Posted on

Megállították az olajszivárgást a Mexikói-öbölben

Április óta először nem szivárog olaj a Mexikói-öbölben megsérült olajkútból. A BP nem titkolja, hogy az új olajfogó sapka csak átmeneti megoldás, ráadásul még csak most kezdik tesztelni. A kutat várhatóan csak augusztusban tudják majd véglegesen lezárni. Nem folyik már a tengerbe az olaj a Mexikó-öböl fenekén, 1500 méter mélyen található sérült olajkútból – jelentette be a BP. Peter Wells igazgató szerint a kutat helyi idő szerint 14 óra 25 perckor sikerült lezárni. Az igazgató azt is megjegyezte, hogy nagyon izgatott a fejleményektől, ami nem csoda, hiszen az olajfúró április 20-i balesete óta eddig minden próbálkozásuk ellenére folyamatosan ömlött az olaj a tengerbe.
A társaság a héten új, az előzőnél szorosabb olajfogó sapkát illesztett a kútra. A tervek szerint ez a kiömlő olaj nagy részét fel tudja majd fogni, míg az előző sapkával csak kisebb részét tudták összegyűjteni, a nagy része továbbra is az óceánt szennyezte. A sikert Barack Obama amerikai elnök is üdvözölte, de megyjegyezte, hogy a BP egyelőre csak tesztelik az új szerkezetet. A BBC jelentése szerint a teszt akár 48 órán át is eltarthat.
A BP sietett leszögezni, hogy még ha a következő 48 órában egy csepp olaj sem jön ki a sapka alól, az sem jelenti azt, hogy véglegesen megoldották a problémát. Jelenleg nyomáspróbákkal vizsgálják a kút intenzitását, és ha a sapka jól vizsgázik, akkor a BP és a kormány együtt eldönti, hogy megpróbálják lezárva tartani a forrást, amíg el nem készülnek a mentesítő fúrásokkal, vagy megnyitják a sapkán a szelepeket, és azokon keresztül a felszínre vezetik az olajat. A végeleges megoldást jelentő mentesítő fúrások a BP ígérte szerint augusztus közepére lesznek készen. Az első kis siker a BP részvényein is segített, a bejelentés után hirtelen erősödni kezdtek a New York-i tőzsdén – írja a BBC.
Előzmény: Április 20-án felrobbant, kigyulladt, majd elsüllyedt egy olajfúró platform a Mexikói-öbölben. A platformot a British Petroleum (BP) brit olajipari óriáscég üzemeltetette, de annak tulajdonosa a houstoni székhelyű Transocean nevű amerikai vállalat volt, amelynek 140 olajkitermelő platformja van szerte a világban.
Tizenegy munkás eltűnt, a munkaállomásról 111 ember menekítettek ki. Tizenheten égési sérüléseket, töréseket szenvedtek, illetve füstmérgezést kaptak. A megsérült tenger alatti kútból naponta 159 ezer liter kőolaj került a tengerbe. Azóta több százmillió liter nyersolaj szivárgott a Mexikói-öböl vizébe. Ez volt hivatalosan is az amerikai történelem legsúlyosabb olajkatasztrófája az öbölben. Júliusra az olajjal szennyezett víz elérte Louisiana, Mississippi, Alabama és Florida állam partjait, Texasban kátránydarabokat találtak.
A robbanást az okozhatta, hogy túl mélyre fúrtak, a kutatófúró szerkezet építésekor pedig kihagytak egy költséges mélytengeri szelepet, amit kétszáz lábbal a tengerfenék alatt szokás elhelyezni. Más szakértők szerint a katasztrófában szerepet játszhatott az is, hogy a BP már a kút ideiglenes lezárására készült, de nem volt megfelelő az ehhez szükséges betonkúp.
A katasztrófa elhárítására többféle módszerrel próbálkoztak. A robbanás után ellátó hajók erős vízsugarakkal próbálták megfékezni a lángokat és megakadályozni, hogy a fúrótorony elsüllyedjen. Később a víz színén lebegő olajszennyeződés sűrűbb részeit tűzálló terelőkkel zárták körbe és gyújtották meg.
A BP később újabb kút fúrásába kezdett az olaj útjának elterelésére, és az olajnyomás csökkentésére. Az olajcég mélytengeri robotok segítségével egy 15 centiméter átmérőjű csövet próbált meg bevezetni a szivárgó, 53 centiméteres sérült vezetékbe.Vegyszereket szórtak repülőgépekről a tenger felszínére, majd az olajat apró cseppekre bontó diszpergenst megpróbálták a tenger mélyére is eljuttatni.
Próbálkoztak azzal is, hogy autógumidarabokból és golflabdákból álló keverék belövésével állják útját a feltörő olajnak és gáznak. Több sikertelen próbálkozás után június 4-én sikerült először ráhelyezni a tengerfenéken levő kitörésgátlóra egy olajfogó “sapkát”.
Barack Obama május 27-én hirdetett hathónapos moratóriumot a mexikói-öbölbeli mélytengeri olajfúrásokra, a szigorúbb biztonsági előírások kidolgozásának idejére. Az elnöki rendelkezést jogi úton megtámadta több tucat olajfúró platformok ellátásával foglalkozó vállalat, illetve keresetet nyújtottak be a louisianai hatóságok is.
Martin Feldman New Orleans-i szövetségi bíró június végén hatályon kívül helyezte Obama hathónapos olajfúrási tilalmát, arra hivatkozva, hogy az amerikai belügyminisztérium nem tudott ésszerű érveket felhozni a moratórium fenntartására mellett. Az Obama-kormányzat megfellebbezte Feldman döntését, de a fellebbviteli bíróság elutasított a kormány panaszát.
A Fehér Ház július 12-én újabb moratóriumot hirdetett a mexikói-öbölbeli olajfúrásokra. Az új, módosított tilalom november 30-ig érvényes, és az előzőtől abban tér el, hogy nem a fúrások mélységét, hanem az alkalmazott technológiát veszi alapul. A Fehér Ház abban reménykedik, hogy az új tilalom kiállja az igazságszolgáltatás próbáját.

Posted on

Szinte lehetetlen segíteni az olajjal borított madarakon

Összetett, gyakran komoly dilemmáktól terhes feladat segíteni az olajjal borított madarakon a Mexikói-öbölben, az amatőr állatvédők sokszor több kárt okoznak, mint amennyit segítenek – állítják szakértők. A Deepwater Horizon nevű olajfúró platform április 20-i felrobbanása és az azt követő olajszivárgás az Egyesült Államok történetének legsúlyosabb környezeti katasztrófáját idézte elő. A Mexikói-öbölben történt szerencsétlenség egyik közvetlen következménye az itt élő madarak olajjal való beszennyeződése.
Számos állatvédő próbál segíteni az állatokon, ez azonban nem olyan egyszerű feladat, mint amilyennek tűnhet, a jó szándék sokszor nem elegendő – figyelmeztet Michael Seymour, Louisiana állam vad- és halgazdálkodási minisztériumának ornitológusa. Elmondása szerint az egyik legnagyobb gondot a madarak befogása jelenti. Sokszor ugyanis az olajréteg nem elég vastag ahhoz, hogy meggátolja a madár elrepülését, ezért szó szerint ki kell fárasztani az állatot. Szintén nehézséget okoz a madarak félénksége: egy kolónia megközelítésekor több száz riadt szárnyas szállhat fel, hátrahagyva fiókáit és tojásait a tűző napon. A tojásokra – jó szándékuk ellenére – az amatőr állatvédők is veszélyt jelenthetnek, akik egyetlen olajos madár megmentéséért olykor átgázolnak egy madártelepen, kárt téve a fészkekben, tojásokban – hívja fel a figyelmet Seymour.
A szakértő szerint még ha egy olajjal borított fiókát óvatosan be is tudnak fogni, elképzelhető, hogy szüleitől való elválasztása miatt sohasem tanulja majd meg azokat a készségeket, amelyekre szüksége lesz az önálló élethez. Ha enyhén szennyezett felnőtt állatot fognak be, az pedig azt jelenti, hogy őrizetlenül maradnak a hátrahagyott tojások, fiókák. A jó döntés így sokszor az, hogy nem avatkoznak be, hanem bíznak abban, hogy a madár meg tudja tisztítani magát – összegzi az amerikai ornitológus.
Tovább nehezíti a mentési erőfeszítéseket, hogy az érintett partszakasz egyes részei nehezen járhatók: a mangrove-gyökerek között három méter megtétele akár fél órába is telhet, sok helyen nincs szilárd hely, ahol az ember megvethetné a lábát. A madaraknak ezenkívül remek búvóhelyet jelent a kusza gyökérzet – többek között éppen ezért számít a terület kedvelt költőhelynek.
Eddig összesen mintegy 530, olajjal borított madarat fogtak be és tisztítottak meg időben, ezeket később remélhetőleg vissza tudják majd ereszteni a vadonba. További 725 madártetemet gyűjtöttek be bizonyíték gyanánt.
Michael Seymour elmondása szerint a legnagyobb veszély azokat a madárfajokat fenyegeti, amelyek már az olajszennyezés előtt is a kihalás szélén álltak. Közéjük tartozik a barna gödény, Louisiana címermadara is, melyet az 1970-es években kis híján kiirtottak a DDT nevű rovarirtószer káros hatásai. A szer betiltása és különböző támogató programok révén a faj helyzete újra stabilizálódott, tavaly novemberben le is lehetett venni a veszélyeztetett fajok listájáról. A barna gödények most újra kettős veszélyben vannak: az olaj mellett azok a vegyszerek is károsak rájuk, melyeket az olaj felbomlasztására használnak.
A parttól mintegy 84 kilométerre található olajkútból eredő szivárgást továbbra sem sikerült teljesen leállítani.

Posted on

A BP állatgyilkos, állatkínzó olaja

Már Obama is megmondta, hogy a BP nincs a helyzet magaslatán, és minden kárt megfizettetnek vele. Már elég volt, hogy az olajmogul csak próbálkozik, az olaj meg csak öl, pusztít, kínokat és szenvedést okoz embereknek és álltoknak is! Ami a legfelháborítóbb, hogy felajánlott segítségeket sem fogadtak el
A partok közelében gyülekeznek az olaj elől menekülő állatok: A Mexikói-öböl olajkatasztrófájának mértékét vizsgáló kutatók felfigyeltek arra, hogy a menekülő tengeri állatok a part közeli, sekély vizekben tünedeznek fel. Delfinek és cápák tűnnek fel Florida partjainál a meglepően sekély vízben. Rákok, ráják és apró halak gyülekeznek az Alabama mólónál. Az olajjal borított madarak mélyen az ingoványokba rejtőznek, soha nem is kerülnek többé elő. A BP olajkatasztrófa hatásait vizsgáló tengerkutatók néhány furcsa jelenséget figyelnek meg. A halak és az egyéb élőlények az öbölben a jelek szerint menekülnek az olaj elől, és a part mentén a tisztább vizekben gyűlnek össze, ez a trend a kutatók szerint igencsak aggasztó jel. Az állatok jelenléte a part közelében azt jelenti, hogy szokásos élőhelyük igen komolyan szennyezett, és a gyülekezés tömeges pusztulásokat okozhat, ha kifogynak az oxigénből. Emellett az állatokat könnyebben elkapják a ragadozók.
Larry Crowder, a Duke Egyetem tengerbiológusa szerint a jelenség párhuzama az erdő szélére rohanó élővilág, amikor tűz van. Rengeteg hal, cápa, teknős próbál majd kikerülni abból a vízből, melyről érzi, hogy nem megfelelő.” A közel két hónapja tartó olajszennyezés példa nélküli környezeti katasztrófát okozott az amerikai történelemben, több tízmillió hordó olaj ömlött már a Mexikói-öböl ökoszisztémájába. A kutatók néhány igen szokatlan dologra is felfigyeltek, miközben próbálják felmérni a hatásokat a tengeri élővilág több ezer fajára.
Nap, mint nap észlelnek elpusztult madarakat, tengeri teknősöket és egyéb állatfajokat, ám a halálos áldozatok száma a katasztrófa mértékét illetően meglepően alacsony. A legutóbbi adatok szerint 783 madár, 353 teknős és 41 emlős pusztult el. Ezek a számok jelenleg eltörpülnek az Exxon Valdez 1989-es alaszkai katasztrófájának adatai mellett, amikor is a kutatók szerint 250 ezer madár, 2800 vidra pusztult el.
Hétfőn a Greenpeace háromtagú legénysége a Barataria-öböl mangrovékkal tarkított öblei és kényes szigetei mellett haladt el. Tucatjával láttak delfineket játszadozni az olajos vízben, olajjal beszennyezett pelikánok pedig utódaikat etették. Ám elpusztult állatokat nem láttak. John Hocevar, a szervezet tengerbiológusa szerint az egyik ok, amiért nem látnak több elpusztult állatot, hogy a krízis kihatásai még csak most kezdenek testet ölteni. Az elpusztult élővilág feltérképezése az Öbölben több mint tudományos gyakorlat. A számok segítenek meghatározni, a BP táraságnak mennyit kell fizetnie a károkért.
 A part mentén, néhány területen a kutatók szerint, a halak azért úsznak közelebb a parthoz, mert a vizek ott tisztábbak és bővelkednek oxigénben. Az öbölben kijjebb a szennyezés nemcsak a vizet festi meg az olajjal, hanem az oxigénszintet is csökkenti. Hasonló folyamat megy végbe a „holt zóna” periódusokban, a nyári hónapok azon időszaka alatt, amikor az oxigén szintje olyannyira lecsökken, hogy a halak nagy számban a partok felé menekülnek.
Ám a mostani parti vándorlás halálosnak is bizonyulhat. Először is azért, mert végül még több olaj mosódik majd partra, és elárasztja a halakat. Emellett csapdába eshetnek az olajos réteg és a part között, mely növeli a versengést az oxigénért, és a halak pusztulásához vezet, ahogy elfogy a levegő. „Hosszú távon képességük az olaj elkerülésére korlátozódhat, különösen a part közeli menedékekben, ahol összegyűlnek, míg az olaj továbbra is ömlik be. Egy bizonyos szinten csapdába esnek” – mondja Crowder. „Tömeges pusztulás lehet a végeredmény.”
A halak emellett az olyan ragadozók, mint cápák és tengeri madarak áldozatául is eshetnek. Már most egyre több cápát látnak az öböl partjai mentén lévő sekély vizekben. Alabamában a helyi lakosok halak hatalmas csoportjait szúrták ki a mólóknál, ahol a halászat egyébiránt tiltott. Úgy hiszik, a halak biztonságosabbnak érzik azokat a helyeket, mert a halászok nem zavarják őket.

Posted on

Olajban fuldoklanak a madarak a Mexikói-öbölben

Hosszú ideje féltek tőle, és most be is következett, a Mexikói-öböl olajkatasztrófájának bizonyítékaként madarak és egyéb állatfajok fuldokolnak az olajban! Az amerikai Vadvédelmi és Halászati Szolgálat szerint több mint ötszáz madarat találtak elpusztulva, és több mint nyolcvanat, melyet megmentettek. Amennyiben az olaj ömlését nem sikerül megfékezni, a madarak igen sokáig veszélyben lesznek.
Múlt héten olajos madarakat fedeztek fel a Grand Isle partjánál. Az olaj meggátolja, ahogy a tengeri madarak tollai vízhatlanok maradjanak. A kutatók szerint a víz, a levegő, a nap mind átjut a tollazaton, melyeknek elvileg nem kellene elérniük a madarak bőrét. Az állatok a Grand Terre Islanden is a túlélésért harcolnak. Pelikánok ragadtak olajfoltokba, mások alig mozognak. Amikor megmentik őket, még akkor is harcolnak.
Múlt csütörtökön a szolgálat jelentése szerint, a Fort Jacksonnál lévő menedékben 66 olajos madarat kezeltek, 22-őt elengedtek, de nem az öbölben. A probléma, hogy más fajok még mindig ott vannak. A kutatók előrejelzései szerint az olaj Florida körül terjeszkedik a keleti part felé, és az Atlanti-óceán felé közelít. Az olajba ragadt madarak, mintha szó szerint belefagytak volna az anyagba. Az olajos állatok elpusztulhatnak azért, mert túlságosan fáznak, vagy túlhevülnek, mivel a nyersolaj gátolja azon természetes olajokat, melyek vízhatlanná teszik tollazatukat. Emiatt érzékeny bőrük ki van téve a hőmérsékleti szélsőségeknek. Még a relatíve mérsékelt öbölbeli vízben is elpusztulhatnak a hipotermia miatt – mondja Ken Rosenberg, a Cornell Ornitológiai Laboratórium kutatója. Emellett megfulladhatnak.
A barna gödény – mely Louisiana állam szimbóluma – most a halál ikonja is lett, nemcsak a képeken látható madarak, hanem valószínűleg több ezer észrevétlen társuk számára is. Rosenberg szerint, ha már olajjal borított madarakat látnak, akkor feltételezni lehet, hogy nagyon sok egyed pusztul el. „Szó szerint jelzői annak, mi zajlik az egész ökoszisztémában.”
Egyes madárfajok, különösen azok, melyek az ingoványokban rejtőzködnek – mint a kelepelő guvat, a tengerparti verébsármány és a floridai réce – valószínűleg nem kerülnek olajjal borítva lencsevégre. Egyszerűen észrevétlenül eltűnnek – mondják a kutatók

Posted on

Nem sikerült elfojtani az olajszivárgást

Hiába tömi a pénzt a munkába, kudarccal végződött a BP olajtársaságnak a hét közepén kezdett kísérlete az olajszivárgás elfojtására a Mexikói-öbölben: a nehéziszap és cement pumpálása nem hozta meg az eredményt, ezért új módszerrel fognak kísérletezni – jelentette be közép-európai idő szerint vasárnapra virradóra Doug Suttles operatív igazgató.
Suttles elismerte, hogy a pumpálással nem voltak képesek elállítani az olajszivárgást. Azt közölte, hogy az új módszer alkalmazásáról – egy kupolával fednék le a szivárgás helyét – az amerikai szövetségi hatóságokkal való konzultációt követően született döntés. Csütörtökön még optimistán nyilatkoztak az eljárásról, azt remélték, el lehet állítani az olajfolyást, de nem sikerült. Az újabb akció végrehajtásához várhatóan négy napra, de lehet, hogy többre is szükség lesz Doug Sutttles operatív igazgató szerint, aki a lousianai Robertben tájékoztatta a sajtót a BP erőfeszítéseiről. Az új terv szerint robot tengeralattjárókkal vágnák le a lelőhelyről felvezető, sérült felszállócsövet, ahonnan szivárog az olaj, és arra helyeznének zárószelepet.
Az olaj az április 20-án történt platformrobbanás óta folyik a tengerbe. A tengerentúli sajtó az amerikai történelem legsúlyosabb olajszennyeződéséről beszél, miután az amerikai földtani intézet csütörtökön azt közölte: úgy becsülik, hogy már 17-39 millió gallon (64-147 millió liter) olaj ömlött ki a kútból. Az intézet szerint eddig naponta átlagosan 12-19 ezer hordó (1,9-3 millió liter) olaj ömlött a vízbe az 1500 méteres mélységben. A CNN tudósítása szerint a nyersolaj péntekig már 240 kilométeres partszakaszt szennyezett be Louisiana államnál. Súlyosan sérül a mocsárvilág törékeny élővilága, sűrű, nyúlós olaj borítja a növényeket és az állatokat.

Posted on

Tíz faj, amely kipusztulhat az olajkatasztrófa miatt

A Mexikói-öbölben egyre több állatot veszélyeztet a tengerbe ömlő hatalmas kiterjedésű olaj mennyiség – a National Geographic összegyűjtötte a 10 veszélyeztetettet.
Antillai csér: Az öböl menti partvonal a legnagyobb fészekrakóhely az USA-ban. Közel négyszáz különböző fajta madár jár ide minden tavasszal a tojásait kikölteni. Az olajszennyeződés nem csak a csérek fészkelőhelyét, hanem a tengert is tönkretette, ahonnan a madarak a táplálékukat szerzik be.
Kékúszójú tonhal: Az olajszennyeződés a legrosszabbkor jött, ugyanis az Atlanti-óceánban élő tonhal épp ebben az időszakban jár az öbölbe az ikráit lerakni. Ha az ikrák ki is kelnek, akkor az első dolog amivel a kis tonhalak találkozni fognak az olajszennyeződés lesz, pusztulásuk biztosra vehető.
Barna pleikán: Az állatok Louisiana állam szimbólumai és csak pár mérföldre fészkelnek a sárga olajfoltoktól. Az állatok ráadásul idejük többségét a víz felületén úszva töltik, onnan szerzik az élelmet és a tenger ad nekik menedéket. Elkerülhetetlen, hogy az olajfolt ne érintse őket hátrányosan.
Delfinek: Közel 5 ezer delfin van közvetlenül kiéve annak, hogy nyers olajat nyel le, vagy lélegez be. Ráadásul az olaj irritálhatja az állatok finom bőrét. A többi állathoz hasonlóan az olajfolt nem csak életterüket de táplálékforrásukat is megmérgezte.
Tengeri teknős: A partokon már egy tucat teknős tetemét szedték össze és a kutatók további elhullásokra számítanak. Az állatok belélegzik és megeszik az olajat, amely halálos méreg számukra. A teknős ráadásul már eddigi is a tenger egyik legveszélyeztetettebb faja volt, katasztrófa most a kihalás szélére juttathatja őket.
Osztriga: A Mexikói-öböl híres volt különleges osztrigafajairól, az állatokat előszeretettel szolgálták fel a parti éttermekben is. Az osztrigákat hatalmas tengeri telepeken tenyésztették, amelyeket most elöntött az olaj. Az állat ráadásul különösen szenzitív, amint kontaktusba kerül a szennyeződéssel elpusztul.
Planktonok: A tenger legapróbb élőlényei, de a legnagyobbak eleségeként szolgálnak. A piciny állatok számára végzetes lehet az olajszennyeződésbe sodródni. Ráadásul a tengerben úszó tojásaik is elpusztulnak. A kutatók szerint a szennyeződés hatására egész plankton-generációk fognak kihalni.
Nagy ámbráscet: A 20 méter nagyságú állat, a legnagyobb a fogascetek közül. Különösen veszélyeztetett. A cetek kedvelik a part menti vizeket, gyakran megfordulnak a Mexikói-öbölben. Az olaj komoly bőrirritációt okoz számukra, az anyag lenyelésével, belélegzésével pedig biztosan elpusztulnak.
Vörös kócsag: A madarak bár távolabb élnek a partoktól mégis gyakran megfordulnak a tengernél. Pusztulásuk azért fájó, mert a kócsagok szaporodási képessége nagyon gyenge. Egy pár alig néhány fiókát tud felnevelni egész élete során.
Havasi lile: Az apró madár élete nagy részét a föl-le reppenve a föld közelében tölti. Az állat közvetlenül nem biztos, hogy kontaktusba fog kerülni az olajfolttal, de a mérgezésben elhullott kagylók és osztrigák partra sodródó tetemeit nagy eséllyel meg fogja enni, ami biztos halálához vezet.