Posted on

Diéta kell a kövér macskának

Manapság a család kedvenceként élő házimacskák jelentős hányada ugyanúgy súlytöbblettel él, mint gazdájuk többsége, és ez az állatorvosok szerint sok egészségügyi gondot okoz a macskatársadalomban is. Skót kutatók macskatápot gyártó cégek jelentős anyagi támogatásával eredményes étrendi változtatást dolgoztak ki az optimális macskasúly megtartására.
A jómódú társadalmak egyik legnagyobb gondja a mind több többletsúllyal élő, sőt kövér ember, de ez a probléma már a gyerekek korosztályát is világszerte érinti. Nemrég az ázsiai országokban nagy médiavihart kavart az a hír, hogy a gazdagok gyermekeit nevelő indiai magániskolák tanulóinak 70 százaléka elhízott, miközben az országban gyerekek százezrei éheznek.
Az Egyesült Államokban és az Európai Unió országaiban a statisztikai adatok szerint a házimacskák körében is mind több a kövér. Aberdeenben Penelope Morris és munkatársai azt vizsgálták, hogy milyen étrendi módosítással lehetne a cicák testsúlyát hízás nélkül megtartani anélkül, hogy éheztetnék a család kedvenceit.
A Journal of Animal Physiology and Animal Nutrition júniusi számában megjelent tanulmányban a munkacsoport eleve hangsúlyozta, hogy az emberekhez hasonlóan a cicák esetében is az igazi nehézség nem egyszerűen a testsúly csökkentése, hanem fogyás után az alacsonyabb súly megtartása.
A vizsgálatban 27 házimacskát a megszokottnál 20 százalékkal kevesebb kalóriát tartalmazó étrendre állítottak. Ez sikeres súlycsökkenést eredményezett. Ezt követően a cicák ismét annyit ettek a macskatápból, mint korábban, de a csoport egyik felének kosztja csupán tíz százalék folyadékot tartalmazott, a másik csoport pedig 50 százalék víztartalmú diétára került.
A vizes koszton lévő macskák sokkal kisebb mértékben és lassabban nyerték vissza “túlsúlyukat” és lényegesen többet mozogtak, mint a száraz macskatápot evők.
Morris szerint az angolszász országok macskáinak fele elhízott vagy kövér, ezért vizsgálatuk macska- közegészségügyi eredménye igen jelentős.
Amerikai állatorvosok szerint az Egyesült Államokban a macskák 35%-a túlsúlyos vagy kövér.
Ha egy macska súlya az ideálisál 15%-kal nagyobb, túlsúlyosnak minősül. Ha 25%-kal lépi túl az ideálist, akkortól fogva “hivatalosan” is kövérnek számít. Mivel azonban nincsen standard mérete a macskáknak, és az ideális testsúly fogalma is problematikus, elég nehéz megállapítani, mennyi is az a bizonyos 15, vagy 25 százalék.
Egy amerikai állatorvos, Patrick Mahaney pontozza a macskák állapotát, mely pontszámba a súlyt is beleszámítja. A Body Condition Score (BCS) 9 pontos számítása alapján az 1-es kórosan sovány, a 9-es pedig extrémen túlsúlyos. Az ideális állapotú macska 5 pontot kap. Amelyik macska 5 és 7 között van, túlsúlyosnak számít, 7 fölött pedig kövérnek.

Posted on

Az állatok is el vannak hízva

Az ipari országokban élő emberek az elmúlt évek folyamán egyre nagyobb mértékben híznak el. Ez a hanyag és egészségtelen étkezési szokások valamint a mozgáshiány számlájára írható – gondolták eddig. Amerikai kutatók azonban úgy vélik, a jelenség oka többrétű.
Yann Klimentidis, a birminghami Alabamai Egyetem kutatója és kollégái arra találtak utalásokat, hogy a laborállatok is egyre inkább elhíznak. Ezért kiértékeltek 24 szakcikket, amelyekben összesen húszezer állat szerepelt – csimpánzok, makákók, egerek éppúgy, mint kutyák és macskák.
A tanulmányok egységes eredménye, hogy az ipari országokban élő állatok is egyre kövérebbek. Klimentidis szerint ez nem vezethető vissza a táplálékra, az állatok környezetére vagy a mozgás mennyiségére – írja a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása (www.derstandard.at).
A Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban megjelent cikkükben a kutatók az állatok elhízása mögött további okokat sejtenek. Bizonyos vírusok például embernél és állatnál egyaránt kóros túlsúlyt okozhatnak. A modern életmód kísérőjelensége, az állandó fény is lehetséges tényező, hiszen kutatások alapján már a fényintenzitás legkisebb változása is befolyásolja a táplálkozást.
A kutatók további lehetséges befolyásoló tényezőként látják az úgynevezett epigenetikai hatásokat, tehát az örökítőanyag kifejeződésének befolyásolását, ami a környezeti tényezőkből ered, és továbbadódhat a következő generációk felé is.
Lehetséges kiváltó lehet például a stressz vagy a megváltozott éghajlati viszonyok.
A kövérség tehát a kutatók szerint nem egyszerűen rossz szokások eredménye, hanem valószínűleg számos oka van, amelyek éppoly számos megoldást kívánnak. Forrás: MTI

Posted on

Fogyaszd le túlsúlyos kedvenced

A hízás elleni harc már nem csak két lábon folyik. Egyre több a túlsúlyos kutya és macska. Egy kis mozgással és a kalóriabevitel ellenőrzésével a folyamat megállítható.A házikedvencek fokozatosan kialakuló elhízásával a gazdik rá lettek kényszerítve arra, hogy állatuknak egészséges ételt adjanak, különben állatorvosi segítségre van szükség. Az Egyesült Államokban közel 34 millió kutya és 54 millió macska túlsúlyos, így ott ez jelenti a legnagyobb állategészségügyi problémát. Ezek az állatok hajlamosabbak a cukorbetegségre, a szív- és légzési problémákra, a magas vérnyomásra és még a rákra is, ugyanúgy mint az ember. Egy kis odafigyeléssel azonban elkerülhetjük a nagyobb bajt. Tovább a teljes cikkre

Posted on

A kövér kutya beteg kutya

Amint az emberi társadalom egyik legsúlyosabb egészségügyi problémája lett mára az elhízás, úgy a kutyáknál is egyre nagyobb gondot okoz, hogy kedvenceink közel 40 %-a túlsúlyos. Különböző vizsgálatok kimutatták, hogy az Amerikai Egyesült Államok lakosságának 61 %-a, a macskák 19-40%-a, a kutyák 24-45 %-a túlsúlyos vagy kövér. Sajnos a tulajdonosok ezt gyakran észre sem veszik, vagy ha mégis, akkor sem tartják betegségnek, legfeljebb esztétikai hibának. A helyzetet nehezíti, hogy gyakran a kövér kutya gazdája is túlsúlyos, hiszen hasonló az életmódjuk és táplálkozási szokásaik. A gazda úgy eteti kutyáját, ahogyan ő maga is táplálkozik: sokat, sokszor, egészségtelen és hízlaló táplálékot, ehhez társul a mozgásszegény, kevéssé aktív életmód, így mindkettőjükre ugyanazok a veszélyek leselkednek. A túlsúly számos betegség okozója lehet, végső soron pedig a várható élet hosszát is csökkentheti. Azt pedig senki sem szeretné, hogy kedvencétől azért kelljen hamarabb megválnia, mert nem tud a kondíciójára figyelni.
A kövérség betegség, amit kezelni kell: diétával, mozgásgyakorlatokkal, sőt akár gyógyszerekkel is. Ehhez pedig állatorvosra van szükség, hiszen a rosszul kiválasztott és végrehajtott diéta is egészségügyi panaszokat okozhat. Ezért, ha a kutya túlsúlyos – még ha panaszmentes is – irány az állatorvosi rendelő! Az állatorvosnak gyakran kellemetlen egy kövér gazdának elmagyaráznia, hogy a kutyája kondijával gond van. Sőt, sokszor ezt a tulajdonos nem is így látja, szerinte „éppen a legjobb kondícióban van kedvence, különben sincs semmi panasza, egészséges jó étvágyú az állat”. Azonban azok a gazdák, akiknek az állatorvosa sikeresen állítja fogyasztó terápiára a kutyájukat, szintén fogyásnak indulnak, mivel ilyenkor a gazda is jobban odafigyel a rossz táplálkozási szokásaira, kerüli a nassolást és többet mozognak együtt.
A kutyák és macskák elhízásának legfőbb oka a túltáplálás. Az, hogy az energia bevitel és az energia felhasználás nincs egyensúlyban, a szükségesnél többet vesz fel az állat, igy energiafelesleg alakul ki, melyet a szervezet elraktároz zsír formájában. Az energiaraktározás hasznos és szükséges folyamat olyan esetekben, amikor ezekre a tartalékokra szüksége lehet az állatnak, pld. téli álmot alvó medvéknél, a kedvencként tartott kutyának azonban a folyamatosan képződött tartalékot valószinüleg soha nem fogja felhasználni, így a túlsúly állandósul. A túlsúly pedig terheli a keringést, fokozott nyomást gyakorol az ízületi felületekre, károsítva azokat, továbbá cukorbetegséghez, magasvérnyomáshoz és sok más betgséghez vezethet, melyek végső soron rontják a várható élettartamot is.
A kutyák elhízása ma már igazi civilizációs ártalomnak tekinthető. A tulajdonosok számára a gondoskodás, a szeretet kifejezésének egyik és legyakoribb eszköze lett a finom ételekkel kényeztetés, a jutalomfalatok adása, a családi asztalról etetés. Az ember számára az evés nemcsak táplálékigényének kielégítése, hanem közösségi esemény is. Minden alkalmat és indokot megragadunk, hogy közös evészet-ivászatra, és sajnos sokan mára ugyanezt teszik kedvencükkel is.
Az elhízás kezelésének első és legfontosabb lépése a túlsúly tényének fel- és elismerése. Ha a gazda elfogadja a tényt, és rászánja magát annak megoldására, az már fél győzelem. Csak ha elfogadja és valóban követi az állatorvos előírásait, akkor van esély a súlycsökkenés elérésére. A páciens elbírálása, a gazda együttműködése és a megfelelő étrend kialakítása mind fontos eleme a biztonságos és hatékony fogyókúrának, amellyel a paciens elérheti az optimális testsúlyát.
Meg kell állapítani a túlsúly mértéket, a kondíciót, a kiváltó okokat. Egy állat kondíciójának elbírálásához, először meg kell határozni az ideális testsúlyát, majd pontozással a kondíció és a súlyfelesleg nagyságának megállapítása. Ezután jön a részletes állatorvosi vizsgálat, melynek során ki kell deríteni az eddigi táplálkozási szokásokat, az etetett táp mennyiségét, minőségét, napi etetések számát, és hogy ki eteti az állatot, és felmérni a jelenlegi egészségi állapotot, célszerűen laborvizsgálatok segítségével is. Ezután meg kell állapítani a kívánatos súlycsökkentés nagyságát és ütemét, azt hogy mikorra szeretnénk a megfelelő súlyt elérni. Ehhez mindenképpen kérjünk állatorvosi segítséget, a túl lassú súlycsökkenés lassabban csökkenti az egészségügyi kockázatokat és elveszi a gazdi kedvét is, a túl gyors súlyveszteség szintén veszélyes lehet. A fogyáshoz szükséges energia-bevitel a napi energiaszükségleten alapul. A súlycsökkentés érdekében a kutyák napi energiaszükségletének 60-80 % – a ajánlott, a cél heti 1.5-2.5% -os súlycsökkenés elérése lehet. Végezetül meg kell határozni a fogyókúra részleteit, a tápot, az életmódváltást, a rendszeres mozgás mértékét.
A hatékony és biztonságos fogyókúra célja a zsírdepók csökkentése, az izom tömegének fenntartása, sőt növelése, a szervezet egészségének fenntartása mellett. Meg kell határozni a napi kalória és tápanyagbevitelt, célszerűen a napi etetendő diétás táp adagját. Meg kell állapodni a család minden tagjának a fogyókúra szabályairól, ne etessék titokban, asztal alatt, ne kapjon jutalomfalatot, stb. Rendszeresen ellenőrizzük a kutya súlyát otthon –hetente- és az állatorvosi rendelőben –kéthetente, és szükség szerint módosítsunk az adagokon. Meg kell határozni a rendszeres mozgást, a kutya – és a gazdi – állapotának megfelelően.
A kívánt súly eléréséhez sikeresen leadott kilók visszaszedése állatok esetében sokkal gyakoribb még diétás étrend mellett is. Fogyás után az alacsony zsírtartalmú fenntartó tápok („Light” tápok) etetése segíthet csökkenteni ennek veszélyét.
Az ideális súlycsökkentő táp fő jellemzői: a, csökkentett zsírtartalom a kalória bevitel csökkentésére, b, az alacsony vércukorszintet eredményező szénhidrátok, pld. árpa, cirok, melyek csökkentik az energiaraktározás mértékét, ezáltal az elhízást és a cukorbetegség kialakulásának kockázatát, c, állati eredetű fehérjeforrás az izomtömeg megőrzése érdekében a súlycsökkenés során, d, a prebiotikus rostok – pld. cukorrépapép- optimális (nem túl sok) mennyisége. A megnövelt rostmennyiség ugyanis csökkentheti az emészthetőséget, igy az állat nem juthat hozzá a szükséges tápanyagokhoz, fehérjékhez, vitaminokhoz és ásványi anyagokhoz, e, az L-karnitin egy vitaminszerű anyag, mely segíti a zsírsavak energiává való átalakulását, a zsírégetést.
Dr. Berkényi Tamás