Posted on

A hontalan állatokért rendezvény

A felelős állattartás mellett a vadállatokkal való viselkedés szabályaira is felhívják a figyelmet a Budakeszi Vadasparkban vasárnap azon rendezvényen, amelyet a hontalan állatok világnapja alkalmából tartanak.
A hontalan állatok világnapját 1992 óta tartják meg, a kezdeményezés az Egyesült Államokból indult. Eredetileg minden év augusztusának 3. szombatján rendezték meg, később augusztus 16-ára tették át a világnapot, amelynek célja a közvélemény és a hatóságok figyelmének felhívása a kérdésre és annak megoldatlanságára; a kóborállatok menhelyen való elhelyezésére, a menhelyekről történő örökbefogadás fontosságára, valamint a nem kívánt szaporulat megakadályozására.
Magyarországon elsősorban az otthonról elkóborolt vagy kidobott kutyák adják a legtöbb feladatot az önkormányzatoknak és az állatvédőknek.
A Noé Állatotthon Alapítvány jelen lévő munkatársai hasznos tanácsokkal szolgálnak az állatok örökbefogadásának előnyeiről és hátrányairól, a felelős állattartásról, valamint a lakóközösségben tartott hobbiállatokkal való törődésről. A megfogadásra érdemes javaslatok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy minél kevesebb volt házi kedvenccel találkozzunk a jövőben.
Mezei János, a vasárnapi rendezvénynek helyet adó Budakeszi Vadaspark kommunikációs vezetője az MTI-nek elmondta, hogy hagyományteremtő szándékkal rendezik meg az eseményt, amellyel az a céljuk, hogy felhívják a figyelmet a kóbor állatokra. Ennek érdekében ingyenes előadásokat, állatbemutatókat és szakvezetéseket tartanak.
A vadaspark látogatói megismerkedhetnek például a mosómedvével, a nyesttel, a borzzal, a hollóval és a hiúzzal is. A vadaspark trénereinek vezetésével az érdeklődők mintegy 40 perces körsétán ismerkedhetnek meg az ott élő őzekkel, szarvasokkal, farkasokkal, medvékkel, muflonokkal, valamint az európai bölénnyel – magyarázta a kommunikációs vezető.
A Budakeszi Vadaspark szervezői gondoltak a legfiatalabb korosztályra is, ezért a szakmai bemutatókat rajzfoglalkozás, festés, rajzverseny, vadállat-simogatás mellett játékos vetélkedők, látványetetések egészítik ki. Forrás: MTI

Posted on

A legyeket tanítják a tudósok

A legyek is felismerik az illatokat, és a magasabban fejlett állatokhoz hasonlóan jutalmazás révén pavlovi reflexként meg is tanulják őket.
A München közeli Martinsriedben lévő Max Planck Neurobiológiai Intézet kutatóinak sikerült megtalálniuk azokat az agyi régiókat, amelyekben az ecetmuslica (Drosophila melanogaster) nevű kistestű legyek – Pavlov kutyáihoz hasonlóan – azokat a szagingereket tárolják, melyek az édes ételekhez vezetik őket. Hiromu Tanimoto neurobiológus és csoportja kutatási eredményeiről a Nature című folyóiratban számolt be.
„A legyeket egy meghatározott illattal és cukorjutalommal treníroztuk. Az éhes legyek a cukor illatát a potenciális élelemforrás jeleként értelmezik. Ez nem veleszületett képesség, bármilyen illattal kapcsolatban kifejleszthető” – mondta el Tanimoto.
Az elkerülő stratégiák tanításakor a tudósok a legyeknek bemutattak egy illatanyagot, és elektrosokkal társították. A legyek így megtanulták, hogy a jövőben kerüljék ezt az illatot.
A szakértők az idegsejtek négy speciális típusát azonosították, amelyek a dopamin nevű ingerületátvivő anyagot tartalmazzák. Az idegsejtek közül három a negatív ingerek tárolásának feladatát látja el. Egy-egy sejttípus felelős a hosszú-, közép- és rövidtávú emlékezetért. A negyedik sejttípus teszi lehetővé a legyek számára, hogy felismerjék a pozitív érzékelési hatásokat.
A pavlovi reflex kifejezés Ivan Pavlov orosz kutató kísérleteiből származik. A tudós 1918-ban megfigyelte, hogy a gazda lépéseinek hangjára beindul a kutyáknál a nyáltermelődés, holott az ételt még nem látják és illatát sem érezhetik.
Kutatásaiban Pavlov bebizonyította, hogy a kutyák egy csengő hangjára is nyáltermeléssel reagálnak, ha hozzászoktak, hogy az mindig táplálkozás előtt szólal meg. Az ilyen összekapcsolást nevezi kondicionálásnak a szakirodalom.

Posted on

Példátlan mészárlás

Orvvadászok az elmúlt hat hétben legkevesebb kétszáz elefántot öltek meg Kamerunban – közölték helyi tisztségviselők és állatvédő aktivisták.
Mint Gambo Haman, a nyugat-afrikai ország Északi régiójának kormányzója egy helyi rádióban elmondta, a régió Bouba Ndjida nemzeti parkjában Csádból és Szudánból átjáró fegyveresek tizedelik a vadállományt.

Szavai szerint a lóháton portyázó, állig felfegyverzett bűnözők az illegális elefántcsont-kereskedelemnek köszönhetően gyors jövedelemre tesznek szert. A példátlan vérengzést a helyi lakosokkal összejátszva hajtják végre, akiknek ingyen odaadják az elejtett ormányosok húsát, s a helyiek ráadásul örülnek, hogy megszabadulnak a terményeikben kárt tevő, védett elefántoktól.
A Nemzetközi Állatjóléti Alap (IFAW) közlése szerint a száraz évszakban máskor is megszokott jelenségről van szó, de az idei mészárlás léptéke példátlan. Januárban 146, február közepéig pedig újabb 60 elefánttetemet számoltak össze a Bouba Ndjida parkban, s ez valószínűleg ennél jóval több lehet, mivel a nemzeti parknak vannak olyan részei is ahová nem jutottunk el.
A területen nagy számban látnak elárvult elefántborjakat, akiket magányosan az éhhalál fenyeget. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kameruni nagykövetsége „megkongatta a vészharangot” a mészárlás miatt, és felszólította a yaoundéi kormányt, hogy sürgősen tegyen lépéseket leállítására.
Mint Celine Sissler-Bienvenu, az IFAW párizsi szóvivője elmondta, „az elefántcsontot Nyugat- és Közép-Afrikából Európa és Ázsia feketepiacaira csempészik, s a bevételekből fegyverek beszerzését finanszírozzák a térség konfliktusainak részvevői, elsősorban a Szudánban és a Közép-afrikai Köztársaságban egymással harcoló felek”.
Vadvédelmi szakemberek szerint az elefántagyarak utáni hajsza már tavaly a legsúlyosabb veszteségeket okozta azóta, hogy 1989-ben nemzetközileg betiltották az elefántcsont kereskedelmét. Az IFAW becslése szerint 2011-ben legkevesebb 3000 elefántot öltek meg az afrikai kontinens országaiban. MTI

Posted on

XII. kerületben vaddisznók garázdálkodtak

A vaddisznók a nagy hidegnek köszönhetően, melegebb helyekre vándorolnak, ahol élelem is található. Egyre több vaddisznó keres magának élelmet a XII. kerületben, a kondákba verődött állatok visszaszorítására munkacsoportot alakított a hegyvidéki önkormányzat, amely a közelmúltban információs vonalat is létrehozott, azon vár bejelentést, ha valaki vaddisznót észlel, illetve tájékoztatást nyújt az ilyen esetben szükséges teendőkről. Váczi János, a kerület alpolgármestere az MTI-nek elmondta: az Irhás árok környékén élők közmeghallgatáson jelezték, hogy a helyzet tarthatatlanná vált, miután vaddisznó kondák jelentek meg az utcákon. “Biztos, hogy más kerületben örülnének, ha ilyen problémájuk lenne, mint itt nálunk, hiszen ez jelzi azt is, hogy ez egy jó levegőjű, kisvárosias zöld kerület, de ha valaki találkozik fél 5-kor, sötétedéskor egy 10 tagú csordával, miközben a gyermekét az óvodából vagy az iskolából viszi haza, azért ez elég rémisztő tud lenni” – fogalmazott az alpolgármester. Mint kifejtette, egész Európára jellemző, hogy megszaporodott a városokba betérő vaddisznók száma, ráadásul a múlt év végi száraz idő miatt az állatok megpróbálnak folyadékot, gyümölcsöt, élelmet keresni a kertekben. Hozzátette, hogy a gyenge kerítéseket könnyen áttörik a disznók, “feltúrják a kerteket, elrágják a locsolócsövet, megeszik a gyümölcsöket, kieszik a virágok hagymáit”. Az önkormányzat a hegyvidékiek kérésére munkacsoportot hozott létre, amelyben az önkormányzat, mezőőrök, a Pilisi Parkerdő és az erdészet szakemberei, a rendőrség és a lakók is képviseltetik magukat. Váczi János a lakossági tájékoztatás szerepét is hangsúlyozta, jelezve, hogy információs vonalat hoztak létre, amelyen be lehet jelenteni a vadon élő állatokat, továbbá tájékoztatják az érintetteket a teendőkről. Az alpolgármester óriási problémának nevezte, ha valaki eteti, odacsalogatja a házakhoz a vaddisznókat, ezt egyébként márciustól már büntetheti is a közterület-felügyelet. Arra kérte a lakókat, hogy ne hagyjanak szabadon zöld hulladékot, gyümölcsöt, szemetet, mert így nehéz visszavezetni az állatokat természetes életterükbe, az erdőkbe. Kitért arra is, hogy a városrészben befogott vaddisznókat a Budakeszi Vadasparkba, vagy távolabb viszik, ahonnét nem találnak vissza lakott területre. További intézkedésként említette a vadaknak jó búvóhelyet adó, gondozatlan, bozótos részek rendbetételét, valamint azt, hogy a homlokzat-felújításra tavasszal kiírandó társasházi pályázati források egy részét kerítések megerősítésére különítik el. Forrás: MTI

Posted on

Kijátsszák az állatkereskedési törvény szigorítását

Kijátsszák a januártól hatályos állatkereskedési törvény szigorítását a lengyel online kereskedők, akik egyebek közt százeurós nyakörvhöz ingyen fajtiszta kutyát kínálnak az érdeklődőknek.
Lengyelországban január elsejétől kizárólag bejegyzett állatenyészetek adhatnak el kutyát és macskát. Az üzleti szellemű illegális tenyésztők azonban feltalálták magukat, és az online kereskedést választották. A “százeurós nyakörv ingyen fehér mini schnauzerrel”, illetve “fekete-fehér shih tzu szuka oltás, féregtelenítés és kutyaeledel költségének visszatérítése után ingyen átvehető” hirdetések mellett olyanok is megjelentek a lengyel interneten, melyekben a kereskedők közvetlenül is jelzik a jogszabályok szándékos kijátszását, egyebek közt tudatosan idézőjelbe írva az “ingyen átadom” kifejezést.
Az országos állatvédő egyesület egyik felügyelője etikátlannak tartja a hirdetéseket, de arra is felhívja a figyelmet, hogy kiiktatásuk nem oldaná meg az összetett problémát. Hangsúlyozza, hogy az eladásra szánt állatok automatikusan nem fognak eltűnni, és átmeneti mentelmi időszak bevezetését javasolja a múlt év óta új gazdára váró állatok esetében. “Nem szeretném, hogy vízbe fullasszák, az erdőben hagyják agy kegyetlenül meggyilkolják őket” – indokolja ötletét a Gazeta Wyborcza napilap keddi számában. Az új lengyel jogszabályok értelmében piacokon, állatkereskedésekben, de még kiállításokon sem szabad kutyát vagy macskát árusítani, jelképes összegért sem. A nem bejegyzett tenyészetekből származó állatokat csak örökbe fogadni lehet. MTI

Posted on

Ebadót vezetnek be Kaposváron: 3-20 ezer forint lesz az éves sarc

Figyelembe vette a lakosok és helyi állatvédő szervezetek véleményét a kaposvári közgyűlés, amikor a megyei jogú városok közül elsőként az ebadó bevezetéséről döntött – állította Kéki Zoltán címzetes főjegyző. Az előterjesztő szerint a rendelet előkészítése során a köztisztaságot és a rendet tartották szem előtt, a tervezet szerint pedig a beszedendő pénzösszeg „nem adó, de adók módjára behajtható hozzájárulás”.
A főjegyző elmondta, hogy Kaposvár polgármestere levélben kérte a városlakók véleményét arról, hogy legyen-e ebrendészeti hozzájárulás, és ki kaphasson mentességet. Ismertetése szerint csaknem háromezren válaszoltak, és több mint 80 százalék egyetértett az ebrendészeti hozzájárulás bevezetésével. A levelek alapján a többség elvárja, hogy a közterületek, játszóterek használatára vonatkozó rendelkezéseket megszegők, valamint a köznyugalmat zavaró kutyatulajdonosok ellen „keményen” lépjen fel az önkormányzat, bírságolja meg szabálysértőket – mondta az MTI-nek a főjegyző. A Megyei Jogú Városok Jegyzői Kollégiumának minapi ülésén is szóba került a rendelettervezet, és kiderült, hogy szinte kivétel nélkül valamennyi megyei jogú város fontolóra vette, hogy be fogja vezeti.
A lakosság többsége és a tizenegy kaposvári állatvédő civil szervezetis azt mondják, szükség van rá. A 62 év feletti egyedülálló időseknek egy kutya után nyújtott mentesség mellett az ivartalanított, valamint a menhelyről kivett kutyák után nem kell adót fizetni. A hozzájárulás két kutya tartása esetén ebenként 3 ezer forint, minden további kutya után 6 ezer forint, míg a veszélyes kutyák tartóinak 20 ezer forintot kell fizetniük. A befolyó, évi 10-15 millió forintból az ebrendészeti feladatokat látnák el. A fideszes többségű testület – eddig példa nélküli módon – leszavazta a szintén fideszes Szita Károly polgármestert, aki két kutya ingyenessége mellett érvelt a 62 év felettiek esetében. A közgyűlés által elfogadott rendelet 2012. június elsejével lép hatályba. Forrás: Agromonitor.hu