Posted on

Elpusztították a lefoglalt juhszállítmányt

Elaltattak 16 növendék juhot és megsemmisíttették a tetemüket Zalában az állategészségügyi szakemberek, mert az M7-es autópályán lefoglalt, Olaszországból Romániába tartó szállítmány semmilyen szükséges állategészségügyi dokumentummal nem rendelkezett – közölte a Zala Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságának vezetője szerdán az MTI-vel.
Boncz Attila igazgató elmondta: a román állampolgár által vezetett utánfutós személyautót még február végén állították meg ellenőrzésre az autópálya-rendőrök, majd értesítették az igazgatóságot. Az állatok szállítására alkalmatlan utánfutón tulajdonosaik 16 növendék juhot szállítottak volna Olaszországból Romániába.
A szakemberek megállapítása szerint a szállítmánynak semmilyen dokumentációja nem volt, az autóban utazók az állatok származásáról, orvosi vizsgálatáról, de még a szállítóeszköz alkalmasságáról sem tudtak semmiféle igazolást bemutatni. A kocsi utasai közül pedig senki nem rendelkezett a hasonló szállítmányokhoz, az állatok ellátásához szükséges képzettséggel.
Az európai uniós és a hazai jogszabályok azt írják elő, hogy szállításkor be kell tartani az állatvédelmi és állat-egészségügyi szabályokat, illetve mindennek azonosíthatónak kell lennie, de a szállítók minden előírást megsértettek. Az ismeretlen eredetű és egészségi állapotú juhokat a magas biztonsági kockázat miatt a szállító költségére el kellett altatni, illetve gondoskodtak a tetemek megsemmisítéséről is – részletezte Boncz Attila.
Hozzátette: évek óta nem fordult elő Zalában hasonló eset, hogy élőállat-szállítmányt kellett volna ártalmatlanítani, azaz megsemmisíteni. A mostani szállítmány tulajdonosait a legalacsonyabb szintű büntetéssel sújtották, vagyis méltányosságból figyelmeztetést kaptak, köszönhetően annak, hogy az ellenőrzés során mindvégig együttműködők voltak, segítették a hatóságot, és vállaltak minden rájuk háruló költséget.

Posted on

Káoszt okoz a tojótyúkok ketreccseréje

Várhatóan 109 tojótyúk-tartó telepet kell bezárni Magyarországon amiatt, hogy nem tudják teljesíteni a 2012. január elsejétől hatályos, szigorúbb uniós állatjóléti előírásokat. Brüsszel a szabályozási változtatásokkal megköveteli, hogy a termelők hagyományos ketreceiket újakra cseréljék. A telepbezárásokkal több,mint 220 ezer hazai tyúkférőhely szűnhet meg, és a Baromfi Terméktanács (BTT) szerint káosz alakulhat ki, amely rövid időn belül akár 30 százalékos tojásár-emelkedéshez, fokozódó importveszélyhez és a belpiac 25 százalékának elvesztéséhez vezethet. Eközben az Európai Bizottság (EB) már úgynevezett kötelességszegési eljárást indított azon tagállamok – így Magyarország – ellen, amelyek a ketreccseréket a január elsejei határidőig nem hajtották végre. Egyúttal azonban az átállás érdekében további héthónapos, jövő év július végéig tartó átmeneti időszakot biztosított, de ehhez azt is feltételül szabta, hogy az érintett tagországok akcióterveket dolgozzanak ki. Az EB már 2012. első negyedévében megkezdi a tagállami ellenőrzéseket, ha az akciótervek végrehajtását nem látja biztosítottnak. Magyarországon – függetlenül a 109 telep bezárásától – július végéig még mintegy egymillió tyúkférőhelyet kellene átalakítani. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) azt igyekszik elérni, hogy a héthónapos átmeneti időszakban is étkezésiként lehessen értékesíteni a hagyományos ketreces tojásokat, Brüsszel viszont csak az ipari feldolgozást engedélyezné, és ez további drasztikus piaci tojáskínálat-csökkenéssel járna. A ketreccserék kapcsán több tagállam nem játszik „nyílt lapokkal”, ezért az uniós ellenőrzéseket nem a „renitensnek” bélyegzett, hanem a teljes felkészültségről nyilatkozó tagországokban kellene megkezdeni – szorgalmazza a BTT.
Magyarországon a mintegy 4 millió tojótyúk-férőhely több mint 50 százaléka új típusúnak számít, így ágazati felmérések szerint összesen 1,3-1,4 millió férőhelyet kellene még átalakítani, és ez körülbelül 200 telepet érint. Mint ismert, Brüsszel állatjóléti szempontokból követeli meg, hogy a termelők 2012. január elsejétől a hagyományos ketreceket lecseréljék. Az irányelv szerint az állatoknak az új ketrecekben legalább 750 négyzetcentiméternyi területet kell biztosítani, és minden tyúknak 15 centiméteres ülőrudat kell elhelyezni. Gondoskodni kell korlátozás nélkül használható etetővályúról is, amelynek tyúkonként legalább 12 centiméter hosszúnak kell lennie. Ezen felül minden szárnyasoknak kétszelepes vagy kétcsészés itatóhoz kell hozzáférniük.
A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) felmérései szerint Magyarországon 551 tojótyúk-tartó telep van, amelyekből 109 a januártól hatályos, új szabályozási előírásokat nem akarja, vagy nem tudja teljesíteni, illetve jövő évi terveit a hivatalnak egyáltalán nem jelezte. E telepeken a tojótyúk-tartást és az étkezési tojástermelést fel kell számolni, az MgSzH-nak pedig a vállalkozásokkal szemben erőteljesen fel kell lépnie.
A 109 telepen összesen 224 ezer tojótyúk-férőhely szűnhet meg – derül ki a hivatalos összesítésekből. Azok számára viszont, akik az érintett 200 telepből a rendelkezéseknek még meg kívánnak felelni, az Európai Bizottság (EB) 2012. július 31-ig tartó, átmeneti időszakot biztosít. Magyarországon tehát ez idő alatt még csaknem 100 telepen több mint egymillió férőhelyet kellene átalakítani.Ehhez a Vidékfejlesztési Minisztérium hárommilliárd forintos támogatást nyújt az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból (ÚMVP).
Káosz és magas tojásár alakulhat ki a magyar piacon a ketreccserék, illetve a tojótyúk-állomány csökkenése miatt – állapítja meg a Baromfi Termék Tanács (BTT). Az áremelkedés már meg is kezdődött, és a prognózisok szerint hosszan tartó, folyamatos lesz. Ma a termelői nettó tojásár darabonként 23-26 forint között mozog, és napról napra emelkedik. Eközben a kiskereskedelemi fogyasztói tojásár – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adataiból – bruttó 30-35 forintot, csomagolva pedig 38 forintot ért el. A további drágulás nyomán valószínűsíthető, hogy a hazai árak rövid időn belül megközelíthetik 40-50 forintot, és ez legalább 30 százalékos áremelkedést jelenthet..
Már ma is vannak olyan üzletláncok, amelyek boltjaiban nincs tojás – derül ki a BTT tapasztalataiból. Mostanra az uniós „import” is nehezebbé vált, mert a tojáskínálat máshol is csökkent, és a behozatalt a gyenge forint is akadályozza. A BTT szerint az áremelkedés hatására az unión kívüli import esélye a továbbiakban jelentősen növekszik, ha az Európai Bizottság (EB) nem hoz piacvédelmi intézkedéseket. A Magyarországra irányuló belső uniós „import” veszélye pedig akkor lesz óriási, ha – miként az EB terveiben szerepel – a hagyományos ketrecekből származó tojásokat csak porításra és légyártásra lehet majd eladni. Az utóbbi esetben a ketreccserék miatt a hazai belpiac akár 25 százaléka is elveszhet, és ezt rendkívül nehéz lesz visszaszerezni – hangsúlyozza a BTT.
Az EB ugyanakkor a közelmúltbeli brüsszeli egyeztetéseken újra egyértelműsítette, hogy tizenkét tagállammal szemben – amelyek a januári határidőre az új állatjólléti előírásokat nem teljesítik – úgynevezett kötelezettségszegési eljárást indított. Korábban Magyarország mellett Spanyolország, Olaszország, Lengyelország, Belgium, Görögország, Portugália, Franciaország, Ciprus, Bulgária, Románia és Lettország jelezte, hogy a rendelkezéseknek maradéktalanul nem tud eleget tenni. A napokban pedig – korábbi álláspontját megváltoztatva – Hollandia és Málta is bejelentette, hogy a követelményeknek mégsem képes megfelelni. Így már tizennégy tagországnál vált nyilvánvalóvá, hogy a jogszabályi követelményeket nem tudja betartani, miközben tizenhárom a teljes felkészültségről nyilatkozott.
A brüsszeli álláspont szerint a jövő augusztusig tartó időszakra az érintett tagállamoknak akciótervet kell kialakítaniuk, amelyben az átállás ütemezését kell bemutatniuk. Az átmeneti periódusban viszont e tagországokban a hagyományos rendszerben megtermelt tojásokat csak ipari feldolgozási célokra – tojáspor és tojáslé készítésére – lehetne értékesíteni.
A tagállamoknak akcióterveiket az EB élelmiszerlánc és állategészségügyi állandó bizottságának (SCOFCA) ma ülésén kell bemutatniuk, és az üggyel az uniós agrárminiszterek december 12-14. közötti tanácskozása is foglalkozik majd. Magyarország – több más tagállamhoz hasonlóan – a drasztikus belföldi áremelkedés és a fokozódó importveszély megelőzése érdekében el szeretné érni, hogy a hagyományos ketrecekből származó tojásokat továbbra is étkezésiként lehessen forgalmazni, illetve az EB bízza a tagországokra, étkezésiként vagy csak ipari célokra használják fel azokat. Emellett a Baromfi Termék Tanács a múlt heti hazai egyeztetéseken nyomatékosan kérte: a Vidékfejlesztési Minisztérium az Európai Bizottságnál lépjen fel annak érdekében, hogy ne csak a „renitensnek” bélyegzett tizennégy tagországban, hanem minden tagállamban tartsanak FVO-ellenőrzéseket. Ezen kívül a BTT szerint az MgSzH-nak a magyar tojástermelőkön túl az unióból érkező tojásszállítmányokat is kiemelten vizsgálnia kellene. Az EU-s szabályozás értelmében ugyanis a tagországok saját piacaik védelmében határellenőrzéseket nem tarthatnak, hanem csak a tojáscsomagolókat kontrollálhatják.
A felmérések szerint a gazdálkodók az unióban 353 millió étkezési tojás termelő tyúkot tartanak, de a ketreccserékkel kapcsolatban számos tagország eddig nem játszott nyílt lapokkal. Egyes becslések arról számolnak be, hogy az EU-ban legalább 100 millió tyúkot januártól is olyan ketrecekben tartanak majd, amelyeket a jogszabály alapján már nem lehetne használni. A brüsszeli hivatalos álláspont szerint viszont az érintett szárnyasok száma 53 millió darabra tehető.
Ugyanakkor azok a tagországok indokolatlan versenyelőnyt élvezhetnek, amelyek az uniós előírásokat nem vagy csak részben hajtották végre, de Brüsszelnek egészen más adatokat szolgáltattak – hívja fel a figyelmet a BTT. Az állatjóléti szigorítások nyomán ugyanis uniós szinten is csökken majd az étkezési tojáskínálat, emiatt pedig a közösségi piacon általános áremelkedés jöhet. Ezt pedig a valótlan információkat nyújtó tagállamok termelői használhatnák ki, mivel tojásaikat ipari helyett továbbra is étkezési minőségűként dobhatnák piacra. A brüsszeli ellenőrzéseket ezért éppen azokkal a tagállamokkal kellene kezdeni, amelyek a ketreccserék kapcsán az EB-nek gyaníthatóan nem a tényleges felkészültségi helyzetet mutatták be – érvel a BTT. Forrás: Agromonitor.hu

Posted on

Halomra ölik a kutyákat Ukrajnában a 2012-es foci Eb miatt

Az természetes dolognak számít, hogy ha valamelyik ország megkapja a lehetőséget egy magas színvonalú nemzetközi esemény megrendezésére, igyekszik a lehető legjobb arcát mutatni a külföldi vendégeknek. Az azonban már korántsem természetes, hogy ezért állatok ezreit mészárolják le, mint ahogy teszi ezt Ukrajna.

Ukrajna és Lengyelország rendezi a 2012-es foci Eb-t – A 2012-es a 14. labdarúgó-Európa-bajnokság lesz, összesen tíz ország nyújtott be pályázatot a rendezési jogért. Horvátország és Magyarország (együtt), Lengyelország és Ukrajna (együtt), Oroszország, Görögország, Olaszország, Törökország, Románia és általános meglepetésre Azerbajdzsán is ringbe szállt az Eb megrendezéséért. Végül az UEFA-hoz csak hét pályázat került, Oroszország, Románia és Azerbajdzsán kiszállt a versenyből.
A végső döntést 2007-ben hozták meg, miszerint Lengyelország és Ukrajna közösen rendezheti meg a bajnokságot. Az eseményre 2012. június 8. és július 1. között kerül majd sor. Ahogy az lenni szokott, egyszerre több városban lesznek mérkőzések, Lengyelországban Varsó, Gdańsk, Poznań, Wrocław, Ukrajnában pedig Kijev, Harkov, Doneck és Lviv városa rendez meccseket.

Tisztogatnak az ukránok – Az Eb kezdetére természetesen mindkét ország szeretné a lehető legjobb „formába” hozni magát, hiszen rengeteg külföldi delegáció érkezik majd mind Lengyelországba, mind Ukrajnába. Egy ilyen horderejű esemény általában jótékony hatással szokott lenni egy-egy városra: sok régi, romos épületet újíthatnak fel ilyenkor, illetve jobban odafigyelnek a köztisztaságra és a közbiztonságra is.
Nemcsak pozitívumokkal jár azonban a rendezett városképre való törekvés, legalábbis a jelek szerint Ukrajnában semmiképp. Ott ugyanis régóta igen komoly problémát jelentenek a kóbor kutyák, különösen Kijevben, így az ukrán hatóságok elrendelték a kóbor állatok begyűjtését, ami sajnos nem éppen humánus módszerekkel történik.
Terjed a hír a neten – Az interneten megjelent horrorisztikus látványt nyújt fotók és videók tanúsága szerint szerencsétlen négylábúak igencsak megsínylik, hogy Ukrajna a jobbik arcát szeretné a világ felé mutatni a jövő évi bajnokság alatt. A fotókon és videókon kegyetlenül lemészárolt, vérben úszó kutyatetemek láthatók.
A képek és videók miatt elindított vizsgálatok segítségével megállapították, hogy a kóbor állatok még véletlenül sem menhelyekre kerülnek, hogy aztán új gazdit keressenek nekik. Többségüket egyszerűen lelövik vagy megmérgezik, testrészeiket pedig állítólag hasznosítják is: bundájukból kucsma és kabát, csontjaikból állati takarmány készül az állatvédők állítása szerint.
Változást ígértek, de semmi sem történt. A kutyák lemészárlásával kapcsolatos bizonyítékokat német állatvédő szakértők tárták fel. A tények egyenes sokkolták az állat- és focirajongókat. A kijevi vezetés korábban azt ígérte, hogy véget vetnek ennek a vérengzésnek, Judith Pein, a PETA nevű állatvédő szervezet németországi csoportjának munkatársa szerint azonban ez megmaradt ígéretnek.
Megmérgezet kutya - ILLUSZTRÁCIÓA helyzetet ráadásul tovább súlyosbítja, hogy az egyik városban, Donyeckben még pénzt is adnak az embereknek minden egyes befogott kutya után, így az állatok összegyűjtése és megölése igen jövedelmező üzletágnak számít manapság a szomszédos országban. Mindezek fényében nem valószínű, hogy bármi változás is történik.
Válogatás nélkül végzik ki az ebeket – Judith Pein azt is elmondta, hogy a „menhelyeken” dolgozó emberek azt állították, hogy csak az öreg és beteg kutyákkal végeztek, de bizonyítékok vannak rá, hogy kölykök is voltak a szerencsétlen sorsú ebek között. Kiemelte, hogy különösen felháborító az a tény, hogy mindezt az ukránok ráadásul „a foci nevében” teszik.

Mindemellett magának Ukrajnának sem tesz jót a kipattant botrány, ugyanis a netes terjedésnek köszönhetően már több millióan szereztek tudomást róla, hogy mi történik az országban. Mindezek fényében talán nem lenne meglepő, ha a 2012-es foci Eb-t a kutyagyilkosságokkal azonosítanák. Hír és képek forrása: Internet, Bombahír és The Sun.
2012. 03. 28. A mérgezett kiskutya fotója nem köthető az Ukrán eseményekhez, csak illusztárciónak használható. Szerk.

Posted on

Csaknem kétezer macskát és kutyát mérgeznek meg évente az olaszok a szomszédviták miatt

Évente csaknem kétezer állat pusztul el az olasz szomszédok között kirobbanó vitákban, mivel a lakóházak életét megzavaró kutyákat és macskákat az esetek többségében megmérgezik. A károsult gazdák több száz esetben tesznek feljelentést, de sokszor csak gyanítják, ki az elkövető.
Hét millió macska és majdnem ugyanannyi kutya él az olaszországi lakásokban, nem csoda hát, hogy az állatok gyakran feszültséget okoznak. A négylábú kedvencekben sok lakótárs ugyanis kizárólag a piszok, a zaj és a betegség forrását látják.
Ez sem igazolja azonban a drámai méretű állatpusztítást – írja az MTI. Az idei első tíz hónapban 4250 kutyát és macskát mérgeztek meg, és csak az állatok felét sikerült megmenteni. A gazdák hétszáz esetben tettek feljelentést, de nem tudták mindig megjelölni az elkövetőt. Bizonyíték nélkül csak gyanították, melyik haragos szomszéd akarta eltenni láb alól a háziállatot – közölte az adatokat az Aidaa állatvédő egyesület.
Nem minden esetben történik szándékos mérgezés. Az Aidaa szerint az állatok gyakran a lakóház udvarán vagy a közös kertben elhelyezett patkányméregbe kóstolnak bele, jóllehet ma már olyan méreg is létezik, amely más állatokat távol tart.
A kutyák és macskák miatt a legtöbb lakóközösségi veszekedés az észak-olaszországi Aostában robban ki, majd a déli Brindisi, Bologna és Róma következik. A legtöbb háziállatot Pugliában, Szicíliában és Lazio tartományban mérgezik meg. Forrás: Agromonitor.hu

Posted on

Olasz kutyakereskedelem

Néhány év alatt több mint 70 ezer kutyát hoztak illegálisan Itáliába. Ez fokozatosan emelkedik, és a feketepiacon vagy hamis papírokkal értékesített állatokból befolyt adómentes jövedelem meghaladja az évi 300 millió eurós összeget. Olaszországban kézikönyvet adtak ki az EU-n belüli illegális kutyakereskedelem megállítása céljából.
Évek óta tartó problémára keres megoldást az olasz kormány. Az olasz hatóságok legutóbbi (2011.februári) nagyszabású akciója, melyről az olasz ANSA hírügynökség is beszámolt, a pistoia-i és prato-i (Toscana tartomány) olasz Erdészeti Szolgálat a Kelet-Európából érkező illegális kölyökkutya kereskedelem megállítását célzó akciója volt (mely a ’Kutya’ fedőnevet viselte – így magyarul). Az akció során 27 db nagy értékű kiskutyát kobzott el és három személyt letartóztatott.
A kutya kölykökön túl, 175 darab az állatok adás-vételét igazoló dokumentumot, 130 darab magyar kisállat útlevelet, továbbá különböző állategészségügyi dokumentumokat, informatikai eszközöket, mobil telefonokat, számítógépeket, állatgyógyászati készítményeket, a mikrochippek beültetésére szolgáló injekciós tűket, mikrochipeket és különböző pénzügyi dokumentumokat is lefoglaltak az
Erdészeti Szolgálat emberei. Három személyt, két olasz állampolgárt, apa és fiát, valamint egy magyar állampolgárságú nőt letartóztattak.
2011. augusztusban a képviselőház elfogadta és a szenátus elé terjesztették azt a törvénytervezetet, amely az ország területére érkező kutyaimportot szabályozza. Az elsősorban közép- és kelet-európai országokból – Magyarországról, Csehországból, Szlovákiából, Bulgáriából, Lengyelországból és Romániából – érkező kölyökkutyák egy része illegális úton jut Olaszországba. A csempészet tényén túl komoly problémát okoz az is, hogy ezeket az állatokat gyakran nagyon rossz körülmények között szállítják. A kisméretű ketrecekben, papírdobozokban utaztatott kutyák olykor több mint 24 órán keresztül étlen-szomjan maradnak, és még a minimális mozgást sem
biztosítják számukra. A kölykök egy része útközben elpusztul, vagy betegen érkezik meg. Van olyan kutyakereskedő, aki személygépkocsija csomagtartójában az eladásra szánt kutyákkal ezerkétezer kilométeres távolságot is megtesz. Az adatok szerint néhány év alatt több mint 70 ezer kutyát hoztak illegálisan Itáliába. Ez a szám fokozatosan emelkedik, és a feketepiacon vagy hamis papírokkal értékesített állatokból befolyt adómentes jövedelem meghaladja az évi 300 millió eurós összeget. Az olasz pénzügyőrség számtalan esetben folytatott nyomozást az illegális állatkereskedelem megszüntetése érdekében, de a könnyű pénzkeresési lehetőség reménye egyre több embert csábít a törvénytelen állatkereskedelemre.
A Közép- és Kelet-Európában fillérekért, 10-60 euróért felvásárolt kutyák egy része nem rendelkezik sem a kötelező oltásokkal, sem
törzskönyvvel, ennek ellenére – általában hamis okmányok kíséretében – akár húszszoros felárral adják tovább az állatokat az olasz vevőknek. A helyi kereskedők egy fajtatiszta kutyáért 600-800, de akár 1000 eurót is elkérnek. Aki megszegi az előírtakat, börtönre és akár 15 ezer eurós büntetésre is számíthat. Az olasz kutyaszövetség (ENCI) internetes oldalán több közép és kelet-európai ország hatósági
törzskönyvének pontos másolatát mutatják be, hogy a vevők biztosak lehessenek a külföldön vásárolt kutyák származása felől. Nem csak a kereskedőket fogják büntetni, a szállítók, felvásárlók is bíróság elé kerülhetnek, ha törvényszegésen érik őket. Frattini külügyminiszter tájékoztatása szerint Olaszország 1987-ben nemzetközi egyezményt írt alá Strasbourgban a témával kapcsolatban, de csak most válnak hatályossá a rendelkezések az országban. A törvénytervezet foglalkozik az állatok bántalmazóival is és előírja, hogy aki kutyát vagy macskát megcsonkít, annak fülét, farkát levágja, serkentőszerrel eteti meg, vagy akit azok bántalmazásán érnek, 1-3 évig tartó
börtönre és magas pénzbüntetésre ítélik.
Az olasz külügyminiszter, átérzi az probléma jelentőségét, és szándékában áll az érintett országok kormányaival felvenni a kapcsolatot, közreműködésre invitálva a külföldi hivatalok képviselőit az illegális kutyakereskedelem megszüntetése érdekében. Frattini olasz külügyminiszter sajtótájékoztató keretében mutatta be azt a kutyakereskedőknek, állatorvosoknak és a rendfenntartó
erőknek szánt kézikönyvet, mely minden fontos tudnivalót tartalmaz a kutya illetve macska legális úton történő behozatalának feltételeiről, az unión belüli kereskedelem ellenőrzéséről, a törvénysértések köréről és a szankciókról. A 88 oldalas kézikönyvet az olasz Egészségügyi Minisztérium, az Állatorvosi Kamarák Országos Szövetsége (FNOVI) és az Olasz Állatvédelmi Szervezet (LAV) az Külügyminisztérium és a Turisztikai Minisztérium pártfogásával, valamint az Állami Rendőrség közreműködésével adták ki. Forrás: Greenfo.hu

Posted on

Állatvédők a hagyomány ellen

Olasz állatvédők szerint nyaranta ötven állat hal meg az olaszországi népünnepélyeken, a civilek a híres sienai lovasverseny, a palio kezdete előtt intéztek újabb felhívást a régi szokások megváltoztatása érdekében.
Idén nem ölnek már libát a szicíliai Buterában, ahol pedig kétszáz éve minden augusztus 15-én, a Nagyboldogasszony ünnepén rendezett búcsún elvágták egy szárnyas torkát – jelentette be az Il Messaggero napilapban Gianluca Felicetti, a Lav állatvédő liga elnöke. Hiába tiltja 2004 óta a büntetőtörvénykönyv két évig terjedő börtönnel és 15 ezer euróig kiszabható bírsággal az állatok kínzását, a nyaranta feléledő hagyomány erősebb a bírságnál – panaszolta Felicetti, aki a sienai palio szintén augusztus 15-i újabb fordulójára emlékeztetett. A történelmi lóverseny július elsejei próbafutamán egy ló életét vesztette. Az olasz sajtóban közölt adatok szerint nyaranta ötven állat esik áldozatául a pogány vagy keresztény tradíció felelevenítésének.
A campaniai falvakban az augusztusi búcsún ökröket versenyeztetnek egymással, több tonnás súllyal megrakott szekereket kell húzniuk. Marche, Umbria és Toscana tartományban békavadászatot rendeznek. A békák többsége a versenyzők és a közönség lába alatt végzi. A piemonti Astiban egy pulykát szúrnak át az itt rendezett középkori játékok lovagjai, Calabriában ugyanezt kecskével teszik. Felicetti elmondta, miként kerülik meg az állatvédelmi előírásokat: Buterában például a halott libát azonnal henteshez vitték és eladták, mivel a táplálkozási célra végzett libavágás pedig nem számít bűncselekménynek.