Posted on

Sertéstüntetés Pesten – Tények-riport

Mangalicákkal tüntettek a parlament előtt a sertéstartók. Azt mondják drágább lett a takarmány és a benzin is, ezért nekik sincs más választásuk, árat kell emelniük, pedig most is ráfizetnek az állattartásra. Mostani árak mellett egy száz kilós sertésen ötezer forint veszteségük van. Magyarországon háromszor annyival drágultak az élelmiszerárak tavaly, mint az Európai Unióban.

Posted on

A magyar mangalica betör az amerikai piacra

A Magyarországon őshonos mangalica előtt fényes jövő áll Amerikában- írja a The New York Times. Az amerikai lap szerint egyre több állattenyésztő foglalkozik mangalicával, annak ellenére, hogy a tartása jóval nagyobb költségeket rejt magában, mint a megszokott és kedvelt sertéseké. Az állat kitűnő zsírjáról ismert a tengerentúl, és mi sem mutatja jobban, hogy egyre nagyobb a piaca, mint az, hogy több neves étterem is felvette az étlapjára. A cikkben megszólaló szakértők szerint, habár a mai napig a mangalica csak igen kis részét tudhatja magáénak a piacból, de profitot is képes termelni.
Egy kint élő magyar tenyésztő szerint nem túl igényes az állat: szereti szabadon bebarangolni a területét. Egy másik honi tenyésztő arra hívta fel a figyelmet, hogy a mangalicákat sosem etetik növekedési hormonnal, antibiotikumokkal, és géntechnológiával módosított takarmánnyal, így nem véletlen, hogy egyre népszerűbb lesz, a húsa és a zsírja.
A legnagyobb mangalicatelepen kétezer jószágot tartanak Amerikában. A telep vezetője szerint az utóbbi pár hónapban már profitot hoztak az állatok, amelybe eddig több mint 120 millió forintnak megfelelő összeget fektetett. A hivatalos adatok szerint az államokban hetente kétmillió sertést dolgoznak fel, jelenleg nagyjából ötven mangalica van köztük írja a Dívány.hu

Posted on

Állatokat kínzott az exjobbikos Metes György? – Videó!

A Csillagszem menhely munkatársai elborzasztó állapotokat találtak Metes György tanyáján, ahol 95 darab, védett állatként számon tartott vörös mangalica élt nagyon rossz körülmények között. A Jobbik Közlekedési Kabinetének korábbi elnöke állítja, a szakmai előírásoknak megfelelően tartotta állatait, és nem az amatőr állatvédőkre kell hallgatni. A Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének tenyésztésvezetője a Stopnak az állatvédők verzióját erősítette meg.
A Csillagszem menhely Metes György tanyáján közel 100 darab vörös mangalicát talált. Az állatvédők szerint a mangalicákat nagyon rossz körülmények között tartották, nem volt alattuk szalma, és a saját ürülékükben feküdtek – így teremtve maguknak egy kis meleget.
Az állatokat emellett nem etették rendesen, a védett őshonos fajként számon tartott vörös mangalicák már másfél hónapja kizárólag tökhéjon tengődtek. Egyes anyakocák a saját kölyküket ették meg, mert nem volt elég tejük a szoptatáshoz
Metes György, a tanya tulajdonosa, egyben a Jóízű Mangalica Szövetkezet elnöke – aki korábban a Jobbik Közlekedési Kabinetét vezette – a Stopnak cáfolta az állatvédők állításait.
Mint mondta, megfelelő körülmények között tartotta állatait, és nem igaz, hogy csak tökhéjon tengődtek, zöldtakarmányt is kaptak. Metes György szerint most egy frusztrált állatvédő személyes akciója folyik ellene, és ennek lett ez az eredménye. “Nem egy ilyen mondvacsinált állatvédőnek a véleményére kell hallgatni. Vannak szakmai dolgok, amihez nekik semmi közük és nem is értenek hozzá”- szögezte le.
Szakmai véleményért megkérdeztük Kürti Lászlót, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének tenyésztésvezetőjét, aki viszont Metes Györggyel szemben az állatvédők verzióját erősítette meg.
“Valóban nagyon rossz körülmények között voltak az állatok, nagyon rossz állapotban. Nem volt ennivalójuk az, és nem törődtek velük. Sajnáljuk, mert vörös mangalicák voltak, amelyek veszélyeztetettnek számítanak, alig van belőlük ezer darab” – tájékoztatott a szakember, aki a Metes által emlegetett zöldtakarmánnyal kapcsolatban csupán annyit mondott: a kismalac zöld takarmányon “nem marad meg”, szemes abrak kellett volna, ami viszont nem volt a tanyán. “Megért arra a helyzet, hogy valamit csináljanak vele” – tette hozzá. A Stop információi szerint egyébként az állatvédők cselekedtek, feljelentést tettek az ügyben.

Posted on

Mangalica fesztivál Szombathelyen

Maguktól valószínűleg nem jutna eszünkbe ilyent szervezni, de ezek szerint másoknak igen. És miért is ne lehetne a mangalicáknak fesztiváljuk? Derék állatnak látszanak ott a téren.
Akik az előzetes híradások nyomán lettek kíváncsiak, vagy csak a Fő térre vetődtek véletlenül péntek délután, azok számára már messziről élénk illatokat hoztak a kalmár szellők. Azután, látótávolságba érve a kalmárok is feltűntek bódéstul. Akik a Városháza felöl, azaz délről érkeztek, azok némi rendezőelvet is találhattak a térfoglalásban. A karámba zárt – természetesen, némileg bűzös – mangalicák megszemlélése után kóstolhatták meg a feldolgozásukat követői nagyon kellemes (és nem olcsó) ízeket, majd útjukat tovább folytatva öblíthettek különféle borokkal és pálinkákkal.
Akik viszont észak felöl érkeztek, azok az élő zenétől jutottak el a kiindulásig, a disznókig.
Persze, jó páran, a sikátor felől érkezvén, rögtön az „év pálinkája” feliratú standra futottak be. Ők azután – rendező elv ide vagy oda – ott is maradtak. Az emberek között bolyongva, majdnem véletlenül találtunk rá a Mangalicatenényésztők Országos Egyesületének standjára. Érdeklődésünkre megtudtuk dr. Szabó Péter titkártól (aki egyébként a Debreceni Egyetem Állattenyésztéstudományi Karának docense), hogy a mostani fesztivál már az ötödik. Eddig három volt Budapesten és egy Debrecenben.
A hazai 3 milliós sertésállomány kb. 2-3%-a valamilyen mangalica-fajtájú (szőke, fecskehasú vagy vörös). Eredetileg a mangalica a szalontai-, a bakonyi-, az alföldi sertésfajták és a sumadiai szerb keresztezéséből jött létre még 1780 és 1850 között. Majd száz éven keresztül Európa legkeresettebb zsírsertése lett, 1930-ig hazánk legnagyobb valutabevétele. De megváltoztak a fogyasztói igények. Az íztelenre, jellegtelenre… Most ezen akarna változtatni az egyesület. A 6500 kocával rendelkező 84 tenyésztő nevében adtak be génmegőrzésre egy pályázatot egymilliárd forinta. Emellett persze, kell a népszerűsítés is… Tapasztalatunk szerint szépen fogyott az árusok étele, itala péntek este.
Közben a természetes szükség az illemhely felé irányított sokunkat. Ott – nem kis megrökönyödésünkre – felirat fogadott bennünket a zárt ajtón: A szolgáltatás szünetel. Forrás: Alon

Posted on

Mangalica

A mangalica zsírsertés az egyetlen magyar őshonos sertésfajta. A fajta az 1800-as években jött létre. 1833-ban József nádor látogatást tett Milos szerb fejedelem topcsideri birtokán, ahonnan ajándékba kapott 10 kocát és 2 kant a szerbek zsíros Sumadia sertésének Knyáz- Milos vonalából. Ezeket az állatokat József nádor a kisjenői birtokán lévő szalontai és bakonyi állományai keresztezésére használta fel. Ezt olyan nagy sikerrel tette, hogy az 1840-es évekre már kialakult az egységes külsejű magyar fajta: a mangalica, mely a vidék, a falu szinte kizárólagos sertése lett.

A fajta három színváltozata volt ismert: a szőke, a fekete és a fecskehasú, míg a vörös színű szalontai sertés lassan a XX. század folyamán alakult át vörös mangalicává. A szőke mangalica adja a fajta zömét, a fekete szín mára kihalt, a fecskehasú és vörös fajták csak színükben különböznek a szőkétől. A fajta eredetét tekintve három fő korábbi sertésfajta játszott szerepet kialakulásában. A szalontai sertés már a honfoglalás előtt a Kárpát­medencében élt, míg a Bakonyi sertést a rómaiak terjesztették el, az ő nápolyi-római eredetű mediterrán sertésüket behozva. A 19. században bekerült és a mangalica végleges formáját megadó szerb Sumadia sertés ugyanúgy mediterrán eredetű sertés, mint a fekete és fecskehasú színű mangalicában meglévő horvát-szerémségi ős. így nem meglepő, hogy a mai mangalicák nagyon hasonlítanak a rég kihalt ősi mediterrán ásatag sertésre, és sok tulajdonságuk eltér a többi kelta-germán eredetű, az európai vadsertésből származó „fehér” sertésektől. Egyetlen élő rokona a spanyol ibérico sertésfajta, mely szintén mediterrán eredetű. A mangalica legfeltűnőbb tulajdonsága, hogy egész teste durva, forgácsszerű szőke szőrrel borított. A szőrköntös nyáron vékonyabb és simább, télen vastagabb, durvább és jobban göndörödő. A mangalica szaporasága nem nagy, általában 4-8 csíkos malacot ellik, darabonként 600 gramm és 1000 gramm közötti súlyban. A mangalica malacok 7-8 hetesen érik el a 6-8 kg-os tömeget, és később is lassabban fejlődnek, mint a modern sertésfajták egyedei. Kb. ekkorra eltűnik róluk a csíkosság is.
Igen ellenálló, edzett, rideg tartást jól tűrő fajta. Hízodalmas, gyorsan zsírosodó típus. Egy 150-160 kilogrammos hízó akár 70 liter kisütött zsírt is adott az egyéb hús félék és szalonna mellett. A világ legzsírosabb sertése: az 1924 novemberi budapesti hízósertés kiállításon voltak olyan mangalica falkák melyek 73,9 %-os zsiradékárut produkáltak a tömegükhöz mérten.
A fajta virágkorát az 1950-es évekig élte, komoly exportsikereket hozott a magyar sertéstenyésztőknek. A fogyasztói szokások megváltozása és a hússertések elterjedése miatt jelentőségét az 1960-as évekre elvesztette és az egyedszám rohamosan csökkeni kezdett. 1991-ben a mangalica teljes kihalás stádiumába jutott, kevesebb, mint 200 db (!) tenyészállat volt belőle az egész világon. A fecskehasú és vörös mangalica kocák száma 30 db-ra csökkent, így kihalásuk hónapok kérdése volt csupán.
1991 tavaszán Jüan Vicente Ólmos Liorente a spanyol Jamones Segovia Sa serrano sonkagyár vezetője kapcsolatba lépett Tóth Péter agrármérnök jelölttel, hogy valamilyen zsíros ridegen tartható ősi sertést keressenek magas minőségű sonka és karaj félék alapanyagának. Ez természetesen a mangalica lett, így a megalakított Ólmos és Tóth Kft 1991-től a fajta ismételt felszaporításán dolgozik.
Alapelv, hogy a sertések magyar takarmány és magyar élőmunka felhasználásával magyar sertéstelepeken hízzanak meg és magyar vágóhíd végezze a feldolgozást. Az elmúlt 10 év nehéz munkája most hozza első gyümölcseit. A mangalica fajta tenyészállatainak száma örvendetes gyarapodásnak indult, 2006-ban meghaladja a 8000 kocás létszámot és az Ólmos és Tóth Kft hízóeladása is eléri a 15 000 db-ot. Az Ólmos és Tóth Kft az egyedüli cég, mely sikerrel ötvözi a hagyományos mangalicatenyésztést a malacok és süldők higiénikus a mai kor követelményeinek megfelelő nevelésével. A kocák egész évben hatalmas legelőkön, karámokban vannak, ahol a csoportokban „sertésbarát” körülmények között élnek. A fiaztatás is tágas a kocáknak nagy mozgásteret adó kutricákban zajlik, de itt már kiemelten gondoskodunk az újszülött malacokról. Külön etetők, itatok, fűtés és pihenőtér áll rendelkezésükre.
Természetesen már pár napos korban megkapja minden egyes mangalica malac az egyedi mikrochip számot, mely segítségével egész életében, sőt még a termékből is visszakereshető. A kocák a fialás után kb. 4 héttel kerülne először a tenyésztési programban kijelölt kanokhoz, majd vissza a legelőre. A malacok a lehető legmodernebb technológiákat alkalmazó higiénikus malacnevelő termekbe kerülnek áttelepítésre. Innen 2 hónap után 35 kg-osan költöznek végleges helyükre a hagyományos nagy csoportos tartású szalmával almozott tágas karámokkal ellátott hizlaldákba. Itt érik el összesen egy év alatt a 150-160 kg-os vágósúlyt.
A takarmány kizárólag búza, árpa, kukorica, szója és ásványi anyag kiegészítőkből és zöld takarmányokból áll, melyet az Ólmos és Tóth Kft számára külön recepturak alapján szigorú kontroll mellett állítanak elő a legnagyobb takarmánykeverő üzemek.