Posted on

Dzsungelből tanya

Kitisztította a falu százötven éves kútját és őshonos állatokkal népesítette be tanyáját a siroki Szalokma-puszta gazdája. Petrovics Zsolt azt mondja, itt, a természetközelben érzi igazán otthon magát.

Jól megtermett komondor szaglássza a lábunkat, amikor betérünk Petrovics Zsolt siroki tanyájára. Úgy érezzük magunkat, mintha néhány generációt visszaléptünk volna az időben: a búbos kemencéhez takaréktűzhely simul, melybe egy százéves masina festett ajtaját építették. Vendéglátónk, akinek eredeti szakmája erdész és halász, először vadászni járt ezen a vidéken, s annyira elbűvölte a Bükk és a Mátra közt fekvő vidék, hogy a kilencvenes évek végén vett itt öthektárnyi földet.
Nem mindennapi erőfeszítésébe került, hogy birtokba vegye ezt az elhagyott tanyát. Egy napba telt, mire motoros fűrésszel annyira kivágták az ősbozótot, hogy eljussanak a kapuig. Ráleltek a falu 150 éves kútjára, ahova hajdan száz marhát hajtottak itatni. Kitisztították, s miután bevizsgáltatták a vizét, kiderült, hogy nemcsak iható, de egészséges, lúgos hatású is.
– A magunk rétjét kaszáljuk, és gabonáját etetjük a jószágainkkal. Az önellátás lesz a jövő útja, s az jár el helyesen, aki már a holnaputánra készül – magyarázza Petrovics Zsolt. A két tucat mangalicát és a szürke marhákat félrideg-tartással nevelik. A marhák a kerítésen belül szabadon kóborolnak, élelmet vagy épp árnyékot keresve, és egyúttal a fűnyíró szerepét is betöltik. A lovakat időnként befogják a hintó elé, hogy ha vendég érkezik, felhajtsanak vele a siroki várhoz. Egyelőre jórészt önellátásra termelnek, van kis veteményes- és virágoskertjük is.
S ahogy régen is szokás volt, élnek a falusi cserekereskedelem lehetőségeivel. Az első kismalacot például néhány oszlopért kapták cserébe, a mangalicahúst pedig jóféle egri borra váltják. A család megélhetését ugyan egyelőre egy másik vállalkozásból fedezik, de ez a tanya az igazi szerelem. Itt mindent saját maguk építettek, nem csoda hát, hogy a kislányuk is otthonosabban érzi magát, mint a városi lakásban.
– Sokan régimódinak tartanak, de épp azt tervezem, hogy lóvontatású kaszát, vetőgépet és ekét szerzek be. Két lóval itt minden munkának a végére jutnánk – mondja, miközben saját készítésű mangalicaszalonnával kínál. Reménykedik, hátha akad olyan pályázat, amely egy ilyen beszerzést támogatna. Azt is elárulja, hogy az 1700-as évekig visszamenően minden őse a földdel és állatokkal foglalkozott.
A siroki tanya olyan ritka, természet közeli életmódot kínál, mely élményt jelent a városi gyereknek. Ezért játszanak a gondolattal, hogy túlélőtábort szervezzenek a vakációzóknak. Megtanulhatnák a tűzgyújtás és az elsősegélynyújtás szabályait, megismerhetnék az erdei gombákat, s közben jurtában laknának.
A házzal átellenben egy kis emelkedőn egy különös építményt látunk. Egy félig kész passzív házat, aminek tetejét és falait majd földdel borítják be. Itt olyan üzemet rendeznek majd be, ahol erdei gyümölcsöket, gyógynövényeket dolgoznak fel. Az üzem szép lassacskán épül, ugyanis azt a hibát nem szeretnék elkövetni, hogy miközben biztonságos önellátásra rendezkednek be egy idilli tanyán, óriási hitelt vesznek a nyakukba. Forrás: Szabadfold.hu

Posted on

Élve dobták a kutyát a kútba

Keserves vonyítás: élve hajították a kútba a kutyát. Az állatvédők a hír hallatán a polgárőrökkel együtt azonnal útnak indultak a domoszlói házhoz, ám a kutyán már nem lehetett segíteni.
Ledobtak az egyik domoszlói ház udvarán álló kútba egy kutyát, s több követ is utánahajítottak – érkezett a névtelen bejelentés szerda este az egri Állatokat Védjük Együtt Alapítványhoz. A szervezet továbbította a jelzést a szintén megyeszékhelyi, ám a szerte a megyében, s annak határain túl is működő Vidám Mancsok Állatvédő Egyesülethez, melynek két tagja azonnal akcióba lépett.

– Egy munkatársammal, illetve a Polgárőrség Eger két tagjával indultunk el a helyszínre autóval. Útközben értesítettük az egri speciális mentőket is, akik rendszeresen segítenek nekünk a bajba jutott állatok mentésénél, ugyanakkor egy állatorvossal is egyeztettünk, hogy a kutya minél hamarabb megkaphassa a szükséges ellátást – kezdte a tegnap fél hét után lezajlott események ismertetését Botka Tímea, a Vidám Mancsok elnöke.
A helyszínre érve az állatvédők megtalálták a csaknem nyolc méteres kutat, ám a mélyből semmi jele nem érkezett az életnek.
– Az omlásveszélyes kútban víz nem volt, ellenben annyira tele volt szeméttel, hogy nem is láttuk a jószágot. A környékbeliek elmondása alapján azonban egyértelmű volt, hogy ott van, ráadásul érdeklődésünkre egy fiú be is ismerte, hogy ő dobta oda a szerencsétlen állatot, miután az az udvarukon megtámadta a kacsáját – folytatta az egyesületi elnök, aki az események ezen pontján a rendőrséghez fordult.
– A Vidám Mancsok Állatvédő Egyesülettől érkezett bejelentést követően kollégáim is megjelentek a helyszínen. Kérdésükre egy 12 éves fiú elmondta, hogy egy közepes termetű, zsemleszínű, kóbor kutya jelent meg a házuk udvarán, ahol megfojtott két kacsát – ismertette az esetet a helyszíni információk alapján Soltész Bálint r. százados, a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője. A fiú ezt követően – saját elmondása szerint – egy barátjával együtt megfogta az ebet, amelyet közös erővel az udvaron álló kútba hajítottak, majd meg is dobálták. A megnevezett, 14 esztendős barát rendőröknek tett beszámolója ennek ellent mond: Tagadja, hogy részt vett volna a kutya kútba vetésében, ugyanakkor hozzátette: a másik fiú az apjával együtt bánt el a jószággal. A Gyöngyösi Rendőrkapitányság állatkínzás elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást az ügyben.
Az állatvédők kérésére megérkezett a házhoz az ilyen esetekben rendszeresen segédkező Agria Speciális Mentő és Tűzoltó Csoport egy tagja is, hogy felhozza a kutyát a kútból.
– Miközben ereszkedtem lefelé, úgy tűnt, minden rendben van, ám mikor leértem a talajra, éreztem, hogy nincs lent oxigén. Azonnal elindultam vissza, s a többiek is húztak felfelé – mondja László Zoltán, aki gyorsan helyrerázódott a lenti körülmények okozta rosszullét után.
– Ennek fényében világossá vált, hogy ha a kutya túl is élte a zuhanást, illetve a rá dobott tufatörmelék okozta sérüléseket, az oxigén hiányába bizonyosan belepusztult – szolgált egy lehetséges magyarázattal Botka Tímea, aki hozzátette: információik szerint az ebet bántalmazták is, mielőtt lehajították a mélybe. – Úgy tudjuk, a kutyának volt gazdája, ám elutazott, ezért az állatot egy rokonára bízta. Ő a kút környékén lakik, ezért jelent meg ott újabban az eb. Valóban beszaladt a másik családhoz és megfogta a kacsát, ám a tanúk szerint ezért meg is verték. A jószág elszaladt, ám utána mentek, megfogták és a kútba dobták. Többen hallották, hogy miután földet ért, keservesen vonyított, nyüszített. Vélhetően azért dobták rá a törmeléket, hogy végleg elhallgattassák.
A történtek rekonstruálását nehezíti, hogy a tetemet nem sikerült felszínre hozni, illetve hogy mikor a tanúk érzékelték, hogy itt valami súlyos dologról lehet szó, hirtelen több verziója is lett az eseményeknek.
Ezt erősíti meg Polyák Sándor is, aki polgárőrként volt jelen Domoszlón.
– Társammal a helyszín biztosítását végeztük, illetve a rendőrök munkáját segítettük. Az állatvédőkkel máskor is dolgoztunk már együtt, hiszen olyan célért küzdenek, amelyet mi is támogatásra méltónak tartunk, a két szervezet együttműködési megállapodást is kötött. A Vidám Mancsok tagjai nem egyszer kerültek már veszélybe, a gazdák részéről kaptak már fenyegetést a munkájuk miatt. A mi jelenlétünk az ilyen fellépések ellen is visszatartó erővel bír, hiszen másként reagálnak egy civilre, mint egy polgárőrre.
Az ide vonatkozó törvény: A Büntető Törvénykönyv az állatkínzásról, Állatkínzás
266/B. § (1) Aki
a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,
b) állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi,
vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(2) bekezdésben írt bűncselekményt olyan módon követik el, hogy az az állatnak különös szenvedést okoz.