Posted on

Még mindig sok a chipnélküli kutya

Az állatorvos szerint akár 4-5 évbe is telhet, mire valamennyi eb chipet kap. Sok tulajdonos még ragaszkodik a kutyák tetoválásához.

A kutyák után a lovakat is chippelik. Főképpen elektronikus azonosítóval, chippel jelölik majd a lovakat és a lóféléket az egyedi azonosítást, nyilvántartást és nyomon követést szabályozó, a kormány által már elfogadott rendelet hatályba lépése után – tudatta a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM).
A közlemény szerint az új azonosítási rendszer és az életre szóló azonosító okmány biztosítja a lófélék – ló, szamár, öszvér – nyilvántartásával, törzskönyvezésével és szállításával kapcsolatos információkat.
A tarkószalagba beültetett chippel lehetővé válik a lovak kíméletes, állatvédelmi szempontból aggálymentes jelölése. A magyar lótenyésztési hagyományokra tekintettel azonban a törzskönyvezett lófélék esetében az alternatív jelölési módszerek, mint a bélyegzés, sütés továbbra is alkalmazhatók – hívta fel a figyelmet a VM.
Az általános és egységes azonosítási rendszer kiépítése érdekében a ló tulajdonosa köteles az állat hathónapos koráig vagy az elválasztásáig elvégeztetni a jelölését.
A beültetett chippel a ló jelölését és azonosítását igazoló lóútlevelet is kap a tulajdonos. A törzskönyvezett lófélék lóútlevelét a törzskönyvet vezető tenyésztő szervezet, a nem törzskönyvezettekét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal adja ki. A hatósági bizonyítvány egész életre szól, az állat elhullása esetén vissza kell juttatni a lóútlevelet kibocsátó szervnek.
A chippel történő jelölést a szolgáltató állatorvos vagy az állatorvosi asszisztens, az alternatív jelölést a lóútlevelet kibocsátó szervezet más megbízottja is végezheti.
Az állatok nyomon követése érdekében az azonosító okmánnyal és az állattal kapcsolatos változásokat(a tulajdonosváltozást, az okmány elvesztését, az új tartási helyet, az elhullást) kötelező bejelenteni – áll a közleményben.

Posted on

Tilos lesz láncra verni a kutyákat

lancra_vert_kutyaAkár több száz ezer forintos bírságra is számíthat majd az, aki kegyetlenül bánik egy állattal, a Vidékfejlesztési Minisztérium javaslata ugyanis háromszorosára, tizenöt ezer forintra emelné az állatvédelmi bírság alapösszegét. A tervezet szerint emellett tilos lesz például madarat vagy halat kör alapú edényben vagy akváriumban tartani, a sziámi harcoshalaknak nem szabad a tükörképüket megmutatni, tilos lesz a kutyák fülét kurtítani, 2016-tól pedig az ebeket nem szabad “tartósan” láncra verni.
Megemelné az állatvédelmi bírság összegét és szigorítana egyes állattartási szabályokon a Vidékfejlesztési Minisztérium – derül ki az állatvédelmi kormányrendelet módosítását kezdeményező tervezetből. A Kormany.hu-n megjelent javaslat indoklása szerint az európai gyakorlathoz igazítják az állatvédelmi bírság összegét, amely “mára elveszítette visszatartó erejét”.
Az 1998-as állatvédelmi bírságról szóló rendelet ötezer forinttól százötvenezer forintig terjedő bírság kiszabását tette lehetővé. Az új tervezet szerint a bírság alapösszege 15 ezer forint lenne, és ezt az összeget kellene a jogsértés körülményeitől függően felszorozni. Így például 150 ezer forintot kellene fizetnie majd annak, aki “elfogadható ok vagy körülmény nélkül” oltja ki egy állat életét. Ugyanekkora, 150 ezres büntetés járna állatkínzásért és állatviadal tartásáért is.
Kilencvenezer forintos bírsággal sújtanák a jövőben azt, aki nem gondoskodik az általa tartott állat biztonságos elhelyezéséről, illetve szökésének megakadályozásáról, és 120 ezer forintos bírságot szabhatnak ki arra, aki nem megfelelően szállít állatot. Ha valaki egyszerre több szabálysértést is elkövet, akkor a tervezet szerint a szorzók összeadódnának, így akár több százezer forint is lehet a bírság összege.

Posted on

Shih-tzu fajtamentés

Shih-tzu fajtamentés (Facebook): Mint tudjátok, ez évtől mi is gyűjthetjük az adó 1 %-át, így szeretnék mindenkit megkérni, akinek lehetősége van, hogy az adóbevallásánál minket támogasson.

fajtamentes

Ha megosztjátok az ismerőseitek között, azt is nagyon megköszönjük. Nagyon sokat számítana a jövőben munkánkhoz, ha minél több támogatás érkezne. Sajnos az elmúlt években sokszor az anyagiak szabtak gátat még több kutyus megmentésének…

Posted on

Újabb kutyákat ölt meg a golopi polgármester

Állatvédők szerint öt kutyával végzett a múlt héten a golopi polgármester, ezért feljelentést tettek ellene. Kiss Lajos október végén nyíllal végzett egy kutyával, mert az állat a közmunkásokra támadt, Kiss akkor azt mondta, nem volt más választása.
Újabb feljelentést tettek az állatvédők a golopi polgármester ellen, a Csillagszem Állatvédelmi Alapítvány elnöke szerint Kiss Lajos a múlt héten öt kutyát is megölt a 600 fős településen, ezért fordultak a rendőrséghez – írja a Bors internetes kiadása.
A lap több falubelit is megszólaltatott, akik szerint Kiss Lajos állandóan fegyvert tart magánál. A Borsnak nyilatkozott egy helyi férfi, aki látta, hogy a polgármester kétszer is belelőtt egy kutyába az óvoda kertjében a minap, de egy másik helybeli is arról számolt be, hogy a polgármester agyonlőtte egy idős asszony kutyáját.
Az [origo] megkereste az ügyben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányságot, ahol elismerték, hogy eljárást indítottak Golopon állatkínzás miatt, de azt nem, hogy az ügy gyanúsítottja a polgármester lenne.
Október végén már indult hasonló ügyben eljárás Kiss Lajossal szemben, aki akkor lenyilazott egy kutyát, elmondása szerint azért, mert az állat a közmunkásokra támadt, és nem maradt más választása. Kiss akkor azt mondta, áll a vizsgálatok elébe.
Az [origo] megkereste Kiss Lajost, aki azt mondta, hogy nem hajlandó nyilatkozni az ügyben.

Posted on

Felakasztotta a kölyökkutyát egy fára a férfi

Állatkínzás miatt kell felelnie egy jászágói férfinak, aki csütörtökön a település belterületén egy diófára felakasztotta az egyik helybeli kutyáját, és a szerencsétlen jószág el is pusztult.
Az 53 éves férfit gyorsított eljárásban bíróság elé állítják – adta hírül a megyei rendőr-főkapitányság.
– Egy másodpercig sem tagadta tettét az érintett – idézte fel az esetet Jenes Miklós, a Jászágói Polgárőr-egyesület elnöke. – A kiérkező rendőrrel mentünk el a helybéli
férfihez, aki az első kérdésre elismerte, hogy felakasztotta a kutyát.
– Nem tudom, volt e más „bűne” a kiskutyának – folytatta a polgárőr – azonkívül, hogy követte a férfit. Egy alig féléves keverék kölyökkutyáról van szó. Fel sem merült az, hogy megtámadta volna az érintettet, és ezért akasztotta volna fel. Nagy a felháborodás a faluban, mert ilyet nem tesznek a helybéliek.
Mozsár Lászlóné polgármester asszony elmondta, hogy településükön komoly visszhangja volt a történteknek, nagy megütközéssel vették hírül a falu lakói az értelmetlen kegyetlenkedést. A helybéliek együttérzését mutatja, hogy azonnal értesítették a hatóságokat, amikor szembesültek a történtekkel. A kistelepülés békés, gazdálkodó lakói számára elítélendő az ilyen cselekménysorozat.
Az egyik közelben lakó hölgy megkérdezésünkre elmondta, hogy nagyon sajnálja, ami a kiskutyával történt, és felfoghatatlan számára, hogy mi vihet rá embereket arra, hogy bántsanak egy ilyen jószágot. Kérdés persze, hogy milyen ítélet születhet ebben az esetben, milyen megítélés alá kerülhetnek a történtek. A polgárőr-egyesületi elnök elmondása szerint az elkövető egy helybéli családhoz tért be csütörtökön. Majd pedig onnan távozóban szegődött a nyomába az állat.
– Sajnos, az utóbbi időben egyre többször kell hasonló esettel foglalkoznia az alapítványnak – foglalta össze Abonyi Mónika, az egyik megyei állatvédelmi
alapítvány elnöke.