Posted on

Anya csak egy van

Egyáltalán nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy az anyai ösztön az állatvilágban sem ismeretlen fogalom. Erre egyébként az egyik legjobb példa éppen kutyáink viselkedése. Legrégebbi háziállatunkban az ember környezetében töltött évezredek során számos ösztöntevékenység elhalványodott, elsatnyult. Az anyai gondoskodó viselkedés viszont szinte teljesen megőrizte eredeti formáját…
Az anyaállat és a kölykök közötti viszony kétoldalú kapcsolat: az anya védelmezően gondoskodik kölykeiről, a kicsinyek pedig igénylik, sőt kifejezetten keresik ezt a gondoskodást.
Már az első hetekben megfigyelhetjük a kiskutyák gondoskodásra vágyó (anyát kereső) viselkedését. A kölyköknek kezdetben – egyhetes korukig – viszonylag nagy melegre van szükségük, ezért egyrészt az anyához bújnak – az ő teste a hőforrás másrészt egymáshoz simulnak, egy kupacba másznak, és így melegítik egymást. A testi érintés persze nemcsak a meleget, hanem az anya távollétében a megmaradást, a védelmet is szolgálja.
Eleinte a kiskutyák gondoskodást igénylő viselkedése rendszerint segélykérésekből áll: nyüszítenek vagy vinnyognak. A farkaskölykök is hallatnak hasonló hangokat, de nem annyira hajlamosak erre, mint a kiskutyák. A kutyakölykök, ha például elviszik őket az alomból, fülsértő hangon sírnak, keresgélnek, jobbra-balra szimatolnak, egészen addig, amíg anyjuk a segítségükre nem siet. A gondoskodást igénylő viselkedés körébe tartoznak azok a kéregető mozdulatok is, amelyek révén a kutyakölykök – de a farkas- vagy a sakál kölykök is – ösztönzik szüleiket, hogy számukra „előöklendezzék a táplálékot “. Újból és újból meglökik orrukkal az apa- vagy az anyakutya szájszögletét. A kutyakölykök ezt kb. a 22. naptól cselekszik. Ezt a fajta kéregető lökdösést már szociális viselkedési sablonként kell felfogni; nem más ez, mint követelés, amelyre „szolgáltatás” a válasz. Ez a viselkedésmód nagymértékben különbözik a teljesen ösztönös, veleszületett „tejlépéstől”. Itt a kiskutyák már szinte „tudatosan” cselekszenek.
Ugyancsak táplálékkérő, kunyeráló mozdulat, amikor az 5-6 hetes kölyökkutya az anyja hasa alatt állva újból és újból felemeli egyik mancsát és azzal az emlő felé csapkod. Ez általában akkortájt figyelhető meg, amikor az anyakutya már nem kizárólag a fekvőhelyén szoptatja kölykeit, hanem gyakran feláll, mint a kapitóliumi nőstényfarkas. A kölyökkutyák pedig ilyenkor már – pontosan úgy, mint Róma alapítói – fejükkel felfelé szopnak. Ebben a pozitúrában persze nehezükre esik egyidejűleg felfelé tartani mindkét elülső mancsukat, így hamarosan megelégednek azzal, hogy az egyik mancsukkal „masszírozzák” az emlőt, míg a másik a testük megtámasztására szolgál.
Az emberhez szoros érzelmi kötelékkel fűződő kutyára jellemző egyébként – és ebben a gondoskodásra vágyó viselkedése jelentősen eltér a többi állatfajétól -, hogy felnőtt korában is állandóan igényli gazdájának oltalmát, gondoskodását. Sőt nem csupán igényli, hanem különböző viselkedésmódokkal egyenesen kiprovokálja! Ilyen a játékra való felhívás, a kéznyalogatás, a testi kontaktusra való törekvés stb. „Viszonozza” is a gondoskodást: őrzi gazdája otthonát, védelmezi a család tagjait, és a legkülönbözőbb feladatokat végzi el az ember szolgálatában.
dr. Szinák János

Posted on

Betömték a tigris fogát

Valóban az oroszlán az állatok királya, de most mégis tigriseké a főszerep a Veszprémi Állatkertben. Az állatorvos még arra is figyel, hogy ne ijesszen rá a beteg tigrisre, mert Kátyára, a 3,5 éves nőstényre ezúttal egy komoly gyökérkezelés vár, persze végig altatásban.
A tigris foga játék közben tört ki nemrég, a gyökere is akkor sérült meg, amelyet most kiidegelnek, és betömik. A kezelés gond nélkül ment, bár megesett, hogy Kátya éberebb volt a kelleténél.

Valóban az oroszlán az állatok királya, de most mégis tigriseké a főszerep a Veszprémi Állatkertben.

Posted on

Saját gondozóját ölte meg egy oroszlán

Az ösztön olyan dolog, hogy azon nem lehet uralkodni. Ha jön menekülni kell, különben pórul járhatunk. Tragédiát okozott egy nyitva maradt ketrecajtó egy állatfarmon a Dél-afrikai Köztársaságban; egy nőstény oroszlán halálosan megsebesített egy idős állatgondozót. Az eset még hétfőn történt a johannesburgi állatkert megőrzőjében, a nagyvárostól 120 kilométerre fekvő Parys településen. A 63 éves áldozat – egy négygyermekes apa, aki 1970 óta volt az állatkert alkalmazottja – a Nyanga névre hallgató 11 éves nőstényoroszlánnak készítette be az ételt vagy takarította a ketrecét, amikor a vadállat ráugrott, és átharapta a torkát. Emberi mulasztás történt, nyitva maradt egy biztonsági ajtó, amelyet mindig be kell zárni – mondta el az állatkert igazgatója. A johannesburgi állatkertben az elmúlt 50 évben ez volt az első, vadállat támadásával összefüggő haláleset. Dél-Afrikában 2700 oroszlán él a vadonban, és nagyjából másfélszer ennyi fogságban. Forrás: mno.hu

Posted on

Állati vonzalmak

Az ember hajlamos azt hinni, hogy csak neki vannak szerelmes megnyilvánulásai. Érdemes azonban legalább egy pillantást vetni az állatvilágra, mert olyan párhuzamokat és analógiákat találunk benne, amik roppant tanulságosak és mulatságosak egyszerre.
Muszt, vagyis az agresszív udvarlás – Musztnak nevezi a szakirodalom azt az időszakot, ami a hím elefántoknál minden évben bekövetkezik, és két-három hónapig el is tart.
Mondjuk úgy, hogy amikor az fiú elefánt megkívánja a lány elefántot. Ez a vágy azonban olyan elementáris, és robbanás szerű, hogy kifejezetten agresszív ösztönökkel társul. A felgyülemlő vadságnak elég jól látható jelei vannak. A szeme és a füle közötti kidülledt mirigyekből nyúlós folyadék indul meg. Folyamatosan csepegteti a vizeletét. Péniszének tokja zöldesfehér váladéktól duzzad. Olyan szúró, átható szagot áraszt, amit a tehén már messziről megérez.
A nőstény közelében az elefántfiúk „muszta-táncba” kezdenek: fejüket magasra emelik, állukat behúzzák, hatalmas füleikkel izgatottan legyeznek. Finoman a tehén hátára helyezik ormányukat, majd közel százhúsz centis péniszüket a nőstény hüvelyébe tolják. Körülbelül negyvenöt másodpercig tart az aktus. Akkor lemásznak a partnerről, a maradék spermát a földre locsolják és komótosan odébb ballagnak.
Felfokozott izgalmi állapotok – Szexuális előjátékként a nyestek őrülten kergetőznek egymással, szökdécselnek, vad kergetőzésbe kezdenek. A menyét még őket is felülmúlja. A hím trillázó kiáltásokkal szaladgál össze-vissza, a nőstény pedig még a párosodás után is (amikor egyébként hím párja már az igazak álmát alussza) folytatja a heves ugrabugrát. A borz párzáskor a mancsával a földet kaparássza, miközben hangosan dorombol.
Az udvarló hím majom meredező péniszével két lábra áll, és parádézik a csimpánzlány előtt, ágakat rázogat, himbálózik, miközben kiválasztottját merően bámulja.
A kékbálnák kiemelkednek a tengerből, és olyan sebesen mozgatják melluszonyukat, hogy szinte vibrál.
A kirobbanó energia talán a fekete orrszarvúnál a legszembetűnőbb: megmerevedett lábakkal lépdel a nőstény körül, közeledve-távolodva, farkát csóválva, közben fújtat, és vizeletével permetezi a kiválasztottját. A közeli bokrok ágait megszaggatja, a megtépázott leveleket a levegőbe szórja.
Akár az ember – Ha egyik állatnak megtetszik a másik, különféle figyelemfelhívó jeleket vet be sikere érdekében. Színes tollakról, rikító hangokról, táncoló mozdulatokról mindenki hallott már.
Az emlősöknél létezik egy speciális testtartás , amikor is a gerincoszlop előrehajol, a hát ívesen megfeszül, a hátsó pedig az udvarló felé fordul, egyértelműen jelezve a hajlandóságot a szexuális együttlétre.
Az udvarlásban is nagy találékonyságot mutatnak. Az udvarló oroszlán egészen elképesztő gesztust gyakorol kiszemeltje felé. Ha megpillantja imádottját, akkor fogja a vízparton legelésző gazellát, lecsap rá, és ahelyett, hogy állati ösztöneinek engedelmeskedve nekilátna, odahúzza a tetemet a nőstény oroszlán elé, és illedelmesen végignézi, amint az bekebelezi a zsákmányt.
Legviccesebb a hím cickány: a párzási időszakban hajthatatlanul kergeti a nőstényt, el nem hagyná egy percre sem mögötte szökdécsel, miközben orrával a lány farát döfködi szakadatlanul.
Sok állat étvágytalan a párzás ideje alatt. Az elefánt teljesen lemond az evés élvezetéről a tüzelési időszakban. Végül már azért is ér véget az emlegetett muszt időszaka, mert annyira lesoványodik és elgyengül, hogy nem bírja tovább a strapát. Az északi elefántfóka testsúlyának felét veszti el ilyenkor.
Szokatlan gyöngédséget tanúsítanak egymás iránt. A barnadelfinek megható finomsággal úsznak együtt, néha egymás alatt vagy fölött, de mindig párban, miközben simogatják egymást, dörgölőznek egymáshoz. A csimpánzok a „francia csókot” is ismerik, nyelvüket gyengéden a másik szájába dugják.
Még az olyan ember számára rémséges állatok, mint a denevérek vagy csótányok is tanúsítanak szerelmes figyelmet egymás iránt. A bőregerek bársonyos szárnyrezegtetésekkel kényeztetik egymást, a csótányok meg csápjaikkal simogatnak.
A boldogsághormon (dopamin) szintje akkor is felszökik a tüzelő nőstény juhnál, ha csak párjáról készült képeket vetítenek neki. Nőstény préri pockoknál kísérletezgettek ezzel a kémiai anyaggal. Ha növelték bennük a dopamin szintjét, hirtelen nagy érdeklődést kezdtek tanúsítani hím párjuk iránt. Ha csökkentették, akkor azonban látványosan apadni kezdett ez az érdeklődés.
A szomorúságra is az elefántok szolgáltatják a legérdekesebb példát. Kiderítették róluk, hogy gyakran könnyeznek bánatukban. Ilyenkor általában nem a megszokott testhelyzetben vannak, nem állnak, hanem eldőlnek az oldalukra, talán azért, mert így szabadabban áramlanak a könnyek szemükből.
Érzelmi könnyeket más fajoknál is felfedeztek. A kutyáknál (különösen az uszkároknál)kifejezetten gyakori jelenség, hogy könnyezni kezdenek, ha szeretett gazdájuk magukra hagyja őket. Forrás: Gondtalanfogamzasgatlas.hu

Posted on

Az oroszlánlány búcsúzik, mert elaltatják a párját

21 év együttélés után megérezte, hogy meghal a párja. A pittsburghi állatkert öreg és beteg hím oroszlánját el kellett altatni. Az orvosok döntését megérezte az állat párja, aki épp úgy búcsúzott el társától, mintha csak emberek lettek volna.
Juma és Shiba, az oroszlánpár a pittsburghi állatkert látogatóinak kedvenceiként éltek. Az oroszlánok huszonegy évet töltöttek együtt. Ápolóik szerint pont olyanok voltak, mint egy boldog házaspár, még álmukban is összebújtak. Napközben sem mozdultak el egymás mellől, és gyakran dörgölőztek össze.
Azonban az évek eljártak Juma felett. Először ízületei mondták fel a szolgálatot, de később az idegrendszere is elfáradt, és emlékezetkieséseikor riadtan tekintett körbe. Végül már egy falatot sem evett. Orvosai ezért úgy döntöttek, örökre elaltatják. Ekkor az ápolók szívszaggató jelenetnek lehettek szemtanúi, ugyanis Juma párja, Shiba mintha megérezte volna a dolgot, órákig pátyolgatta „férjét”, a halált hozó injekció előtt.

Posted on

Széttépte kölykeit Cora

Széttépte ikerbocsait a brnói állatkert nőstény jegesmedvéje. Elképzelhető, hogy a bocsok nem voltak életképesek, ezért szabadult meg tőlük az anyaállat – mondta az állatkert igazgatója.
Cora vasárnap éjjel hozta világra utódait, és mint három évvel ezelőtti szülésénél, a gondozók ezúttal is háborítatlanul, teljes nyugalomban hagyták. A fogságban élő jegesmedvék szaporodása igen nehézkes, és csak ritkán sikerül. A nőstény medve 2007-ben született ikerbocsait gondozásába vette, Bill és Tom ma már Prága, illetve a németországi Gelsenkirchen állatkertjében várja a látogatókat.