Posted on

Kínában kutatja őseink történetét David Attenborough!

A világhírű brit természettudós, Sir David Attenborough Kínába utazott, hogy a gerincesek kialakulását bemutassa. Kínában ugyanis ritka fosszíliák kerültek elő az utóbbi időben, melyeket a nyugati tudósok még nem vizsgáltak meg behatóan. Attenborough a paleontológia legfrissebb felfedezéseit mutatja be, melyek vadonatúj irányokat jelölnek ki a kutatók számára a gerincesek evolúciója területén.

David_Attenboroughs

„A szemünk láttára történtek a felfedezések, többek között 47 millió éves élőlények maradványaira is bukkantunk. Ráadásul a madarak evolúciójának kérdésére, amely eddig fehér folt volt előttünk, a kínai felfedezések elég határozott választ adtak” – mondja David Attenborough, aki a háromszoros Emmy-díjas sorozat, Az Élet keletkezése után újabb nagy jelentőségű dokumentumfilmmel jelentkezik.

Az állatvilág története David Attenborough-val című sorozat a Földet jelenleg uraló gerincesek – halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök – sikersztoriját tárja elénk közérthető magyarázatok és csodálatos felvételek segítségével. Az 500 millió évet felölelő idő- és térbeli utazásunk során a közelmúlt valamennyi kulcsleletének feltárási helyére eljutunk, így többek közt Kínába is, ahonnan az utóbbi időben egyre-másra kerülnek elő a forradalmi jelentőségű, a paleontológusokat sose remélt információkhoz juttató állatmaradványok.
Az állatvilág története David Attenborough-val című kétrészes sorozat első epizódja február 9-én 18 órakor kerül bemutatásra a National Geographic Channel műsorán, melyben látványos számítógépes grafikák egészítik ki a legújabban megtalált fosszíliákról készült felvételeket, és mutatják be az egyszerű felépítésű halaktól kiindulva a gerincesek kialakulását. A sorozat második része február 16-án 18 órakor látható a NatGeo-n, melyben David Attenborough az emlősök történetét idézi fel. További információk itt.

Posted on

Hosszabb élete lehet valakinek, ha állata van?

A krónikus betegséggel küzdő időskorú állattartók szíve jobban alkalmazkodik a szervezet változásaihoz, mint a háziállat nélkül élő társaiké – derült ki egy japán tanulmányból. Az American Journal of Cardiology című folyóiratban megjelent tanulmány eredményei szerint az állattartók esetében nagyobb a szívfrekvencia-variabilitás, vagyis a dobbanások közötti hol rövidebb, hol hosszabb időközök váltakozása. Ez azt jelenti, hogy a szívük jobban reagál a szervezet változásaira: például gyorsabban ver stresszes szituációban. Az alacsony szintű változékonyság ezzel szemben összefüggésben van a szívbetegség okozta halálozás magasabb kockázatával. „A szívkoszorúér-megbetegedéssel küzdő páciensek körében az állattartóknál magasabb az egy éven belüli túlélési arány, mint a háziállattal nem rendelkezőknél” – fejtette ki a tanulmányt vezető Naoko Aiba, a kanagavai Kitaszato Egyetem munkatársa. A tanulmány 191 ember bevonásával készült, akik átlagosan 60 és 80 éves kor közöttiek voltak. A cukorbetegséggel, magas vérnyomással vagy magas koleszterinszinttel küzdő résztvevőket 24 órán keresztül szívmonitoros megfigyelés alatt tartották a szakemberek. A páciensek beszámoltak napi tevékenységeikről és arról, van-e háziállatuk. Minden tíz résztvevőből négynek volt valamilyen házikedvence, de másban nem különböztek egymástól. Az állattulajdonosok esetében a szívverések nagyjából 5 százaléka között volt 50 milliszekundumos (ezredmásodperces) időköz, míg a háziállat nélkül élőknél ez az érték 2,5 százalék volt, ami azt jelenti, hogy a szívfrekvenciájuk kevésbé változott. A szakemberek nem tudják biztosan, hogy mi okozza ezt a különbséget: lehet, hogy a háziállatnak köszönhető a jótékony hatás, de az is előfordulhat, hogy eleve különbségek vannak a háziállatot választó és nem választó emberek között. „Azt gondolom, hogy a háziállatok egyfajta szociális támogatást nyújtanak, és ennél fogva csökkentik a stresszt, mivel egy bizonyos szintig képesek kielégíteni a társaság iránti igényt” – mondta Judith Siegel, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) közegészségügyi tanszékének munkatársa, aki nem vett részt a tanulmányban. A japán kutatók ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a vizsgálatuk mindössze a páciensek egyetlen napjára korlátozódott, és a jövőbeli tanulmányok során az olyan tényezőket is figyelembe kell venni, mint a háziállatok fajtája. Forrás: mno.hu

Posted on

Tényleg értik a beszédet a kutyák

A kutyák értelmi képességei olyanok, mint a pár hónapos gyerekeké. A képen: Ha a képernyőn lévő ember a kutya szemébe néz és beszél is hozzá, az eb követi a képernyőn látható alak fejmozgását, és azt figyeli, amit ő is.
Ön szerint kivel lehet nagyobb eséllyel szót érteni: egy kisbabával vagy egy kutyával? Sokan azt válaszolnák, hogy igazából egyikükkel sem, de ez tévedés: már a pár hónapos kisbabák is megértik az emberek jelzéseit, szándékait, még ha emberi nyelven nem is tudnak reagálni rájuk.
Topál József elismert etológus vezetésével magyar kutatók most a világon először bebizonyították, hogy a kutyák is egészen hasonló képességekkel rendelkeznek, mint az emberi porontyok. A kísérlethez ugyanazt a módszert választották, amivel korábban más tudósok a csecsemők kommunikációs képességeit vizsgálták.
– A gazdik közül nagyon sokan tekintenek úgy a kutyájukra, mintha a saját gyermekük lenne, és legtöbbször úgy is bánnak vele – mondta Gergely Anna, az ELTE etológia tanszékének munkatársa.
– A kísérlet során a kutyákat egy monitor elé ültettük, ahol a videón szereplő személy fejmozgását kellett követniük. Ha az illető a fejmozgás előtt a kamerába nézve megszólította a kutyát, a kutya jóval gyakrabban követte a szemével a tekintetét, mintha szó nélkül tette volna mindezt a videón szereplő személy. Az eredmény nagyon hasonló volt ahhoz, mint amit a kutatók a csecsemők ugyanilyen szemmozgás-követő vizsgálatakor kaptak – mesélte a kutató.
A kutyatulajdonosok mindebből azt szűrhetik le, hogy háziállatuk megtanulta: ha a gazdájuk hozzájuk szól, akkor érdemes követni a pillantását. – A kutyák háziasítása óta eltelt közel tízezer év evolúciós szempontból nem túl sok, az ebek azonban olyan jó géneket örököltek falkákban élő őseiktől, a farkasoktól, hogy fogékonnyá váltak az efféle kommunikációs jelzésekre – magyarázta Gergely Anna, aki maga is egy 5 éves angol bulldog gazdája.
Szerinte nem kizárt, hogy más állatok is képesek hasonló „trükkre”, de alapvető feltétel, hogy csoportban élő állat legyen, mint például a holló.
A kutatók azt is fogják vizsgálni, hogy a kutyák az emberi arcok melyik részére koncentrálnak, és hogy különbséget tesznek-e ismerős és ismeretlen arcok között. Forrás: Blikk.hu

Posted on

Tudósok tanulmányozzák a kaliforniai folyóban rekedt bálnát

A tudósok szerdán próbáltak meg gázmintákat gyűjteni annak a 13 méteres szürke bálnának az orrnyílásából, amelyik az észak-kaliforniai Klamath-folyóban ragadt. A kutatók egy hosszú csőre erősített tölcsért használtak ahhoz, ahogy levehessék a mintát, amely alapján az állat állapotára következtethetnek.
„A bálna annak ellenére a folyóban rekedt, hogy hetekig próbálták visszairányítani az óceánba” – mondta Sarah Wilkin, a National Oceanic and Atmospheric Association munkatársa.
Az anyabálna és az ötméteres borja június végén úsztak fel a folyón az északra tartó vándorlásuk során. Július 23-án a mentőcsapat látta, ahogy a borjú visszaúszik az óceánba, és szerintük már elég idős ahhoz, hogy biztonságban eljusson Alaszkáig, vándorlásuk végcéljáig. Az anyabálna pedig elég jó állapotban volt még szerdán is, mondta Wilkin, de a kutatók amiatt aggódnak, hogy nem jut elég táplálékhoz az édesvizű folyóban.
Eddig a mentőcsapat kardszárnyú delfin-hangok lejátszásával próbálta a Csendes-óceán felé csalogatni a 40 tonnás állatot. Ezt, azóta azonban abbahagyták, és inkább a bálna egészségi állapotára koncentrálnak. Amellett, hogy aggódnak a bálna élelmiszer-ellátásáért, napról napra megvizsgálják a bőrét is, az édesvízi környezet általi esetleges károsodások után kutatva.
A bálna már amolyan helyi híresség lett, a Klamath-folyón átívelő hídon tömegek verődnek össze csak azért, hogy egy pillantást vehessenek a behemótra. A kaliforniai autópálya-rendőrség azt tanácsolja az utazóknak, hogy lehetőleg kerüljék el a hidat, emellett segít fenntartani a rendet a tömegben.

Posted on

Bello home alone

Egy brit kutatócsoport megvizsgálta, hogyan viselkednek az egyedül hagyott kutyák otthonukban. A tudósok végül arra a következtetésre jutottak, hogy egy kutyát ugyanúgy érheti trauma, mint egy gyermeket.
Csak Nagy-Britanniában 1,5 millió kutya szenved “Home Alone Syndrom”-ban.
A kutatócsoport 20 kutyás háztartásban szerelt fel kamerákat és megállapította, hogy sok állat újra és újra a lakás bejárati ajtajánál köröz, sírva, nyüszítve. Ha egy kutya ilyen félelmet produkál, nagyon fontos, hogy hazatérésünk alkalmával ne büntessük meg őt.
A kutya nem ismeri fel egy múltbéli eset, vagy magatartás kapcsolódását az aktuális büntetéshez. Többféle erőszakmentes módszerrel is segíthetünk a kutyának.
Fontos például, hogy a távolléti időt csak fokozatosan növeljük és ügyeljünk arra, hogy a kutyával eleget foglalkozzunk, játsszunk, sétáljunk. Ahol nincs megfelelő állattartás, ott marad a randalírozás a lakásban. Cikk forrása itt.

Posted on

Teszteld a kutyád!

Budapest – Az ELTE Etológia Tanszék és az MTA Pszichológiai Kutatóintézet Összehasonlító Viselkedéskutató Csoportjának egy együttműködése keretében emberek és kutyák társas tanulási képességeit és általános bizalmi viselkedését vizsgálják fiatal hallgatók. Az ELTE etológiai tanszékén sok érdekes vizsgálat van folyamatban, szerkesztőségünk Hernádi Anna, PhD hallgató játékos tesztjein vett részt.
– Többek közt ételválasztós, kétféle labdakeresős, képernyőnézős és általános barátságosságot, bizalmi viselkedést mérő vizsgálatokról van szó – mondta Anna.
Korábbi tudományos kutatásokból tudható, hogy mind a csecsemők mind a kiskutyák születésüktől fogva erősen vonzódnak az emberekhez, megbíznak a felnőttekben és kifinomultan olvassák a kommunikatív jelzéseket.
Anna az embereket és családi kutyákat összehasonlító viselkedési tesztjeiben arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen biológiai és társas ingerek felelősek ennek az “ősbizalomnak” a kialakulásáért, milyen hétköznapi helyzetek hozzák létre ezt a fajta “egymásrahangolódást” és, hogy a bizalom hogyan segít abban, hogy fontos dolgokat tanuljunk egymástól?
Ezeken a teszteken a gazdi és a kutya is együtt vesz részt, az eseményeket videokamerával rögzítik, melyeket később elemeznek a szakemberek.
Depressziós lesz a kutya, ha egyedül marad
Hasonló eljárással, kamerákkal és megfigyelésekkel állapították meg brit szakemberek, hogy az egyedül otthon hagyott kutyák ugyanolyan magányosnak érzik magukat, mint a szüleik által elhagyott gyerekek.
John Bradshaw, a Bristoli Egyetem kutatója, aki 25 éve tanulmányozza az állatok viselkedését, munkacsoportjával videokamerákat szerelt fel 20 olyan kutyatulajdonos otthonába, aki azt állította, hogy kedvence teljességgel boldog, ha egyedül marad otthon, miközben ő dolgozik. Valójában azonban néhány kutya körbe-körbe járt a lábtörlő körül, miközben zihált és nyüszített, sőt egyik kutya annyira bánatos volt, hogy állatpszichológushoz kellett vinni.
Extrémebb helyzetekben a kutyák képesek az öncsonkításra is – figyelmeztet a szakember, aki azt tanácsolja a gazdiknak, hogy ne büntessék meg az állatot, ha egyedüllétekor kárt okoz, mivel az nem érti, miért lett lehordva.
“Másképp jár az agyuk… Nem képesek a múltban gondolkodni, és felmérni, mit tettek egy órával korábban, amiért gazdájuk mérges rájuk” – idézte Bradshaw-t a The Daily Telegraph című brit napilap. (MTI)