Posted on

Így eszik a csimpánzok a levest!

Meleg levessel etetik az orángutánokat és a csimpánzokat a Rio de Janeiro-i állatkerben, hogy ne fázzanak. Az állatoknak krumpliból, narancsból és borsóból főznek levest, és ezt adják nekik a gondozóik. A föld déli féltekéjén most lesz tél, és a brazíliai 9 fokos hideget az állatok már nagyon nehezen viselik. Némelyik gondozó egyébként pokrócot is ad a nagyobb testű emlősöknek.

Posted on

Elképesztő történet a gyengéd óriásról

Egy pillanatra úgy nézett ki, hogy az orángután finom falatra vágyik, és a célra épp az apró kiskacsát szemelte ki. Ám az állatkertben készült videófelvételen kiderül, hogy valójában a majom megmentette az anyja által magára hagyott, a vízben vergődő kismadarat.
Egy ötperces videót közölt a dailymail.co.uk, amely egy ismeretlen állatkertben készült. Egy orángután ücsörög egy sziklán, amikor észreveszi, hogy a szikla alatti tóban egy kiskacsa vergődik. Amint észreveszi, letép egy levelet a háta mögötti növényzetből, és azt a madárka szájába próbálja tenni, hogy így segítsen szorult helyzetén. Rövidesen siker koronázza a mentőakciót, és a látogatók üdvrivalgása közepette a kiskacsát szárazra teszi a majom.
A tömeg ekkor megrémül, mert azt lehet látni, hogy az orángután felveszi a kiskacsát és a szájához emeli: mindenki sokan azt hiszik, meg fogja enni. Egy nő azt kiabálja, hogy „Ó, nem, nem!”, aztán a gyerekek megnyugtatják, hogy a majom nem akarja bántani a madarat. Végül leteszi maga mellé a fűre – így ér véget a videó. Hogy végül mi lett a kiskacsa sorsa, azt nem tudni.
A youtube.com videómegosztó portálra múlt szerdán felkerült videót eddig több, mint 85 ezren látták. A videót szerzői jogok miatt a Youtube törölte, mire valaki feltette még tízszer
Cathy Smith, az Orángután Alapítvány képviselőjét kérdezte a Daily Mail a videóról, aki elmondta, hogy az orángutánok nagyon intelligens állatok. Annak ellenére, hogy elsősorban gyümölcsöket esznek, nem vetik meg a kisebb emlősöket és a tojásokat sem. „A videón látszik, hogy milyen jó a problémamegoldó készsége egy orángutánnak. Azt nehéz lenne megmondani, hogy a mentőakciója tudatos volt-e.” – mondta Cathy Smith.

Posted on

Elpusztult a világ legöregebb orángutánja

Molly 59 éves és 4 hónapos korában pusztult el végelgyengülésben. Háromévesen, 1955-ben került egy japán állatkertbe, 2005-ben pedig a tamai állatkertbe.
Végelgyengülésben, több mint 59 éves korában elpusztult szombaton a világ legöregebb, fogságban tartott orángutánja Tokió Tama nevű elővárosának állatkertjében.
A Molly nevű nőstény volt az első orángután a második világháború utáni Japánban. 1955-ben, 3 évesen került Indonéziából Japánba, akkor még az uenói állatkertbe. 2002 után nemzetközi hírnévre tett szert ceruzarajzaival, 2005 óta volt a tamai zoo lakója.
Az állatkert szerint állapota március óta folyamatosan romlott. Molly halálával a tamai állatkert egy másik nősténye, Gypsy lett a világ legidősebb, fogságban élő orángutánja; az ő életkorát 57 évre és 4 hónapra becsülik – pont két évvel fiatalabb Mollynál.

Posted on

Orángutántestvérek a fővárosi állatkertben

Bár a kicsik között több mint fél év a különbség, mégis jól megértik egymást. Moira a napokban ünnepelte egyéves születés napját, míg Vili csak most múlt 5 hónapos. Bár a kicsiknek csak a papájuk azonos, édes testvérként nevelkednek. Mamáik Mengi (14) és Jambi (16) jó barátnőként, teljes egyetértésben nevelik közösen csemetéiket, sőt néha még bébi felügyeletet is vállalnak. A nagytestvér szerepében tetszelgő Moira pedig szívesen tanítgatja kisöccsét a majom viselkedésre.
– Az emberszabású kölykök hozzánk hasonlóan lassan fedezik fel a körülöttük lévő világot. Mindent megfognak, megkóstolnak, és természetesen a rosszalkodás is a kedvenc tevékenységük közé tartozik. Ritka, hogy egyszerre több hasonló korú kölyök is legyen egy családban. Az orángutánok ugyanis 6-8 évig nevelik csemetéiket, és csak utána alapítanak újból családot – magyarázta Hanga Zoltán, az állatkert szóvivője. Forrás: Blikk.hu, fotó: Bagosi Zoltán

Posted on

Jegesmedvével indul a tavasz az Állatkertben

Tigrisszaporulatban reménykednek a Fővárosi Állatkertben, és bíznak benne, hogy idővel a hamarosan érkező új nőstény jegesmedve is utóddal örvendezteti meg az állatkert közönségét. A hétvégén kezdődik a tavaszi szezon a parkban. A márciusi hosszú hétvégén kedvezményes jegyárakkal kezdődik a szezon a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Ekkor mutatkozik be először az “Állatok akcióban” elnevezésű bemutatón a mosómedvékkel rokon két farksodró (Potos flavus), Nyali és Fali, s szintén most debütál Szöcske, a nagy mara (Dolichotis patagonum). Szöcskét kézzel nevelték, így sikerült hozzászoktatni az emberek közelségéhez az amúgy rendkívül félénk dél-amerikai rágcsálót.
Az év fő látványosságai várhatóan a már megszületett, illetve a megszületendő állatkölykök lesznek. A két tavalyi születésű szumátrai orángután (Pongo pygmaeus abelii), Moira és Vilmos, valamint Bongo, a nyugati síkvidéki gorilla (Gorilla gorilla gorilla) egyre bátrabban távolodnak majd el anyjuktól, és fedezik fel a környezetüket. Az elkövetkezendő hetekben, hónapokban pedig több majomnál, a gyűrűsfarkú makiknál, valamint számos patásnál és madárnál lehet utódokra számítani.
A park munkatársai nagy reményeket fűznek több, tavaly összehozott pároshoz, illetve trióhoz is. A szibériai tigriseknél (Panthera tigris altaica) már figyeltek meg sikeres párzást, és azóta Niva, a nőstény nem is ivarzott, így elképzelhető, hogy hamarosan kis tigrisekkel gyarapodik az állatkert. Az indiai oroszlánoknál (Panthera leo persica, az oroszlánok egy igen ritka, csak Indiában előforduló alfaja) a hím már szintén érdeklődést tanúsított a két nőstény iránt. A két fiatal ázsiai elefánt (Elephas maximus), Assam és Angele még csak barátkozik egymással, de náluk mindenképpen többet kell várni az utódra, mert a vemhességi idő 22 hónap (az egyik leghosszabb az emlősök körében). A szélesszájú orrszarvúknál (Ceratotherium simum simum) pedig abban bíznak, hogy Lulu két mesterséges termékenyítése után talán végre természetes úton is összejön az utód – Zafrielnek, a tavaly Izraelből érkezett hímnek köszönhetően.
Az idei év nagy szenzációja lesz még az új nőstény jegesmedve (Ursus maritimus) érkezésre, melyre heteken belül sor kerül. A jelenlegi két medve, Vitus és Lady már 1996 óta él a Fővárosi Állatkertben, de utódjuk sosem volt. Tavaly kiderült, hogy Lady szervezetében olyan elváltozások alakultak ki, amelyek nem teszik lehetővé, hogy bocsa legyen, ezért döntöttek úgy az állatkert szakemberei, hogy egy fiatal nősténnyel gyarapítják a medveállományt.
Össze kell húzni a nadrágszíjat: Az állatkert tulajdonosa, a Fővárosi Önkormányzat a tavalyi évhez képest 24,3%-kal, körülbelül 153,5 millió forinttal csökkentette az állatkert működési célokra adott támogatását. Emiatt április elsejétől személyenként nagyjából 100 forinttal drágulnak majd a belépők, de a tanulmányi jegyek ára szeptemberig változatlan marad. A megszorítások részeként lelassítják, illetve átütemezik a jelenleg zajló uniós fejlesztési projekteket, és felülvizsgálják a Margitszigeti Kisállatkert üzemeltetésének átadását, illetve megszüntetését. Szintén takarékossági okokból költözik majd el az egyik gorilla is. Az Állatkert a hosszú hétvégén 15%-os árkedvezménnyel várja a látogatókat. Forrás: Origó