kell tudni kerülniük az állatokat, amelyek mozgása nem mindig számítható ki előre. Forrás: Index.hu

Posted on

Puszta kézzel tekerte ki az őz nyakát Rajmund

Orvvadászat és állatkínzás miatt kell bíróság elé állnia a 14 éves R. Rajmundnak, mivel a fiú először kutyájával megfogatott egy őzet, majd puszta kézzel eltörte az állat nyakát. Nem ez az első eset, hogy a fiatalt állatkínzáson kapták.
Brutális módon kellett meghalni egy őznek a napokban: az állatot egy 14 éves kisfiú, R. Rajmund ugyanis először agarával megfogatta, majd a kutya által véresre mart, haldokló őznek saját kezével törte ki a nyakát. Tettét azonban végignézték, és jelentették is a rendőrségen. Kiderült: a gyermek nem először követett el ilyesmit, állt már állatkínzásért bíróság előtt máskor is. Rajmund előbb beismerte tettét, később hevesen tagadott.
– Csak azért ismerte el a fiam, mert megijedt a rendőröktől, de nem ölt és nem kínzott, soha nem tenne ilyet – állítja a fiú édesanyja, Renáta, aki szerint fia csak tűzifát gyűjtögetett, közben vette észre, hogy egy őzet megölt a kutya. Igaz, a döglött állatot hazavitte. – Szégyen, nem szégyen, kevés pénzünk van, ez pedig élelem. De nem ő ölte meg, a gyerekeimet becsületes életre tanítom, nem állatkínzásra és lopásra – érvel az anya, csakhogy a tanúk ennek az ellenkezőjét állítják.
– Bejelentést kaptunk attól, aki végignézte, mi történt. E szerint a fiú kivitte a kutyát, ráengedte az őzre, majd a megfogott, sérült állathoz ment, és kitörte a nyakát. A rendőrök az úton állították meg, a ruhája tiszta vér és szőr volt, a hátizsákjában pedig ott volt a tetem – tájékoztatott Nagy Sándor, a Darányi Ignác Vadásztársaság elnöke. Hozzáteszi: a fiú több szempontból is megszegte a törvényt, hiszen nincs engedélye, és a kutyával való vadászat tilos.
– Sok család szándékosan a még nem büntethető gyerekeket küldi ki „vadászni”. De megesik, hogy kocsival viszik ki a kutyákat, és csak kilökik őket az autóból, hogy ne fussák ki magukat, így pihenten utolérjék a vadat. Nem tudunk mit tenni, óriási kárt okoznak, ráadásul a kutyákat vélhetően nem is oltatják be, így a veszettség kórokozója, a baktériumok is bekerülnek a húsba. Forrás: Borsonline.hu

Posted on

Eltörte az őz nyakát a 14 éves fiú

Egy 14 éves kunszentmiklósi fiút állatkínzásért és lopásért állítanak bíróság elé csütörtökön.
A múlt héten Tasson, a Darányi Ignác Vadásztársaság területén egy agárral megfogatott egy őzet. A kutya elejtette a vadat, aminek nyakcsigolyáját a fiú törte el. Szemtanúja volt az eseménynek egy férfi, aki értesítette a kunszentmiklósi rendőrkapitányságot. A zsaruk a Móra Ferenc utcában, a vasúti átjáró mellett fogták el a véres és állatszőrös ruházatú fiút, akinek kerékpárján, egy zsákban lapult a zsákmány.
A fiú a Kecskeméti Városi Ügyészség szerint megszegte a a vadászatról szóló törvényt, mert az őzsutát tiltott módon, az állat megkínzásával ejtette el. Az ügyet gyorsított eljárásban, vádirat benyújtása és tárgyalás kitűzése nélkül, bíróság elé állítás keretében szeretné az ügyészség lezárni. Az ifjú orvvadász egyébként idén már kapott megrovást a vádhatóságtól állatkínzás miatt – írja a Baon.hu