Posted on

Örökbefogadó nap január 19-én szombaton az Illatos úton

illatos_orokbefogado_napKözel 200 kutyus vár gazdira a rendelkezésre álló mindössze 94 helyen! Az Illatos úton az elmúlt időszakban szinte állandósult a teltház. A nehéz helyzetet tovább fokozta a szilveszteri petárda időszakban megrémült és elszabadult kutyák nagy száma is. Ezért, számítva a felelős állatbarátok segítségére rendkívüli – az Illatos úti Állategészségügyi Telep dolgozói és a munkájukat segítő civil szervezetek Örökbefogadó Napot szerveznek. A mellet, hogy az állatvédő önkéntesek a helyszínen tanácsadással is segítik az örökbe fogadást különféle támogatással, kedvezményekkel igyekeznek segíteni az örökbe fogadott kutyusok gazdijainak a kezdeti időszakot. A Vigyél Haza Alapítvány kutyakozmetikus önkéntesei, már az Örökbefogadó Napot megelőzően nyírják, fésülik, megszépítik a gazdit kereső kutyákat és igényes fotókat készítenek róluk, hogy kedvet csináljanak a gazdiknak. Alapítványunk, januárban megkezdett Születésszabályozási Programja keretében ezen a napon valamennyi magánszemély által örökbe fogadott (legalább 5 hónapos) kan és szuka kutya ivartalanítási költségét átvállalja! Az Állatmentő Liga – az aznap örökbe fogadott kutyák egy év múlva esedékes veszettség elleni oltásának díját állja és közreműködésükkel – támogatóik révén- a gazdik „induló csomagot” is kapnak. A Cerberos Kutyaiskola kedvezményes kutyakiképzésre ad lehetőséget. Természetesen ezen a napon is az örökbe fogadott kutyák oltva, féregtelenítve, regisztrált mikrochippel ellátva, mindössze 5000 Ft térítési díj ellenében kerülhetnek az új gazdikhoz.
Az örökbe fogadás mellett felhívjuk azon gazdik figyelmét, hogy akiknek házi kedvence a szilveszteri időszakban kóborolt el, haladéktalanul keressék fel az Illatos utat, vagy nézzék meg az Ebtelep oldalt, hogy még az Örökbefogadó Nap előtt megtalálhassák őket!
Posted on

A Mars Magyarország közreműködésével szépült a Vadaspark

A Mars Magyarország csongrád-bokrosi önkénteseinek munkájával szépült meg a Kecskeméti Vadaskert az Állatok Világnapján. A vállalat hat indiai antilopot is örökbe fogadott.
Budapest, 2012. október 5. – A Mars Magyarország csongrád-bokrosi gyárának munkatársai önkéntes munkával, örökbefogadással, és állatvédelmi előadással ünnepelték meg az október 4-i Állatok Világnapját a Kecskeméti Vadaskertben. A számos ismert állateledel márkát gyártó vállalat munkatársai kerítést festettek, facserjéket ültettek, és örökbe fogadtak hat indiai antilopot is. A munkálatokban rész vett Nagypál Sándor, Kecskemét alpolgármestere, és közel 80 diák is, akik számára a Felelős Állatbarátok Közhasznú Egyesülete állatvédelmi előadást tartott.

A Mars Magyarország munkatársai számára már hagyomány az önkéntes munka és jótékonykodás, amit a vállalat csongrád-bokrosi részlege eddig kisebb csapatokban végzett, főleg iskolákkal, óvodákkal együttműködve. Idén a Mars csongrád-bokrosi állateledel gyárából mintegy 80 fő vett részt az Állatok Világnapján rendezett közös segítségnyújtásban. A rendezvény keretében a munkatársak lefestették a Kecskeméti Vadaskert kerítését és facserjéket ültettek, amihez a helyi iskola közel 80 diákja, és Nagypál Sándor, Kecskemét város alpolgármestere is csatlakozott. A felelős állattartásért eddig is sokat kampányoló vállalat a gyerekek számára állatvédelmi előadást is szervezett, amelyet a Felelős Állatbarátok Közhasznú Egyesülete tartott meg. A tárgyi segítségen túl a Mars hat indiai antilopot is örökbe fogadott a vadaskertben, amelyek ellátását egy éven keresztül támogatja.
„Nagy örömmel értesültem a Mars önkéntességi tervéről, hiszen a vadaskertnek minden segítség jól jön. Ráadásul a nagy számban megjelenő Mars munkatársak és a hozzájuk csatlakozó gyerekek gyorsan és hatékonyan megoldották azt a munkát, ami nekünk napokat, akár heteket is igénybe vett volna. Az antilopok örökbefogadásával pedig a vállalat anyagilag is hozzájárul ahhoz, hogy a jövőben még több fejlesztést hajthassunk végre ebben az országos viszonylatban is gazdag állománnyal rendelkező állatparkban. Tervezzük az Ausztrál Kifutó felépítését, és nagyobb átépítések, bővülések is várhatóak”– mondta el Pullai Béla, a Kecskeméti Vadaspark igazgatója.
Nagypál Sándor alpolgármester hozzáfűzte: „Az önkormányzat nevében is hálásak vagyunk a Mars Magyarországnak példamutató munkájáért. Jó érzés látni, hogy egy nemzetközi nagyvállalat rendszeresen tesz a régió fejlesztéséért. Reméljük, hamarosan minél többen követik a jó példát.”
„Az október a Marsnál nemzetközi szinten is Önkéntességi Hónapnak számít, így jött az ötlet, hogy az Állatok Világnapja alkalmából együttműködjünk a vadaskerttel, és közben a felelős állattartást is népszerűsítsük. Nagy öröm számomra, hogy a mi munkánk is hozzájárul ahhoz, hogy a jövőben még szebb és jobb körülmények között élhessenek ezek a különleges állatok. Ráadásul vállalatunk csongrád-bokrosi részlegének munkatársai közül többen Kecskeméten élnek, így személyes ügyünknek is éreztük a vadaskert felújítását. Szeretnék köszönetet mondani a Mars csongrád-bokrosi gyárának étkeztetési ellátását biztosító Eurest Kft-nek is, amiért önként csatlakoztak a Mars Önkéntes Napjához és a mai napra a gyerekeknek, és önkéntes munkatársaimnak biztosították az élelmezési ellátást” – mondta el Mayer Zsolt, a Mars Magyarország vállalati kapcsolatok igazgatója.

Posted on

Örökbefogadó nap az Illatos úti ebtelepen

Enyhítenék a borzasztó zsúfoltságot. A legtöbb állatot saját gazdája adja le. Az Állategészségügyi Szolgálat Illatos úti telepére évente több mint háromezer kutya kerül be csak Budapestről, azonban mindössze 94 állat fér el, és előfordul, hogy akár 120-140 kutya is van a kennelekben. Ezért fontos, hogy azok, akik háziállatot szeretnének, innen fogadjanak örökbe kutyát, cicát – olvasható az intézmény tájékoztatójában. A háziállatok védőoltást, külső élősködők elleni cseppet, féregtelenítő kezelést, valamint mikrochipet is kapnak a szombati örökbefogadó napon. Részletek az Ebtelep.hu oldalán itt.
2013. januárjától változik a szabályozás: a négy hónaposnál idősebb ebek csak elektronikus azonosítóval megjelölve tarthatók, a mikrochippel ellátott állatok adatait pedig rögzíteni kell az országos elektronikus adatbázisban. Ennek díja állatonként kétszáz forint. Ez, illetve a megjelölés költsége az állat örökbefogadóját terheli.
Az örökbefogadó napot megelőzően hétfőtől egyhetes figyelemfelkeltő kampányt tart a közterület-felügyelet, hogy felhívja a figyelmet az év elejétől esedékes változásokra. Kedden a Széll Kálmán téren, szerdán a Deák Ferenc téren, csütörtökön a Boráros téren, pénteken pedig a Móricz Zsigmond körtéren találkozhatnak a szolgálat munkatársaival.

Posted on

Fogadj örökbe egy kutyust! – Nincs hely az ebeknek a menhelyen…

Nincsen több szabad hely a kutyáknak az Illatos úton, több mint 140 kutya vár gazdára a rendelkezésre álló 94 helyen, ezért a Vigyél Haza Alapítvány újra örökbefogadó napot szervez szombaton az Illatos úton. Dr. Bíró Zoltán, állatorvos elmondta, sajnos amelyik kutyusnak nem jut hely, azt el kell altatni, ezért biztatnak mindenkit arra, hogy látogassanak el a menhelyre. Bozsó József, színművész pedig tapasztalatból mondja, hogy egy kutyától kiegyensúlyozottabb lesz a család élete…

Posted on

Egyre többen vannak Nyugat-Európában, akik meglévő kutyájuk mellé direkt kelet-európait fogadnak be

Interjú Nagy Péterrel, az Emberek az Állatokért Alapítvány állat menhelyének vezetőjével. Hol tartanak a magyarok a felelős állattartás tekintetében?
Sokat javult a helyzet, de még mindig nagyon sok kívánnivalót hagy maga után. Nagyon sok a felelősségteljesen gondolkodó, állatait kulturáltan tartó ember, de látni kell, hogy az elmúlt évtizedekben annyira megnőtt a kedvtelésből, társállatként tartott állatok száma, hogy sajnos a probléma tovább növekszik. Győrben és közvetlen környezetében egyébként rengeteget fejlődött az állattartás kultúrája 1992 óta, amióta én ezzel foglalkozom, de vannak az országnak olyan területei, ahol óriási gondok vannak e tekintetben.
A megyében ez az egyetlen állatmenhely, de nem csak ebből a térségből érkeznek ide állatok. Hány kutyát és macskát tudnak befogadni?
Az engedélyünk 215 kutyára szól, e pillanatban a felnőtt és a kölyökkutyák együtt 195-en vannak. Ami a macskákat illeti, 60 állatra van jogosítványunk, de a számuk most nem éri el a húszat. Ez azonban a tavaszi szaporulat után valószínűleg változni fog.
Arra vannak becsléseik, hogy Győrben hány állat él gazda nélkül?
Győrben viszonylag kevés. Ez köszönhető a mi húszéves tevékenységünknek is. Fontos az is, hogy a gyepmesteri telepről hosszú évek óta átvesszük az állatokat, hogy ne legyen altatás. Ez nagyon nagy dolog. A város határain kívül vannak koncentrált kidobóhelyek, de ide nem elsősorban Győrből, hanem a környező falvakból, kertvárosi részekből, autókból kerülnek ki kutyák. Ezeket a helyeket is folyamatosan figyeljük, épp most volt egy riasztás: egy anyakutyát dobtak ki öt kölykével a sashegyi szeméttelepnél. A kicsiket már behoztuk, az anya azonban annyira fél, hogy még nem tudtuk befogni.
Városon belül valóban ritkábban találkozni kóbor kutyákkal, több ponton élnek azonban macskakolóniák. Jó szándékú állatbarátok etetik ezeket az állatokat. Mi lehet a megoldás ezeknek a kóbor macskáknak a helyzetére?
A kutyák valóban nem jelentenek problémát, mert tulajdonképpen azonnal hozzánk kerülnek. A macskáknál kialakult kolóniákkal kapcsolatban folyamatosan keressük azokat az állatbarátokat, akik etetik a cicákat, és igyekszünk őket rávenni, hogy legalább a nőstény macskákat próbálják meg annyira megszelídíteni, hogy befoghatók legyenek. Ezek az állatok, ha szocializáltak, akkor itt maradhatnak nálunk, ha nem, mert vadon születtek, nőttek fel, és stresszes nekik az ember jelenléte, akkor beoltjuk, ivartalanítjuk őket, és visszahelyezzük a környezetbe. Onnét kezdve nem szaporodnak. Ez az egyetlen humánus megoldás a helyzetre. A kismacskákat pedig össze kell fogni, hogy ők már ne az utcán nőjenek fel.
A gazdasági válság, mint oly sok mindenre, az állattartásra is rányomja a bélyegét. A behozott állatok számában megmutatkozik ez?
A behozott állatok száma drasztikusan növekedett az utóbbi években. Ennek egyebek mellett az is az oka, hogy egyre ismertebb az alapítványunk, így aztán egyre több ember jön el a rendezvényeinkre, és egyre több állatot is hoznak be. A gazdasági válság azonban nemcsak a gazdikra hat, hanem ránk is. A gyógyszerkészítmények nagyobb részt euró vagy svájci frank fizetőeszközű országokból érkeznek, kevesebb a hazai gyártmány. Így a kedvezőtlen árfolyamoknak a mi pénztárcánk is megérzi a hatását. A másik, ami a válságra utal, hogy annak ellenére, hogy növekedett az adó 1 százalékok felajánlási száma, a befolyó összeg csak stagnál. A harmadik pedig, ami érezhető, hogy rengeteg a házeladás miatt bekerülő kutya. A bedőlő hitelesek sorra jelentkeznek, hogy az albérletbe nem tudják magukkal vinni kedvencüket.
Ha már itt tartunk, az igaz, hogy sok olyan „állatbaráttal” is van dolguk, akik idős állatukat hozzák be, és lecserélnék fiatalabbra?
Sajnos igaz. Ha nem is nagyon sokan, de vannak, akik azt az állatot, akivel eltöltötték mondjuk az elmúlt 10-15 évet, akár hozzánk, akár a gyepmesteri telepre adják be. Ebben az esetben bevesszük az állatot, de újat nem adunk helyette. Ez azért problémás, mert a magyar befogadói kultúra még nem tart ott, hogy az emberek idős kutyákat fogadjanak be, holott ezek általában nagyon hálás állatok, és akik befogadják őket, azok általában jól szoktak velük járni. Az esetek többségében ezeket az állatokat egyébként csak külföldi gazdiknál tudjuk elhelyezni. Külföldi állatvédőknél, állatbarátoknál, akik egyre többen vannak Nyugat-Európában, és a meglévő kutyájuk mellé direkt kelet-európait fogadnak be.
Ez jelentős gondolkodásmódbeli különbségre utal hozzánk képest.
Nyugat-Európában hosszú évtizedek óta olyan szinten van a felelős állattartás, hogy a kóbor állatok száma nagyon alacsony. Viszont tudják, hogy keleten mekkora probléma ez. Mivel a kutyának nincs nemzetisége – egy magyar kutya ugyanolyan, mint egy francia vagy egy német –, ezért innen fogadnak be. Kelet-Európa állatvédelme enélkül össze is dőlne. Tavaly hozzánk több mint 1200 kutya érkezett be, itthon ezeket nem tudnánk örökbe adni. Körülbelül az állatok 40-50 százalékát viszik el magyarok, 50-60 százalékát pedig külföldiek. Egyébként szervezetünk leginkább német nyelvterületen ismert, és jó hírünk van Európában.
Mennyire kiterjedt a nemzetközi kapcsolatrendszerük?
Eléggé, mivel 2004 óta építjük. Természetesen minden szervezetet le kellett ellenőrizni, emberi kapcsolatokat kialakítani, de úgy vélem, hogy a legmegnyugtatóbbak a külföldi örökbefogadások, mert folyamatosan nyomon tudjuk őket követni. Itthon nagyon nehéz azt elérni, hogy jelezzenek vissza az örökbefogadók, küldjenek információkat. Külföldön az természetes, hogy akár még 4-5 év múlva is küldenek képeket a kutyáról és az új tulajdonosról. Egy egykori lakónkról például most kaptunk egy információt, hogy egy daganatos megbetegedés miatt műtét előtt áll.
A külföldi állatbarátok anyagilag is segítik az alapítványt, illetve a menhelyet?
Igen, rendszeresen kapunk például tárgyadományokat, illetve mivel a költségvetésünket nagyon nehéz előteremteni, különböző projektek révén segítenek abban, hogy fejleszteni tudjuk a menhelyet. Így az elmúlt időszakban kialakított orvosi szoba, műtő, elkülönítő szobák, kölyökelkülönítő kennelek részben külföldi adományokból valósultak meg. Sajnos egyelőre önkormányzati támogatást nem kapunk. Úgy vélem, hogy a prevenció és a tényleges állatmentés által komoly közfeladatokat látunk el.
Mi történik egy behozott vagy egy megmentett állattal, amikor bekerül ide?
Amikor egy állat beérkezik hozzánk, rögtön megvizsgáljuk. Ha beteg vagy sérült, és szükséges, akkor megkezdődik az operáció vagy a gyógykezelése. Ha egészséges, akkor megfigyelés után megkapja a standard vakcinákat: kombinált védőoltást, emlékeztető védőoltást, veszettség elleni védőoltást, illetve féregtelenítjük. Az állatokat mikrochippel is ellátjuk, és a nőstények kizárólag ivartalanítva kerülhetnek ki tőlünk. Fontos a prevenció a szaporulat tekintetében is. A hím állatoknál is egyre inkább ebbe az irányba szeretnénk elmozdulni. A prevenciónak van még egy lába, van egy kis tájékoztató füzetünk, és egy honlapunk is (www.menhelygyor.hu), ahol nagyon sok információ található, hiszen célunk az emberek állattartási kultúrájának alakítása is. Forrás: Gyorplusz.hu Wurmbrandt András

Posted on

Koborló kutyák szőnyeg alá söpörve

A kutyaexport hungarikummá kezd válni, ám ennek mellékterméke a rengeteg elhagyott, illetve mostoha körülmények között tartott eb. Az elhanyagolást, illetve az állatkínzást a jogszabályok alig büntetik, és tovább tetézi a helyzetet, hogy kikényszerítésük is szinte lehetetlen. Artúr egy négy év körüli kuvasz, akit nemrég mentettek meg a Fehérkereszt Állatvédő Liga munkatársai. Most már egész jól van, fizikailag és lelkileg is rendbe jött – már amennyire a történtek után rendbe jöhetett. Eredeti gazdája azután igyekezett különféle módszerekkel megszabadulni a kutyától, hogy eladta a tanyáját, és az azt őrző kutya a terhére lett. Első körben megpróbálta agyonverni egy ásóval az állatot, de miután nem járt sikerrel, savat öntött a fejére, hátha. A kutya ettől sem pusztult el, „csak” a fél szemére megvakult és kihullott a szőre. Ezután a gazda úgy döntött, egyszerűen nem ad enni a kutyának, és akkor majd – mintegy magától – megoldódik a probléma. A tanya új tulajdonosa talált rá a csontsovány, félholt állatra, akit bevitt a helyi gyepmesteri telepre – onnan került pár hete a Fehérkereszt gondozásába. Az állatkínzó ellen a gyepmester nem indított eljárást, az állatvédők pedig egyrészt bizonyíték hiányában, másrészt mert rengeteg hasonló történettel foglalkoznak egyszerre, szintén nem tettek feljelentést a szerető gazdi ellen. Nyugaton kemény börtönbüntetésre, illetve pénzbüntetésre számíthat egy állatkínzó – ezzel szemben nálunk eleve gyenge a büntetés, és azt se nagyon szokás kiróni, mert úgy vannak vele, hogy „a szegény embert az ág is húzza, úgyhogy inkább elnézzük neki, hogy a kutyája megfagyott a vashordó előtt, amihez kikötözve tartotta” – mondta el a narancs.hu-nak Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátora. A szakember szerint az is gátolja ilyen típusú ügyek kivizsgálását (legalábbis vidéken), hogy állatkínzás gyanúja esetén a szakhatóságnak kell eljárnia, ami egy faluban vagy kisvárosban a helyi állatorvost jelenti, aki ott lakik a településen, és sanszos, hogy nem akar magának egy állat miatt haragost szerezni a kisközösségben.
„Havi 30-40 bejelentést kapunk rosszul tartott kutyákról. Ha a bejelentő a rossz bánásmódot dokumentálni tudja fotóval, akkor megindítjuk a közigazgatási eljárást az adott önkormányzatnál, ami eldönti, hogy indít-e vizsgálatot. Ha igen, akkor előre jelzi a gazdának, hogy kimegy a hatósági állatorvossal, így ha a gazda nem teljesen hülye, akkor arra az egy napra nyilván javít valamit az állat körülményein, a hatóság pedig nem talál semmit” – magyarázza a nem túl derűs helyzetet az állatvédő. Azért szerencsére bizonyos esetekben sikerül elkobozni egy-egy szörnyű körülmények között tartott kutyát a gazdájától: nemrég egy olyan hat év körüli állatot mentettek meg a Fehérkereszt munkatársai, akit egy szűk kennelben tartott a gazdája, amit sosem takarított, így a pár négyzetméteres területen élő kutya szinte mozdulni sem tudott a saját felhalmozódott ürülékétől. „A gazdáról lehetett tudni, hogy alkoholista, fegyvere van és elég agresszív természet” – meséli Káldi Szilvia, a Fehérkereszt munkatársa, hozzátéve, hogy ilyen esetekben a rendőrséghez fordulnak, akik ebben az ügyben készségesen segítettek is, sőt, még ahhoz is vették a fáradságot, hogy a gazdát lemondassák a kutya tulajdonjogáról. „A másik oldalon nyertünk egy hatéves kutyát, akit a kora miatt elég nehéz lesz örökbe adni, ha egyáltalán sikerül” – mondja az állatvédő, aki szerint – a közhiedelemmel ellentétben – semmi probléma nincs a befogadott kutyákkal, ő maga is csak elkobzott, illetve utcán talált kutyákat tart otthon és mindegyik gond nélkül beilleszkedett, vagy inkább újrailleszkedett a társadalomba. „Az a fő gond, hogy túl sok állatot tartunk – vélekedik Szilágyi István. – Magyarországon egy egészségtelen túlszaporulat van, ezrével exportáljuk a kutyákat adómentesen. Milliárdok vándorolnak a feketegazdaságba; évi 8-10 milliót is keres kutyaszaporítással és -kereskedéssel, aki ügyes. Sajnos a kutyaexport hungarikummá kezd válni – ahogy a sintértelep is hungarikum. Tőlünk nyugatabbra ezt a fogalmat nem ismerik, és elborzadnak, amikor megtudják, hogy Magyarországon sintértelepek tucatjain kutyák ezreit altatják el. Összehasonlításképp: Hollandiában nagyjából ugyanannyi menhely van, mint Magyarországon, de míg Hollandiában 2011 októberében 220 kutya várt 62 menhelyen gazdára, addig nálunk ugyanebben az időben 6000 kutya várt gazdira 52 menhelyen.” Mint azt az állatvédőtől megtudtuk, Magyarországon több mint 100 sintértelep működik, ahol évi 25 ezer kutya talál ideiglenes otthont – ebből 10-15 ezret altatnak el éves szinten. Ugyanennyi kutyát lőnek ki az erdőben a vadászok, de olyan év is volt (1989), hogy 69 ezret (!) lőttek ki. Szilágyi szerint a menhelyeken tengődő nagyjából 6000 kutya kétharmada örökbe adhatatlan. „Csak az találjon kutyát, aki meg is tudja menteni” – mondja az állatvédő, aki szerint, ha nem tudjuk hazavinni az utcán egyedül bóklászó kutyát, inkább hagyjuk ott, hisz lehet, hogy utánunk olyan ember botlik bele, aki be tudja fogadni. Ráadásul – bár a menhelyeket, szemben a sintértelepekkel elhivatott állatvédők vezetik – a túltelítettség miatt ezeken a helyeken akadnak problémák: az összeeresztett kutyák könnyen egymásnak esnek, amiből komoly sérülések lehetnek, de az is megesik, hogy egy-egy állat a verekedésben elpusztul. Szilágyi úgy véli, többen is érdekeltek abban, hogy fenntartsák a sintértelepeket, illetve a sintérség intézményét: „ez egy nagyon jó üzlet, hisz egy kutya befogása esetén 15-20 ezer forintot számláz ki a gyepmester az önkormányzatnak, és ugye a kutyák tartása is közpénzből történik. Rossz nyelvek szerint nem ritkán az önkormányzatok vezetői is érdekeltek ezekben a történetekben” – mondja Szilágyi. – „Külföldön nincsenek ilyen telepek, nincs olyan, hogy helyhiány miatt altassanak kutyákat, s bár ott is vannak hülye emberek, a szigorú törvényi szabályozás miatt jobban meggondolják, hogy mit tesznek az állataikkal.” Ezzel szemben nálunk maximum 150 ezer forintos bírság vethető ki arra, akiről bebizonyítják, hogy rosszul tart vagy kínoz egy állatot, ráadásul – mivel ez nem minősül köztartozásnak – nem hajható be azokon, akik maguktól nem fizetik be. Márpedig a többség (meglepő módon) magától nem fizeti be. Mindemellett a magyar jogszabályokból – szemben az uniós direktívával – hiányzik az állattartástól való eltiltás, mint olyan. Így ha valakiről bebizonyosodik, hogy állatkínzó – bár ezt nehéz bizonyítani –, ha indul ellene eljárás – amit nehéz elindítani –, ha elítélik – ami ritka –, ha megbírságolják – amit vagy befizet, vagy nem –, és ha mindezek után elkobozzák tőle az állatot, akkor lazán szerezhet magának egy (vagy több) másik kutyát, macskát, mosómedvét vagy bármit, és bánhat velük olyan piszok módon, ahogy kedve tartja. Forrás: magyarnarancs.hu