Posted on

Állatvédőnek állt az NBA-sztár

Pandaláz Kínában, szeretnék visszavadítani az állatokat. A pandák szabad természetbe történő visszavezetését tűzte ki egy újjáélesztett program Kínában. Ennek érdekében “pandakövetek” kerestek. Az ötlet nem teljesen új, 2010-ben már több mint 60 ezer jelentkezőből hatan lettek a pandák követei, köztük egy amerikai, egy svéd, egy japán és egy tajvani is. Most Kína első igazi kosárlabdacelebe, Jao Ming is csatlakozott.
Túl azon, hogy a Kínában őshonos pandákat szeretnék a természetbe visszavezetni, visszaszoktatni, a kampány lényegében a veszélyben, a kihalás szélén álló állatok védelmének fontosságára kívánja felhívni a figyelmet – hangsúlyozták a szervezők.
Összesen 328 panda él fogságban, közülük 111 Csengtuban. Vadon, becslések szerint, körülbelül 1600-an lehetnek.
Elhangzott az is, hogy a vadon élő pandák még ma sincsenek biztonságban, ennek egyik elsődleges oka a “verseny” a környezetükben élő emberekkel. Márpedig, ha ez így marad, nem kétséges, hogy kik húzzák a rövidebbet – figyelmeztettek a szakemberek, akik a terjeszkedő, utakat építő, erdőket kitermelő, új területeket művelésbe vevő, maguknak ugyancsak teret kereső helyiek “megfékezésére” hívtak fel.
A feladat tehát legalábbis kettős: miközben a fogságban élő pandákat, illetve közülük is a megváltozott körülmények között életképes állatokat igyekeznek visszavezetni az erdők világába, addig a fogyatkozó életterüket is meg kell védeni.
Jao Ming, az NBA 2 méter 29 centiméter magas kosárlabdasztárjából lett kínai “óriásceleb”, az “állatvédők arca” és a pandák mentora arról beszélt, hogy mennyire fontos az oktatás, a gyerekek és a fiatalok nevelése a természet és állatok szeretetére. Igenis lehet harmóniában együtt élni a vadon élő állatokkal – jegyezte meg, Afrikából hozva példákat, ahonnan nemrég tért haza.
“10-15 évvel ezelőtt lényegében nem adtunk esélyt a pandáknak, de mára az a féltés, ami szakértelemmel párosulva, kitartó munkával megfordította a folyamatot, bizonyította, hogy lehet eredményes állatvédelmi, rehabilitációs munkát végezni” – állapította meg Peter Knights, a WildAid alapítója. Mint mondta, a pandákkal való törődés a természetszeretet kifejezése, és a mostani program célja is, hogy arra indítson másokat, állítsák meg a kihalás szélére került fajok további pusztítását.
A politikai akarat sok helyütt megvan, mi több, szabályok, rendeletek is születnek, de a védelem a “papíron és a valóságban más” – tette még hozzá Knights, aki szerint nemzetközi összefogásra, többoldalú nyomásra van szükség, s nem utolsó sorban olyan – gyakran Nyugaton használatos – termékek fogyasztásának a visszafogására, amelyek állatok életébe kerülnek. MTI.

Posted on

Így tartják az ebédnek szánt kutyákat

Kegyetlenség vagy hagyomány? Egy állatvédőkből álló csoport meglátogatott egy kínai húspiacot, ahol megörökítették, mennyire kegyetlen módon bánnak az ebédnek szánt kutyákkal és macskákkal.
Szörnyű felvételeket készítettek elszánt állatvédők egy kínai húspiacon. A kutyákat ketrecekben tartják, a kiválasztott egyedet megölik, megnyúzzák, majd megfőzik és tálalják a vendégeknek.
A kutyahús amolyan életmentő ételnek számít az ázsiai országban, főleg akkor fogyasztják, mikor más húsfélékből hiánycikk van. Állatvédők évek óta küzdenek a kutyák és macskák életéért. A kampányok hatására egyre több kínai háztartásban házi kedvenc lett a kutyákból nem, pedig vacsora. Ennek ellenére azonban még mindig találni bőséggel olyan helyeket, ahol megvásárolható, vagy fogyasztható a kutyahús.

Posted on

Panda népszámlálásra készülnek Kínában

Peking – Megszámolják a vadon élő pandákat az északnyugat-kínai Senhszi (Shaanxi) tartományban, és már meg is kezdték az erdők átfésülését.
A kínai média keddi jelentése szerint az országosan általában tízévente egyszer sorra kerülő számbavétel során a szakemberek igyekeznek feltérképezni, hogy hol és hány veszélyeztetett óriáspanda élhet vadon. A helyszín a pandák egyik legismertebb élőhelye, a Csinling (Qinling) hegység.
A felmérést végzők hónapokig készültek a feladat végrehajtására, többek közt a kutatást és számlálást végző 600 fős csapat oktatásával, illetve kiképzésével. A munkával várhatóan 2013 októberében végeznek.
Ez a negyedik országos pandaösszeírás Kínában, amióta az 1970-es években döntöttek annak elindításáról és rendszeressé tételéről. A legutóbbira mintegy tíz évvel ezelőtt került sor; eredményeként 1596 vadon élő pandát regisztráltak. Közülük 273 élt Senhszi tartományban, míg a többség lakhelye a szomszédos Szecsuan volt.
Szecsuan tartományban tavaly októberben kezdték meg a munkát – derül ki a Hszinhua hírügynökség jelentéséből. Az összeírók pandaürüléket is gyűjtöttek, hogy a kutatók DNS-elemzésekkel megkönnyítsék az állatok azonosítását, létszámuk pontosabb becslését.

Posted on

A kínaiak kínozzák a kutyákat és eszik őket

Magyarországon, ahogy Európa legtöbb országában erősen tabunak számít a kutyahús fogyasztása, az emberek megbotránkoznak, ha arról van szó, hogy valahol megeszik az ember legjobb barátját, a hű társat, akire mindig számítani lehet. Pedig a kutyahús fogyasztása nem is annyira extrém, hogy csak olyan helyeken legyen jól ismert sláger, mint Kína vagy a Fülöp-szigetek. A kínaiak kínozzák a kutyákat és eszik őket. Sokkoló felvételek, kattints a fotóra vagy ide!

Európában háborúk, válságos időszakok alatt minden más elfogyasztása mellett természetesen a kutyahús fogyasztására is rászánták magukat az emberek, de vannak olyan országok a környékünkön, ahol különleges csemegeként is megjelent a háziállat. Az ókori Rómában elfogadott volt a kutyahús fogyasztása, de vannak ennél sokkal közelebbi példák is olyan korszakokról, amelyekről már nem feltétetlenül gondoljuk úgy, hogy nagyon barbárok voltak. A Belle Epoque Franciaországában, a révedező szimbolisták és a csipkeesernyős kisassszonyok korszakában, az 1910-es években korabeli fényképek alapján működött még kifejezetten kutyahúsra specializálódott piac. Ez annyira azért nem is meglepő, hiszen a sokat csodált francia gasztronómia szívesen használ fel viszonylag obskúrusnak számító alapanyagokat.
Franciaország mellett Németországban fogyasztottak még szívesen kutyahúst nagy tételben, különösen a már említett válságidőszakokban. A német kutyahús-fogyasztást csak az 1980-as évek közepén tiltották be.
Hazánkhoz legközelebb Svájcban és Lengyelországban találkozhatunk a kutyafogyasztással, igaz egyik helyen sem különösebben jellemző, főleg vidéki hagyományokról van szó. Érdekes, hogy Lengyelországban nem is kifejezetten a kutyahús, hanem a zsír fogyasztása számít különlegességnek. A hiedelmek szerint a kutyazsír gyógyszerként hat az emberre. A kutyazsír ilyen természete, illetve a kutya elfogyasztásának éllettanilag kedvező hatásai számos kutyafogyasztó népnél megjelennek indokként.
A többek között kutyahús fogyasztásáról is elhíresült Kínában is azt mondja a hagyomány, hogy az kutyahús nagyon jót tesz az egészségnek. Különösen igaz ez a karácsonyi időszakban elfogyasztott kutyahúsra, ami a hagyományos hitek szerint valamiféle általános gyógyszerként helyreállítja az ember egészségét.
Emellett természetesen megjelenik a vágyfokozó hatása is a húsnak. Kínai férfiak között viszonylag elfogadott időtöltésnek számít, hogy férfitársaságban iszogatás közben kutyahúst majszolnak, bízva a libidójukra gyakorolt kedvező hatásban.
Kína mellett Vietnámban, Koreában és Tajvanon elterjedt a kutyahús fogyasztása, valamint a Fülöp-szigeteken, ahol a Dog Meat Trade nevű, kutyahús-fogyasztás ellen küzdő szervezet szerint évente nagyjából félmillió kutyát ölnek le fogyasztási célból. Annak ellenére, hogy általában az ázsiai országokban is igyekeznek tiltani a kutyahús fogyasztását, a húsukért tenyésztett kutyák jó üzletnek számítanak.
Elsősorban Kínában épült ki erre ipar, de a Dog Meat Trade felmérése szerint rengeteg kutya érkezik az ázsiai országokba Új-Zélandról is. A legkedveltebb fajták közé különféle európai fajták tartoznak, mint a bernáthegyi, a németjuhász, a dalmata, az újfundlandi vagy a leonbergi. Az állatokat általában hathónapos korukban vágják le.
A kutyahús fogyasztásával a szervezet adatai alapján a legnagyobb gond az, hogy az egész ipar nagyon barbár. Jellemző az állatok kínzása, nagyon rossz körülmények között tartása, botokkal ütlegelése, élve megnyúzása. Az egész ellenőrizhetetlen, és kis zugokban történik, így nagyon nehéz érvényesíteni az állatok alapvető jogait biztosító szabályozásokat, írja a Velvet.

Posted on

2011 rekordév az elefántcsont kereskedelemben

A Reuters szerint az elefánt-orvvadászat és az elefántcsont illegális kereskedelme továbbra is virágzik; 2011-ben a lefoglalt és elkobzott áruk mennyisége sajnálatos módon megduplázódott. 13 nagyméretű zsákmányt foglaltak le a hatóságok. Egy zsákmány akkor számít nagyméretűnek, ha meghaladja a 800 kilogrammot. 2011-ben 23 tonnányi elefántcsontot tartóztattak fel, ami legkevesebb 2500 elefántot jelent.
A témában jártas szakember szerint az idei rekordév az utóbbi két évtized illegális elefántcsont-kereskedelmében. Az elefánt mellett az egyéb vadon élő állatokat is veszélyeztető gyakorlatot 1989-ben tiltották be világszinten, azonban továbbra is példányok ezreit ölik meg Zimbabwében, Zambiában, Mozambikban,Tanzániában és Kenyában. Az áruk, amennyiben eljutnak a célpiacra, Kínában és Thaiföldön kötnek ki, ahol ékszerek és fatermékek előállításához használják fel őket.

Posted on

Fiókát nevelhet egy kínai állatkert meleg pingvinpárja

Végre teljesül egy kínai állatkertben élő egynemű – hím – pingvinpár vágya: a vezetőség belegyezésével felnevelhetnek kettesben egy fiókát.
A helyi média jelentése szerint a madarak gondozói az után jutottak erre a döntésre, hogy az egyik “kortárs” nőstény az általában megszokott egy tojás helyett kettőt pottyantott. A másodikat a két hímnek adták, amelyek három évvel ezelőtt ráadásul már tettek egy sikertelen kísérletet az egyik heteroszexuális pár tojásának ellopására.
Szakértők nem találnak semmi kivetnivalót abban, hogy a “meleg” párból szülőket faragnak, mivel a hím pingvinek rendkívül fejlett anyai ösztönnel rendelkeznek, és a tojások kiköltését is ők szokták végezni.
Az északkelet-kínai Harpinban található Polar Land nevű parknak összesen 17 pingvin él. A madarakat még 2005-ben hozták az Antarktiszról. A hideg időjárás itt is biztosított számukra: a rendkívül zord teleken a hőmérséklet akár mínusz 40 Celsius-fokig is süllyedhet.
A pingvinek körében egyébként viszonylag gyakori jelenség a homoszexualitás, és mivel ez a madárfaj nagyon hűséges – párja mellett egy életen át kitartó – típus, az állatkert gondozóiban egy pillanatra sem merült fel az, hogy szét kellene választani egymástól a két hímet – írja a HVG.hu