Posted on

Sok állat van az utcán Nyíregyházán

Felháborodva kereste a megyei lapot Talabos Dóra olvasó, aki kóbor kutyát talált múlt héten a belvárosban. A rossz bőrben élő állatot megpróbálta elhelyezni az Állatbarát Alapítvány menhelyén, hiába, ott zsúfoltságra hivatkozva visszautasították. Végül a gyepmesteri telep dolgozói vitték el az ebet, állítása szerint rendkívül durván. Tény, hogy az idén bővített állatotthonban jelenleg 150 férőhelyen közel 200 kutya, több tucat macska és nyúl él, és a gyepmesteri telep is telített. Egyre több házikedvenc kerül az utcára, különösen ivarzási időszakban és a kötelező oltások idején. Az állatbarátok idegesek csakúgy, ahogy a túlzsúfoltsággal küzdő menhelyek dolgozói is, mivel a növekvő kóbor állománynak nem tudnak helyeket találni. A keserűség gyakran épp a két szövetséges csoport között csapódik le, holott a megoldás csakis a gazdák szemléletének megvátozása jelentheti. Akkor és csak akkor lehetne javítani a kialakult súlyos helyzeten, ha jobban odafigyelnénk arra, hogy akár elzárással, akár ivartalanítással, de ne szülessenek nem várt utódok.
Milyen az állatvédelem helyzete Magyarországon olvasóink szerint? Most fogok örökbe fogadni egy kutyust a menhelyről – kezdte Győri Tünde, aki szerint a egy családnál sokkal jobb helyen van egy állat, mint egy telepen. – Szívesen fogadnék örökbe állatot, de a panelházunk nem hiszem, hogy megfelelő környezet lenne számára.
Egy háziállatnak családi házban a helye – nyilatkozta Bojcsuk Gábor. Horváth Nikolettnek már volt kellemetlen tapasztalata a menhelyekkel kapcsolatban: – A múltkori nagy kánikulában a házunk előtt volt egy kutyus. Hiába hívtuk a telepeket, sehol nem tudták fogadni. Borzalmas az állatvédelem helyzete hazánkban.
– Szerintem túlzsúfoltak a hazai menhelyek. Sehol nem tudnak „új állatokat” fogadni, maximum ha már öregebb jószágokat elaltatnak és a helyüket átadják. Ez tarthatatlan állapot – mondta el lapunknak Fodor Sándor.
– Ha megtehetem, több állatot tartok, mert úgy gondolom a háziasított állatok egy kertes ház udvarára valók. Sok állat viszont csak a menhelyen talál otthonra – fogalmazott Újfalusi Mihály.
Kiss Istvánné szerint az államnak kellene beavatkoznia a menhelyek működésébe: – Kevés pénzből és kevés ételből gazdálkodnak a telepek. Így nagyon problémás az állattartás. Forrás: Szon.hu

Posted on

Mentsük meg az állatokat!

Valójában mindig megesik a szívem, ha egy kóbor, elesett állattal összehoz a sors. Jószívűségből már nem egynek próbáltam segíteni. Legutóbb egy törött lábú kiscicát fogadtunk be.
Legelső állat, amit több hónapig is otthon gondoztunk egy fecske volt, akit az ablakunk alatt találtunk teljesen legyengült állapotban. Egy dobozba tettük, és szemöldökcsipesz segítségével etettük a horgászboltban kapható csontival. Ahogy teltek a napok, egyre inkább hozzánk nőtt, már szabadon repülgetett a lakásban. Mondanom sem kell, hogy volt mit utána takarítani. Volt olyan eset is, hogy miközben mi a számítógép előtt ültünk, a fecske is velünk tartott, ott ült mellettünk az asztalon. Egy vasárnapi reggel elégelte meg a bezártságot, és távozott a félig nyitott ablakon. Bár, fájt, hogy elrepült, boldog is voltam, mert nekünk köszönhette az életét.
Második állatom, amit haza vittem egy kölyökkutya volt, aki még mai napig tagja a családunknak. Egy utcán találtam rá, és ahogy ránéztem láttam a szemében az árvaság fájdalmát, és a reményt, hogy valaki talán megszánja, és otthont biztosít neki. Telefonon szóltam apukámnak, hogy mostantól van kutyánk, és haza vittem. Eleinte nem lelkesedtek az ötletemért, de aztán a kutya mindenki szívébe belopta magát. Különleges a számunka, nem csupán azért, mert imád motorozni, autóban ülni, és sört inni, hanem, mert minden mozdulatán érezni a hálát, hogy otthonra lelt.
Legújabb szerzeményünket nem én találtam. Csupán egy napot töltött nálunk egy kiscica, akit törött lábbal hoztak el hozzánk. Elvittük az állatorvoshoz, s sorsa még nem biztos, de talán egyik ismerősünk, aki szintúgy szereti az állatokat, befogadja. A cica esetét már kissé tehernek éreztem, mivel időnk nincsen arra, hogy érdemben foglalkozunk vele, másrészt az otthoni körülményeink sem alkalmasak egy állat befogadására. Remélem, hogy ismerősünk nem szeretné majd sorsára hagyni.

Posted on

Közterület felügyelet az állatvédők ellen rendelkezett

Az illatos úti kutyatelepen megtiltották a kutyák fényképezését, jelentősen akadályozva ezzel az állatmentés munkáját – hívja fel a figyelmet a Kutya-segélyszolgálat Közhasznú Alapítvány. A Fővárosi Közterület-felügyelet 12/2010. igazgatói utasításának 21. pontja indokolás nélkül egyszerűen megtiltotta az Illatos úton levő kutyák fényképezését – holott 2004. óta ennek soha nem volt akadálya! A fotózás révén évente ezernyi kutya menekült meg a haláltól! – tiltakoznak az állatvédők.
Azok az állatvédő szervezetek és állatbarát magánszemélyek, akik évente több száz kutyát hozunk ki a fővárosi gyepmesteri telepről, közismert nevén, az Illatos útról, a nyilvánossághoz fordulnak, mivel a kutyák mentésében akadályozzák őket azzal, hogy megtiltották a kutyák fényképezését. A tiltakozók véleménye szerint az igazgatói utasítás ellentétben áll az 1986. II. Tv. 4.§. 1. bekezdésével, az állatvédelmi törvénnyel (1995. Tv. 3. §.), de még az ebtelep saját működési szabályzatával is.
Ez az igazgatói utasítás ellehetetlenítheti a mentési munkát, mert mindenkinek alapvetően és nélkülözhetetlenül fontos, hogy a mentendő kutyákról fotót készíthessen. Továbbá a kutyák hazakerülési és gazdához juttatási esélyeit is jelentősen csökkentheti – mondják az állatbarátok, akik szerint a kutyák mentésében tudatosan gátolja őket a Fővárosi Közterület Felügyelet.
“Az intézkedéssel közvetve a kutyák halálát okozhatják. Elősegíthetik kutyák százainak az altatását. Tudatosan állatkínzásra való törekvésnek is minősíthető az, ha valaki közreműködik abban, hogy egy kutya elpusztuljon.”
A felhíváshoz eddig huszonkét állatvédelmi szervezet és több száz magánszemély csatlakozott. Forrás: Kutya-segélyszolgálat Közhasznú Alapítvány
A Fővárosi Közterület-felügyelet létrehozott egy saját weblapot Ebtelep.hu

Posted on

Kóbor lovak garázdálkodnak Gadányban

Az állatok letapossák, lelegelik a sarjadó vetést, a gazdák szerint már évek óta. A mások földjein portyázó lovakra Szigeti Gábor, a gadányi polgárőrség vezetője hívta fel elsőként a figyelmet.
– Lelegelik a kukoricát, búzát: rengeteg kárt okoznak – kezdte Szigeti Gábor. – Egy-két lovat az ember még elhajt, de itt tizenegyről beszélhetünk. A gazdájuk hagyja, hogy szabadon kóboroljanak. Szerintem nem tud nekik eleséget adni, azért mennek mindenfelé, mert éhesek, szomjukat meg az árok vizéből csillapítják. Azért nem tudnak az állatvédők semmit tenni, mert nincsenek leromlott állapotban, mivel mindig van mit enni a környéken, persze a mások kárára.
Szikora Zsolt polgárőr azt taglalta: a lótartó úgy alakította ki a karámot, hogy a hegyre vezető utat is lezárta, pedig az ottani pincékhez többen is járnak. Így, ha valaki azt az utat használja nyitni-zárnia kell a karámot, amit pedig rossz szemmel néz a gazdája. Legutóbb villanypásztorral kerítette körbe, olyannal, amit nem lehetett oldani. Ezért fogóval vágták el, hogy át tudjanak menni.
A falu szélénél a lovakat ugyan nem lehetett látni, de a nyerítésük elárulta jelenlétüket. A szántóföldekről jött a hangjuk, ahova az erdőn keresztül is kijutnak.
– Mikor az első fejtrágyázást végeztük, tiszta lónyom, meg lócitrom volt az egész – mondta az ott gazdálkodó Horváth Péter. – Három-négy éve szóltam először Nagy Györgynek, hogy fogja vissza a lovait. Mentem végig a területen és gyönyörűen látszott karikában a sáv, amit lelegeltek a búzában, kukoricában. Nemcsak vadkárról, hanem lókárról is beszélhetnénk.
A kerítés előtt parkoló autó elárulta: a lovak gazdája itthon van. Szerinte őt nem terheli felelősség: azért szabadulnak el a lovak, mert valaki, vagy valakik rendszeresen megrongálják a karámot.
– Meg tudom mutatni: itt vannak a kerítésnek kivágott akácoszlopok, s azt is, hol lopták el a drótokat. Különben is: amennyiben a területen villanypásztor van, nem vagyok köteles a lovak mellett 24 órában őrt tartani – tette hozzá Nagy György.
– Miért tenne bárki is ilyet, nekünk pontosan az lenne az érdekünk, hogy ne jöjjenek ki a lovak – hangzott a szemrehányás a jelenlévőktől. Nagy György szerint az ellentétek szítása miatt, valamint azért, hogy tőle pénzt tudjanak kérni a károkért. De áll elébe: akit kár ér, jelentse be és kifizeti.
A gazdálkodók hitetlenkedve ingatták a fejüket: már legalább négy éve megy a huza-vona, eddig sem történt semmi. Már torkig vannak a földeken legelő lovakkal. Nem az a megoldás, hogy a károkat kifizessék, hanem zárják be az állatokat, hogy ne tudjanak kimenni, vagy el kell őket vinni a faluból.

Posted on

Hegyi Barbara a kutyák nagy barátja

Kutyát tartani öröm, ugyanakkor felelősség is. Ezt kellene mindenkiben tudatosítani ahhoz, hogy megszűnhessen az áldatlan állapot, melyben a néhány év alatt megunt kedvencek az utcán kóborolva próbálnak életben maradni. Ezen próbál segíteni a Mars Magyarország új programja. A felmérések eredményei megdöbbentő adatokat mutatnak. Hazánkban a kutyák száma – óvatos becslések szerint is – megközelíti a 2 milliót. Az emberi felelőtlenség következtében azonban évente sok tízezer négylábú kerül az utcára. Így – a szakemberek véleménye szerint – több százezer kutya kóborol ma a szabadban, vagy él menhelyekre zárva.
A gyepmesterek által befogott állatok csupán egy kis részének van esélye a túlélésre: 14 napot kapnak, ha ezalatt nem találnak gazdát vagy menhelyet számukra, elaltatják őket. Azonban a megmenekült kutyáknak sem jobb helyzete, mert a menhelyek zsúfoltak, és a szerény anyagi lehetőségek miatt a körülmények korántsem ideálisak. Jelenleg Magyarországon 48 engedéllyel rendelkező és a követelményeknek eleget tevő menhely van, de a gyakorlatban ezek sem képesek rendezett menedéket nyújtani a befogadott jószágoknak. Ezeken kívül van még nagyjából 120 befogadó telep, ahol a körülmények még ezeknél is rosszabbak.
Ezt az áldatlan helyzetet felismerve, hazánk egyik legnagyobb állateledel gyártó és forgalmazó vállalata, a Mars Magyarország jótékony akcióba kezdett: elindította a Pedigree Örökbefogadási Programot, amellyel a vállalati csoport csatlakozik a világ számos országában már sikeres kezdeményezéséhez. Az anyacég 2006-ban az USA-ban hirdette meg először a gazdátlan ebek helyzetének javítását célzó mozgalmát, amelyet eddig 4 kontinens 11 országában szerveztek meg. 2009-ben Hollandia, a Közép-Európai régióban pedig – elsőként – Magyarország indítja el az egész évben tartó kampányt.

A kampány „nagykövetének” Hegyi Barbarát kérték fel. A színésznő maga is nagy kutyarajongó és elkötelezett híve minden jó ügy támogatásának: – Engem egész életemben kutyák vettek körül. El sem tudom képzelni az életemet nélkülük. Nagyon fontosnak tartom, hogy már egészen kicsi kortól felelősségvállalásra neveljük a gyerekeket. Az állatok nem játékszerek, amelyeket ha meguntunk, eldobunk. A programnak több célja is van. Elsősorban fel akarja hívni a figyelmet az állattartási kultúra fejlesztésének fontosságára, valamint anyagi támogatást kíván nyújtani a már bajba jutott kutyák számára. A vállalat hosszú évek óta vezető szerepet játszik e téren. Az ember és az állat társkapcsolatának vizsgálata területén végzett kiemelkedő munkájáért az anyacég elnyerte a legrangosabb nemzetközi kitüntetést, a „Pioneer Award-ot”.
A támogatás során a Pedigree termékek értékesítése lesz a cég által garantált 10 millió forintos adomány alapja. Ez az összeg azonban több is lehet – az eladások alakulásának függvényében. Azok számára, akik szívesen örökbe fogadnának egy aranyos négylábút, de ez az otthonukban nem megoldható, a kampány lehetőséget nyújt virtuális örökbefogadásra is – ami azt jelenti, hogy az örökbefogadó rendszeresen látogatja és gondoskodik a menhelyen élő kedvencéről. Mindezek mellett a vállalat további lehetőséget is kínál a program sikeréhez. Az örökbefogadás mellett lehetőség nyílik önkéntes munka végzésére, valamint anyagi és termékbeni támogatásra is.