Posted on

Könnyen lehet, hogy a kutyatulajdonosok megúszhatják az ebadót

Egyre több gazda viszi be a kutyáját menhelyekre viszi vagy ereszti szabadon, hogy ne kelljen ebadót fizetnie. Bár a decemberben elfogadott állatvédelmi törvény szerint a helyi önkormányzatok döntik el, hogy kivetik-e az ebadót, mégis többen nem várják meg a hivatal döntését. A jogszabály felelős állattartásra akar nevelni, de sok szakember szerint ebben a formában ez nem fog menni.
Szakemberek szerint egyre több kóbor kutyát látunk majd az utcákon, ugyanis sokan nem tudják majd fizetni az évi akár hatezer forintos ebadót. Bár kivételek így is vannak. Nem kell fizetni a mentő-, jelző-, vakvezető, segítő és terápiás kutyák után, a menhelyről örökbefogadott kutyák után sem, továbbá adómentesen lehet tartani az ivartalanított és chippel regisztrált ebeket, illetve a magyar fajtákat, ha van törzskönyvük.
Czerny Róbert állatvédelmi jogász szerint veszélyes folyamatokat indíthat el, hogy az ebadó mértéke nem egységes az országban. „Mivel az ebrendészeti hozzájárulás nem egységáras és településenként vagy országrészenként vagy régiónként eltérő, ezért félő, hogy az állampolgárok – félve az eltérő chip illetve ivartalanítási költségektől –, azokban a régiókban vagy Budapesten akár, ahol magasabb költséget kell ezért fizetni, ki fogják dobni az állataikat.” – mondta Czerny az ATV-nek.
„Örülünk neki, hogy a felelős állattartás irányába valamiféle törvényi elmozdulás is van, de a törvény ebben a formájában sajnos ezt nem szolgálja” – közölte az ATV-vel Schneider Kinga, a Noé Állatotthon sajtóreferense. A tapasztalatok szerint a legalapvetőbb oltások árát is sokallják néha a gazdák.
„Nyolcvan százalékuknak nem volt meg az évi kétezerötszáz-háromezer forintba kerülő kötelező veszettségoltás, úgyhogy nagyon tartunk attól, hogy a hatezer forintban maximalizált ebadó összegét valóban rémisztőnek találhatják sokan” – mondta Schneider Kinga.
Bár az ebadót az önkormányzatok szednék, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete azt javasolja a helyhatóságoknak, hogy ne vessék ki az ebadót, mert a törvény ebben a formájában a felelős állattartókat bünteti. Atv.hu

Posted on

Tényleg értik a beszédet a kutyák

A kutyák értelmi képességei olyanok, mint a pár hónapos gyerekeké. A képen: Ha a képernyőn lévő ember a kutya szemébe néz és beszél is hozzá, az eb követi a képernyőn látható alak fejmozgását, és azt figyeli, amit ő is.
Ön szerint kivel lehet nagyobb eséllyel szót érteni: egy kisbabával vagy egy kutyával? Sokan azt válaszolnák, hogy igazából egyikükkel sem, de ez tévedés: már a pár hónapos kisbabák is megértik az emberek jelzéseit, szándékait, még ha emberi nyelven nem is tudnak reagálni rájuk.
Topál József elismert etológus vezetésével magyar kutatók most a világon először bebizonyították, hogy a kutyák is egészen hasonló képességekkel rendelkeznek, mint az emberi porontyok. A kísérlethez ugyanazt a módszert választották, amivel korábban más tudósok a csecsemők kommunikációs képességeit vizsgálták.
– A gazdik közül nagyon sokan tekintenek úgy a kutyájukra, mintha a saját gyermekük lenne, és legtöbbször úgy is bánnak vele – mondta Gergely Anna, az ELTE etológia tanszékének munkatársa.
– A kísérlet során a kutyákat egy monitor elé ültettük, ahol a videón szereplő személy fejmozgását kellett követniük. Ha az illető a fejmozgás előtt a kamerába nézve megszólította a kutyát, a kutya jóval gyakrabban követte a szemével a tekintetét, mintha szó nélkül tette volna mindezt a videón szereplő személy. Az eredmény nagyon hasonló volt ahhoz, mint amit a kutatók a csecsemők ugyanilyen szemmozgás-követő vizsgálatakor kaptak – mesélte a kutató.
A kutyatulajdonosok mindebből azt szűrhetik le, hogy háziállatuk megtanulta: ha a gazdájuk hozzájuk szól, akkor érdemes követni a pillantását. – A kutyák háziasítása óta eltelt közel tízezer év evolúciós szempontból nem túl sok, az ebek azonban olyan jó géneket örököltek falkákban élő őseiktől, a farkasoktól, hogy fogékonnyá váltak az efféle kommunikációs jelzésekre – magyarázta Gergely Anna, aki maga is egy 5 éves angol bulldog gazdája.
Szerinte nem kizárt, hogy más állatok is képesek hasonló „trükkre”, de alapvető feltétel, hogy csoportban élő állat legyen, mint például a holló.
A kutatók azt is fogják vizsgálni, hogy a kutyák az emberi arcok melyik részére koncentrálnak, és hogy különbséget tesznek-e ismerős és ismeretlen arcok között. Forrás: Blikk.hu