Posted on

A csodakutya mindent kiszagol

Felbecsülhetetlen az értéke a NAV egyik keresőkutyájának mert a világon egyedülláló képességei vannak. Cappy, a hatéves labrador ugyanis nem csak a kábítószert, hanem több tucat egzotikus állatot és a belőlük készült termékeket is könnyen kiszagolja. Gazdájának másképpen jelzi ha élő állatot, vagy ha védett fajból készült dísztárgyat talál.

Posted on

Sok egyesület tönkremenne az 1%-ok nélkül

Már lehet nyilatkozni a személyi jövedelemadó 1 százalékáról. A felajánlások nélkül sok szervezet nem tudná fenntartani magát. Tavaly a megyében több mint ezer civil szervezetet támogattak az adózók. Az adóhivatal adatai szerint ha kis mértékben is, de évről-évre nő az 1 százalékról rendelkezők száma.
Ivancsó Ádám rendszeresen segít a kutyák ellátásában az Együtt az Állatokért Állatvédő Egyesületnél. A férfi ráadásul adója egy százalékát is minden évben a Hosszúpályi úti állatotthonnak ajánlja.
– Nagyon szeretem az állatokat, és mivel nagyon sanyarú körülmények között vannak, ezért már évek óta nekik ajánlom fel az adóm egy százalékát – mesélte Ivancsó Ádám.
A Kutyaház Egyesület elnöke azt mondja: jóformán csak a felajánlott 1 százalékokból tudják fenntartani magukat a civil szervezetek, ezért minden fórumon próbálják bemutatni törekvéseiket.
– Nagyon fontos, hogy hirdessék magukat, hogy az emberekhez eljusson az, hogy mivel foglalkoznak ezek az alapítványok. Valamint az, hogy az emberek tudják, nem kerül semmibe jól rendelkezni az adójuk egy százalékáról – mondta el Bernáth Csaba, a Kutyaház Egyesület elnöke.
Tavaly a megyében 93 ezren ajánlották fel adójuk egy százalékát. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint az elmúlt években egyre többen rendelkeznek az összegről.
– Tavaly a személyi jövedelemadó bevallást benyújtók 41 százaléka rendelkezett az adójának egy százalékról. Ez évente 1-2 százalékos emelkedő tendenciát mutat – tájékoztatott Gacsályi Zsuzsa, a NAV Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóságának eljárási osztályvezetője.
Tavaly 322 millió forintot kaptak a megyei civil szervezetek. A személyi jövedelemadó 1+1 százalékáról május 21-éig lehet nyilatkozni. Forrás: Délhír.hu

Posted on

Adótartozás miatt, szarvasokat foglaltak le

Nem volt más értéke annak a cégnek, mely akkora adótartozást halmozott fel, hogy kénytelenek voltak lefoglalni a tulajdonos szarvasait. Tizenkét pettyes szarvast (Axis axis) foglalt le jelentős adótartozás miatt az adóhatóság egy Veszprém megyei cégtől; az állatokat a tulajdonosuk gondozhatja tovább – közölte a NAV Veszprém Megyei Adóigazgatósága. Dégi Zoltán igazgató elmondta, a vámhivatal pénzügyőrei egy vámeljárás során derítették ki, hogy a Veszprémhez közeli településen található cég jelentős adótartozást halmozott fel. A végrehajtók a tartozás fejében lefoglalták és elidegenítési tilalom alá helyezték a Horvátországból importált tizenkét szarvast – tette hozzá. Mivel az adóhivatal nem rendezkedett be állattartásra, szakembert, úgynevezett zárgondnokot jelöltek ki, hogy gondját viselje az állatoknak. A kijelölt zárgondnok az importáló, az adótartozással rendelkező cég, amely amennyiben a megadott határidőn belül nem egyenlíti ki adótartozását, akkor elektronikus árverésen értékesítik a jószágait. Forrás: MTI

Posted on

Félmilliárd jött össze az egy százalékokból

A dél-dunántúli régióban több mint 171 ezer adózó – 274 ezer rendelkező nyilatkozat benyújtásával – élt az egy százalékos felajánlás lehetőségével. A háromezernél is több kedvezményezett több mint 500 millió forinthoz jutott így – közölte hétfőn a Nemzeti Adó- és Vámhivatal dél-dunántúli főigazgatósága.
Az egy szervezetnek felajánlott legmagasabb összeg meghaladja a 22 millió forintot. Preferált területek továbbra is az egészségügy, az állatvédelem, a környezetvédelem és a szociális tevékenységek voltak.
Az idei bevallási időszakban – a „parlagfű mentesítés feladatai” költségvetési előirányzatra érkező téves rendelkezések miatt – az érvénytelen nyilatkozatok száma nagyon jelentős volt. Az érvénytelen nyilatkozatokról a hivatal tájékoztatta az adózókat, a nyilatkozatok módosítására viszont már nincs lehetőség.
A kedvezményezettek közül 2518 szervezet nyújtotta be a 37-es számú adatlapot a régióban, ezzel jelezve, hogy igényt tart a részükre felajánlott összegre. Az adatlapok egy része idén is elektronikus formában érkezett, de még így is jelentős maradt a papíralapon benyújtottak száma.
A nyomtatvány kitöltése most sem volt problémamentes, előfordult, hogy elmaradtak a szükséges mellékletek, a be nem jelentett adatváltozások miatt sok esetben a képviselő neve téves volt, de a bankszámlaszám és a telefonszámok beírása is gondot okozott.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is voltak olyan szervezetek, amelyek nem rendezték tartozásaikat és nem éltek a méltányosság kérésének lehetőségével sem. Természetesen ezek a szervezetek nem kaphatták meg a számukra felajánlott összeget.

Posted on

Négy Mancs: Budai szerint az ügyészség mulasztásokat állapított meg – Vizsgálódik a NAV is

Lefolytatta a Fővárosi Főügyészség a Négy Mancs állatvédő alapítvány működésével kapcsolatos törvényességi vizsgálatot, amelynek során több törvénysértést és mulasztást is megállapított – közölte Budai Gyula, a vizsgálatot kezdeményező elszámoltatási kormánybiztos. Az alapítványt az adóhatóság is ellenőrzi. A napokban a Baromfi Termék Tanács (BTT) is az ügyészséghez fordult az ügyben.
Budai Gyula augusztus 30-án közölte, hogy vizsgálja a Négy Mancs – Alapítvány az Állatvédelemért elnevezésű szervezet működését. Ennek keretében a Fővárosi Főügyészséghez fordult, kérve, hogy a hatóság az alapítvány működésével kapcsolatban folytasson le törvényességi vizsgálatot. Az elszámoltatásért felelős kormánybiztos egyebek mellett azt szeretné tisztázni, hogy a “közvetlenül a magyar libatenyésztők ellen folytatott lejárató kampányt” milyen forrásokból finanszírozta az alapítvány.
Az elszámoltatási kormánybiztos tájékoztatása szerint az ügyészség a vizsgálatot elvégezte, és több mulasztást is megállapított, amelyek miatt felszólalást nyújtott be az alapítvány képviselőjének. A törvényes működés megteremtése érdekében javaslatokat is tett az ügyészség, így például a kuratóriumi ülések meghívóinak kiküldésével és a tanácskozások nyilvánosságával, valamint a határozatokkal kapcsolatban, továbbá az alapítványi vagyon felhasználását, valamint az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés közzétételét érintően.
Az ügyészség közölte, hogy az alapítvány a vizsgált időszakban központi költségvetési, illetve helyi önkormányzati támogatást nem kapott, a személyi jövedelemadó egyszázalékos felajánlásából származó költségvetési támogatásból azonban részesült, ennek felhasználásának ellenőrzése viszont nem az ügyészség, hanem az adóhatóság hatáskörébe tartozik. A rendelkezésre álló adatok szerint ugyanakkor az alapítványnál a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által elrendelt ellenőrzés már folyamatban van – közölte az MTI szerint Budai Gyula.
Mint ismert, a napokban a Baromfi Termék Tanács is törvényességi felügyeleti kérelmet nyújtott be az ügyészséghez a Négy Mancs szerintük jogszabálysértő tevékenysége miatt. A termékanács szerint az alapítvány nem szolgál valós állatvédelmi-állatjóléti célokat, és valótlan tartalmú propagandával a magyar baromfitermelők és -termékek lejáratására törekszik belföldön és az európai uniós országokban. A BTT megállapításai szerint a Négy Mancs alapítvány nyilatkozataiban és közleményeiben folyamatosan valótlanul állítja, hogy Magyarországon az EU-s előírásokkal ellentétes, illegális tollfosztás és libatömés folyik. Forrás: Agromonitor.hu

Posted on

Jöhet az ebadó, és új esélyt kap Selmeczi Gabriella pitbulltörvénye

Kutyánként és évente legfeljebb 3500 forint lenne az adó, a vakvezető, az ivartalanított és a menhelyről örökbe fogadott ebek azonban adómentesek lesznek!
Megdrágul az állattartás, amennyiben a parlament elfogadja az állatvédelmi törvényhez a vidékfejlesztési minisztérium által benyújtott módosítást. A javaslat az indoklás szerint a felelős állattartás előtérbe kerülését segítené, ugyanakkor továbbra sem ad választ a legfontosabb állatvédelmi problémákra.
A módosítás elfogadása esetén a leglátványosabb változás az ebrendészeti hozzájárulás lesz – ezt az önkormányzatok vethetik ki, kutyánként és évente legfeljebb 3500 forint mértékben (kivételt képeznek majd például a vakvezető, az ivartalanított és a menhelyről örökbe fogadott ebek).
A deklarált cél „a felelős állattartásra való nevelés, a társállatok megbecsülésének javítása mellett az ebrendészetet mint állami feladatot ellátó helyi önkormányzatok célzott anyagi forráshoz jutása”, utóbbinak azonban részben ellentmond, hogy az önkormányzatok csupán a képződő bevételek felét kötelesek az ebtartással összefüggő hatósági, szemléletformálási és egyéb teendőkre fordítani.
A lapunk által megkérdezett állatvédő szervezetek szerint az ebadó bevezetése elvileg elindíthat egy folyamatot, ami a felelős állattartás irányába mutat (magyarul az új közteher miatt talán jobban meggondolják az emberek, hogy vesznek-e kutyát), de rövid távon biztosan több lesz az adóbevezetés hatására gazdátlanná váló, utcára kitett állat.
További bizonytalan pont a javaslatban, hogy – bár számtalanszor szerepel benne az „állatvédelmi hatóság” kifejezés – nem kezeli azt a helyzetet, hogy ilyen hatóság ma Magyarországon gyakorlatilag nem létezik (a meglévő jogszabályok a települési jegyzőt és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt nevesítik hatóságként, ám a valóságban egyiknek sincs kapacitása például az állatvédelmi jogszabályok betartásának ellenőrzésére, illetve kikényszerítésére).
Egy másik fontos újdonság a veszélyes eb fogalmának újraértelmezése. Az ezzel kapcsolatos korábbi szabályozás, az úgynevezett pitbulltörvény Selmeczi Gabriella fideszes képviselő nevéhez fűződik, és a 90-es években fogant: a jogszabály egyes fajtákat jelölt meg veszélyesként, és szigorú előírásokhoz kötötte a tartásukat.
A pitbulltörvény a gyakorlatban betarthatatlanak bizonyult (a veszélyes kutyákat egyszerűen más fajtanéven anyakönyvezték), az arra épülő szabályozást pedig tavaly az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette.
A módosítás most úgy szól, hogy az a kutya számít veszélyesnek, amelyik egyszer már sérülést okozott. Ez a megfogalmazás azonban felveti azt a problémát, hogy mi lesz a birtokvédelem közben, „munkaköri kötelességként” sérülést okozó házőrző kutyákkal – a veszélyessé minősítés következménye ugyanis akár az eb elaltatása is lehet.
EU-tyúkketrecek – Magyarországon az év végéig le kell cserélniük a tojótyúkokat tartó gazdálkodóknak a régi ketreceket, hogy megfeleljenek az uniós előírásoknak –hangzott el egy országgyűlési képviselők részvételével szervezett budapesti háttérbeszélgetésen. Gőgös Zoltán (MSZP) szerint jelenleg Magyarországon 551 telepen tartanak tojótyúkokat. A meglévő telepek közül csak 67 felel meg az uniós előírásoknak. Az átállás finanszírozására mintegy hárommilliárd forint áll rendelkezésre 40-60 százalékos támogatási szint mellett.
Szabó Rebeka (LMP) úgy vélte, hogy a kereskedelem is sokat tehetne az állatjóléti szempontok térnyeréséért. Az üzletekben kapható tojásokat ma négyféle kóddal jelölik (a 0 a biotojást, a 3 a ketreces tartásból származó tojást jelöli), és a legtöbb üzletláncban (a magyar tulajdonúakban is) kizárólag 3-as kódú, ketreces tojást lehet kapni – miközben például mélyalmos tartással (2-es kód) is lehet nagyüzemi körülmények között tojást termelni, és elvileg létezik is iyen tojás a piacon. Ugyanez természetesen a fogyasztóra is igaz: aki csak 1-es (szabad tartás) vagy 2-es kódú tojást vásárol, az végső soron a fefelős állatartás irányába fordítja a termelőket és a kereskedőket – hangsúlyozta a politikus. Forrás: Népszabadság