Posted on

Borzasztó igazság, mindennapi állatkínzások

Állatkínzás kapcsán 2010-ben 1257 nyomozásból 417 került bírósági szakaszba, 2011-ben 959 esetből mindössze 40. A valódi esetek száma a nyomozások számának többszöröse lehet, tehát évente sokezer állatkínzásos bűncselekmény mindenfajta hivatalos eljárás nélkül mehet végbe. 2011-ben nagy felháborodást váltott ki az az eset, amikor egy 72 éves nyugdíjas asszony 5 kiskutyát fojtott vízbe, mert nem tudta etetni az akkor született szaporulatokat. Sokak szerint az eset egyedinek tűnhet, de az Orpheus Állatvédő Egyesület tapasztalata az, hogy a probléma mindennapos, sőt az emberek egy része az állatok kínzását, és a többi kapcsolódó bűncselekményt családon belül is lehajtott fejjel tűri. A házi kedvencek (kutyák, macskák) magyarországi ivartalanítási aránya elenyésző. Sokkal több házi kedvenc születik, mint amennyire a lakosság felelős állattartó köre igényt tarthat. Generációk nőttek fel úgy, hogy az ivartalanítás helyett (sokan nem is tudnak, tudtak erről a módszerről) a saját kezükkel pusztították el a “feleslegesen” megszületett kiskutyákat, kismacskákat. Falvakban nagy divat élve elásni, vízbe fojtani vagy lapáttal agyonütni, zacskóba kötve út szélére dobni a megszületett kutyusokat, cicusokat. Az Orpheus Állatvédő Egyesület évtizedes megelőző munkája révén azt hangsúlyozza, hogy a legjobb annak a gazdátlan állatnak, amelyik meg sem születik. Butaság az, hogy az emberek erőszakot, kínzást eszközölnek, miközben a problémákat meg is lehetne előzni. Kit érdekelnek az állatok, amikor az emberek védelme is egyre nagyobb terhet jelent?! A Belügyminisztérium Statisztikai Osztály adatai szerint 266/B. § (állatkínzás) kapcsán 2010-ben ezerkettőszázötvenhét nyomozásból négyszáztizenhét került bírósági szakaszba, 2011-ben kilencszázötvenkilenc esetből mindössze negyven. A valódi esetek száma a nyomozások számának többszöröse lehet, tehát évente sokezer állatkínzásos bűncselekmény mindenfajta hivatalos eljárás nélkül mehet végbe. Állatrendőrséget Magyarországra Mozgalom. Az Orpheus Állatvédő Egyesület a rendészeti törvénybe szeretné iktattatni az állatrendőrség hatóságot, akik ugyanúgy működhetnének, mint más rendészeti szerv. A www.facebook.com/AnimalPolice oldalon az állatrendőrség létrehozás szimpatizánsai gyülekeznek. A háziállatok, a gazdasági állatok, az élőlények ellen elkövetett kizsákmányolás – bűncselekmények kapcsán nagy igény lenne egy nyugaton és a tengerentúlon már bevált hatóság létrejöttére. Az egyesület (bár semleges és politikától mentes) örömmel várja a reformprogramot segíteni szándékozó politikai erők vagy más közéleti csoportok segítségét is. Aki állatot bánt az az embert is bánthatja?! Az állatok bántalmazása nem csupán egy csekély személyiségi zavar vagy átmeneti viselkedészavar, hanem egy komoly elmebetegség tünete is lehet. Pszichológiai kutatások kimutatták, hogy azok az emberek, akik állatot bántalmaztak, nem állnak meg az állatoknál, sokan közülük embertársaik ellen is fordulnak. A hazai állatkínzások magas számát nem passzivitással, hanem kellő odafigyeléssel kellene kezelni, és komoly büntetésekkel, terápiákkal, közmunkával szankcionálni. Forrás: greenfo.hu

Posted on

Tyúk, avagy a tojás – ALF, avagy az állatkínzás

A 60as években alakult egy csoport “Hunt Saboteurs Association” néven Angliában. Tagjai női aktivisták, kik ellenezték a vadászatot. A puska és az állat közé álltak, ezáltal saját emberi jogaikkal felhatalmazták az állatokat.
A 70es évek elején a Hunt Saboteurs Association-ből Band of Mercy lett. Ez a szervezet már nem csupán a vadászatra fókuszált, hanem mindenféle állat kizsákmányolása ellen fellépett. Első nagy akciójuk a Hoechst vegyipari vállalat egy állatkísérleti laboratóriuma ellen irányult. A lángok elnyelték az épületet, mielőtt azt felépítették volna.
Két aktivista, Ronnie Lee és Cliff Goodman letartóztatásával a Band Of Mercy 1974 végén feloszlott. Ronnie Lee elszántságát még 2 év börtön sem tudta megtörni s pár egykori Band Of Mercy aktivistával megalapította az Animal Liberation Front-ot, az állatok kizsákmányolása elleni harc folytatására. Számos állatkísérleti laborban történt tűzeset követte a mozgalom megalakulását s egyre nőtt az ALF által felvállalt akciók száma, melyek már az angol határon is túljutottak: Franciaországban, Hollandiában, Kanadában és Ausztráliában szabadítottak ki állatokat kísérleti laborokból és “állatgyárakból”.
Az ALF 1984-ben könyvelhette el az addigi legnagyobb sikerét, amikor a Pennsylvaniai Egyetem állatkísérleti laborjaiba törtek be. Tönkretették a viviszektorok eszközeit, fontos dokumentumokat, videófilmeket találtak. Az az emberi kegyetlenség, melyet a felvételeken láttak, felülmúlta minden képzeletüket.
A képsorokon vidáman nevetgélő alakok, kik áldozataikon kacagnak, viccelődnek. Miután a PETA nyilvánosságra hozta ezeket a videófelvételeket, a kísérleti labort bezárták – örökre.
A siker után pihenés helyett további küzdelem folytatódott világszerte, melynek középpontja a viviszekció (élveboncolás) és a szőrmeipar volt. Egy említésre méltó példa – mely az ALF hatékonyságát igen csak bizonyítja – a tucsoni Arizona Egyetem kísérleti laboratóriumának a kirablása: az aktivisták 1200 állatot szabadítottak ki és óriási gazdasági kárt okoztak. 1990-től 1000 akciót vállaltak fel, bár ez csupán töredéke a valóságnak. Az Egyesült Államok Igazságügyi és Agrár Minisztériumának jelentése szerint, az ALF csak az Államokban 137.000.000 $ “kárt” okozott.

Posted on

Állatkínzásért végre letöltendő szabadságvesztés

Mióta elszaporodtak a bíróságokon az állatkínzás miatti eljárások, a bírók egyre szigorúbb ítéleteket hoznak. Az ítélet indoklásában legalábbis ez rendre kiemelésre kerül. A nyugat-európai országokkal összehasonlítva a hazai Büntető törvénykönyvbe viszonylag későn került bele bűncselekményként az állatkínzást, ezt ugyanis a 2004. évi. X. törvény iktatta bele a Btk-ba.
Az állatok védelme már a módosítás előtt is rendelkezett törvényi szintű szabályozással: a tiltott állatviadal szervezése például már 1996 óta számít bűncselekménynek, az átfogó keretrendszert nyújtó állatvédelmi törvényt pedig 1998-ban fogadták el. Ez az első magas szintű hazai jogszabály, amely széleskörűen foglalkozott ezzel a témával. Igaz, az állatok védelméről szóló törvényi szintű szabályozás gondolata már a ’80-as években felmerült, a rendszerváltozás környékén a téma háttérbe szorult.
A jelenleg hatályos szövegezés alapján a bűncselekmény gerinces állat bántalmazásával, olyan bánásmód alkalmazásával valósítható meg, ami maradandó egészségkárosodást vagy pusztulást okoz.
Az 1. bekezdés b. pontját csak az állattartó követheti el: a törvény büntetni rendeli a háziasított emlősállat (pl. ló) vagy az ember környezetében tartott veszélyes állat (pl. tigris) elűzését, elhagyását, kitevését. Ezekért a vétségekért 2 év szabadságvesztés is kiszabható, de ha a bűncselekményt úgy követik el, hogy az állatnak különös szenvedést okoznak, a büntetés mértéke 3 év szabadságvesztés is lehet.
A közvélemény a sajtón keresztül sokáig bírálta az ítélkezési gyakorlatot, amely szerintük egyáltalán nem bírt elrettentő erővel. Sokáig főként pénzbírsággal, vagy esetleg pár hónapos letöltendő szabadságvesztéssel sújtották az elkövetőket.
Az utóbbi évek egyik országos hírű ügyévé vált annak a 35 éves asszonynak az esete, aki egy hétre hagyta bezárva kutyáját ennivaló és víz nélkül. A bűncselekmény még 2007. júniusában valósult meg, jogerős ítélet csak 2010. novemberében született. Eszerint hat hónap letöltendő fogházbüntetést szabtak ki a nőre, 1 év próbaidőre felfüggesztve.
A legutóbbi bírósági ítélet viszont már letöltendő fogházbüntetésre ítélt egy részegen őrjöngő férfit. A 43 éves vádlott átdobta nevelt lánya kutyáját egy VIII. kerületi lakóház harmadik emeleti körfolyosójának a korlátján. Az állatot el kellett altatni, olyan súlyos sérüléseket szenvedett.
Hozzá kell azonban tenni, hogy a férfi ellen nem csupán állatkínzás volt a vád, ugyanis emellett könnyű testi sértés és garázdaság vétségét is megállapították nála. K. Zoltán 7 hónap letöltendő fogházbüntetést kapott.

A Büntető Törvénykönyv az állatkínzásról:
266/B. § (1) Aki
a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,
b) állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi,
vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a vadászatról szóló törvény által tiltott vadászati eszközzel vagy tiltott vadászati módon vadászik, illetőleg a halászatról szóló törvény által tiltott halfogási eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(2) bekezdésben írt bűncselekményt olyan módon követik el, hogy az az állatnak különös szenvedést okoz.