Posted on

Önálló bűncselekménnyé minősül az orvvadászat

A tiltott vadászatot és halászatot a hatályos törvények szabálysértésként szankcionálják, de lopás, illetve állatkínzás miatt akár börtönbüntetésre is ítélhetik az elkövetőket. A büntető törvénykönyv (Btk.) módosításával az orvvadászat már önálló bűncselekményi kategória lesz.
A hatályos Btk. alapján jelenleg állatkínzás vétsége miatt ítélhetik el azt, aki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, ezért két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki a vadászatról szóló törvény által tiltott vadászati eszközzel vagy tiltott vadászati módon vadászik, vagy a halászatról szóló törvény által tiltott halfogási eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik, és a bűncselekményt olyan módon követi el, hogy azzal az állatnak különös szenvedést okoz, három évig terjedő szabadságvesztést is kaphat.
A tapasztalatok alapján az orvvadászat elkövetése mellett a gyanúsítottak ellen lopás, és ha az elkövetéshez illegálisan fegyvert is használnak, fegyverrel és lőszerrel való visszaélés miatt is eljárást indíthatnak.
Az Országos Magyar Vadászkamara által kezdeményezett módosítás szerint a Btk. néhány tízezer forintos szabálysértési bírság helyett bűncselekményként kezeli majd az orvvadászatot, így ez a cselekmény alapesetben 2 év börtönnel is sújtható lenne, minősített esetben – bűnszervezetben vagy jelentős értékre elkövetve – pedig akár 3 évvel. Az orvvadászat nevesítése mellett hivatalos személynek minősítenék a hivatásos vadászokat és az erdészeket, akik így erősebb büntetőjogi védelmet élvezhetnének.
Több vadászmester az MTI érdeklődésére kedden azt mondta, a legnagyobb károkat az orvvadászok az úgynevezett hurkokkal és más fémcsapdákkal okozzák, ugyanis az állatok egy része súlyosan megsérül, ha kiszabadul a fogságból, míg a csapdába ragadtak hosszú ideig tartó szenvedéssel pusztulnak el.
Az orvvadászok a vadak húsáért és bőréért ejtik el főként az őzeket és szarvasokat, a járataik, csapásaik útjába kihelyezett fémhuzalból készített hurokcsapdákkal. Ezeknek az állatoknak a legértékesebb részük a trófeájuk, amely a vadászhatóság területileg illetékes trófeabíráló bizottságának pontszámai alapján akár több millió forintot is érhet. Forrás: Jogiforum.hu

Posted on

Megkínozták a szarvasokat

Különösen kegyetlen módon, dróthálóval öltek meg szarvasokat Kecskemét környékén, valószínűleg orvvadászok. A rendőrség állatkínzás miatt nyomoz. A helyi vadászok szerint mostanában sokan vannak, akik különféle gyilkos csapdákkal teszik tele az erdőt, vagy egyszerűen megmérgezik az állatokat.

Posted on

Puszta kézzel tekerte ki az őz nyakát Rajmund

Orvvadászat és állatkínzás miatt kell bíróság elé állnia a 14 éves R. Rajmundnak, mivel a fiú először kutyájával megfogatott egy őzet, majd puszta kézzel eltörte az állat nyakát. Nem ez az első eset, hogy a fiatalt állatkínzáson kapták.
Brutális módon kellett meghalni egy őznek a napokban: az állatot egy 14 éves kisfiú, R. Rajmund ugyanis először agarával megfogatta, majd a kutya által véresre mart, haldokló őznek saját kezével törte ki a nyakát. Tettét azonban végignézték, és jelentették is a rendőrségen. Kiderült: a gyermek nem először követett el ilyesmit, állt már állatkínzásért bíróság előtt máskor is. Rajmund előbb beismerte tettét, később hevesen tagadott.
– Csak azért ismerte el a fiam, mert megijedt a rendőröktől, de nem ölt és nem kínzott, soha nem tenne ilyet – állítja a fiú édesanyja, Renáta, aki szerint fia csak tűzifát gyűjtögetett, közben vette észre, hogy egy őzet megölt a kutya. Igaz, a döglött állatot hazavitte. – Szégyen, nem szégyen, kevés pénzünk van, ez pedig élelem. De nem ő ölte meg, a gyerekeimet becsületes életre tanítom, nem állatkínzásra és lopásra – érvel az anya, csakhogy a tanúk ennek az ellenkezőjét állítják.
– Bejelentést kaptunk attól, aki végignézte, mi történt. E szerint a fiú kivitte a kutyát, ráengedte az őzre, majd a megfogott, sérült állathoz ment, és kitörte a nyakát. A rendőrök az úton állították meg, a ruhája tiszta vér és szőr volt, a hátizsákjában pedig ott volt a tetem – tájékoztatott Nagy Sándor, a Darányi Ignác Vadásztársaság elnöke. Hozzáteszi: a fiú több szempontból is megszegte a törvényt, hiszen nincs engedélye, és a kutyával való vadászat tilos.
– Sok család szándékosan a még nem büntethető gyerekeket küldi ki „vadászni”. De megesik, hogy kocsival viszik ki a kutyákat, és csak kilökik őket az autóból, hogy ne fussák ki magukat, így pihenten utolérjék a vadat. Nem tudunk mit tenni, óriási kárt okoznak, ráadásul a kutyákat vélhetően nem is oltatják be, így a veszettség kórokozója, a baktériumok is bekerülnek a húsba. Forrás: Borsonline.hu

Posted on

1,7 millió forintba került a domaszéki orvvadászat és az állatkínzás

Tiltott időben, tiltott helyen, tiltott fegyverrel és tiltott módszerrel vadászott Domaszéken két szegedi férfi – írtuk nemrégiben. A Szegedi Városi Bíróság társtettesként elkövetett lopás és – tettesként, illetve bűnsegédként – elkövetett állatkínzás vétségében mondta ki bűnösnek a két vádlottat, s ezért 150 ezer, illetve 220 ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta őket, valamint meg kell téríteniük 908 ezer forint bűnügyi költséget, 400 ezer forint kártérsítést és 24 ezer forint eljárási illetéket kell fizetniük.
Az eset szálai 2008 októberébe nyúlnak vissza. A vádirat szerint az első- és másodrendű vádlott, J. Antal, illetve Sz. István, egy ismert szegedi cég igazgatója 2008-ban érvényes vadászengedéllyel és vadászfegyverre kiadott érvényes fegyvertartási engedéllyel rendelkezett, mindketten a Dorozsma-Domaszék Vadásztársaság tagjai voltak – írja a lap. 2008. október 22-én az elsőrendű vádlott magához vette engedéllyel tartott vadászlőfegyverét és a másodrendű vádlott társaságában, az annak tulajdonát képező terepjáróval sötétedés után, este 7 óra körül az Alföldi Golf Klub, illetve az M5-ös és az E75-ös számú út által határolt, napraforgóval ültetett területre hajtottak. A gépkocsit a másodrendű vádlott vezette, míg az elsőrendű vádlott a gépkocsi szivargyújtójáról üzemeltetett kézi reflektorral próbálta bevilágítani a gépkocsi körül lévő területet. A vádlottak őzeket észleltek, ezért a másodrendű vádlott a gépkocsit leállította, azonban a gépkocsi távolsági fényszóróit égve hagyta, ezzel bevilágítva a gépkocsi előtti területet. A vádirat szerint ezt követően az elsőrendű vádlott vadászfegyverével a bevilágított területre három célzott lövést adott le, amelyből kettő célt ért és a lövések kettő őzbakot terítettek le, az állatok azonnal kimúltak. Az őzbakok a Domaszéki Földtulajdonosok Széchenyi Zsigmond Vadásztársaságának tulajdonát képezték.
A vádirat szerint ezt követően a vádlottak az állati tetemeket a terepjáróba pakolták és azokkal a másodrendű vádlott tanyájára hajtottak. A vádlottak a tetemeket az autóból kivették és az egyiket elkezdték kizsigerelni, feldarabolni, amikor rendőrjárőrök jelentek meg a tanya udvarán és felszólították őket tevékenységük abbahagyására, melynek eleget tettek.
A vadászati törvény a vad és élőhelyének védelme érdekében tiltja az úgynevezett vadászati tilalmi időben – ami őzbak esetében szeptember 30. és április 15. napja közötti időtartam – a vadászatot. Emellett a törvény a vadászat rendje megsértésének minősíti a vaddisznó és a róka vadászatának kivételével a csillagászati napnyugtát 1 órával követő és a csillagászati napkeltetét 1 órával megelőző időpontok közötti vadászatot. A kérdéses napon a csillagászati napnyugta 16 óra 42 perckor volt. Emellett a törvény értelmében a vadászat rendjének megsértésének minősül az őzre történő vadászat esetén az 1000 Joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőfegyverrel történő vadászat is. A vádlottak ezen jogszabályi előírások megsértésével ejtették el az őzbakokat.
A Szegedi Városi Bíróság az elsőrendű vádlottat társtettességben elkövetett lopás és állatkínzás bűntettében bűnösnek találta és 150 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, a másodrendű vádlottat társtettességben elkövetett lopás és állatkínzás bűnsegédi bűnrészeseként találta bűnösnek és 220 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. Ezen felül a bíróság ítélete szerint a vádlottaknak 400 ezer forint kártérítést kell fizetniük a domaszéki Széchenyi Zsigmond vadásztársaságnak, valamint meg kell téríteniük 908 ezer forint bűnügyi költséget, és be kell fizetniük 24 ezer forint eljárási illetéket. Kádár József Gábor bíró indoklásában többek között elmondta: a vádlottak tiltott időben, tiltott helyen, tiltott fegyverrel és tiltott módszerrel vadásztak. Közölte: életszerűtlen, amit az elsőrendű vádlott előadott, miszerint a saját tenyészetéből hozott két, összekötözött őzet, azokat furikázták a terepjáró platóján egy-másfél óráig, miközben a vádlottak elmondása szerint a rókákat hajkurászták, majd a másodrendű vádlott tanyáján közelről fejbe lőtték az állatokat. A genetikus szakvéleménye szerint a platón és az autóban talált vérnyomok megegyeztek a napraforgótáblában elejtett őz vérével, ugyanis az utóbbi helyen is találtak vérnyomokat.
A bíró elmondta: a vádlottak utólag próbálták menteni magukat a felelősség alól, ami nem vezetett eredményre. Kádár József Gábor bejelentette: az ügy jogerős lezárása után magánokirat-hamisítás miatt eljárást indít az elsőrendű vádlott ellen. Az ügyész tudomásul vette az ítéletet, míg a vádlottak és ügyvédjük felmentésért fellebbezett, így az ítélet nem jogerős – írja az Agromonitor.hu

Posted on

Tiltott időben, helyen, fegyverrel és módszerrel vadásztak

Lopás és állatkínzás miatt pénzbüntetéssel sújtott a Szegedi Városi Bíróság ma két szegedi férfit, akik az ítélet szerint tiltott időben, tiltott helyen, tiltott fegyverrel és tiltott módszerrel vadásztak Domaszéken. A vádlottak és ügyvédjük felmentésért fellebbezett, így az ítélet nem jogerős.

A vádirat szerint az első- és másodrendű vádlott, J. Antal, illetve Sz. István, egy ismert szegedi cég igazgatója 2008-ban érvényes vadászengedéllyel és vadászfegyverre kiadott érvényes fegyvertartási engedéllyel rendelkezett, mindketten a Dorozsma-Domaszék Vadásztársaság tagjai voltak. 2008. október 22-én elhatározták, hogy Domaszék külterületén őzeket ejtenek vadászfegyvereikkel és az elejtett állatokat jogosulatlanul eltulajdonítják.
Mindezek alapján az elsőrendű vádlott magához vette engedéllyel tartott vadászlőfegyverét és a másodrendű vádlott társaságában, az annak tulajdonát képező terepjáróval sötétedés után, este 7 óra körül az Alföldi Golf Klub, illetve az M5-ös és az E75-ös számú út által határolt, napraforgóval ültetett területre hajtottak. A gépkocsit a másodrendű vádlott vezette, míg az elsőrendű vádlott a gépkocsi szivargyújtójáról üzemeltetett kézi reflektorral próbálta bevilágítani a gépkocsi körül lévő területet. A vádlottak őzeket észleltek, ezért a másodrendű vádlott a gépkocsit leállította, azonban a gépkocsi távolsági fényszóróit égve hagyta, ezzel bevilágítva a gépkocsi előtti területet. A vádirat szerint ezt követően az elsőrendű vádlott vadászfegyverével a bevilágított területre három célzott lövést adott le, amelyből kettő célt ért és a lövések kettő őzbakot terítettek le, az állatok azonnal kimúltak. Az őzbakok a Domaszéki Földtulajdonosok Széchenyi Zsigmond Vadásztársaságának tulajdonát képezték.
A vádirat szerint ezt követően a vádlottak az állati tetemeket a terepjáróba pakolták és azokkal a másodrendű vádlott tanyájára hajtottak. A vádlottak a tetemeket az autóból kivették és az egyiket elkezdték kizsigerelni, feldarabolni, amikor rendőrjárőrök jelentek meg a tanya udvarán és felszólították őket tevékenységük abbahagyására, melynek eleget tettek.
A Vadászati Törvény a vad és élőhelyének védelme érdekében tiltja az úgynevezett vadászati tilalmi időben – ami őzbak esetében szeptember 30. és április 15. napja közötti időtartam – a vadászatot. Emellett a törvény a vadászat rendje megsértésének minősíti a vaddisznó és a róka vadászatának kivételével a csillagászati napnyugtát 1 órával követő és a csillagászati napkeltetét 1 órával megelőző időpontok közötti vadászatot. A kérdéses napon a csillagászati napnyugta 16 óra 42 perckor volt. Emellett a törvény értelmében a vadászat rendjének megsértésének minősül az őzre történő vadászat esetén az 1000 Joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőfegyverrel történő vadászat is. A vádlottak ezen jogszabályi előírások megsértésével ejtették el az őzbakokat.
A Szegedi Városi Bíróság Kádár József Gábor bíró által vezetett tanácsa az elsőrendű vádlottat társtettességben elkövetett lopás és állatkínzás bűntettében bűnösnek találta és 150 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, a másodrendű vádlottat társtettességben elkövetett lopás és állatkínzás bűnsegédi bűnrészeseként találta bűnösnek és 220 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. Ezen felül a bíróság ítélete szerint a vádlottaknak 400 ezer forint kártérítést kell fizetniük a domaszéki Széchenyi Zsigmond vadásztársaságnak, valamint meg kell téríteniük 908 ezer forint bűnügyi költséget, és be kell fizetniük 24 ezer forint eljárási illetéket. Kádár József Gábor bíró indoklásában többek között elmondta: a vádlottak tiltott időben, tiltott helyen, tiltott fegyverrel és tiltott módszerrel vadásztak. Közölte: életszerűtlen, amit az elsőrendű vádlott előadott, miszerint a saját tenyészetéből hozott két, összekötözött őzet, azokat furikázták a terepjáró platóján egy-másfél óráig, miközben a vádlottak elmondása szerint a rókákat hajkurászták, majd a másodrendű vádlott tanyáján közelről fejbe lőtték az állatokat. A genetikus szakvéleménye szerint a platón és az autóban talált vérnyomok megegyeztek a napraforgótáblában elejtett őz vérével, ugyanis az utóbbi helyen is találtak vérnyomokat.
A bíró elmondta: a vádlottak utólag próbálták menteni magukat a felelősség alól, ami nem vezetett eredményre. Kádár József Gábor bejelentette: az ügy jogerős lezárása után magánokirat-hamisítás miatt eljárást indít az elsőrendű vádlott ellen.
Az ügyész tudomásul vette az ítéletet, míg a vádlottak és ügyvédjük felmentésért fellebbezett, így az ítélet nem jogerős – írja a Délmagyar.hu

Posted on

Állatkínzás miatt eljárás indult két férfi ellen

A gyanúsítottak hurkokat helyeztek el az erdőben, és az elejtett vadakat elosztották egymás között. A hurok tiltott vadászati eszköz.
Állatkínzás és lopás miatt indult eljárás két jágónaki férfi ellen, aki hurokkal ejtett el őzeket – közölte a rendőrség szerdán az MTI-vel.
A gyanúsítottak egy Jágónak környéki erdőrész vadcsapásain helyeztek el hurkokat, az így elejtett vadakat elosztották egymás között – mondta Kitanics Zsuzsanna, a dombóvári rendőrkapitányság sajtóreferense.
Az 51 éves férfi és 67 éves társa a keddi kihallgatáson hat őz elejtését ismerte el; a házkutatásokon 28 kilogramm fagyasztott húst, a hurkok elkészítéséhez használható alapanyagokat és több őztrófeát foglaltak le a rendőrök.
Mivel a hurok tiltott vadászati eszköz, amely a vadnak az elpusztulása előtt hosszas szenvedést okoz, az elkövetőket hatrendbeli állatkínzásért is felelősségre vonják.