Posted on

Vadlovak a Hortobágyi Nemzeti Parkban

A Hortobágyi Nemzeti Park területén három webkamerát szereltek fel, többek között hogy hozzájáruljanak a tudományos kutatásokhoz, megfigyelésekhez, hiszen az ott élő vadlovakat nem lehet megközelíteni. Az állatok az őket követő egy-két kutató folyamatos jelenlétéhez már hozzászoktak ugyan, de néhány dolgot, egyebek mellett ellést még senki sem látott közöttük.

A park területén három webkamerát szereltek fel, hogy a többi között hozzájáruljanak a tudományos kutatásokhoz, megfigyelésekhez, hiszen ezeket az állatokat nem lehet megközelíteni. A vadlovak az őket követő 1-2 kutató folyamatos jelenlétéhez már hozzászoktak ugyan, de néhány dolgot, egyebek mellett ellést még senki sem látott. A webkamerák felszerelésének másik célja, hogy megismertessék a nagyközönséggel a fajt és szokásaikat – mondta el Siposs Viktória, a WWF Magyarország munkatársa szerdán, a sajtó képviselőinek rendezett tájékoztatón a Hortobágyi Nemzeti Parkban. Az érdeklődők a hortobágyi vadlovakat a www.vadlo.hu oldalon tekinthetik meg a webkamerák segítségével, de természetesen akkor is, ha ellátogatnak a Hortobágyi Nemzeti Parkba. A Przsevalszkij-lovat (Equus ferus przewalskii) 1968-ban a szabad természetből kihaltnak nyilvánították, csak az állatkertekben maradt fenn, ahol 13 generáción keresztül élt fogságban – ismertette Czető Csilla, a nemzeti park munkatársa.
A Hortobágyi Nemzeti Park 1997-ben csatlakozott a Kölni Állatkert által ellenőrzött vadló fajmentő programhoz Pentezug fokozottan védett területével. A vadlóprojekt területe közel 2400 hektáros füves puszta, melyet villanypásztorral és vadkerítéssel vettek körbe. Természetes határát keleten a Hortobágy-folyó, nyugaton az Árkus-csatorna, délen a Sároséri-csatorna képezi, melyek természetes vízforrást biztosítanak a lovaknak a lefolyástalan mocsarakkal együtt. Erre a területre érkezett először egy csődör és három kanca, majd újabb háremek. Az alapállományt 21 ló képezte, melyeket 9 európai ország 15 állatkertjéből szállították Pentezugba, ahol jelenleg 210 vadló él közel 300 őstulokkal együtt. A programban résztvevő szakemberek táplálkozástani, etológiai, genetikai és szaporodásbiológiai kutatásokat végeznek, de nem avatkoznak az állatok életébe. A lovak maguk választhatják meg tartózkodási helyüket a területen, élelmet és vizet a puszta biztosít számukra. Idén tavasszal 40 csikó született – hangsúlyozta Czető Csilla. A tájékoztatás szerint a két mongol ménes mellett Pentezugban él a világ legnagyobb Przsevalszkij-populációja. Mivel október 4-e az állatok világnapja, a szervezet ezt a hónapot az egyik veszélyeztetett állatfajnak, a vadlovaknak szenteli – tájékoztatott Antal Alexa, a WWF Magyarország szóvivője, hozzátéve: az állatbarátok maguk is hozzájárulhatnak a ritka faj védelméhez jelképes örökbefogadással.
Az ázsiai vadló, azaz a Przsevalszkij-ló a vadló egyetlen máig élő alfaja. Nyikolaj Przsevalszkij orosz Ázsia-kutató fedezte fel 1879-ben. Az állatot zömök testfelépítés, vastag nyak, erőteljes fej, hosszú pofarész, kicsiny és hegyes fülek, rövid, álló sörény jellemzi. Testhossza 220-280 centiméter, marmagassága 120-145 centiméter, testsúlya 200-300 kilogramm. Húsz-huszonöt évig is elélhet. Egykor az Uraltól Mongóliáig élt, a természetes populáció a 20. században kezdett csökkenni. Ez részben a vadászattal magyarázható, de közrejátszhatott sorsában természetes élőhelyeinek zsugorodása is. Forrás: HVG

Posted on

Nemzetközi együttműködés az állatmentésben a Dél-Alföldön

Mintegy háromszázezer euró uniós pályázati forrást nyert a Szegedi Vadaspark, a Palicsi Állatkert és a Kiskunsági Nemzeti Park közös állategészségügyi programjára; a több mint 320 ezer euró összköltségű projekt keretében karantén épül a vajdasági partnernél, jelentős összegből pedig eszközfejlesztés és humánerőforrás-fejlesztés valósul meg – mondta el a programot kísérő csütörtöki konferenciát megelőző sajtótájékoztatón Veprik Róbert, a szegedi létesítmény igazgatója.
Mint kifejtette: a vadasparkba évente mintegy 500-1000 mentett állat kerül be. A dél-alföldi városban 2006-ban épült ki a karantén, amely azóta folyamatosan működik, de nagyon nehéz saját forrásból üzemeltetni. Az elnyert pénz ehhez is segítséget ad. Az állategészségügyi feladatok ellátására egy állatorvost és egy gondozót is fel tudtak venni, egyelőre egyéves szerződéssel.
A partnerek együttműködése már hosszú idő óta sikeres. A mostani projekt összköltsége 328 ezer euró, melyből mintegy 299 ezer euró a támogatás, a többi önerő. A futamidő egy év, mely jövő július végén ér véget. Az állatmentési főtevékenység – beteg és sérült állatok begyűjtése, határon elkobzott állatok gondozása – mellett kiemelt feladat egy állategészségügyi monitoringrendszer kiépítése, kiemelt figyelmet fordítva a madárinfluenzára, illetve a járványt okozó betegségekre. Emellett szakmai rendezvények, továbbképzések szervezése, karanténház építése Palicson és a szükséges eszközök beszerzése is a program része. Ennek keretében egy új gépjárművet is vásárolnak a szegedi szakemberek a mentéshez.
A projekt részeként különböző statisztikák készülhetnek az élőlények számáról. Tizennégy helyszínen heti rendszerességgel mérik és adatbázisba gyűjtik az egészséges és az akár sérült állatokat is.
Az elmúlt évben a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársai 39 faj 287 egyedét mentették meg a Szegedi Vadaspark munkatársaival együttműködve.

Posted on

Tizenhárom éhező gyerekének hurkolta a vemhes ürgéket

Természetkárosítás és állatkínzás miatt kezdeményezett eljárást a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága (BNPI) egy férfi ellen, aki ürgékkel etette gyermekeit.
A nemzeti park őrszolgálata a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tiszalúc térségében kapta rajta a tettest, hogy hurokvetéses módszerrel védett állatfajnak minősülő ürgéket fog. A módszer lényege, hogy a rágcsálót a nyaka köré tekeredő hurok megfojtja. Mivel a haláltusa sokáig elhúzódik, ez állatkínzásnak minősül. A hurokvetéses módszert a vadak esetében is tiltja a vadászati törvény, alkalmazása önmagában is bűncselekmény
A kilenc ürge fogásán tetten ért férfi azzal indokolta az állatok gyűjtését, hogy másképpen nem tudja etetni 13 gyermekét; az állatokat megették. A férfitól 75, ürge befogására alkalmas hurkot foglaltak le. A BNPI weboldala szerint a beszerzett állatorvosi vélemény megerősítette a gyanút, hogy a kilenc befogott ürgéből hat egyed vemhes volt, és összesen 27 magzatot hordott. Egy védett állat eszmei értéke tízezer forint.
A magyarországi állomány erősen megritkult, ezért a fajt 1982-ben védetté nyilvánították. Az Európa Tanács Berni Egyezménye is rendelkezik az ürge védelméről – írja az Index.
Az ürge (Spermophilus citellus) a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet alapján védett állatfajnak minősül a rendelet 2. számú melléklete alapján. Pénzben kifejezett értéke 10 000 forint egyedenként.
Az intézkedés alá vont személy ellen a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság természetkárosítás és állatkínzás bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt büntetőeljárást kezdeményezett.
A befogás módja a hurokvetés volt, ami lényege, hogy az állat feje a hurokba kerül, ami a nyaka köré tekeredve megfojtja. Mivel a haláltusa sokáig elhúzódik, a cselekmény ezért alkalmas az állatkínzás bűncselekményének megállapítására is. Éppen ezért a hurokvetéses módszer alkalmazását a vadak esetében is tiltja a hatályos vadászati törvény, annak alkalmazása már önmagában is jogellenes, az ilyen módon történő vadbefogás – annak sikertelenséges esetén is – bűncselekmény.
Az ürge korábbi megítélése lényegesen különbözött a mai állásponttól, amikor is egyértelműen a mezőgazdaság egyik kártevőjeként tartották számon. A magyarországi állomány az élőhelyek nagyarányú eltűnése miatt erősen megritkult, ezért a fajt 1982-ben védetté nyilvánították. Az Európa Tanács Berni Egyezménye is rendelkezik az ürge védelméről. Több értékes, ritka ragadozómadarunknak, így elsősorban a kerecsensólyomnak és a parlagi sasnak is egyik fő zsákmányállata az ürge. A madarak stabil populációinak megteremtéséhez nélkülözhetetlen, hogy biztosítva legyen a számukra kedvező táplálkozóhely, ezért a kerecsensólyom és a parlagi sas védelméhez nélkülözhetetlen az ürgeélőhelyek megőrzése, újak létesítése. A földalatti járatokat készítő állatok tevékenysége hatással van a talaj vízháztartására is. Az ürgék eltűnésével a pusztai gyepek fajösszetételének változása következhet be, mely az élőhely átalakulásához vezet. Az intézkedés alá vont személyt tavaly nyáron már tetten érték szintén ürgebefogás miatt. Akkor 13 példány ürgét pusztított el.