Posted on

Bíbortetű, pintyürülék, kígyóméreg a kozmetikában

Hosszú évek során a szépségipari szakemberek hozzászoktattak minket a mesterségesen előállított kozmetikumokhoz. Sokan azonban kezdenek visszatérni a rég elfeledett alapanyagokhoz. Mivel őseink még nem voltak annyira járatosak a kémiában, így inkább a természetben található anyagokat használták fel a szépülésre.
Napjainkban nagyon drága krémeket, alapozókat, rúzsokat fedezhetünk fel az áruházak polcain. De mi a titkuk? Bari Andrea kozmetikus szerint a bennük rejlő anyagok, például a lósperma, a csiganyák, a pintyürülék, a bíbortetű, a szén, az iszap vagy éppen a kén…
De mire jók ezek? Pintyürülék: Nagyon hatásos a ráncok ellen.
Csiganyák: Jótékony hatásait hosszú évtizedek/évszázadok óta ismeri az orvostudomány. Égési sebekre, tályogra, szemölcsre a népi gyógyászat a mai napig használja. A kis állatkákat a sérült területre teszik. A csiganyák tápanyagokban rendkívül értékes, a többi között tartalmaz allantoint, kollagént, elasztint, gyümölcssavat.
Kígyóméreg: A fiatalok körében is hasznos lehet, a megelőzés miatt érdemes ilyen összetételű krémeket viszonylag korán – akár már 25 évesen is – használni. A kígyóméreg a mimikai ráncok feltöltésében kiváló. Mintegy 60 arcizom vesz részt a verbális- és a metakommunikációban. A kígyómérget tartalmazó készítmények blokkolják az izmok összehúzódását.
Szén: Hú de elfelejtettük, pedig ősanyáink ezzel festették, kontúrozták a szemüket. Hol voltak akkor még a nagy kozmetikai áruházak? Az arcápolásban a mai napig fontos helyet foglal el. Ráadásul fertőtlenítő hatású.
Iszap: Különféle eredetű iszap létezik, ez attól függ, hol található. Már az ősi kínaiak, japánok is használták. Bőrgyógyító hatása van, és izületi fájdalmakra is nagyon jó.
Bíbortetű: Szerinted régen a nők szája mitől volt oly csábítóan vörös? Már az ősi Egyiptomban is alkalmazták. Ebből a kis állatkából is nyerhetünk vörös színt. Még az élelmiszeriparban is használják a bíbortetűt.
A mai krémek laboratóriumi körülmények között készülnek, így nem kell megijedni, ha elsőre bizarrnak tűnő dolgokat is tartalmaznak – írja a Bezs.hu

Posted on

Szépüljünk természetesen

A 100 %-ban természetes, finomítatlan shea vaj Észak-Ghána területéről, ökológiai termőhelyről származik. A Fair Trade (méltányos kereskedelem) irányelvei szerint készült bevizsgált termék.
Alapvető hatása, hogy a bőrt finomabbá teszi, a ráncokat lágyítja, a bőrirritációkat, pattanásokat csökkenti. A benne található E-vitamin és béta-karotin bőrpuhító, regeneráló hatású. További felhasználási lehetőségek közé sorolható az ekcéma és pikkelysömör tüneteinek csökkentése.
A natúr shea vaj fent leírt összetevői miatt magában is, és natúr kozmetikum receptúrák részeként is kiválóan ápolja a száraz, neurodermitiszes, ekcémás bőrt. Hidratálja, megnyugtatja, regenerálja a bőrt és gyulladáscsökkentő hatással is rendelkezik.
A shea vaj egy Közép-Afrikában élő fa, a karité fa terméséből készül. A karitéfa 20 éves korában hozza első, nagy, szilvára hasonlító, csonthéjas terméseit és akár 200 éven keresztül is terem. A leszüretelt gyümölcsök 60-70% zsírtartalommal rendelkeznek. A tradícionális feldolgozás eredménye egy közepes keménységű, törtfehér színű, édeskés illatú növényi zsiradék, amelyet shea vajnak hívnak. A hidegsajtolás rendkívüli előnye, hogy a shea vaj igen magas A-, E- és F-vitamin tartalmát képes megőrizni, továbbá nem tartalmazza a kémiai kivonáshoz alkalmazott vegyszerek maradékait.
Napjainkban a kereskedelemben kapható, mesterséges összetevőket tartalmazó készítmények szinte mindegyike tartalmaz valamilyen kőolajszármazékot (pl. paraffinolajat) amely elfedi a bőr pórusait, ami ezáltal nem képes lélegezni.
A shea vaj viszont felszívódik a bőrbe, hosszantartó hidratáló hatást fejt ki, serkenti a bőr öngyógyító képességét. “Titka”, hogy összetétele nagyon hasonlít az emberi bőrt védő természetes emulzió összetételéhez, vitamintartalma pedig szinte tökéletes bőrápolóvá teszi.
Shea vaj használata:
– Önmagában használható bőrápolóként, mely segíti a bőr rugalmasságának megőrzését.
– Természetesen táplálja és hidratálja bőrét, csökkenti a bőr öregedését, a ráncok   kialakulását.
– Ekcémás bőr ill. neurodermitis esetén a legkiválóbb kozmetikum
– Napi használat esetén enyhíti a pikkelysömör tüneteit
– Regeneráló és sebgyógyító hatással rendelkezik
– Enyhíti a bőr allergiás reakcióját, bőrproblémákat, nyugtató hatással rendelkezik
– Ajakápolóként is kiváló
– Segít a terhességi csíkok (stria) kialakulásának megelőzésében
– Masszázshoz is használható
– Ápolja a törékeny körmöket, hajat
– Véd a leégés ellen (2-3 faktornyi védelmet biztosít)
– Napozás után a shea vaj megnyugtatja az irritált bőrt
– Kisebb égési sérülések esetén segíti a bőr regenerálódását
– Gyulladáscsökkentő hatása révén alkalmazható kiütésekre, csípésekre
– Borotválkozás után nyugtatja és ápolja az irritált bőrt
– Bőrpuhító hatású, elősegíti a kirepedezett bőr gyógyulását
– Babapopsi kenőcsnek is kiváló
A shea vajat mindig tiszta bőrfelületen alkalmazza. A shea vaj hatékonyságát jelentősen megnövelheti, ha bemasszírozza a bőrbe. A használat gyakoriságát bőrének típusa határozza meg. Eleinte gyakrabban -naponta kétszer, később ritkábban – napi egy alkalommal – lesz rá szüksége. Túladagolni nem lehet, mellékhatása nincs. Forrás: zoldpolc.hu

Posted on

Mobil kutyakozmetika

Nagyot nevettek Nyerges Krisztián és Cseri Gergő barátai, amikor a két fiatalember bejelentette: ezután mobil teherautóból üzemelő kisállat kozmetikában dolgoznak majd. Egy buszból kialakított szalonnal gurulnak a gazdi lakásához, hogy helyben szépítsék meg a macskákat és kutyákat, de volt már papagáj, nyúl és tengerimalac vendégük is.
– Gergő is kinevetett, amikor beavattam a tervembe – emlékszik vissza Nyerges Krisztián. Ma már szabadidejük minden percét kitölti a kozmetika üzemeltetése.
Zsömi, az első kuncsaftok egyike éppen az időszerű szépítkezésre érkezik. Alapos munka után, másfél óra elteltével egy megújult eb hagyja el a buszt: csinos „frizurával”, illatos bundával, és persze a törődéstől elégedetten. Ám nem minden kedvenccel ilyen könnyű.
– Egy kiállításra készítettük elő a macskát. A fürdetésnél még semmi gond nem volt, de a hajszárítótól megijedt, és nekem ugrott – mesélt Cseri Gergő a balesetről. – A karomat véresre karmolta, de végül az ő gazdija is elégedetten távozott.
Érvek a honlapról: Nem tud az elfoglaltságai mellett időt szakítani a kedvence kozmetikáztatására? Nem tud napokkal előre alkalmazkodni egy megadott időponthoz, ill. nyitvatartáshoz? Kellemetlenséggel járna nagytestű, vagy éppen koszos kutyusát az autójában szállítani? Esetleg éppen az autókázást nem szereti a család kedvence?
Erre a legmegfelelőbb megoldás ha a kozmetika megy az Ön otthonához! Mégsem az eddig már igénybevehető módon… hiszen nem csupán a kozmetikus, hanem a szalon megy házhoz! Így nem a saját otthonában történik felfordulás,a fürdőszobája sem lesz csatakos, a lakás sem lesz tele szőrrel… Tudja előre, hogy hosszadalmas programja lenne (mozi, vásárlás, vendégség..stb.) akkor egy előre egyeztetett címre gurul a szalon, s míg Ön elfoglaltságait intézi, ezalatt kedvence is megszépül! Kutyusa egyedül unatkozik napközben, míg Ön dolgozik, csupán egy ismerősének, vagy szomszédjának kell a buszhoz kísérnie kedvencét, a kozmetikázás végeztével már csinosan várhatja Önt haza!

Posted on

Állatkínzó beavatkozás a fül és farok csonkolás, sablonra vágás

Állatkínzó beavatkozás a fül és farok csonkolás, sablonra vágás! Nézzük mit ír erről a “szakirodalom”:

A fülrögzítés tecnikája
A középkorban ugyancsak divat volt a fül-és farokvágás, és jellemző az akkori idő szellemére, hogy ezekhez a műtétekhez különböző babonás hiedelmek társultak. Akadtak, akik szentül hitték: a fül- és farokvágással megelőzhető a veszettség, illetve a veszett állatból ily módon “kimetszhető” a kór… Mások arra esküdtek, hogy ezekkel a műtétekkel fokozni lehet a különben is harcias őrző-védő ebek agresszivitását. Ehhez társult az a felfogás, hogy a művelet akkor igazán hatásos, ha a levágott testrészek a kutyákkal fölfalatják!
A későbbi korokban nem annyira a babonás hiedelem, mint inkább a célszerűség befolyásolta a szépítő műtéteket. Ugyanakkor már régen is számos ellenzője akadt a fül- és farokvágásnak. Főleg a beavatkozás barbár, állatkínzó jellegét hangsúlyozták, méghozzá nem minden alap nélkül. Ezeket a műveleteket a legtöbbször fájdalomcsillapítás, illetve altatás nélkül végezték, mi több: a fülkagylót például kézzel tépték le! A tenyésztők nagy többsége viszont azzal érvelt, hogy bizonyos fajták – például a boxerek – fül- és farokvágás egyszerűen “prevenció. Ezeknek a kutyáknak az egyik fő tevékenysége ugyanis nagyvadak (bölény, vaddisznó stb.) lefogása volt, és bizony harc közben gyakran megsérült a nagy, lógó fül, a kezelése pedig rendkívül hosszadalmasnak bizonyult. Ezt akarták elkerülni az akkori kutyatulajdonosok azzal, hogy már kölyökkorban levágták kutyájuk fülét. Természetesen ezek a vad, harcias állatok egymás között is sokat marakodtak, így gyakran fordultak elő sérülések. Más nagy testű kutyák (dobermann, dog stb.) fülvágásának elvégzésére főleg ez utóbbiak adtak okot. Minthogy ma már nemigen használják ezeket a kutyákat nagyvadak lefogására, így a műtét elveszítette létjogosultságát – legalábbis így érvel az állatvédők tábora. Igen ám – replikázik az ellentábor -, de ezek a kutyák ma sem nevezhetők éppen jámbor ebeknek, sőt pontosan a legverekedősebb fajták közé tartoznak, s könnyen egymásnak rontanak. A fülvágás tehát ma éppen annyira indokolt, mint régen. Ráadásul a műtétet alátámasztják állat-egészségügyi szempontok is: a hosszú, lógó fülű kutyák (spánielek, vizslák stb.) fülkagylója elég gyakran megsérül, és nem ritka a külső hallójárat gyulladása sem. A kis fülű kutyákat ilyen betegségek ritkán érik.

Fülvágás
A fülvágás elvégzése tehát napjainkban egyrészt állat-egészségügyi szempontból indokolt, másrészt bizonyos fajtákra a standard is előírja. Aki látott már egymás mellett vagy akár külön-külön kupírozatlan, illetve kupírozott (vágott) fülű kutyát (boxert, dobermannt stb.), és van egy kis érzéke a kutyafej szépsége iránt, az valószínűleg inkább a kupírozás mellett van. A tárgyilagosság kedvéért azonban tegyük hozzá, hogy a fül- és farokvágást ma is sokan ellenzik. Míg hazánkban és a legtöbb országban (Szlovákia, Németország, Ausztria, Olaszország, Lengyelország, Franciaország) széles körben alkalmazzák egyes kutyafajtáknál ezt a kozmetikai műtétet, addig másutt (például Angliában, Hollandiában, Svédországban és Dániában) egyenesen tiltják a kupírozás, mert szerintük ezzel a természetet a kézműipar “elfuserálja”.
A fülvágás egyébként nem olyan fájdalmas és veszélyes, mint ahogy ezt sokan gondolják. A műtétet ugyanis altatással vagy helyi érzéstelenítéssel végzik. A műtét ideális időpontja: a hat-nyolc hetes kor, de természetesen idősebb kutyákon is levégezhető. A lehetőség szerint azonban három hónapos korig ajánlatos túlesni rajta.
Minél fiatalabb a kutya, annál gyorsabban gyógyul a seb, és annál biztosabb, hogy a vágott fül feláll. Ez pedig ugyancsak nem elhanyagolható szempont. Az idősebb korban végrehajtott műtét után hosszú ideig kötés alatt kell tartani a füleket, emiatt könnyen bepállanak, súlyos bőrgyulladás keletkezhet, ami újabb kezelésre szorul.
Magát a fülműtétet sablonokkal végzik. A különböző fajtájú kutyákhoz más-más formájú sablont használnak; ez adja meg a fül új alakják, egyben fogazott felületévtel, a sablonpofák egymásra szorításával a vérzést is meggátolja. Ügyelni kell, hogy vágás után alul a fültőben cimpa ne maradjon; a sablon levétele után tehát az esetleges visszamaradt cimpát ollóval még el kell távolítani.
A sebszélek összevarrásának vagy kapcsolásának nincs jelentősége; a porcos fülkagyló esetében ez fölösleges. Lényeges viszont, hogy a fülek egyforma hosszúak legyenek. Ezt úgy érik el, hogy előbb az egyik fület csonkítják és a sablont rajta hagyják, majd a másik fülre úgy teszik fel a sablont, hogy az alóla kilátszó részhez hozzáillesztik a levágott darabot. Így gyakorlatilag egyforma hosszú füleket kapnak.
A csonkolt fül hosszúsága a sablon nagyságától függ, de ugyanezzel a sablonnal kéthónapos korban hosszabb fület lehet kialakítani, mint például hat hónapos korban. A fül hoszszának megszabásában fő szempont a szülők ismerete és a kölyök neme. A kanoknak nagyobb, a szukáknak kisebb fület kell csonkolni, mert általában a kanoknak nagyobb, a szukáknak kisebb fejük lesz kifejlett korban. Az elődök ismerete pedig azért fontos, mert a fej nagysága általában öröklődik.
A fülek a vágástól számított két hét múlva – rendszerint állnak. Előfordulhat azonban, hogy a porc gyenge, vagy a fülek túl hosszúra sikerültek és emiatt nincs tartásuk. Ilyenkor a kölyök csak hetek vagy hónapok múlva kezdi el hegyezni a füleit. A gazda ezekben a hetekben különböző fülrögzítési “technikákkal” siettetheti a fülek felállítását.
A vágási seb hegesedés közben gyakran zsugorodik: ilyenkor a zsugorodás kitépésével segíthetünk a bajon. Amennyiben a túl hosszúra sikerült fülről bebizonyosodott, hogy a hossza miatt nem áll, akkor szerencsés esetben ez a hiba újabb műtéttel helyrehozható. Vannak persze olyan esetek is, amikor többszöri műtét után sem áll fel a kutya füle. Sajnos, ilyenkor nincs segítség.
Előfordulhat tehát, hogy a fülvágás nem teljesen sikeres, és utólagos korrekcióra van szükség. Az ilyenfajta beavatkozás természetesen megengedhető. (Hasonló a helyzet a farok hosszúságának korrigálásánál is.) Mindezek a “szekatúrák” azonban elkerülhetők, ha hozzáértő állatorvossal végeztetjük a műtétet. Sok bosszúságot, költséget takaríthatunk meg egy kis körültekintéssel.
Mi a helyzet akkor, ha a kutya fülét nem kupírozzák előírás szerint, mégis kiállításra viszik? Nos, a kupírozatlan fülű kutya is benevezhető a kiállításra, de miután az adott fajta fülvágását a standard előírja, bírálati szempontból nálunk az ilyen állat háttérbe szorul.
Rontja-e a bírálatot a rosszul vágott fül akkor, ha egyébként a kutya minden szempontból kifogástalan? Nos, a kitűnő minősítést szerintünk ez esetben is elérheti, de feltehetően akad még az “osztályban” rajta kívül kitűnő minőségű eb, és a rangsorolásnál, illetőleg a győztes kiválasztásánál a “rossz füleket” minden bizonnyal figyelembe veszik.

Fülkorrekció
Számos kutyafajta (skót juhászkutya, airedale terrier, foxterrier stb.) számára a standard előírja a szabályos fül- és faroktartást. Az ettől eltérő állapot a tenyésztésből kizáró ok, mivel a hiba öröklődhet. Kiállításokon az ilyen hibájú kutya is rendszerint gyengébb minősítést kap.
A kezdő kutyatulajdonosnak persze többnyire fogalma sincs a standard előírásairól, s mire kedvencének valamilyen (például fültartási) hibája kiderül, akkor már annyira megszerette az állatot, hogy a világ minden kincséért sem válna meg tőle. Mit tesz ilyenkor? Megpróbálja “korrigáltatni” a hibát. Először csodagyógyszerekkel, különféle gyógymasszázsokkal, rafinált fülkötözésekkel próbálkozik – persze eredménytelenül. A következő lépés az állatorvosi beavatkozás, a műtéti korrekció.
Kétségtelen tény, hogy a hibás fül- és faroktartás műtéttel sok esetben elég szépen rendbe hozható, sőt néha a standard előírásainak megfelelően korrigálható. Más kérdés azonban, hogy helyes-e ezt az utat választani?
Amennyiben a tulajdonos pusztán hiúsági okokból veti alá négylábú barátját a műtétnek (mert szerinte nem elég szép a kutyája, ehhez joga van, mondhatnánk: magánügy! Olykor azonban a műtéti beavatkozás kifejezetten arra szolgál, hogy megtévesszék a kutyát elbíráló szakembereket, és olyan minősítést szerezzenek az ebnek, amellyel az már “tenyésztésre alkalmas” lehet. Az ilyen ügyeskedés néha kétségtelenül sikerrel járhat, de sportszerű cselekedetnek semmiképpen nem mondható. Arról már nem is beszélve, hogy a hiba a műtéttől függetlenül öröklődik az utódokra, és számos újabb kutyatulajdonost becsaphatnak vele.

Farokvágás (kurtítás)
A kutyakölyök farkát kettő-négy napos korban kell csonkolni; az idősebb kutyák farokkurtítása már nem is olyan egyszerű műtét, és a seb nem gyógyul olyan gyorsan, mint szopóskorban. A farok vágását különböző módszerekkel végzik. Az egyik: a kiskutya farkát fertőtlenítik, majd a faroktőre vérzéscsillapítás céljából összecsavart mullpólyával szorítókötést tesznek, aztán ollóval hirtelen levágják a fölösleges részt, majd a lekötést tizenöt-húsz perc múlva leveszik. A másik: ugyancsak steril ollóval a kívánt részt levágják, és a csonkot vas-kloriddal ecsetelik vagy termokauterrel elégetik.
Érzéstelenítésre egyik esetben sincs szükség, mert kellő gyakorlattal a farokcsonkolás körülbelül fél perc alatt elvégezhető. A “műtét” a kölyköt egyáltalán nem viseli meg, olyannyira nem, hogy csonkolás után azonnal szopik, ha az anyja alá tesszük. A farokcsonkolást egyébként a gyakorlottabb tenyésztő maga is elvégezheti, de csak akkor, ha biztosan tudja; milyen hosszú farkat kell meghagyni.
A műtét, mint már említettük, teljesen veszélytelen; elvérzéstől nem kell tartani. A farokvágásnál a csigolyaközök tapintása jóformán lehetetlen, de nincs is szükség rá. A farok hosszúsága szemmérték vagy mérés után dönthető el. Amennyiben a vágás nem a két csigolya között történik, abból sem származik semmiféle kellemetlenség a kutyára nézve, még felnőttkorában sem. A kurtításnál a kölyök visító hangot ad, ezért a fölösleges izgalmak elkerülés végett ilyenkor az anyakutyát el kell távolítani, de a beavatkozás után azonnal visszatehetjük az anyjához. A csonkolt farok két nap alatt teljesen beheged.

Ujjcsonkolás
Ezt a műtétet leggyakrabban azokon a fajtákon végzik, amelyeket trimmelni kell, ugyanis az “ötödik ujj” jelenléte a mellső lábak trimmelésénél akadályt jelent. De a sima szőrű kotorékkutyákon is ajánlatos elvégezni, mert a kotorékban az amúgy is szinte fölösleges ujj könnyen megsérül. A beavatkozás általában egy időben történjék a hátulsólábakon található farkaskarom csonkolásával.
A farkaskarom eltávolítása mindennapos beavatkozás német juhászkutyákon, óriás schnauzereken, foxterriereken stb. Ez a kutya hátulsó végtagjainak belső oldalán található csökevényes ujj, amely előfordulhat kettes vagy hármas formában, úgynevezett fürtös elrendezésben is. Ezeknek a csökevényes ujjaknak semmilyen szerepük nincs az állat életében, sőt felnőttkorban akadályozzák a mozgásban, könnyen beakadhatnak bárhová, ugrás közben megsérülhetnek. Előfordulhat az is, hogy – mivel a farkaskarom nem ér le a talajra, vagyis természetes módon nem kophat – a túlnőtt karom súlyos gyulladást okoz. Ezért mindenképpen indokolt az eltávolítása, lehetőleg két-három napos korban, a farokcsonkítással egy időben. A műveletet gyakorlott tenyésztők maguk is elvégezhetik, de a kezdő kutyatulajdonosoknak azt javasoljuk, hogy forduljon inkább állatorvoshoz. Az ilyen – kölyökkorban elvégzett – műtét gyorsan és könnyen gyógyul. Későbbi korban azonban a farkaskarom eltávolítása már komolyabb beavatkozás, tehát mindenképpen szakember végezze!
A néhány napos kölyökkutyán a farkaskarmot görbe, hegyes végű ollóval, egyetlen mozdulattal levághatjuk. A seb helyét valamilyen vérzéscsillapítóval kezeljük. A csonkolásnál ügyeljünk arra, hogy az ujj alapján levő ujjperccsontot is maradéktalanul eltávolítsuk. Ellenkező esetben felnőttkorra a bennmaradt ujjcsontdarab arányosan megnő, és a kutya lába a műtét helyén csúnya, deformált, esetleg érzékeny lesz.

Posted on

Hány állat szenvedett a kozmetikumokért?

Közel egy éve csak olyan kozmetikai termékeket lehet a magyar és az európai uniós országok drogériáinak polcain találni, amelyeket nem vetettek alá állatkísérleteknek, ennek ellenére az állatvédők szerint maradt elég ártatlan élőlény a laboratóriumokban. Április 24. a kísérleti állatok védelmének világnapja. “Ha Magyarországon bárhol is folynának szépészeti célú állattesztek, akkor csakis illegálisan” – szögezte le megkeresésünkre Gyertyán István, az Állatkísérleti Tudományos Etikai Tanács vezetője, hozzátéve, hogy 1998 óta kizárólag orvosi – azaz alapkutatási és gyógyítási –, valamint környezetvédelmi, oktatási és törvényszéki célú állatkísérleti kérelmeket bírálták el.

Az azóta eltelt tizenkét év alatt csupán egyszer fordult elő, hogy kozmetikai célú engedélykérelmet nyújtottak be, amit elutasítottak. Magyarország tehát az 1998-as állatvédelmi törvényével, mondhatni az élen járt az állatkísérleteket korlátozó szabályozások terén. Ezzel megelőztük azt a 2004-es európai uniós rendeletet is, amely megtiltotta a tagországoknak, hogy kozmetikai késztermékeket állatokon tesztelhessenek, ennek ellenére – tavaly májustól már a szépészeti termékek összetevőinek kikísérletezése is tilos a laboratóriumokban sínylődő állatokon – Európában még mindig évi 10-12 millió, itthon pedig több tízezer a kísérleti állatáldozatok száma.
Az illegálisan végzett kozmetikai célú állatkísérletekre azonban egyes állatvédő egyesületek rendszeresen próbálják felhívni a figyelmet. Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület elnöke szerint a neten bárki megtalálhatja azokat a céglistákat, amelyek mintegy mementót állítanak a szépészeti és egyéb iparágak oltárán elpusztult állatoknak. Csakhogy a listákat nem igen látják el dátumokkal, így kérdéses, hogy mennyire tekinthetők aktuálisnak.
Seres Zoltán szerint az állatvédelem nem részsikernek, hanem óriási eredménynek tartja az elmúlt évek változásait, azt, hogy egy új rúzs kifejlesztéséért végre nem kell állatoknak elpusztulniuk, legalábbis az Európai Unió tagállamaiban. Az is hihetetlen eredmény, hogy már tilos kóbor állatokat felhasználni, mert most már csak szocializálatlan egyedeken lehet kísérleteket folytatni. “Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy az ország több száz laboratóriumában még mindig folynak kísérletek a rágcsálóktól a majmokig, orvostanhallgatók pedig rendszeresen mesélik, hogy élve boncolnak állatokat” – von mérleget a pozitívumokból és negatívumokból egyaránt az egyesületi elnök, feltéve azt a nehezen megválaszolható kérdést, miszerint joga van-e az embernek felhasználni az állatokat a saját életének meghosszabbítása érdekében. Valószínű, hogy sokunknál az egyértelmű nem felé billen a mérleg nyelve, ahogy a már említett egyesületnél is. “Szeretnénk elérni, hogy ha már az ember élőlényeken kísérletezik, az a lehető legkisebb fájdalmat jelentse az állatok számára, ezért lenne fontos az alternatív kísérletezési modellek elterjedése” – hangoztatja Seres, aki attól tart, hogy ha belátható időn belül nem teljesítik be a hozzájuk fűzött reményeket az alternatív módszerek, a nagy nehezen elért tiltást több ország is feloldhatja.

„Ha csak nem történik a kozmetikai iparban egy Contergan-méretű világbotrány, véglegesnek tekinthetők a laborállatokkal kapcsolatos vívmányok, mivel az új kozmetikai termékek céljából végzett állatkísérleteket ma már megnyugtatólag lehet alternatív módszerekkel helyettesíteni” – reagál az állatvédők aggályaira Balogh Lajos, a HUCOPA Magyarországi Konszenzus Platform az Alternatív Módszerekért Egyesület elnöke. Mint mondja, szerencsére elindult egy tendencia, egyre több államban, köztük Magyarországon is elkezdték használni az új, humánus eljárásokat. “Egy idő után ezek fognak többségbe kerülni az eddigi, naturális állatkísérletekkel szemben, de hogy ez 2020-ban, vagy 2030-ban valósul-e meg, az a következő OECD-dírektíváktól is függ” – szögezi le Balogh.