Posted on

Kígyóbőr kereskedelem veszélyezteti az óriáskígyókat

Egy friss elemzés figyelmeztetése szerint az európaiak kígyóbőrből készült divatkiegészítők iránti rajongása komolyan veszélyeztetheti az ázsiai óriáskígyók túlélését.
A délkelet-ázsiai óriáskígyóbőr-kereskedelmet áttekintő tanulmány szerint évente nagyjából félmillió kígyóbőrt exportálnak külföldre – szinte kizárólag az európai divatiparban való felhasználásra – a régió országaiból, és az értékes anyag legális piaci értéke több mint 1 milliárd dollár (217 milliárd forint).
A kígyóbőrök többségéből dizájner kézitáskákat, öveket, pénztárcákat és egyéb divatkellékeket készítenek. Olaszország, Németország és Franciaország a legnagyobb importőrök, míg a bőrök többsége Indonéziából, Malajziából és Vietnamból érkezik. Az óriáskígyóbőrből készült termékek értékesítését szigorúan ellenőrzi a veszélyeztetett, illetve a jelentős populációcsökkenést mutató fajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó washingtoni egyezmény (CITES).
“A kígyóbőr-kereskedelemben azonban még mindig problémát jelent az illegális üzletelés, amely komolyan fenyegetheti a faj túlélését” – húzta alá a jelentésben Alexander Kasterine, a Nemzetközi Kereskedelmi Központ illetékese.
Az ellátási láncok nehezen átláthatóak, így a kereskedelem jelentős része valószínűleg a törvények kijátszásával és a fenntarthatósággal összeegyeztethetetlen módon zajlik – figyelmeztet a tanulmány, amely a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) és a vadállat-kereskedelmet megfigyelő TRAFFIC hálózat együttműködésével született.
A feketekereskedelem kiterjedtségét nehéz lenne pontosan meghatározni – az illegálisan értékesített kígyóbőrök nagy része ugyanis felderítetlen marad -, de valószínűleg megegyezik a legális kereskedelem mértékével. A vizsgálat szerint nagyszámú vadon élő óriáskígyót ölnek le még azelőtt, hogy az állatok szaporodni tudnának, illetve az állítólag fogságban tenyésztett példányokról származó bőrök jelentős részét valójában vadon élő egyedekről nyúzzák le.
Az átláthatóság hiányából fakadóan a kvótákat könnyűszerrel átlépik, míg az illegális bőröket a legális szállítmányok közé rejtve csempészik ki az országokból. Az adatok tanúsága szerint az európai divatiparban landol a szállítmányok 96 százaléka.
A tanulmány az ellátási lánc nagyobb átláthatóságát szorgalmazza, olyan “visszakövetési rendszer” kiépítését javasolva, amely révén a fogyasztók pontosan tudhatják, hogy egy adott kígyóbőrtermék legális forrásból származik-e. A tanulmány emellett a “minimális kígyóbőrméret meghatározását” is javasolja a fiatal példányok védelmében.

Posted on

A nő, akinek dzsungelnyi állat őrzi az álmát

El tudják képzelni, hogy házőrző gyanánt egy oroszlánt tartsanak otthonukban? Henriett nemcsak, hogy elképzelte, de rögtön hármat is berendelt az állatok királyából, akikkel kezdetben még az ágyát is megosztotta. Állataira ő maga főz, legnagyobb házikedvencei a fojtókígyó, a teve, és Lajos, a mosómedve.
Vajon mi visz arra egy egyedülálló, fiatal nőt, hogy műkörmökkel az ujjain, teljes sminkben vadállatokat gondozzon, sőt velük együtt éljen?
Gyöngyösön jártunk, Barczai Henrietta otthonában, amely egyben saját állatkertje is. Van ott minden, csak győzze az ember: Micike az albínó szamár, teve, láma, emu és bivaly, kígyó, majom, és Lajos, a mosómedve. A ház ékességei azonban vitathatatlanul az oroszlánok, köztük is a hím, akivel kölyök korában a házigazda még együtt is aludt.

Posted on

Bíbortetű, pintyürülék, kígyóméreg a kozmetikában

Hosszú évek során a szépségipari szakemberek hozzászoktattak minket a mesterségesen előállított kozmetikumokhoz. Sokan azonban kezdenek visszatérni a rég elfeledett alapanyagokhoz. Mivel őseink még nem voltak annyira járatosak a kémiában, így inkább a természetben található anyagokat használták fel a szépülésre.
Napjainkban nagyon drága krémeket, alapozókat, rúzsokat fedezhetünk fel az áruházak polcain. De mi a titkuk? Bari Andrea kozmetikus szerint a bennük rejlő anyagok, például a lósperma, a csiganyák, a pintyürülék, a bíbortetű, a szén, az iszap vagy éppen a kén…
De mire jók ezek? Pintyürülék: Nagyon hatásos a ráncok ellen.
Csiganyák: Jótékony hatásait hosszú évtizedek/évszázadok óta ismeri az orvostudomány. Égési sebekre, tályogra, szemölcsre a népi gyógyászat a mai napig használja. A kis állatkákat a sérült területre teszik. A csiganyák tápanyagokban rendkívül értékes, a többi között tartalmaz allantoint, kollagént, elasztint, gyümölcssavat.
Kígyóméreg: A fiatalok körében is hasznos lehet, a megelőzés miatt érdemes ilyen összetételű krémeket viszonylag korán – akár már 25 évesen is – használni. A kígyóméreg a mimikai ráncok feltöltésében kiváló. Mintegy 60 arcizom vesz részt a verbális- és a metakommunikációban. A kígyómérget tartalmazó készítmények blokkolják az izmok összehúzódását.
Szén: Hú de elfelejtettük, pedig ősanyáink ezzel festették, kontúrozták a szemüket. Hol voltak akkor még a nagy kozmetikai áruházak? Az arcápolásban a mai napig fontos helyet foglal el. Ráadásul fertőtlenítő hatású.
Iszap: Különféle eredetű iszap létezik, ez attól függ, hol található. Már az ősi kínaiak, japánok is használták. Bőrgyógyító hatása van, és izületi fájdalmakra is nagyon jó.
Bíbortetű: Szerinted régen a nők szája mitől volt oly csábítóan vörös? Már az ősi Egyiptomban is alkalmazták. Ebből a kis állatkából is nyerhetünk vörös színt. Még az élelmiszeriparban is használják a bíbortetűt.
A mai krémek laboratóriumi körülmények között készülnek, így nem kell megijedni, ha elsőre bizarrnak tűnő dolgokat is tartalmaznak – írja a Bezs.hu

Posted on

Lebukott a kígyóbűvölő a határon

Két veszélyes királypitont akart Magyarországra becsempészni egy ukrán férfi. Pénzügyőrök leplezték le. Azt mondta, hogy kígyóbűvölő és nem gondolta, hogy jelenteni kell az állatokat a határon.
A férfi egy spanyol rendszámú autóval érkezett a záhonyi határátkelőhelyre. A vámvizsgálat során nem jelentett be semmit. A pénzügyőrök viszont az utastérben találtak egy műanyag fedeles kosarat, amit kinyitottak, és megtalálták a két kígyót. Mindkettő védett és behozatalukhoz engedély kell.

Posted on

Kígyót harapott meg ember

Fél a kígyóktól? És a kígyók mit szóljanak? Kígyót harapott meg ember az Egyesült Államokban, amiért rács mögé került, a kígyó meg állatorvoshoz.
Az 54 éves David Senk a kaliforniai Sacramentóban harapott meg egy óriáskígyót annyira, hogy az állatot sürgősen meg kellett műteni, de így is több bordáját elveszítette. A férfi tettének motivációjáról nem tudott kielégítő magyarázattal szolgálni, egyre csak azt hajtogatta, hogy részeg volt.
A kígyó egyébként nem a sajátja, hanem egy páré, amely vendégül látta őt és megengedte, hogy pitonjukat a karjába vegye – de nem a szájába. A pár igencsak megdöbbent Senk tettén, és azonnal rendőrt hívott a véres képű férfihoz – adta hírül a Daily Telegraph című brit lap.

Posted on

A modell mellébe beleharapott egy kígyó

Egy szőke modell hatalmas dekoltázsának áldozata lett egy kígyó. Az állat az izraeli Orit Fox egyik szilikon mellét harapta meg egy tévés fellépés során.
A szőkeség nyelvével szerette volna körbenyalogatni a kígyó fejét, az állat ellenben bíztatást érzett a kezdeményezésre, és a nő mellére vetette magát. Foxot kórházba szállították, ahol tetanusz injekcióval kezelték. A kígyó nem volt ilyen szerencsés, és elpusztult a szilikontól.