Posted on

Megkapják a juh- és kecsketenyésztők a csekély összegű nemzeti támogatást

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a juh és kecskeágazat megsegítésére 2011-ben is ad csekély összegű (de minimis) támogatást – közölte a tárca. A VM rendelete szerint 2011-ben az állattartók legfeljebb 840 000 darab anyajuh után jogosultak az 1900 forintos támogatásra.
A Magyarországra érkező uniós közvetlen támogatások (SAPS) fokozatosan érik el az Európai Unió (EU) által biztosított legmagasabb támogatottsági szintet. Az EU lehetővé teszi, hogy egyes területeknél, amelyeket a tagországok egyénileg szeretnének támogatni – köztük a juh és kecskeágazatnál –, a mezőgazdasági termelőket de minimis támogatásban részesítsék.
A VM él az EU adta lehetőséggel, és az anyajuhok de minimis támogatásával ellentételezi a magyar juhágazat kieső bevételeit – írja közleményében a tárca. A csekély összegű támogatás három éves időszak alatt – az összes de minimis támogatást tekintve – maximum 7500 euró lehet gazdánként.
A magyar kecsketartók nem kaphatnak európai uniós támogatást, mert a magyar természeti adottságok nem olyan kedvezőtlenek, mint a déli országokban. Azért, hogy rossz adottságú térségekben gazdálkodó kecsketenyésztők ne maradjanak támogatás nélkül, 2006-ban bevezette az anyakecskék de minimis támogatását, amelyet 2011-ben is biztosít. A gazdálkodók 2012-ben 3000 forintot kaphatnak a de minimisre jogosult anyakecskék után – írja az Agrominitor.hu

Posted on

Elfogták a juhtolvajokat

Elfogták azokat az állattolvajokat, akik a múlt hónapban 27 anyajuhot vittek el egy tanyáról.
A Kiskunhalasi Rendőrkapitányság elfogta azokat a tolvajokat, akik a múlt hónap elején kerítésbontás módszerével behatoltak Inoka pusztán egy zárt tanyába, ahonnan a zárt hodály ajtajáról a lakatot lefeszítve 27 db Merino jellegű anyajuhot tulajdonítottak el 675 ezer forint értékben – írja a Délmagyar.
Egy 31 és egy 40 éves jánoshalmi férfi a kihallgatásuk során beismerő
vallomást tettek. Az eljárás során az ellopott juhokat megtalálták, lefoglalták majd a sértettnek visszaadták őket. A 40 éves jánoshalmi férfi büntetett előéletű, többszörösen visszaeső vagyon elleni bűncselekmények miatt, legutóbbi büntetéséből októberben szabadult, őrizetbe került, majd a Kiskunhalasi Városi Bíróság előzetes letartóztatásba helyezte. 31 éves társa szabadlábon hagyása mellett védekezik.

Posted on

Állati vonzalmak

Az ember hajlamos azt hinni, hogy csak neki vannak szerelmes megnyilvánulásai. Érdemes azonban legalább egy pillantást vetni az állatvilágra, mert olyan párhuzamokat és analógiákat találunk benne, amik roppant tanulságosak és mulatságosak egyszerre.
Muszt, vagyis az agresszív udvarlás – Musztnak nevezi a szakirodalom azt az időszakot, ami a hím elefántoknál minden évben bekövetkezik, és két-három hónapig el is tart.
Mondjuk úgy, hogy amikor az fiú elefánt megkívánja a lány elefántot. Ez a vágy azonban olyan elementáris, és robbanás szerű, hogy kifejezetten agresszív ösztönökkel társul. A felgyülemlő vadságnak elég jól látható jelei vannak. A szeme és a füle közötti kidülledt mirigyekből nyúlós folyadék indul meg. Folyamatosan csepegteti a vizeletét. Péniszének tokja zöldesfehér váladéktól duzzad. Olyan szúró, átható szagot áraszt, amit a tehén már messziről megérez.
A nőstény közelében az elefántfiúk „muszta-táncba” kezdenek: fejüket magasra emelik, állukat behúzzák, hatalmas füleikkel izgatottan legyeznek. Finoman a tehén hátára helyezik ormányukat, majd közel százhúsz centis péniszüket a nőstény hüvelyébe tolják. Körülbelül negyvenöt másodpercig tart az aktus. Akkor lemásznak a partnerről, a maradék spermát a földre locsolják és komótosan odébb ballagnak.
Felfokozott izgalmi állapotok – Szexuális előjátékként a nyestek őrülten kergetőznek egymással, szökdécselnek, vad kergetőzésbe kezdenek. A menyét még őket is felülmúlja. A hím trillázó kiáltásokkal szaladgál össze-vissza, a nőstény pedig még a párosodás után is (amikor egyébként hím párja már az igazak álmát alussza) folytatja a heves ugrabugrát. A borz párzáskor a mancsával a földet kaparássza, miközben hangosan dorombol.
Az udvarló hím majom meredező péniszével két lábra áll, és parádézik a csimpánzlány előtt, ágakat rázogat, himbálózik, miközben kiválasztottját merően bámulja.
A kékbálnák kiemelkednek a tengerből, és olyan sebesen mozgatják melluszonyukat, hogy szinte vibrál.
A kirobbanó energia talán a fekete orrszarvúnál a legszembetűnőbb: megmerevedett lábakkal lépdel a nőstény körül, közeledve-távolodva, farkát csóválva, közben fújtat, és vizeletével permetezi a kiválasztottját. A közeli bokrok ágait megszaggatja, a megtépázott leveleket a levegőbe szórja.
Akár az ember – Ha egyik állatnak megtetszik a másik, különféle figyelemfelhívó jeleket vet be sikere érdekében. Színes tollakról, rikító hangokról, táncoló mozdulatokról mindenki hallott már.
Az emlősöknél létezik egy speciális testtartás , amikor is a gerincoszlop előrehajol, a hát ívesen megfeszül, a hátsó pedig az udvarló felé fordul, egyértelműen jelezve a hajlandóságot a szexuális együttlétre.
Az udvarlásban is nagy találékonyságot mutatnak. Az udvarló oroszlán egészen elképesztő gesztust gyakorol kiszemeltje felé. Ha megpillantja imádottját, akkor fogja a vízparton legelésző gazellát, lecsap rá, és ahelyett, hogy állati ösztöneinek engedelmeskedve nekilátna, odahúzza a tetemet a nőstény oroszlán elé, és illedelmesen végignézi, amint az bekebelezi a zsákmányt.
Legviccesebb a hím cickány: a párzási időszakban hajthatatlanul kergeti a nőstényt, el nem hagyná egy percre sem mögötte szökdécsel, miközben orrával a lány farát döfködi szakadatlanul.
Sok állat étvágytalan a párzás ideje alatt. Az elefánt teljesen lemond az evés élvezetéről a tüzelési időszakban. Végül már azért is ér véget az emlegetett muszt időszaka, mert annyira lesoványodik és elgyengül, hogy nem bírja tovább a strapát. Az északi elefántfóka testsúlyának felét veszti el ilyenkor.
Szokatlan gyöngédséget tanúsítanak egymás iránt. A barnadelfinek megható finomsággal úsznak együtt, néha egymás alatt vagy fölött, de mindig párban, miközben simogatják egymást, dörgölőznek egymáshoz. A csimpánzok a „francia csókot” is ismerik, nyelvüket gyengéden a másik szájába dugják.
Még az olyan ember számára rémséges állatok, mint a denevérek vagy csótányok is tanúsítanak szerelmes figyelmet egymás iránt. A bőregerek bársonyos szárnyrezegtetésekkel kényeztetik egymást, a csótányok meg csápjaikkal simogatnak.
A boldogsághormon (dopamin) szintje akkor is felszökik a tüzelő nőstény juhnál, ha csak párjáról készült képeket vetítenek neki. Nőstény préri pockoknál kísérletezgettek ezzel a kémiai anyaggal. Ha növelték bennük a dopamin szintjét, hirtelen nagy érdeklődést kezdtek tanúsítani hím párjuk iránt. Ha csökkentették, akkor azonban látványosan apadni kezdett ez az érdeklődés.
A szomorúságra is az elefántok szolgáltatják a legérdekesebb példát. Kiderítették róluk, hogy gyakran könnyeznek bánatukban. Ilyenkor általában nem a megszokott testhelyzetben vannak, nem állnak, hanem eldőlnek az oldalukra, talán azért, mert így szabadabban áramlanak a könnyek szemükből.
Érzelmi könnyeket más fajoknál is felfedeztek. A kutyáknál (különösen az uszkároknál)kifejezetten gyakori jelenség, hogy könnyezni kezdenek, ha szeretett gazdájuk magukra hagyja őket. Forrás: Gondtalanfogamzasgatlas.hu

Posted on

Megkergette a farkast a juh gazdája

Többen látták azt a farkast, amely az utóbbi hetekben a Bükkben kóborolt, s több állatot is zsákmányolt. Az erdészek szerint az eset nem meglepő. Szilvásváradon Leen de Hoog 5 éve tart állatokat, 15 hektáron. Először a számára legkedvesebb, legkisebb hím rackajuhot ragadta el a farkas, amely aztán napokig visszajárt a tetemre. Mára mindössze pár apró csont és egy halom gyapjú emlékeztet a jószágra.

– Tíz nap alatt három juhomat ette meg. Éjszaka quaddal kimentem a területre, s a reflektor fényében megcsillant a két szem. Biztos, hogy nem kutya volt, hanem farkas. Vastag szőrű, szürkésbarna. El akart szaladni, én pedig megkerültem a járgánnyal többször is, míg végül elfutott. Azóta másik két juhom is elmenekült félelmében, így összesen ötöt vesztettem el. Nem hittem volna, hogy ez előfordulhat, hiszen úgy tudtam, itt nincs is ilyen állat. Duska József, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vezetője elmondta: tudnak arról, hogy farkas van a Bükkben. Szerinte ez egyáltalán nem meglepő.
– Tudunk farkasról a Zemplénben, az Aggteleki-karsztnál és a Bükkben is. Utóbbiban általában vándorló, kóborló példányok fordulnak meg, de pár éve megfigyeltünk egy almot rakó szukát is. Azt, hogy az állat folyamatosan jelen van erdeinkben, felmérésekből derítjük ki. A gödöllői VadVilág Megőrzési Intézet vezetésével több éven keresztül végeztünk kutatásokat. Az énekesmadarak például előszeretettel gyűjtik fészkükbe az állat elhagyott szőrét. A fészekvizsgálatokkor meg lehet állapítani, jelen van-e farkas az erdőben.
Az, hogy most beszédtéma lett a ragadozó megjelenése, az igazgató szerint a véletlenek sorozatából adódik. Hiába tudják ugyanis, hogy farkas van a Bükkben, sokszor a szakemberek sem találják. Most azonban többen is láthatták, amire viccesen azt is lehetne mondani: ezt a farkas akarta.
A zsákmányolásról is tudnak az erdészek, de szerintük ebben sincs semmi meglepő. Ha az erdő közelében, vagy beékelődve, egy erdei tisztáson legeltetnek birkákat, kísérő, azaz juhász és kutya nélkül, az szinte terített asztal. Nem véletlen, hogy a könnyebb ellenállás irányába megy el egy nagy ragadozó. Ahol már egy komolyabb juhászkutya van, oda biztos nem menne, az embert pedig kifejezetten kerüli.
Leen sem bántaná az állatot. A természetszerető férfi a juhok mellett lovakat, szamarakat is tart. Tört magyarsággal, szinte komikusan foglalja össze a történteket: „Szeretem a természetet, ez is aranyos. Csak ne gyilkolna itt nekem.”

Posted on

Brutálisan megvertek a rendőrök egy juhászt

Még nem tudni, hogy pontosan mi történt a juhász és a rendőrök összecsapásán, egy biztos, a juhászt alaposan helybenhagyták a rendőrök. A juhász szerint csupán az volt a bűne, hogy állatai tiltott helyen legelésztek, a rendőrök viszont azért jelentették fel, mert állítólag rájuk támadt a botjával. Részletek a Szószólóban.
A juhász a Szószólóban elmesélte: hajtotta a birkáit, amikor megállították a rendőrök, hogy igazolja magát. A juhász nem tudta hirtelen megállítani a nyájat, ezért a rendőrök földre teperték, megbilincselték és elkezdték rugdosni, úgy hogy elvesztette az eszméletét. A juhász elmondása szerint ő a birkáknak a hadonászott nem a rendőröknek. Úgy volt vele, hogy a hídnál megáll a rendőr is, és a birka sem megy a lucernásba, amiből, ha belakmározik, felfújódik.
A juhász egy hétig nyomta az ágyat, addig az ember terhes felesége látta el az állatokat. A juhász feljelentette a rendőröket, és az elveszett 22 birkája után kártérítést követel. A rendőrök is feljelentették a juhászt. A juhászt jövő héten hallgatja meg az ügyészség.