Posted on

Fajirtás emberi tudatlanságból – Rinocérosz

Reneszánszát éli az orrszarvú vadászat Afrikában. Az ok pedig nem más, mint a kínai igények kielégítése. A kínai gyógyászatban évezredek óta úgy tartják, hogy az orrszarvú tülkéből őrölt por kiváló afrodiziákum. Erre ugyan semmilyen orvosi bizonyíték nincs, ám a keresleten ez mit sem változtat. Az állatvédők úgy próbálnak védekezni, hogy lefűrészelik az állatok tülkét.
Határtalan kapzsiság, babona, tévhitek – az emberi tudatlanság, a lélek sivársága élőlények ezrei életébe kerülnek. A 20. század elején – mint, ahogy azt Ernest Hemingway novelláiban is olvashatjuk – a kiábrándult, de gazdag amerikaiak és európaiak az afrikai vadászatoktól remélték, hogy visszatér életkedvük. Gyönyörű vadállatok ezrei látták ennek kárát.
Később – felismerve a hibát – csökkent a vadászati kedv. Mára azonban ismét fellendült ez az iparág. A szegény afrikai országok hivatalnokait nem nehéz meggyőzni, hogy adjanak vadászati engedélyt, a lehetőséget pedig jó néhány európai utazási iroda kihasználja. Milyen izgalmas is lelőni egy olyan állatot, amelyet a kihalás fenyeget. Hiszen, lehet, hogy pont ön az, aki az utolsó példányt elejtheti.
És még az ellenőrzött vadászat a legkisebb probléma. Az orvvadászok száma is drasztikusan megnőtt. A széles és keskenyszájú orrszarvúk esetében ezért egy kínai hiedelem okolható: az ázsiai gyógyászatban az orrszarvú tülökből készült port kiváló afrodiziákumnak és lázcsillapítónak tartják. A hatást persze semmilyen orvosi kutatás nem bizonyítja.
A Dél-Afrikai Köztársaság területén 2000-ben 7 rinocéroszt öltek meg, 2010-ben ez a szám 330 volt. Idén szeptemberig 308 elejtett példányt jelentettek. Egy orrszarvú tülök ára mérettől függően 25 ezer és 200 ezer euró között mozog a feketepiacon.
„Úgy véljük, hogy nincs más lehetőségünk, mint levágni a tülköket. Először az idősebb állatokkal kezdtük, majd a fiatalokkal folytatjuk, úgy tűnik ez a módszer működik.” – nyilatkozta egy magánpark vezetője arról, miként védekeznek az orvvadászok ellen.
Vagyis megszabadítják az állatokat ékességüktől, attól, amitől orrszarvú az orrszarvú.
„A beavatkozás 16-17 percig tart, utána az állat magához tér és futhat vissza a bokrok közé” – egy a holland állatorvos. A szarvak levágása nem jár semmilyen fájdalommal. A főleg keratinból, kálciumból és melaninból álló szaru a lovak patájához hasonlít. A levágott tülköket megszámozzák és egy szigorúan őrzött raktárba szállítják.
A Dél-Afrikai Köztársaságban a hadsereget is bevetették már az orvvadászok ellen. Az Európai Bizottság pedig megtiltotta az unió területén azon rinocérosz tülökből készült termékek, dísztárgyak forgalmazását, amelyet 1947 után készítettek.
Szarvuk lefűrészelésével védik az orrszarvúkat – A zimbabwei természetvédők drasztikus megoldással próbálják megmenteni az orrszarvúkat: lefűrészelik szarvaikat, azok nélkül ugyanis az állatok elvesztik vonzerejüket az orvvadászok számára.
Az orrszarvúk illegális vadászata az International Rhino Foundation adatai szerint tavaly abszolút rekordot ért el Afrikában. Zimbabwében a páncélos patások állományát mindössze 700 egyedre teszik, ebből mintegy 400 a kihalás szélén álló keskenyszájú orrszarvú, 300 pedig a kevésbé veszélyeztetett szélesszájú orrszarvú. A nyolcvanas évek elején még mintegy 3000 rinocérosz élt ugyanitt.
2006-ban és 2007-ben meredeken nőtt az illegális vadászatok száma – mondta Joseph Okari, a Természetvédelmi Világalap (WWF) orrszarvúszakértője. a Der Spiegel szerint. A vadorzók kapcsolatban állnak a dél-afrikai irányítású szervezett orvvadászbandákkal, ami lényegi különbség a nyolcvanas évekhez képest.
Raoul du Toit, a fűrészes akciót szervező Lowveld Rhino Trust munkatársa is alátámasztja, hogy az orvvadászok kíméletlen, erőszakos egységekben működnek. Az elejtett állatoknak levágják a szarvát, amely az ázsiai piacon csillagászati összegeket ér. Hivatalos becslések szerint egy kiló szaruért több mint 14 000 eurót (hozzávetőleg 3,8 millió forintot) adnak. Ázsiában a szaru nem csak ékszerként kerül felhasználásra, hanem fejfájás elleni csodaszernek is tartják, de elsősorban afrodiziákum hírében áll. Az efféle babonák számos állatfajt veszélyeztetnek, többek közt az elefántot és a szibériai tigrist is. A hatóságok raktárai tele vannak lefoglalt csempészáruval: a zimbabwei kormány Hararéban, a fővárosban például öt tonna szarut tárol.
A fűrészelés eredménye azonban csak addig tart, amíg a szaru újra meg nem nő. A kábítással járó, fájdalommentes procedúra drága, időigényes és kockázatos is, mivel az állatok kiszámíthatatlanul reagálhatnak. Ezért további stratégiákkal ötvözik, például mikrocsipet vagy jeladót ültetnek be az orrszarvúkba, hogy követni tudják mozgásukat. Sok helyütt felfegyverzett csapatok őrjáratoznak. A Lowveld Rhino Trust bizakodik, hogy az állomány lassan magához tér a védelmi intézkedések hatására. Az illegális vadászat azonban nem szűnik meg, legfeljebb áttevődik máshova: a szomszédos Dél-Afrikában a tavalyi 122-höz képest idén már több mint 210 orrszarvút ejtettek el. További képek itt

Posted on

Élve nyúzzák meg az állatokat – sokkoló videó

Megkínozzák az állatokat, majd bőrüket hamis luxuscikkekhez használják fel. Nemrég szivárgott ki egy videó, mely a nyestkutyákkal való kegyetlenkedést mutatja be egy kínai telepen. Az állatokat fájdalomcsillapítás, altatás nélkül nyúzzák meg. Később sem végeznek velük, egész egyszerűen hagyják őket – néha napokon át – elvérezni.
A nyestkutyák bőrét minőségi, ausztrál birkabőrként árulják, és a UGG divatcég termékeinek silány másolatához használják fel. Egy eredeti UGG csizma ára elérheti akár a hetvenezer forintot is, de napjainkban majdhogynem 40 különböző cég használja jogtalanul a márkanevet.
– A termékekről egyszerűen eltávolítják a „made in China” feliratot és „made in Australia”-ra cserélik” – nyilatkozta Lena McDonald, a UGG cég igazgatója. Az állatok védelmére eddig még egyetlen jogszabály sem született.  A videó itt

Posted on

Élő állatokkal etetik a ragadozókat! Sokkoló videó!

Kínában létezik egy állatkert, ahol szabadon lehet a ragadozókat etetni, de nem akármivel. 40 dollárnak megfelelő összegért élő állatot vihet a látogató, és végignézheti, hogyan falják fel azt az oroszlánok.
A gondozók szerint ezzel a ragadozók úgy érezhetik magukat, mint természetes környezetükben. A látogatók pedig a videó alapján igazi csemegének tartják az oroszlánok bemutatóit.

Posted on

Nincs többé kutyaevő fesztivál

Ha már lázasan készültél volna az évente megrendezett kutyaevő fesztiválra Kínába, ne tedd: állatvédő aktivisták és kutyabarátok meggyőzték a helyszínt adó Jinhua City polgármesterét, hogy fújja le az októberre tervezett eseményt.

A kutyaevő fesztivál hagyománya 1389-re nyúlik vissza, amikor a Ming-birodalom egyik hős katonája Jinhua összes kutyáját megölte, nehogy ugatásukkal meghiúsítsák a tervét, amikor a várost készült elfoglalni.
Az interneten állatvédő és kutyabarát szervezetek tiltakoztak az ellen, ahogy az állatokkal bántak a fesztiválon: a kutyákat leszúrták, megfojtották, megverték és élve megfőzték, de arra is volt példa, hogy kiszúrták a szemüket, kitépték a szőrüket, és dróttal kötözték össze a szájukat. A helyi önkormányzat úgy látta, hogy ezek a panaszok többet nyomnak a latban, mint néhány helyi lakos érzelmi kötődése az ünnephez, így a több évszázados ünnepet nem tartják meg többé – írja a Jezebel.

Posted on

Akcióval mentettek meg egy teherautónyi, étkezési célra szánt kutyát

Étkezési célra szánt teherautónyi kutya lemészárlását hiúsította meg Észak-Kínában egy férfi, akinek a mikroblogján közzé tett felhívására ismeretlen támogatók siettek az ő és a ketrecbe zárt állatok segítségére.
Amikor az autóját vezető An Lin-tungban (An Lindong) tudatosult, hogy az autópályán Csilin (Jilin) tartomány irányába tartó teherautón szállított kutyákat minden valószínűség szerint a vágóhídra viszik, az egyik fizetőkapunál feltartóztatta a járművet. Miután ez megtörtént, bejegyzést írt mikroblogjába, amelyben leírta a helyzetet és segítséget kért. A helyszínre siető állatbarátok és jogvédők 15 órán át nem engedték tovább a teherautót, amíg hosszas veszekedés és tárgyalások után egyezség nem született.
Eszerint a Lee Pet Vet állatkórház és az állatvédő szervezetként működő Sangsan (Shangshan) alapítvány vállalta, hogy 115 ezer jüant (3,2 millió forintot) fizet a szállítmányozással foglalkozó vállalatnak. Az egyik aktivista javaslatára a félezer kutya többségét a kínai kisállatvédelmi szövetség (CSAPA) menhelyére szállították. A súlyosabban sérülteket a főváros környéki állatkórházakba vitték.
Szinte valamennyi kutya a kiszáradás határán volt, éheztek, fertőzőbetegségek hordozói voltak, és tíz állaton már segíteni sem lehetett, mert az út során elpusztultak. Megmentettünk egy teherautónyi életet, de szomorú tény, hogy a szállítások folytatódnak, és az eset óta is valószínűleg két rakomány már célba ért – nyilatkozta a kínai médiában nagy ismertségre szert tevő An. “Tehetetlennek érezzük magunkat, mert nem tudunk a szegény párákon segíteni” – mondta.
Az állatoknak körülbelül a 30 százaléka drága fajkutya, nyakörvvel és névvel. Túlnyomó többségük szelíd volt és minden jel szerint családok ellopott kedvencei lehettek – mondta egy, az állatok segítségére siető, Lu családnevű nő. “Elérkezett az idő hogy megmutassuk az állatokhoz való viszonyunkat, és határozottságunkat” – jelentette ki a nyugdíjas egyetemi biológus, azt remélve, hogy a kormányzat az esetet komolyan veszi, és felgyorsul a törvényhozásban a kisállatvédelmi törvény megalkotásának folyamata.
“Több mint száz éve, hogy Nagy-Britannia megalkotta első állatvédelmi törvényét 1888-ban, míg Kínának nincsenek ilyen törvényei” – panaszolta Lu, s a kutyahús fogyasztására utalva úgy vélte: a civilizált társadalom építésével összhangban fel kellene hagyni az effajta “embertelen szokással”.
A kínai sajtó részletesen beszámolt az állatokat hivatásszerűen és önkéntesként segítőkről; az orvosokról és a nővérekről, valamint a civilekről, akik élelem és ketrecek, illetve készpénz adományozásával vették ki a részüket az állatmentésből.
Hírek szerint az állatokat örökbe kívánják adni, de mivel többségük magasabb 35 centiméternél, Pekingben csak a külső kerületekben fogadhatják be őket.
Az átalakuló kínai társadalom egyik új jelensége a kisállatok tartása, a kedvencek családtagként kezelése. A nagyobb városokban ma már gyakori látvány a kutyát sétáltató, az ebét öltöztető gazdi, aki gyakran saját ételét osztja meg nyilvános helyen négylábú társával. Kína-szerte, de különösen a nagy városokban egyre másra nyílnak kisállatrendelők, a tartás kellékeit, játékokat kínáló boltok, az üzletekben már külön részt kap az állateleség. Mind több helyen hoznak létre kisállattemetőket, amelyekben már ezerszámra találhatók a kisállatok sírjai, a kínaiak ugyanúgy kijárnak hozzájuk, mint a család más elhunyt tagjaihoz.
A kisállatok jogaiért kiállók is egyre hangosabbak, s a szavukat hallatók egyszerre követelik a kutyahús fogyasztásának betiltását és a törvényi védelmet, miközben egyes kínai tájegységeken élők, nemzetiségiek nem szívesen mondanak le a hagyományos ételeikről.

Posted on

Megették volna a kutyákat

200 vendéglőbe szánt – kutyát mentettek meg kínai állatvédők. Az állatokat szállító teherautót az országúton tartóztatták föl.
Az állatvédők szerint az ebeket kegyetlen körülmények között, apró ketrecekben szállították, de a kiérkező rendőrök a jármű minden papírját rendben találták. Az állatvédők ezért végül megvették a szállítmányt: a 200 ebért 17 ezer dollárt fizettek.
Kínában főként a gazdagok tartanak kutyát. A szegényebbeknek inkább ebédet jelent a kutyahús, bár ennek fogyasztása ma már visszaszorulóban van a kontinensnyi országban.