Posted on

Állatkínzásért végre letöltendő szabadságvesztés

Mióta elszaporodtak a bíróságokon az állatkínzás miatti eljárások, a bírók egyre szigorúbb ítéleteket hoznak. Az ítélet indoklásában legalábbis ez rendre kiemelésre kerül. A nyugat-európai országokkal összehasonlítva a hazai Büntető törvénykönyvbe viszonylag későn került bele bűncselekményként az állatkínzást, ezt ugyanis a 2004. évi. X. törvény iktatta bele a Btk-ba.
Az állatok védelme már a módosítás előtt is rendelkezett törvényi szintű szabályozással: a tiltott állatviadal szervezése például már 1996 óta számít bűncselekménynek, az átfogó keretrendszert nyújtó állatvédelmi törvényt pedig 1998-ban fogadták el. Ez az első magas szintű hazai jogszabály, amely széleskörűen foglalkozott ezzel a témával. Igaz, az állatok védelméről szóló törvényi szintű szabályozás gondolata már a ’80-as években felmerült, a rendszerváltozás környékén a téma háttérbe szorult.
A jelenleg hatályos szövegezés alapján a bűncselekmény gerinces állat bántalmazásával, olyan bánásmód alkalmazásával valósítható meg, ami maradandó egészségkárosodást vagy pusztulást okoz.
Az 1. bekezdés b. pontját csak az állattartó követheti el: a törvény büntetni rendeli a háziasított emlősállat (pl. ló) vagy az ember környezetében tartott veszélyes állat (pl. tigris) elűzését, elhagyását, kitevését. Ezekért a vétségekért 2 év szabadságvesztés is kiszabható, de ha a bűncselekményt úgy követik el, hogy az állatnak különös szenvedést okoznak, a büntetés mértéke 3 év szabadságvesztés is lehet.
A közvélemény a sajtón keresztül sokáig bírálta az ítélkezési gyakorlatot, amely szerintük egyáltalán nem bírt elrettentő erővel. Sokáig főként pénzbírsággal, vagy esetleg pár hónapos letöltendő szabadságvesztéssel sújtották az elkövetőket.
Az utóbbi évek egyik országos hírű ügyévé vált annak a 35 éves asszonynak az esete, aki egy hétre hagyta bezárva kutyáját ennivaló és víz nélkül. A bűncselekmény még 2007. júniusában valósult meg, jogerős ítélet csak 2010. novemberében született. Eszerint hat hónap letöltendő fogházbüntetést szabtak ki a nőre, 1 év próbaidőre felfüggesztve.
A legutóbbi bírósági ítélet viszont már letöltendő fogházbüntetésre ítélt egy részegen őrjöngő férfit. A 43 éves vádlott átdobta nevelt lánya kutyáját egy VIII. kerületi lakóház harmadik emeleti körfolyosójának a korlátján. Az állatot el kellett altatni, olyan súlyos sérüléseket szenvedett.
Hozzá kell azonban tenni, hogy a férfi ellen nem csupán állatkínzás volt a vád, ugyanis emellett könnyű testi sértés és garázdaság vétségét is megállapították nála. K. Zoltán 7 hónap letöltendő fogházbüntetést kapott.

A Büntető Törvénykönyv az állatkínzásról:
266/B. § (1) Aki
a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,
b) állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi,
vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a vadászatról szóló törvény által tiltott vadászati eszközzel vagy tiltott vadászati módon vadászik, illetőleg a halászatról szóló törvény által tiltott halfogási eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(2) bekezdésben írt bűncselekményt olyan módon követik el, hogy az az állatnak különös szenvedést okoz.

Posted on

Így tarthat otthon állatot! Mikor jelenthet fel a szomszéd?

Milyen jogaink és kötelességeink vannak, ha állatot tartunk a lakásunkban vagy családi házunkban? Nem árt pontosan ismerni a törvényeket sem az állattartóknak, sem pedig azoknak, akiknek meggyűlt már a bajuk a szomszéddal, annak kis kedvencei miatt.
Az állattartás alapvető szabályait az állatok védelméről szóló 1998. évi XXVIII. törvény tartalmazza. Ennek értelmében az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni:
– Az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatokat el kell különíteni.
– Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről.
– Ugyancsak az állattartó kötelessége, hogy biztosítsa az állat megfelelő és biztonságos elhelyezését, szakszerű gondozását, valamint hogy megakadályozza az állat szökését.
– A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is meg kell teremteni azonban a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét.
– A kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről köteles eltávolítani.
– Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat nem rakható ki, a tartásával felhagyni nem szabad.
– Tilos az állatot elűzni, elhagyni vagy kitenni.
Az állattartás céljára szolgáló létesítmények elhelyezésére, építésére és karbantartására az építésügyi, az állat-egészségügyi, a környezet- és természetvédelmi, valamint a közegészségügyi jogszabályok rendelkezései az irányadók. Tilos és egyben bűncselekmény az állatkínzás. Tilos az állatnak indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, így különösen kínozni, emberre vagy állatra uszítani, illetőleg állatviadalra idomítani, természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni. Állatkínzásnak minősül az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményező beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékű korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat. Állatkínzásnak számít továbbá az öröklődő betegségben szenvedő – nem kísérleti célra szánt – állategyed tenyésztése, szaporítása.
Nem minden testi vagy lelki bántalmazás tekinthető állatkínzásnak: a nevelés, az idomítás, a hasznosítás céljából történő fizikai ráhatás szükségszerű lehet. Azonban ebben az esetben is rangsorolni kell, meg kell határozni, hogy melyek azok az alkalmazott eszközök, amely büntetendőek, és melyek azok, amelyek nem. Elkövetési magatartás az olyan indokolatlan bántalmazás, vagy olyan bánásmód alkalmazása, amely alkalmas arra, hogy a gerinces állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza. A bánásmód alkalmazásába beleértendő minden olyan fizikai ráhatás vagy mulasztás, ami a bántalmazás körébe nem sorolható.
Állatok a szomszédban: Az állattartásnál is érvényesülnek a Polgári Törvénykönyvnek a szomszédjogra vonatkozó előírásai. A tulajdonos az állattartás során is köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. Egyes személyek fokozott érzékenysége nem járhat azzal a következménnyel, hogy a szomszéd az államigazgatási hatóság által engedélyezett és ellenőrzött állattartói tevékenység megszüntetésére kényszerüljön. Olyan kertes, családi házakkal beépített környezetben, ahol az állattartás megengedett és szokásos, a haszonállattartás, például a csirkenevelés önmagában nem kifogásolható. Az állattartás azonban nem lehet olyan mértékű, hogy azzal a szomszédos ingatlan tulajdonosait szükségtelenül zavarjuk.
Aki állatot tart, az általános szabályok szerint felel azért a kárért, amelyet az állat másnak okoz. Ezekből a rendelkezésekből következik, hogy az állattartó az állat által okozott kárért az általános szabályok szerint felelősségét csak annak bizonyításával mentheti ki, hogy az állattartás terén úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható volt. Ennek megítélésénél a mérlegelés körébe kell vonni azt is, hogy az állattartás adott módja alkalmas-e annak kizárására, hogy az állat másnak kárt okozzon.
A veszélyes állat tartójának felelősségére a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytatókra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni arra is, aki az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz. Ha a kárt több személy fokozott veszéllyel járó tevékenységgel közösen okozta, egymás közti viszonyukban a felelősség általános szabályait kell alkalmazni. Ha a károkozás egyik félnek sem róható fel, de a kár egyikük fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenességre vezethető vissza, a kárt ez utóbbi köteles megtéríteni. Ha a kárt mindkét fél fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenesség okozta, továbbá ha ilyen rendellenesség egyik félnél sem állapítható meg, kárát – felróhatóság hiányában – mindegyik fél maga viseli.
Fontos tudni, hogy az állattartás helyben szokásos szabályait az előbb ismertetett előírásokon túl a települési önkormányzat rendeletben szabályozhatja. Sok településen szabályozzák az egy ingatlanon tartható kutyák számát, a kutyatartás módját és egyéb feltételeit, valamint a kutyafuttatásra és sétáltatásra kijelölt helyeket is. Ezekről tehát érdemes időben tájékozódni.